Autó-Motor, 1964. július-december (17. évfolyam 13-24. szám)

1964-11-06 / 21. szám

h Erzsébet-díj megnyitása előtt... Rövidesen átadják a forgalomnak az Erzsébet-hidat és egy­idejűleg befejeződnek a hídfőkben folyó átépítési munkálatok is. Az alapvetően új forgalmi rendről való tájékoztatás végett Faith Mihály létesítményi főmérnököt kerestük fel, aki a Fő­városi Tanács VB Közlekedési Igazgatósága részéről ezeket a munkálatokat irányította.­­ Úgy vélem, kevesen tudják, hogy a híd építésével egy­idejűleg mintegy 26 útvonal és tér átépítésére került sor, öt vasbetonhíd épült, és három helyen rendeztük a támfalakat, illetve a rakpartot, így többek között a budai oldalon átépült az Attila út, az Árok utca,, az Apród utca, a Döbrentei utca, az Ybl Miklós tér, a Groza rakpart, Gellért rakpart, a Hegyalja út és a dunai alsó rakpart. A pesti oldalon, a Belgrád rakpar­ton, a dunai alsó rakparton, a Március 15. téren, a Váci utcá­ban, a Szabadsajtó úton, a Felszabadulás téren, a Károlyi utcá­ban, a Duna utcában, valamint a Pesti Barnabás utcában folyt nagyobb arányú átépítés. Felüljáró vasbetonhíd épült a pesti hídfőben az Erzsébet-híd és a Váci utca között. Háromágú hídszerkezet létesült a budai hídfőben. Bizonyára sok szemlélőben keltett meglepetést, hogy úgyszólván máról holnapra egy impozáns vasbeton ívszerkezet bontakozott ki a Hegyalja úton, az Imre fürdő mellett Az útépítéseket mindenütt közműfektetések előzték meg. A legtöbb helyen víz-, gáz- és csatornaépítési, illetve elektromos, postai és villamosvasúti kábelfektetési munkák is folytak. Az útépítések során mintegy 110 000 m2 új kocsiútburkolat épült. — A budai oldal hídfő-kialakításának mi a legfőbb jellemzője? — A budai hídfő lényege egy kétszintű csomópont, illetve felüljáró-rendszer, amelyet az Erzsébet-híd vonalától északra építettünk. Az Erzsébet-híd és a Gellérthegy között ugyanis erre a célra szűknek bizonyult a hely. Az Erzsébet-hídról lejövő jár­művek minden irányban a felüljáró-rendszer valamelyik ágán haladhatnak át. A bal irányú hídon a Hegyalja út felé, az egye­nes irányún az Attila út felé, a jobb oldali ágon pedig a Gel­lért tér felé lehet haladni. Az Erzsébet­ hídra az Attila út és a Krisztina krt felől az Árok utcán, a Gellért tér felől a Rudas fürdő mellett lehet feljutni. A Clark Ádám térről pedig az Apród utcán át hajthatunk az Erzsébet-hídra. A Gellért tér irányából az Attila út felé a Gel­lért rakparton és a Rudas fürdőnek a Duna felőli oldalán el­haladva juthatunk. A Rudas fürdőnek a Gellérthegy felőli ol­dalán haladva ugyanis csak az Erzsébet-hídra lehet feljutni. A Gellért tér felől a Clark Ádám tér irányába a Döbrentei utcán át kell haladni. Egyébként ezen a területen mindenütt a környezetbe illő és jól áttekinthető útmutató táblák segítik a gépjárművezetőket. — Milyen különleges szempontokat kell ezentúl a gépjárművezetőknek erre haladva figyelembe venni? — A budai oldalon elsősorban a dunai alsó rakpartra szeret­ném felhívni a figyelmet. Az alsó rakparton kiépítettük a Lánc­híd és a Szabadság-híd közötti szakaszt. Előzően elbontottuk a régi villamosvasúti viaduktot, megszüntettük az egykori Pe­tőfi pontonhíd hídfőjét, valamint az ahhoz csatlakozó felül­járó­kat. Átépítettük az ördögárok torkolatát, ugyanakkor elbontot­tuk a Rudas fürdő déli végénél levő feljárót, és több lejárati lépcsőt. Az alsó rakparton kiküszöböltük a 4—5 méteres szűkü­leteket, így most végig hét méter széles útpálya alakult ki, ki­emelt járdaszegéllyel. Az alsó rakpart tehát a Buda észak-déli forgalomra kitűnően használható. Ide egyébként a Margit­ hídnál, a Halász utcánál, a Bertalan utcánál és a Petőfi hídnál lehet lejutni, illetve onnan felhajtani. Külön felhívom a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy amennyiben a Fő utca vagy a Bem rakpart felől jönnek, a Halász utcai lejárón (a Lánchídtól északra a harmadik mellék­utca) az alsó rakpartra jutva elkerülhetik a Clark Ádám téri, a Szarvas téri, az Erzsébet-hídi, a Gellért téri, valamint a Mó­ricz Zsigmond körtéri csomópontokat. A Bertalan utcai fel­­hajtón a Műegyetem rakpartra jutva, innen az Irinyi József úton át lényegesen gyorsabban érhetnek délbudai úticéljuk­­hoz. Ugyanezt a gyakorlatot célszerű követni természetesen az ellenkező irányból is. Az alsó rakpartot igénybevevő járművek ily módon tehermentesítik egyidejűleg a fenti csomópontokat is, sem indokolták. A Hegyalja útról a Krisztina körül vagy a Clark Ádám tér felé haladóknak a Mészáros utca, vagy a Ke­reszt utca igénybevételét javasoljuk. — Milyen fő szempontok jutottak érvényre a pesti hídfő kialakításánál? — A leglényegesebb változtatás a Március 15. tér Erzsébet-híd és a Duna utca közötti szakaszának a­ szintsüllyesztése volt. Ez egyes helyeken a 3,5 métert is meghaladta. Eltávolítottuk ugyanis a régi Erzsébet-híd építésekor — a századforduló tájé­kán — odahordott feltöltő­ anyagot. Ennek folytán az akkor részben eltemetett műemlék-jellegű épületek ismét az eredeti állapotukat nyerték vissza. Ugyanakkor a feltöltés eltávolításá­val lehetőségünk nyílt egy felüljáró építésére az Erzsébet-híd és a Váci utca között. A híd alatt autóparkolót létesítettünk. Itt helyeztük el a 8-as és 16-os jelzésű auóbuszok végállomását is. Ezek a járatok a vasbeton híd alatti bújtatási lehetőséget felhasználva haladnak fel az Erzsébet-hídra. Ugyancsak ezen az útvonalon juthatnak a Vigadó tér felől jövők az alsó rak­partról a hídra. A szintsüllyesztés révén lehetőség nyílt egy úgynevezett fél­lóhere megoldásra is. Ezáltal az Erzsébet-hídról a Belgrád rak­part mindkét irányába közvetlenül el lehet jutni. További lényeges változás a pesti oldalon, hogy kiépült az alsó rakpart Erzsébet-híd alatti szakasza. Ezáltal az alsó rak­parton a Lánchíd felől jövőknek és a Szabadság-híd irányába tartóknak nem kell kétszer keresztezniük a 2-es villamos síneit. — Milyen forgalmi változások bevezetésére került sor a Belvárosban? — Az Erzsébet-híd megnyitása után a Váci utca Vörösmarty tér és Pesti Barnabás utca közötti szakaszán megszűnik a gép­járművek átmenő forgalma. Ehelyett a Vörösmarty tér, a Deák Ferenc utca, Apáczai Csere János utca, Belgrád rakpart és Irányi utca vonalán haladhatnak majd, részben a Kálvin tér, részben pedig a Kossuth Lajos utca felé. A Váci utca és Sza­badsajtó út torkolatánál, kiküszöböltük a járműforgalom keresz­teződését. A Váci utcából ugyanis csupán a hídra lehet felhaj­tani, a Szabadsajtó út másik oldalára nem. Az átépített területeken levő forgalmi csomópontok jelző­lámpái egymással összehangolt rendszerben fognak működni. (Zöldhullám!) — Az úticél legkedvezőbb elérésére milyen tanácsot ad a gépjárművezetőknek? — Amennyiben Dél-Pesten adódik az úticél, azt lehetőleg a Kálvin tér elkerülésével kell kiválasztani. Erre legalkalmasabb a Belgrád rakpart és a Szabadság-híd alatti bújtatási lehetőség kihasználása, vagyis ily módon keresztezzék a Kiskörutat és haladjanak a továbbiakban Dél-Pest felé.­ ­ Milyen egyéb, különleges forgalmi körülményeket kell figyelembe venni a budai hídfő környékén? — A kedvezőtlen helyszíni adottságok miatt a Hegyalja útról a Krisztina körútra, illetve az Attila út irányába közvetlen kap­csolatot a hídfővel nem­ tudtunk kialakítani. Ezt egyébként, kü­lönös tekintettel a nagy költségekre, a forgalmi számítások 24 — Hol parkolhatnak a gépjárművek? — A pesti oldalon a már említett felüljáró híd alatt. Ezen kívül a Március 15. tér Galamb utcai oldalán, a Váci utcának a Kígyó utca és a Pesti Barnabás utca közötti szakaszán, a Duna utcában, a Belgrád rakparton, valamint az Apáczai Csere János utcában a Duna Szálló mellett nyitottunk erre lehetőséget. A budai oldalon az Imre fürdő mellett, a­ Szarvas téren, a Fátyol utcában, az Ybl téren (a Kioszk mellett és az Ifjúsági Parkkal szemben is), az Attila úton a „Bethlen-udvar­" két oldalán és a Horváth-kertnél, valamint az Árok utcában, az Orvos-lépcsőnél épült, parkolóhely. A Ru­das fürdő mellett a jövő év tavaszán ugyancsak kialakítunk parkolóhelyet. — A gépjárművezetőket érdeklő milyen egyéb különlegességre számíthatunk a hídfő környékén a megnyitás után? — Elsősorban az új közvilágítási hálózatot említem meg. A hídfőkben ugyanis 13 és 18 méteres kandelábereket állítottunk fel, amelyek árnyékhatások nélkül világítják meg a környéket. A magas kandeláberek egyébként az alacsony fényforrásokkal szemben még azzal a kedvező tulajdonsággal is rendelkeznek, hogy nem világítanak a gépkocsivezetők szemébe. A környé­ken mindenütt kivilágított KRESZ-táblák és feltűnő útburkolati jelek segítik a tájékozódást.­ A forgalom biztonságát fokoztuk azzal­ is, hogy a jármű­ nyomokat a Genfi Közúti Közlekedési Egyezmény előírásainak megfelelően mindenütt kijelöltük. Az útvonalak többsége már elkészült. A munkálatok a hídon és a hídfőkben az utolsó szakaszhoz érkeztek. A teljes komp­lexum forgalomba helyezésére a tervek szerint még ebben az évben sor kerül — fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát Faith Mihály létesítményi főmérnök.

Next