Autó, 1950. január-június (3. évfolyam 1-12. szám)

1950-01-01 / 1. szám

H­ A_ motor csit ás k •• ___ k Ötéves Terve (MHMHesz A virfő utolsó napjaiban befejeződött a magija, apuik U­gdicsöségesebb korszaka: dolgozó népünk­ünké isosztéilkijal, a Mag­yar Dolgozók Pónja vezet és Szoi­jetúnió baráti segítségével csaknem ,s ín'muppa HHBi­i! katarid"­ előtt teljesítette, — sőt, több vonalon tud­ui ‘^jK'ette — országunk újjáépítésének Hároméves Tervét ■■■U' autószakm­a dolgozói is kivették részüket abból a ha­­l­' munkából, amely lehetővé tette, hogy a dolgozók élet mjl^^monasa ma 37%-kal magasabb, mint a háború előtt. Gon az élenjáró sztahanovisták közül a gyári autógyár NBK­ targalyozzatra: Horváth Edére, Kék Zoltánra, Jakab Sán­­i­ H­ Ivna, a „Csepel” motorkerékpárüzem győzteseire, Birnek­i Józsefre vagy Knechtl Nándorra, az I. számú Autójavító P­MV- szerelőire, akik egy munkapadnál 10—20 ember felada­tát végzik el munkájuk észszerűsítése útján, vagy az újítot­t közül például a MÁVAG üzemvezetőjére, Fülöp Mihályra, ak keménykrómozási eljárásával jobba és tartósabbá varázsáig­­ a gépjárművek alkatrészeit. A munka hősei ők, akik egyéni teljesítményeikkel százezreknek szolgálnak példaképül.­­ A Hároméves Terv valósággá vált, mert bebizonyoso­d­ott, amit Rákosi Mátyás mondott: „A magyar kommunistái­k csak olyan célokat tűznek ki maguk elé, amelyek a magijai­­ dolgozó nép érdekeit szolgálják.” De a fejlődés nem áll meg. Az új esztendő első napján, évszázados mulasztások pótlására elindítjuk történelmünk legnagyszerűbb vállalkozását, az új ország építésének ötéves Tervét. E hatalmas program végrehajtására mozgósítani kell e nemzet minden alkotóerejét. Az autószakma dolgozói számára is óriási lehetőségeket jelent a Terv, új munkapadok mellé új szakmunkások ezrei állnak majd. Hiszen az 1954. évben a tehergépkocsik évi gyártását a jelenlegi 3200 darabról 9000-re, a motorkerékpárokét 12.000- ről évi 23.000-re, a traktorok gyártását 2600 darabról évi 4600-ra kell emelni. Gyártani kell a Magyarországon eddig nem készített trolleybuszokat. Új Diesel-motorgyárat kell lé­tesíteni. A gumiipar teljesítőképessége 154%-os emelkedésé­­­­nek keretében az 1954. évben 107.500 darabbal több gép­­jármű-gumiabroncsot, 1.400.000 darabbal több kerékpár­­abroncsot kell előállítani. De nemcsak a munkapadok mellett, hanem a kormány­kerék mellett is sokezer új munkaerőre lesz szükség. A gép­­járművezetőkre is nagy feladatok teljesítése vár. Mert a sokszáz új gépállomást szállító ezközökkel is el kell látni, biztosítani kell, hogy 1954-ben a jelenlegihez­­ képest 60%-kal több áru legyen szállítható s ebből 170 millió tonna-­­ kilométert az állami bérteherkocsi-fuvarozásnak kell teljesí­tenie. Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét, oly módon, hogy például a távolsági autó­­buszközlekedés 16 millió utas szállítását biztosítsa. Gon­doskodni kell arról, hogy Magyarországon ne maradjon egyet­len olyan község sem, amelynek ne volna közúti közlekedési kapcsolata az országos közlekedési hálózattal, tehát 1500 helység bekapcsolására új távolsági autóbuszjáratokat kell szervezni. A közlekedés járműállománya részére a Terv folya­mán összesen 23.000 új tehergépkocsit, 14.000 új személygép­kocsit, 85.000 motorkerékpárt, autóbuszokat, trolleybuszokat kell forgalomba helyezni.­­ A közlekedési építkezésekre 4.475 millió forintot fordí­tunk, amelyből többek között 605 km új betonútat, 310 km makadámútat, 2250 km bekötőutat, 6 nagy Duna-hidat és 4 Tisza-hidat kell építeni. A nemzetünk felemelkedésének útját jelző Tervnek csak az­­ autószakma dolgozóit közvetlenül érintő pontjait soroltuk­­ fel­. Ezeknek megvalósítása is hozzájárul majd ahhoz, hogy a szocializmus felé vezető úton minden magyar dolgozó anyagi és kulturális életszínvonala minden eddiginél maga­sabbra emelkedjék. Szükséges ehhez az is, hogy minden dolgozó egyénileg is ismerje a Terv ráeső feladatait. Irányt mutat számunkra itt is a hatalmas Szovjetunió, amely a dolgozók nagy tanító­jának, Sztálinnak ötéves tervei szerint valósította meg a világ egyhatodán a szocializmust. A moszkvai Volga-csatorna hajóállomása előtt gépkocsik sora várakozik az 5 tenger felől érkező utasokra. Ismertetsük az új gépjárműadó-rendeletet III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM­­ÁRA: 1.50 FORINT JANUÁR 1—15 FŐSZERKESZTŐ: SERES TIBOR Az új, 22 kerületből álló Nan­y-Budapest útépítésének és útjavításának programja az Ötéves Terv első esztendejében — Budapest fennállása óta soha még olyan lehetőségeket nem kaptunk utaink rendbehozására, mint a Hároméves Terv utolsó esztendejében! — így kezdte be­számolóját a Főváros útépítési ügyosztályának tanácsnoka, ami­kor felkértük: adjon tájékozta­tást olvasóink számára a Fővá­ros utainak állapotáról. Szinte helyrehozhatatlanoknak tűntek azok a károk, amelyeket a fasiszta rombolás a fővárosi utakon okozott. De az újjáépítés Hároméves Tervének már az első esztendejében népgazdasá­gunk jelentős összegeket szánt az utak fenntartására, kijavítá­sára, sőt nagyobb arányú útépí­tésekre is. Fordulópontot jelen­tett azonban az 1949-es esz­tendő. Ekkor már tisztán lát­szott, hogy a magyar dolgozók a Tervet nemcsak megvalósítják hét hónappal a kitűzött határidő hanem bizOPVO10 vrvny]/)in túl is teljesítik. Igy történt, hogy az útépítésre előirányzott 14 millió forint ke­retet népgazdaságunk irányítói a Terv utolsó fél esztendejében váratlanul 6 millió forinttal föl­emelhették s így a Főváros ve­zetősége ezúttal nemcsak a leg­szükségesebb, a közlekedésre szinte életveszélyes hibák javí­tásait végezhette el, hanem hoz­zákezdett az úthálózat rendsze­res feljavításához is. A szűk keresztmetszetek oka Ezekre a hirtelen jött nagy­szerű lehetőségekre az útépítő vállalatok természetesen nem voltak felkészülve. Első ízben fordult elő tehát, hogy az útépí­tési munkák végrehajtásának nem a „fedezet­hiány”, hanem, a szakmunkások korlátolt száma és az útburkoló anyagok terme­lésének kapacitása szabott ha­tárt. S ez a felvilágosítás mindjárt válaszként is hangzott a gép­­járművezetőknek azokra a­ pa­naszaira, hogy az utóbbi hóna­pokban az útépítés lassúsága, sok helyen majdnem megbéní­totta a forgalmat. Mert ez a szűk keresztmetszet volt a leg­főbb oka annak, hogy egyes kövezési munkákat — így pél­dául a Kiskörútnak a sínek kö­­zéprehelyezésével kapcsolatos át­építését — csak a legnagyobb nehézségekkel sikerült a tél be­állta előtt befejezni. Nagyobb építkezések Mindezek ellenére az útépítés vezetői ki tudták használni a Tervadta lehetőségeket s így az elmúlt esztendőben az eddiginél­­ jelentősebb mértékben megja­vult a Főváros úthálózata. A végrehajtott nagyobb útépítések közül elsősorban az Árpád-híd feljáróinak kialakítását kell meg­említenünk, amely — a Viza­­fogó-út és a Szent István-városi pályaudvar fölött épült vasbeton­­felüljárók költségével együtt — már ebben az évben 9,5 millió forintba került. Ez a munka to­vábbi 5 millió forint költséggel az Ötéves Terv első évében ke­rül befejezésre. Jelentősen javí­­totta a közlekedést az új MÁV lehetővé vált útegyenesítés és szélesítés a Budafoki-út, illetve Bartók Béla-út keresztezésében. Teljes hosszában befejeződött a Budakeszi-út kiskő-burk­olása és ezzel ez a kivezető országút is korszerű állapotba került. Meg­történt a Határ-út burkolása a Soroksári-út és Üllői-út között, s így rendbejött végre a déli városrészek e fontos összekötő útja. Megkezdődött a Váci-út le­romlott oldal­kocsiútjának folya­matos átépítése. Új kockakőbur­kolatot kapott a Kerepesi-út leg­rosszabb állapotban lévő útsza­kasza, az Albertirsai-út és Fe­­hér-út között. Új aszfaltburko­lat épült a belvárosi megszűnt villamosvonalak helyén, a Kecs­keméti-, Papnövelde-, Veres- Pálné- és Irányi-utcákban. A felsorolásból természetesen nem szabad kihagynunk a leg­­.Ag,*'i,u feren­tőségű építkezése-­ ket, amelyekről az év folyamán többször is megemlékeztünk: a Nagykörút útburkolásának befe­jezését az úttest teljes hosszá­ban, a közlekedés meg­javulását a Kiskörúton, a Kálvin-téren és Deák­ téren, a LáncBill tutítojene­ végzett útrendezést és a 2-es villamosvonal megváltozására szükségessé vált Akadémia­ utcai útépítést. Az autósok szempontjából fontos, hogy több helyen kor­szerű várakozóhelyek épültek így a Roosevelt-téren, a Parla­ment északi kapujánál és a Jó­zsef Nádor-téren, ahol sikerült olyan megoldást találni, hogy a régi fák nem estek áldozatul. Az ötéves terv első évében... Az Ötéves Terv az útépítés területén is hatalmas fejlődést biztosít. Január 1-ével végre megvalósult „Nagy-Budapest” — és ezzel egységes, központi irá­nyítás alá került a perifériák út­hálózata is. Az első tervév költ­ségvetésében azonban n­emcsak a 42%-kal megnövekedett út­tervezeknek megfelelő fenntar­tási költségtöbbletet sikerült biztosítani, hanem még ezenfelül további 30%-ot fordíthatnak új utak építésére. Már az 1950-es első tervév folyamán a fenntartás keretében a következő kőburkolatú utak javítására kerül sor: Bécsi-út, Kunfi Zsigmond­­utca, Baross-tér, Kerepesi-út, Üllői-út külső része, Soroksári­­út, Ráday-utca, Mártírok-útja, Csalogány-utca, Kőbányai-út, Nagyvárad-tér, Körösi Csoma­­út, Jászberényi-út, Róbert Ká­­roly-körút, Szegedi-út, Csepelen: Erdélyi-utca, Újpesten: Váci-út és Árpád-utca, Pestszentlőrin­­cen: Üllői-út, Soroksáron: Buda­pest—szegedi út keramitszaka­­sza. Az aszfaltburkolatú utak kö­zül: Ráday-utca, Budakeszi-út aszfalt-szakasza, Vadász-utca teljes hosszában, Mária Valéria­­utca (Petőfi-tér és Deák Ferenc­­utca között), Sztálin-út (a Baj­­csy-Zsilinszky-út és Opera kö­zött valamint az oldal­kocsiút teljes hosszában), Bródy Sándor­­utca, Rökk Szilárd­ utca( a Sal­gótarjáni-út teljes hosszában kerékpár­út épül, Csepelen, Táncsics Mihály­ utca, Karácsony Sándor­ utca és a Kikötő főúton a betonút. Nagyobb átépítés alá kerül a Budapest—jászberényi közútnak a „Rákosok”-on keresztül vezető szakasza. Itt a makadámutak közül a Soroksár—pestszentlő­rinci, Nagytétény—törökbálinti, Pestújhely—cinkotai, Cinkota— rákoskeresztúri, Nagytarcsa— rákoscsabai, Vecsés—rákoscsa­bai és csömöri szakaszokon vé­geznek nagyobb javításokat. Kisebb útépítésekre kerül sor: a Zápor­ utcában, Hengermalom utcában, a Budafoki­ út és Fe­­hérvári­ út között, Göncöl-utcá­­ban, Kerékgyártó-utcában, Új­­pesten: Dessewffy-utcában, Rá­koscsabán: Szabadság-sugár­úton, Pestszentlőrincen: Appo­­nyi Albert-utcában, Csepelen: Szajcsy-Zsilinszky-úton. Jelentős átépítések történnek a meglévő aszfaltburkolatakor, is. K­s kiesítik a Wekerle Sán­­dor-utcát a Sztálin-tér előtti sza­kaszon. Autóparkhely épül­­ a Sztálin-téren. Átépül a Mária Valéria-utca, a Roosevelt-tér és a Szende Pál-utca között, kisebb szélesítés történik a Semmel­weis- és Magyar-utcában, átépül a Hajós-utca és a Sztálin-út burkolatának egy része, továbbá a Práter-utca és az Üllői-út (a Nagytemplom-utca és Ludoví­­ceum-utca­ között). Új útburkolatot kap a Buda­­foki-út a Verpeléti-út és Schön­­herz Zoltán-út közötti szaka­szon. A markadámutakat pormentes burkolattal látják el a követ­kező utcákban: Hidász-utca, Ruszti-út, Gábor Áron-utca, Emőd-utca, Gyáli-út, Műegyetem-rakpart, Gyöngyösi­­út, Kilián György-utca, Lőportár­utca, Újpesti-rakpart, Egressy­­út, Vezér-utca, Kalocsai-utca, Szent Mih­ály-út, Rákoshegyen: Baross-utca, Pesterzsébeten: Ady Endre-utca. A legnagyobb fővárosi út­építkezés kétségtelenül az Ár­­pád-híd pesti levezető útjának megépítése és a Róbert Károly­­körútba és Váci­ útba való be­kapcsolása lesz, amelynek költ­ségeit 5 millió forintban irá­nyozták elő. Ugyancsak az Ár­­pád-híd megnyitásának időpont­jára Óbudán új utat nyitnak a Knurr Pálné­ utca folytatásában a Flórián­ térig, a Margitszigeten pedig bekötik az úthálózatba az új hídról levezető lejárót. A Váci­ úton folytatják az ol­­dal­kocsiút burkolatának kicseré­lését a Lehel­ téri piac előtt és a Róbert Károly­ körút csatlakozá­sánál. Átépül a Kerepesi-út a Fehér-út és a Körvasút-sor kö­zött. Teljesen átrendeződik a Marx-tér! Középre kerülnek a villamossínek és bekövezik a Bajcsy-Zsilinszky-út még át nem burkolt részét az Alkot­mány-utca és a Marx-tér kö­zött. Középre kerülnek a villa­mosvágányok a Thököly­ úton a Baross­ tér és a Dózsa György­út között. Ezzel kapcsolatban természetesen újjáépül az útbur­kolat is! Rendeződik a Pozsonyi­­út és a Vizafogó­ út összekötése és bekötik ebbe a Rudolf-rak­­parti útvonalat. A 2-es villamos vonalát a Szabadság-híd alatt meghosszab­bítják a Boráros­ térig. Ezzel megszűnik a villamosforgalom a Lónyay­ utcában és az szabaddá válik a gépjárművek számára. Ugyanakkor a Ráday- és Lónyay­­utcában egyirányú közlekedést vezetnek be. Újpesten kiszélesítik a Váci­­utat a vasúti híd környékénél, amivel a gépjárművezetők régi kívánsága teljesül: megszűnik a Váci­ úti szűkület! Megkezdik a Vécsey-utca burkolását, amely haránt irányban köti össze az Újpest-rákospalotai állomást a váci országútiak Csepelen teljesen átépítik a Rákóczi-utcát, középre kerülnek a HÉV-vágány­ok ás kétoldalt r c 3.^„r­­i .­­» épül. Ezzel lényegesen meg­gyorsul a HÉV és a gépjármű­vek forgalma. Kispesten végle­ges burkolatot kap az Ady Endre­ utca­ déli oldala. Pester­zsébeten újjáburkolják a Lázár­utcát. Budafokon megtörténik a Tóth József­ utca burkolása. ^Hídépítések — érdesített aszfaltburkolás Két fontos hídépítés könnyíti meg nagymértékben a közúti közlekedést: Sor kerül a Miskolc felé ve­zető forgalom nagy akadályának elhárítására: megépül végre a Kerepesi­ úti „százlábú híd!” A Dózsa György­ úti aluljáró meg­emelésével és kiszélesítésével csökkentik a nagy emelkedőket és ez nemcsak biztosítani fogja a Dózsa György­ út két része közötti zavartalan forgalmat, ha­nem lehetővé teszi, hogy a vil­lamosvonalat a híd alatt átve­zessék. Megkérdeztük Borsos tanács­nokot, hogy az aszfaltépítkezé­­seknél alkalmazzák-e a jó­l be­vált „érdesítést”. Megtudtuk, hogy az autóbuszüzem kívánsá­gára egyes helyeken — első­sorban a Teleki Pál­ utcában és a Vörösmarty­ téren, — ebben az évben csúszásgátló réteggel vonták be az úttestet. A fonto­sabb aszfaltút-építkezések pedig ezentúl már eredetileg a leg­modernebb, úgynevezett „hen­gerelt” eljárással készülnek, amelynél az aszfalthoz megtört bazaltot kevernek és a felsőbb réteget külön „zúzalékkal” csú­­fításmentesítik. Még ezen a téren orvosolják a gépjárművezetők régi pana­szát és kijavítják a Miksa­ utcát, valamiint az Eötvös­ utca elejét — a Körút forgalmának ezeket a fontos kiegészítő útvonalait. * A szocializmust építő tervgaz­daságunk nagyszabású útépítési programja a dolgozók államá­nak új fővárosában — Nagy- Budapesten — is biztosítani Fogja az állandóan növekvő for­galom gyors és zavartalan le­bonyolítását , és egyúttal hoz­zájárul a nagy értéket képvi­selő pénjárminállomány élettora

Next