Autó-Motor, 1974. június-december (27. évfolyam, 13-24. szám)

1974-12-06 / 23. szám

GARÁZSGONDOK Egyes garázsszövetkezeteknél a felügyeletet, illetve el­lenőrzést ellátó szervek nyugtalanító jelenségeket észlel­tek. A HIBÁK elsősorban a közösség ügye iránt érzett közömbösséggel magyarázhatók. Ezenkívül előidézője a hibáknak a nem megnyugtató jogi szabályozás is. A garázsszövetkezetekre a lakásépítő és fenntartó szövetkezetekre vonatkozó jog­szabályokat kell alkalmazni, továbbá figyelembe kell venni a szövetkezeti törvényt és végrehajtási rendeletét. A jogszabályo­sok közül az adott esetre alkalmazható rendelkezés megkeresése még a jogásznak sem könnyű. Szükség lenne ezért egy olyan gyűjteményre, amely tar­talmazza a garázsszövetkezetekre vonatkozó jogszabályo­kat, továbbá útmutatást adna a fontosabb kérdésekben. Ennek a célnak az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége Elnökségének irányelvei és a kiadott alapszabály-minta nem felel meg. Az irányelvek és az alapszabály-minta kiadása óta több új jogszabály jelent meg, de ezek figyelembevételével sem az irányelveket, sem az alapszabály-mintát nem dolgozták át. Ennek kö­vetkeztében a szövetkezetek tagsága az új jogszabályokat nem ismeri, ami kitűnik az alapszabályokból, de megál­lapítható a szövetkezetek működéséből is. A legtöbb szövetkezet alapszabálya célként jelöli meg a tagok részére garázsok építését. Az alapszabály jóváha­gyására azonban már akkor kerül sor, amikor a garázsok felépültek. Márpedig ha további garázsok építésére nem kerül sor, akkor az alapszabály célul olyan feladatot je­löl meg, amely mér megvalósult. Hogy kizárólag fenn­tartói feladatok ellátására is alakítható garázsszövetkezet, arról az alapszabály-minta nem tesz említést, mivel a ki­adás időpontjában az ilyen szövetkezetek alakítására vo­natkozó­ jogszabály még nem volt hatályban. Ez is bizo­nyítja az alapszabály-minta elavultságát. Abban a kér­désben, hogy a szövetkezetek tagsága építtetői vagy fenn­tartói feladatokat határozzon meg az alapszabályban, a következőket lehet tanácsolni: A SZÖVETKEZÉS ELŐNYEIT az építkezésnél gyakran nem veszik igénybe, és a gará­zsokat egyénileg építik. Ilyenkor szükségtelen az építtetői feladatokat az alapszabályban szerepeltetni. Garázsfenn­tartó szövetkezet alakítására egyébként akkor is van le­hetőség, ha a tagok az építkezést közösen végzik. A 2/1904. (VII. 24.) ÉM sz. rendelet értelmében az érde­keltek az építkezés lebonyolítására építőközösséget ala­kíthatnak. Az építőközösség tagjai társasági szerződés­ben megállapodhatnak abban, hogy az építkezés befeje­zése után alapszabályuk módosításával garázs­fenntartó szövetkezetté alakulnak át. A szövetkezet célját már a szervezés folyamán egyértel­műen tisztázni kell. Az építésügyi hatóságtól kapott tájé­koztatás alapján eldönthető, hogy a számításba vett te­rületen hány garázst lehet építeni. Miután a kellő számú garázs felépült, a szövetkezet célját az alapszabályban fenntartói feladatokban kell megjelölni. Az építhető gará­zsok számát feltétlenül meg kell állapítani, mert a kérdés nem kellő tisztázása néha bonyodalmakhoz vezet, így például előfordult, hogy már működő szövetkezet új ta­gokat vett fel, akik a meglevő szövetkezeti garázsok mellé újabb garázsokat szándékoztak építeni. Az építés­ügyi hatóság azonban további garázsok építését nem en­gedélyezte, így az újonnan felvett személyek tagságát meg kellett szüntetni. Új tagokat ugyanis csak akkor le­hetett volna felvenni, ha már tisztázódott a kérdés, hogy új garázsok építhetők-e. HELYTELEN, ha a szövetkezet tagjai az igazgatóság vagy a közgyűlés engedélye nélkül adják és veszik a garázsokat. Egyrészt, mert ellentétes az alapszabállyal, másrészt mert így áll elő az a helyzet, amikor nem állapítható meg a garázsok­ról, hogy kinek a tulajdonát képezik. Ezt sokszor az alap­szabálynak az a rendelkezése idézi elő, amely szerint új tagot csak a közgyűlés vehet fel. Közgyűlés tartására ál­talában egy évben egyszer kerül sor, így tehát a felvé­telre hosszú ideig kell várni. Ez idő alatt a garázsok — szabálytalanul — többször is gazdát cserélnek. Helyesebb ezért a tagok felvételét az igazgatóság hatáskörébe utalni, mivel az igazgatóság kisebb létszáma miatt könnyebben összehívható, mint a közgyűlés. A szövetkezetek, illetve vezető szerveik működésére vo­natkozóan sem a jogszabályok, sem pedig az irányelvek nem tartalmaznak rendelkezéseket. A szövetkezetek alap­szabályai említést tesznek ügyrendről és munkarendről, ezek azonban sok helyen nem készültek el, vagy hiányo­sak. Iránymutatás hiányában a közgyűlésekről, igazga­tósági ülésekről készült jegyzőkönyvek a legtöbb esetben sem alakilag, sem tartalmilag nem felelnek meg a köve­telményeknek. Nem egységes a szövetkezetek gyakorlata abban a kérdésben sem, hogy milyen legyen a határozat­­hozatal rendje és a határozatok tartalma. Mindez nehezíti a szövetkezetek ellenőrzését. Indokolt ezért, hogy a fel­ügyeletet gyakorló szervek adjanak segítséget az egysé­ges gyakorlat kialakításához, az ügyrendek kidolgozásá­hoz, valamint bocsássanak a szövetkezetek rendelkezésére iratmintákat. KEVESEBB A PROBLÉMA azoknál a szövetkezeteknél, amelyeknek üzemi patro­­nálója van. Az üzemek ugyanis az anyagi támogatáson kívül az ügyvitel és a gazdálkodás megszervezésében is jelentős segítséget tudnak adni. A szövetkezeti törvény végrehajtási rendelete értelmé­ben a közgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet előzetesen tá­jékoztatni kell. Egyes szövetkezetek azonban a tájékoz­tatást elmulasztják, vagy a meghívót késve küldik. Emiatt azután a közgyűlésen nem tud megjelenni a fel­ügyeletet gyakorló szerv képviselője, aki pedig vitás kér­désekben tanáccsal tud szolgálni, és ezzel elkerülhetők a jogszabállyal ellentétes közgyűlési határozatok. A legtöbb szövetkezetnél problémát jelent a közgyűlés összehívása és a határozatképesség. A nagyobb létszámú szövetkezetek alapszabályai részközgyűlések összehívását is lehetővé teszik. Ennek ellenére a határozatképesség biztosítása ezeknél a szövetkezeteknél is gondot okoz. Helyes kezdeményezés, ha aktívak közreműködésével és felvilágosító munkával igyekeznek a közgyűlések hatá­rozatképességét előmozdítani. A közgyűlésekkel ellentétben az igazgatóságok működése a szövetkezetek többségében megfelelő, nem formális. Azoknál a szövetkezeteknél működik jól az igazgatóság, ahol annak tagjait megfelelően választották ki. A felügyelő bizottságok működéséről már kevésbé ked­vezőek a tapasztalatok. Üléseket általában ritkán tarta­nak, és működésük a legtöbb esetben az éves beszámoló­val kapcsolatos teendőkre korlátozódik. A felsorolt hibák természetesen nem a szövetkezeti moz­galom és alapelvek gyengeségét jelentik. Kiküszöbölé­sükhöz azonban a tagság és a felügyeletet, illetve irá­nyítást gyakorló szervek együttes erőfeszítésére van szükség. Dr. Varga Emil

Next