Autó-Motor, 1971. június-december (24. évfolyam, 13-24. szám)
1971-07-06 / 13. szám
A MOTORIZÁCIÓ SZEREPE A MODERN TÁRSADALOMBAN Legutóbb „Autójavítóipari szimpózium 1971” címen csak hírt adtunk a Közlekedéstudományi Egyesület Közúti Gépjárműjavító Szakosztálya és az Autófenntartó Ipari Tröszt szervezésében rendezett konferenciáról, és csupán vázoltuk az ott elhangzott előadások témáit. Most egy részletet idézünk dr. Tőzsér István felolvasott tanulmányából, amely az ország motorizációjának a IV. ötéves tervben kibontakozó irányvonalait tudományos alapokon feldolgozva ismertette a tanácskozás hazai és külföldi résztvevői előtt. A KPM Autóközlekedési Főosztály vezetőjének szavait igen pozitív állásfoglalásnak tekintjük az autózás mindennapi gondjainak megoldására is. A közúti motorizáció világszerte tapasztalható fejlődése nem a kor divatjának tulajdonítható — mondotta beszédében dr. Tőzsér István. — A nagyfokú társadalmi hatékonyság az a mozgatóerő, amely okozója ennek a rendkívül dinamikus fejlődésnek. A motorizáció, mint a század jelképe, a jelenkor emberének sajátos jellemzőjévé, jelképévé vált. Motorizációs korban élünk, a motorizálódó társadalom tagjai vagyunk. Kortársaink tudatát, gondolkodását, életformáját egyre inkább átszövi a motorizáció. Mi is a motorizáció, amely a jelenkor jelképévé nőtte ki magát? A motorizációnak kétféle értelmezése van: egyrészt annak a folyamatnak megjelölésére használják, amely szerint a közúti gépjárműközlekedés előretör a társadalom személy- és áruszállítási igényeinek kielégítésében, másrészt pedig a közúti közlekedésnek másmiért fejlődését, állapotát fejezi ki. Szűkebb értelmezéssel a motorizáción a lakosság személygépkocsival való ellátottságát szokás érteni. A motorizációs fok az 1000 lakosra jutó személygépkocsik számával kerül kifejezésre. Bizonyítottnak vehető, hogy a motorizációs fok és a társadalom gazdasági fejlettsége között igen szoros kapcsolat érvényesül. Az egyes társadalmak gazdasági fejlettségét általában az egy lakosra jutó, évi — azonos valutában kifejezett — nemzetijövedelem-termeléssel szokás kifejezni és összehasonlítani. A motorizációs fok és a gazdasági fejlődés kapcsolatai jelzik, hogy a motorizáció gyökerei szétágazóan fogják át a társadalmat, és érintik annak különböző rétegeit is. Éppen emiatt kell különös mértékben ügyelni a motorizáció fejlesztésére, fejlődésének ütemére, társadalmi hatására. A motorizáció fejlődését, növekedésének ütemét igen sok tényező befolyásolja. Hatást gyakorol rá a gazdasági adottság és ennek eredményeként a nemzeti jövedelem alakulása. Ez az a fundamentum, amelynek révén egyre inkább kielégíthetővé válik a társadalom tagjainak fokozódó helyváltoztatási igénye. A társadalom, a tudomány fejlődése szükségszerűleg fejleszti az emberek szellemi érdeklődését, látókörét. Ugyanakkor a munkaidő csökkentésével, a technika gyors ütemű növekedésével könnyebbé válik az emberi munka, jelentős idő szabadul fel. A szabad idő növekedése, a nagyobb szellemi érdeklődés, a bővülő látókör új szükségleteket támaszt az emberekben. Az országhatáron belüli és kívüli új tájak, természeti és gazdasági, valamint társadalmi jelenségek, események megismerése, különböző történelmi emlékek személyes tanulmányozásának a vágya fokozódóan növekszik a ma emberében. Ezzel összefüggésben a mozgás iránti igény olyan társadalmi jelenséggé válik, amely méreteit tekintve, mind szélesebb rétegekre terjed ki. A motorizáció hordozója, eszköze az autó útjaink, utcáink forgalma, a parkoló gépjárművek növekvő sora tárgyi bizonyítékai annak a jelenségnek, amit a motorizáció fejlődése hazánkban már eddig elért. Nálunk is egyre többen vannak, akik szabad idejük jelentős részében autóval utazgatnak. Az emberek a munkájukkal elért jövedelmük egyre nagyobb hányadát készek — és mindinkább képesek — gépkocsik vásárlására és azok üzembentartására felhasználni. Mind többen vannak, akik évekig gyűjtenek — olykor igen fontos más szükségletek kielégítését háttérbe szorítva —, hogy a hőn óhajtott gépkocsi birtoklásához jussanak. Nem felesleges kérdésként feltenni: mi ennek a társadalmi méretű, sajátos jelenségnek az oka? Véletlen, elszigetelt jelenségnek lehet-e tekinteni, vagy vannak olyan mozgató rugói, amelyek mélyebb összefüggésekből táplálkoznak és amelyeknek feltárásával érthetővé válik e sajátos jelenség oka? A motorizáció robbanásszerű fejlődése, előrehaladása, a személygépkocsik iránti egyre növekvő igények világviszonylatban is minden gátat áttörve jutnak előre. Jelenleg az autógyárak évente mintegy 20 millió személygépkocsit állítanak elő, akkor, amikor földünk lakossága évente általában 50 millió fővel növekszik. Az egyes országok gazdasági fejlettsége azonban különböző, így a motorizációs színvonalak is eltérőek. Sok esetben még egy országon belül is különbséget mutatnak. Fejlett motorizációval rendelkező országokban vannak országrészek, kiemelt nagy városok, ahol a motorizáció a telítődés felé halad és a személyautó-ellátottság olyan nagy, hogy már 2—2,5 emberre jut egy személygépkocsi. Sőt, olyan esetek is vannak, amikor a telítődés a három főre jutó két személygépkocsi arányában jut kifejezésre. A fejlett motorizációjú országokban a gépkocsitermelés meghaladja az újszülöttek számát. Az Amerikai Egyesült Államokban ma már a gépkocsiállomány változása kétszer olyan gyors, mint a népesség szaporodása. „Naponta 12 000 gépkocsi és 6000 újszülött” — hirdetik az autógyárak termelési programjaiban. Az igények növekedése, a gyors üteművé vált gépkocsigyártás mellett mégis utalni kell arra, hogy a világ országainak nagyobbik részében a motorizáció a kibontakozás szakaszában van, és az ezredfordulóig nyúló időre lesz szükség ahhoz, hogy a napjaink fogalma szerinti telítődési szintet elérjék. A motorizáció megítélése során általános az a megfogalmazás, hogy fejlődése az életszínvonal növekedésével kísérhető nyomon. Kétségtelen tény, hogy az életszínvonal növekedésével egyre többen válnak a gépjármű birtokosává, tulajdonosává. A motorizáció az egyének, a családok háztartásában olyan költségnövekedést eredményez, amelynek fedezését a fejlődés, az életszínvonal-növekedés eredményeként lehet biztosítani. A motorizáció azonban nem csupán életszínvonal-kérdés. Életszínvonal-kérdés csak addig, amíg a gépkocsi bekerül a forgalomba. Amint már részese annak, a motorizáció közlekedési problémaként jelentkezik. Olyan közlekedési probléma, amelynek növekedésére számítani kell. Felfutásának ütemét valamennyi kapcsolódó területével együtt tervezni kell, mert megjelenésével egyidejűleg különböző gazdasági és társadalmi igényt támaszt. A motorizáció megjelenésével szükségessé válik a megfelelő úthálózat, parkolóhely, garázsok, karbantartó- és javítótelepek építése, az üzemanyagellátás biztosítása, az autó- és alkatrészkereskedelem és még sok más kapcsolódó terület fejlesztése. Ezekkel a szavakkal vezette be a felsorolt ágazatokat később igen részletesen elemző beszédét dr. Tőzsér István, a KPM Autóközlekedési Főosztályának vezetője.