Autó-Motor, 1965. január-június (18. évfolyam 1-12. szám)

1965-04-21 / 8. szám

GÉPJÁRMŰVEK TÁROLÁSA A LAKÓHÁZAKBAN Amint azt a „Hol álljon az autó?” című cikksoroza­tunkban jeleztük, a Fővárosi Tanács- VB Házkezelési Igazgatósága új körlevelet adott ki a kerületi Házkeze­lési Igazgatóságok részére a személyautók és motor­kerékpárok tárolásának ügyében. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az új­­körle­vél az 1958-ben kiadott irányelvekkel szemben könnyí­téseket tartalmaz. Ezt az tette lehetővé, hogy a tűzren­dészetről szóló, azóta kiadott új rend­elet változtatott a tárolással­­kapcsolatos feltételeken. És mindenképpen el kell ismernünk a HKI vezetőségének azt az igyekezetét, hogy az ő lehetőségeik határain belül segítsen a gép­­járműtulajdonosok ilyen gondjain. Ezt­­bizonyítja ennek az 5/1965. számot viselő körlevél­nek a bevezető szövege is, amikor felhívja a kerületi­­ Házkezelési Igazgatóságok vezetőinek figyelmét: ,,A következő években a dolgozók mind nagyobb szám­ban vásárolnak gépjárműveket, amelyeknek elhelyezé­sére megfelelő számú garázs a főváros területén nincs, ezért kénytelenek azokat az úttesten, a kapualjakban, ud­varokon, üres telkeken tárolni. A garázsépítés a követ­kező években sem elégíti ki az igényeket, ezért a gép­járművek zárt helyen kívüli tárolására továbbra is sokan kényszerülnek." És külön hangsúlyozza a­ körlevél: „A gépjárműveknek felügyelet nélkül az úttesten történő tárolása sem közrendészeti, sem pedig köztisztasági szem­pontok miatt nem kívánatos." Mindezt azért emeljük ki, mert az előbbi mondatok úgyszólván kötelezővé teszik a Házkezelőségek vezetői­nek, hogy minden, ilyen irányú kérelem, elbírálásánál abból induljanak ki, hogyan segíthetnék elő a gépjár­művek tárolását az általuk gondozott házak, telkek terü­letén. Ennek módosított szabályai a következők: SZEMÉLYAUTÓK ÉS OLDALKOCSIS MOTORKERÉKPÁROK tárolásának feltételei a) Lakóházi kapualjakban csak úgy szabad tárolni, hogy a gépjármű egyik oldalán legalább 2 m széles út maradjon a köz­lekedésre. (Eddig közlekedési útként legalább 3 m távolságot kellett hagyni, és a kapualjnak legalább 3 méter szélességűnek kellett lennie.) b) Személygépkocsit és oldalkocsis motort kapualjra nyíló ajtó előtt nem szabad tárolni. (Eddig egyáltalán tilos volt a táro­lás olyan lakóépületek kapualjában, ahol az udvarból üzletek, műhelyek, raktárak nyílnak.) c) Udvarban az ajtótól, ablaktól legalább 2 m távolságra kell a gépjárművet elhelyezni. (Ez a távolság eddig 3 m volt.) Tűzfal mellett közvetlenül is lehet tárolni. d) Több gépjármű tárolása esetén azok között legalább 1 m­ távolságot kell megtartani. e) Kapualjban vagy udvaron a gépjárművön nyílt láng haszná­latával járó munkát, üzemanyag lefejtését, illetőleg feltöltését nem szabad végezni. f) Az üzem- és kenőanyag csöpögését és elfolyását meg kell szüntetni, a kifolyt anyagot el kell takarítani. g) Lakóház udvarán, lakásban és mellékhelyiségeiben még át­menetileg sem szabad üzemanyagot tartani. h) A gépjárműre vonatkozó tűzrendészeti szabályok megtar­tásáért a gépjármű vezetője, tulajdonosa a felelős. Tűzoltóesz­közökről és készülékekről a gépjármű üzembentartója köteles gondoskodni. SZŐLŐ MOTORKERÉKPÁROK TÁROLÁSÁNAK FELTÉTELEI E feltételek általában ugyanazok, mint az autókra és oldal­kocsis motorokra vonatkozó előírások, az alábbi eltérésekkel: a) Motorkerékpár tárolása lépcsőházban (lépcsőkarok alatt, pihenőn stb.) csak kivételesen engedélyezhető és csak akkor, ha a szabad közlekedést nem akadályozza. (Eddig a lépcső­házban egyáltalán nem volt szabad tárolni.) b) Motorkerékpár bejárat előtt nem helyezhető el. A TÁROLÁSÉRT FELSZÁMÍTHATÓ DÍJ Kapualjban, udvaron, kertben stb. elhelyezett gépjárműve­kért havonta a következő díjtételeket kell felszámítani: szóló motorkerékpár ......... ..................................díjtalan oldalkocsis motorkerékpár .................................. 10,— Ft gépkocsi lupu kem-ig ............................................... 20,— Ft gépkocsi 1001—1300 kem-ig........................................ 30,— Ft gépkocsi 1500 kem felett ........................................ 50,— Ft A tárolási díj a lakbérrel azonos időpontban előre fizetendő. EGYÉB FELTÉTELEK a) A gépjármű tárolására a Házkezelőség a tulajdonossal (üzembentartóval) írásban megállapodást köteles kötni, amely­nek tartalmaznia kell: — a tároló nevét, címét, — a tárolt gépjármű rendszámát, — a használt terület pontos megnevezését, — a tárolás időtartamát, — a felmondási határidőket, — a havi tárolási díjak fizetésének idejét és módját, — a tárolási feltételeket, — hogyha a tárolásból hátrányok, illetve károk keletkeznek, azok a tároló felet terhelik. b) Több igénylő esetén a házban lakó előnyben részesítendő. Azon a címen, hogy a házban lakó az ingatlanon kívánja ké­sőbb vásárolt gépjárművét elhelyezni, a Házkezelőség érvé­nyes szerződést nem mondhat fel. c) Jelen utasításban foglaltak alapján a korábban megkötött tárolási szerződéseket módosítani, kiegészíteni nem kell, azok a megállapodásban foglaltak szerint továbbra is érvényben ma­radnak. Érvényben marad tehát az 1959-es körrendeletnek az a pontja is, hogy amennyiben a bérlő kertet is bérel, akkor tőle a saját tulajdonát képező gépkocsija tárolá­sáért a bérelt területen külön díj nem szedhető. Az utasítás végén a Házkezelési Igazgatóság vezetője még külön hangsúlyozottan is felkér minden igazga­tót: ,,A gépjárművek, elhelyezésében legyen segítségére a lakosságnak, hogy minél több gépjármű védett he­lyen kerüljön tárolásra.”* A HKI tehát megtett ez ügyben mindent, amire lehe­tősége van. Mindez azonban csak újból felhívja a figyelmet: mennyire szükséges lenne, hogy a kérdést végre országos érvényű rendeletekkel is szabá­lyozzák. Hiszen ez az utasítás csak a fővárosban érvé­nyes és csupán vállalati belső intézkedés. De még ilyen súllyal sem szabályozza például a gépjárművek tárolá­sát azokon az ingatlanokon, amelyeket nem a HKI gondoz. És vidéken még az ilyen ,,házi intézkedés" is ettől eltérő lehet. Szükséges lenne rendezni a kérdés­nek azt az oldalát is, hogy a ház lakói, illetve a lakó­bizottságok milyen mértékben gyakorolhatnak befo­lyást a gépjárművek elhelyezésére, hiszen tudvalévően sok-sok vita keletkezett már — és lesz is még — ilyen ügyekben. Mégis, feltétlenül előrelépést jelent ez a körlevél. Alapot ad arra is, hogy ahol az udvaron, telken ehhez hely van, a HKI hozzájáruljon ahhoz, hogy a lakók — az építési hatóság engedélyével — saját erőből fedett garázst, vagy legalább parkolóhelyet építhessenek. Ehhez tudvalévően az OTP — általában a lakásmeg­osztásoknál, illetve az emeletráépítéseknél szokásos feltételekkel — kölcsönt is nyújt. (r. gy. i.) Autópálya hazánkban Április 1-én Kiss Dezső közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes megnyitotta az első ma­gyarországi autópálya Budaörs—Törökbálint kö­zötti, hét kilométeres szakaszát. Ez egyben a balatoni és az E-ös útnak a fővárosba vezető közös része. A 28 méter széles útkoronára a középső zöld választósáv mindkét oldalán 8,5— 8,5 méter széles burkolatot építettek. Az autó­pálya — amely a Budaörsi út felől közelíthető meg az erre a célra kialakított, keresztezés­mentes csomópontokról — tovább épül. A Ke­lenföld—Ferencváros közötti vasútvonal északi oldalán folytatódik, s később új közúti Duna­­hídon kapcsolódik majd a Hungária körúthoz 24

Next