Autó-Motor, 1962. július-december (15. évfolyam 13-24. szám)

1962-11-06 / 21. szám

­ Elmennek a Szovjetunióban—Trabanttal is­gyénileg megtett külföldi autótúra tapasztalatai­­­ alapján, amelynek nem egy nehézségére emlékez­tem — örömmel olvastam az Autó-Motor ez évi márciusi számában az Autóklub külföldi túraprogramját. Így nyilván jobban szervezve, nyugodtabban, többet lehet látni és tanulni — gondoltam, s részt vettem az augusz­tus 23-tól szeptember 9-ig tartó túrán, Budapest—Kassa— Ungvár— Lvov—Kijev—Poltava—Harkov—Zaporozsje — Jalta — (hajón Ogyessza—Constanze) majd Bukarest— Brassó—Kolozsvár—Budapest útvonalon. Ez 3700 kilo­métert jelentett tengelyen és mintegy 700 kilométert ha­jón. Még egy Trabant Kombi, egy Simca, egy Volga és két Moszkvics voltak kísérőim. A Trabim kilométerórája 40 000 km felett mutatott az indulásnál. És ha a megszakítókalapács rugója közvetle­nül Pest határában nem mondja fel a szolgálatot és nem kell kicserélni, akkor a többi kocsihoz hasonlóan nekünk is sikerül minden hiba nélkül teljesíteni ezt a helyenként nem kimondottan könnyű útvonalat. Kétszer a Kárpáto­kon és egyszer a Krim hegységen át... De még annál is fárasztóbb volt a mi dunántúli terepünkhöz hasonló 536 km-es szakasz Lvov és Kiev között. Az udvarias, gyors magyar és csehszlovák vámvizsgá­lat után, rövid pihenő a kassai dóm tövében, majd 17 óra­kor elérjük Szovjetunió határállomását, Uzsgorodot. Os­tornyos lámpák, ragyogó tisztaság, ápolt kertek. Itt már a moszkvai idő érvényes: óráinkat 2 órával előbbre kellett igazítani. A városban meglepődtünk, hogy mennyien van­nak az utcán. Később is nehezen szoktuk meg a nagy forgalmat, a sok sétálót a városokban. Nagyon jó úton, sokszor kilométereken át kétoldalt virágos sáv között folytattuk másnap utunkat. A hegyek mind közelebb jöttek, közrefogták az utat és szinte lezár­ták a látóhatárt. Hosszú, nyújtott emelkedők, amelyeken ugyan direkt sebességben is elment volna sokszor a Trabi, de már csak a jobb hűtés miatt is célszerűnek látszott pörgetni a motort. Harmadik sebességben pedig szinte szárnyakat kapott. Kanyar, kanyar után, fel-le, amíg fel nem értünk a Pereval nevű nagyon kedves pihenőhelyre. Gépnek, embernek jólesett a pihenő. Azután már nagyjá­ból végig lefelé elindultunk Lvov irányába. Talán három órát voltunk a hegyek között, szép volt látványnak is, sportnak is. Lvov régi egyetemi város. Több dombra épült, csupa park, csupa fa. Az utcákon itt is nagy a forgalom, de a néhány óra nagyon is kevés a város megismeréséhez. Korán feküdtünk le, és még sötét volt, amikor már a kocsikat ellenőriztük a szálloda udvarán. Rögtön a város után campinghelyet és benzinkutat jelzett a hatalmas tábla, de megállni nincs idő, 10—12 órás út áll előttünk. Az eső is eleredt s délig rendületlenül esett. Újra egy tapasztalat: jó annak, akinek a k­ocsiján van ablakmosó berendezés is. Bizony sokszor kellett a szélvédőt letörölni, ami értékes perceket jelentett. Kijevben már a lemenő nap fogadott bennünket,­­ no meg a meleg víz a fürdőszobákban ... Másnap pihenő nap. Délelőtt autóbusszal városnézés. Kijev Ukrajna központja, milliós város. A Dnyeper feletti magaslatról jól látni óriási kiterjedését, gyárait, kikötő­jét. Húsz felsőoktatási intézmény is működik a városban. Műemlékei a XI. századot idézik. A háborúban a nemze­tek által lerombolt Krestyatik szokatlan szélessége, a többsoros járműforgalom, a nagyon szép új épületeik, fel­hőkarcolók mutatják a fejlődést, amit másutt is lépten­­nyomon láttunk. A népi motívumok nagy szerepet kap­tak az épületek díszítésében, de mintha az újabbakon már háttérbe szorulnának ezek. Az épületek burkolata fehér, mosható. Minden ragyogó tiszta. A hatalmas Dnyeper túlsó partján a remek strand mögött pedig a toronydaruk erdejében új város születik. A most épülő kijevi metró kész szakaszát is kipróbáltuk. A mozgólépcső több mint 100 méter mélyre vitt le bennünket a föld alá, de sehol sem volt rossz a levegő. Nagyon rövid volt ez a pihenőnap egy metropolis látni­valói számára. És ez volt a megállapításunk akkor is, amikor Poltaván keresztül — amit autóbusszal szintén átfutottunk — Uk­rajna második nagyvárosába, Harkovba érkeztünk. Az egynapos pihenő alatt csak ízelítőt kaphattunk a jelentős iparvárosról, ahol nem kevesebb, mint 70 000 főiskolai hallgató tanul. A perevali autóspihenő­k 1000 méter magasban a Kárpátokban A Lvov felé vezető út szép volt látványnak is, sportnak is Benzinállomás Prijatinban. A népi motívumokat itt is felhasználták

Next