Autó-Motor, 1965. január-június (18. évfolyam 1-12. szám)
1965-04-21 / 8. szám
GÉPJÁRMŰVEK TÁROLÁSA A LAKÓHÁZAKBAN Amint azt a „Hol álljon az autó?” című cikksorozatunkban jeleztük, a Fővárosi Tanács- VB Házkezelési Igazgatósága új körlevelet adott ki a kerületi Házkezelési Igazgatóságok részére a személyautók és motorkerékpárok tárolásának ügyében. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az újkörlevél az 1958-ben kiadott irányelvekkel szemben könnyítéseket tartalmaz. Ezt az tette lehetővé, hogy a tűzrendészetről szóló, azóta kiadott új rendelet változtatott a tárolássalkapcsolatos feltételeken. És mindenképpen el kell ismernünk a HKI vezetőségének azt az igyekezetét, hogy az ő lehetőségeik határain belül segítsen a gépjárműtulajdonosok ilyen gondjain. Eztbizonyítja ennek az 5/1965. számot viselő körlevélnek a bevezető szövege is, amikor felhívja a kerületi Házkezelési Igazgatóságok vezetőinek figyelmét: ,,A következő években a dolgozók mind nagyobb számban vásárolnak gépjárműveket, amelyeknek elhelyezésére megfelelő számú garázs a főváros területén nincs, ezért kénytelenek azokat az úttesten, a kapualjakban, udvarokon, üres telkeken tárolni. A garázsépítés a következő években sem elégíti ki az igényeket, ezért a gépjárművek zárt helyen kívüli tárolására továbbra is sokan kényszerülnek." És külön hangsúlyozza a körlevél: „A gépjárműveknek felügyelet nélkül az úttesten történő tárolása sem közrendészeti, sem pedig köztisztasági szempontok miatt nem kívánatos." Mindezt azért emeljük ki, mert az előbbi mondatok úgyszólván kötelezővé teszik a Házkezelőségek vezetőinek, hogy minden, ilyen irányú kérelem, elbírálásánál abból induljanak ki, hogyan segíthetnék elő a gépjárművek tárolását az általuk gondozott házak, telkek területén. Ennek módosított szabályai a következők: SZEMÉLYAUTÓK ÉS OLDALKOCSIS MOTORKERÉKPÁROK tárolásának feltételei a) Lakóházi kapualjakban csak úgy szabad tárolni, hogy a gépjármű egyik oldalán legalább 2 m széles út maradjon a közlekedésre. (Eddig közlekedési útként legalább 3 m távolságot kellett hagyni, és a kapualjnak legalább 3 méter szélességűnek kellett lennie.) b) Személygépkocsit és oldalkocsis motort kapualjra nyíló ajtó előtt nem szabad tárolni. (Eddig egyáltalán tilos volt a tárolás olyan lakóépületek kapualjában, ahol az udvarból üzletek, műhelyek, raktárak nyílnak.) c) Udvarban az ajtótól, ablaktól legalább 2 m távolságra kell a gépjárművet elhelyezni. (Ez a távolság eddig 3 m volt.) Tűzfal mellett közvetlenül is lehet tárolni. d) Több gépjármű tárolása esetén azok között legalább 1 m távolságot kell megtartani. e) Kapualjban vagy udvaron a gépjárművön nyílt láng használatával járó munkát, üzemanyag lefejtését, illetőleg feltöltését nem szabad végezni. f) Az üzem- és kenőanyag csöpögését és elfolyását meg kell szüntetni, a kifolyt anyagot el kell takarítani. g) Lakóház udvarán, lakásban és mellékhelyiségeiben még átmenetileg sem szabad üzemanyagot tartani. h) A gépjárműre vonatkozó tűzrendészeti szabályok megtartásáért a gépjármű vezetője, tulajdonosa a felelős. Tűzoltóeszközökről és készülékekről a gépjármű üzembentartója köteles gondoskodni. SZŐLŐ MOTORKERÉKPÁROK TÁROLÁSÁNAK FELTÉTELEI E feltételek általában ugyanazok, mint az autókra és oldalkocsis motorokra vonatkozó előírások, az alábbi eltérésekkel: a) Motorkerékpár tárolása lépcsőházban (lépcsőkarok alatt, pihenőn stb.) csak kivételesen engedélyezhető és csak akkor, ha a szabad közlekedést nem akadályozza. (Eddig a lépcsőházban egyáltalán nem volt szabad tárolni.) b) Motorkerékpár bejárat előtt nem helyezhető el. A TÁROLÁSÉRT FELSZÁMÍTHATÓ DÍJ Kapualjban, udvaron, kertben stb. elhelyezett gépjárművekért havonta a következő díjtételeket kell felszámítani: szóló motorkerékpár ......... ..................................díjtalan oldalkocsis motorkerékpár .................................. 10,— Ft gépkocsi lupu kem-ig ............................................... 20,— Ft gépkocsi 1001—1300 kem-ig........................................ 30,— Ft gépkocsi 1500 kem felett ........................................ 50,— Ft A tárolási díj a lakbérrel azonos időpontban előre fizetendő. EGYÉB FELTÉTELEK a) A gépjármű tárolására a Házkezelőség a tulajdonossal (üzembentartóval) írásban megállapodást köteles kötni, amelynek tartalmaznia kell: — a tároló nevét, címét, — a tárolt gépjármű rendszámát, — a használt terület pontos megnevezését, — a tárolás időtartamát, — a felmondási határidőket, — a havi tárolási díjak fizetésének idejét és módját, — a tárolási feltételeket, — hogyha a tárolásból hátrányok, illetve károk keletkeznek, azok a tároló felet terhelik. b) Több igénylő esetén a házban lakó előnyben részesítendő. Azon a címen, hogy a házban lakó az ingatlanon kívánja később vásárolt gépjárművét elhelyezni, a Házkezelőség érvényes szerződést nem mondhat fel. c) Jelen utasításban foglaltak alapján a korábban megkötött tárolási szerződéseket módosítani, kiegészíteni nem kell, azok a megállapodásban foglaltak szerint továbbra is érvényben maradnak. Érvényben marad tehát az 1959-es körrendeletnek az a pontja is, hogy amennyiben a bérlő kertet is bérel, akkor tőle a saját tulajdonát képező gépkocsija tárolásáért a bérelt területen külön díj nem szedhető. Az utasítás végén a Házkezelési Igazgatóság vezetője még külön hangsúlyozottan is felkér minden igazgatót: ,,A gépjárművek, elhelyezésében legyen segítségére a lakosságnak, hogy minél több gépjármű védett helyen kerüljön tárolásra.”* A HKI tehát megtett ez ügyben mindent, amire lehetősége van. Mindez azonban csak újból felhívja a figyelmet: mennyire szükséges lenne, hogy a kérdést végre országos érvényű rendeletekkel is szabályozzák. Hiszen ez az utasítás csak a fővárosban érvényes és csupán vállalati belső intézkedés. De még ilyen súllyal sem szabályozza például a gépjárművek tárolását azokon az ingatlanokon, amelyeket nem a HKI gondoz. És vidéken még az ilyen ,,házi intézkedés" is ettől eltérő lehet. Szükséges lenne rendezni a kérdésnek azt az oldalát is, hogy a ház lakói, illetve a lakóbizottságok milyen mértékben gyakorolhatnak befolyást a gépjárművek elhelyezésére, hiszen tudvalévően sok-sok vita keletkezett már — és lesz is még — ilyen ügyekben. Mégis, feltétlenül előrelépést jelent ez a körlevél. Alapot ad arra is, hogy ahol az udvaron, telken ehhez hely van, a HKI hozzájáruljon ahhoz, hogy a lakók — az építési hatóság engedélyével — saját erőből fedett garázst, vagy legalább parkolóhelyet építhessenek. Ehhez tudvalévően az OTP — általában a lakásmegosztásoknál, illetve az emeletráépítéseknél szokásos feltételekkel — kölcsönt is nyújt. (r. gy. i.) Autópálya hazánkban Április 1-én Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes megnyitotta az első magyarországi autópálya Budaörs—Törökbálint közötti, hét kilométeres szakaszát. Ez egyben a balatoni és az E-ös útnak a fővárosba vezető közös része. A 28 méter széles útkoronára a középső zöld választósáv mindkét oldalán 8,5— 8,5 méter széles burkolatot építettek. Az autópálya — amely a Budaörsi út felől közelíthető meg az erre a célra kialakított, keresztezésmentes csomópontokról — tovább épül. A Kelenföld—Ferencváros közötti vasútvonal északi oldalán folytatódik, s később új közúti Dunahídon kapcsolódik majd a Hungária körúthoz 24