Autó-Motor, 1975. június-december (28. évfolyam, 13-24. szám)

1975-10-21 / 20. szám

Soltvadkertről most ugor­junk át Kiskőrösre. Kiskő­rösön meglehetősen sok látnivaló van, ezek közül a legféltettebb, legnevezete­sebb forradalmár költőnk, Petőfi Sándor szülőháza. A település szépen rendezett központjában áll a nemze­ti ereklyeként őrzött és gondozott, csaknem kétszáz éves, földszintes, nádfede­­les, szerény hajlék. E ház­zal kapcsolatos legrégibb telekkönyvi bejegyzés: „Zsellérállományú ház ud­varral, 130 négyszögöl te­rülettel. Házszám 9.” A ház nem a szülők tulajdonát képezte, hanem 1821-től 1824-ig Markovinyi Márton borbélymestertől bérelték. A ház utcai homlokzatán levő emléktáblát: „Itt szü­letett Petőfi 1822. Dec. 31.” felirattal az első Petőfi-szo­­bor felavatásakor, 1861. jú­lius 31-én helyezték el. A két szobából és szabadké­­ményes konyhából álló há­zat 1878-ban az Írók és Mű­vészek Társasága vásárolta meg. Petőfi szülőházának ünnepélyes felavatására 1880. október 17-én került sor. Ünnepi beszédét pálya­társa, régi jó barátja, Jókai Mór e szavakkal kezdte: „Üdvöz­légy emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad...” Petőfi szülőháza — ezt kö­vetően — az országos ér­deklődés középpontjába ke­rült. Pályatársai, jóbarátai, tisztelői ugyanúgy, mint a puszták fiai, mind gyakrab­ban keresték fel egyénileg és csoportosan is, sokan kö­zülük többször vissza-visz­­szatérve. Az első fáklyásmenetet — amely azóta hagyománnyá vált — a költő születésének 100. évfordulóján, 1922. de­cember 31-én tartották több ezer ember részvételé­vel. Petőfi szülőháza még a második világháború alatt is valóságos zarándokhely volt. A felszabadulás előtti napon a visszavonuló ma­gyar katonák közül még 175-en látogatták meg. Kis­kőrös 1944 november 1-én szabadult fel, a szülőházat károsodás nem érte. A Vö­rös Hadsereg egyszerű ka­tonáinak és parancsnokai­nak egész sora látogatott el ide. A sok bejegyzés közül említsünk meg egyet: „So­hasem reméltem, hogy el­jövök e házba, ahol szüle­tett és gyermekségét töl­tötte a magyar költőforra­dalmár, Petőfi Sándor. Mindez milyen messze volt tőlem! És itt van ... Petőfi nemcsak a magyar nemze­tet szerette, hanem az egész világ barátságos népeit. Bogdanov őrnagy.” A felszabadulást követően Petőfi szülőházát egyének, csoportok, falujárók, kül­döttségek stb. tömegesen keresik fel. Ez az egész or­szágból, sőt külföldről is megmutatkozó nagy érdek­lődés napjainkban is to­vább folytatódik. Lépjünk be mi is a szülő­ház udvarára. (1. kép.) E kis hajlék küszöbét minden ide látogató nagy megille­­tődéssel lépi át. A csend tel­jes. Csupán a tárlatvezető hangja hallik. „A szabad­­kéményű konyhából balra nyíló szobában született Pe­tőfi Sándor...” A búboske­­mencés szoba berendezése egyszerű: almárium, ágy, amelyben a költő született, Petőfi ládája, ónkancsó, amellyel Petőfit megke­resztelték, s Petrovics uram — 1745-ből származó fafa­­ragású — kedvenc pipája. Mind eredeti, féltve őrzött értékes emlék. A szabad­­kéményű konyha berende­zése korhűen rekonstruált. A konyhából jobboldalt nyíló szobában a Petrovics család, valamint a kiskőrö­si Petőfi-kultusz történetei­vel ismerkedhetünk meg, eredeti tárgyak, festmé­nyek, dokumentumok segít­ségével. A szülőház udvarának vé­gében levő épületben ren­dezett irodalmi kiállítás szervesen, rendszerezetten egészíti ki a szülőházban látottakat. Igen impozáns, modern kiállítás ez, amely három termében átfogó ké­pet nyújt Petőfi életútjáról, munkásságáról. (2. kép.) A kiállítás minden terme gaz­dagon illusztrált képzőmű­vészeti alkotásokkal, ente­riőrrel. A nemes faburko­lattal borított termekben le­vő kiállítás legérdekesebb, s egyben legmegkapóbb ré­sze a harmadik terem. Itt Petőfivel, mint a forrada­lom és szabadságharc köl­tőjével, gazdag tárgyi anyag és illusztrációk segítségével ismerkedhetünk meg. Ugyancsak e teremben lát­hatjuk napjainkban is élő, s a világirodalom nagyjai közé emelkedett költőnk utóéletének magyar és nemzetközi vonatkozású dokumentumait, kiadvá­nyait. Az 1861-ben felállí­tott első Petőfi-szobor szin­tén e terem — s a jövő nemzedékek számára meg­őrzendő — becses emlékei közé tartozik. A­­kiállítás gondos törté­nelmi kitekintéssel készült, s így méltán mondhatjuk, hogy nagy költőnk életút­ján keresztül a magyar múlt, a magyar történelem egy felemelő, események­ben gazdag korszakát mu­tatja be. A szülőház és a kiállítás megtekintése igaz, megható és maradandó él­ményt nyújt. A szülőház előtt nagy hoz­záértéssel kialakított, Pető­firől elnevezett park kö­zepén a költő szobra áll.­A szobrot azon a helyen ta­láljuk, ahol 1915-ig — le­bontásáig — a fogadó, s an­nak keleti végén a Petro­­vicsék által bérelt mészár­szék állt. A park mellett szintén Petőfiről elnevezett modern kultúrközpontot ta­lálunk. Idegenvezető: TÚRI PÉTER, a Központi Múzeumi Igazgatóság igazgatóhelyettese (ALMÁÁSSY TIBOR felvételei)

Next