Autó-Motor, 1984. július-december (37. évfolyam, 13-24. szám)

1984-07-01 / 13. szám

A világbajnok magára talált Feltehetőleg a Brazil Autósport Szö­vetség panaszlevele miatt a Nemzet­közi Autósport Szövetség (FISA) ki­csit felkavarta a kedélyeket. Bizonyá­ra még emlékeznek olvasóink az eső miatt félbeszakított monte-carlói Nagydíjra. A verseny félbeszakítása előtt, az új brazil csillag, Senna, aki a Toleman-istállónak eddigi legjobb eredményét szerezte meg, az ott ki­vívott 2. helyével, ha a versenyt nem szakítják félbe, akár elsőként is vé­gezhetett volna. Az idő körről körre csökkent az éllovas Prost és Senna között, és még maga Prost is úgy nyi­­lakozott a verseny után, hogy a mű­anyag féktárcsa hibája miatt Senná­­nak reális esélye volt a győzelemre. A Brazil Autósport Szövetségnek az­tán több se kellett, panaszlevelet írt a FISÁ-nak, amelyben a versenyigazga­tót, Ickx-t vádolta a verseny félbe­szakításával. A FISA fel is kapta a fo­nalat, és felelősségre vonta a Mona­cói GP rendezőit. A FISA kommüniké szerint, Jacky Ickx egyedül határozott a verseny leállításáról, és nem kon­zultált a FISA jelen levő tisztségvise­lőivel. Egyelőre nem született dön­tés, de az ügyet napirendre tűzik a FISA Végrehajtó Bizottságának követ­kező, párizsi ülésén. Aki a monacói versenyt látta, az viszont tudja, hogy „műbotrányról”, a hatalmi viszonyok fitogtatásáról van szó. A „csónakver­­senyből” 32 kör is éppen elég volt. A brazilok „vádirata” tehát, misze­rint Ickx a verseny leállításával kife­jezetten Prostnak akart kedvezni, Sen­­nával szemben, rosszindulatú rágal­mazás. De térjünk át a kanadai futamra, amit egyébként a hatalmi harc egyál­talán nem érintett. Csata ugyan folyt, de elsősorban az edzésidőkért. Mert Prost — a jelenlegi listavezető­­ sze­rint: „Itt Montrealban a legjobb edzés­idő (pole position) sokkal fontosabb, mint a többi GP-pályán, ahol köny­­nyebb előzni”. Piquet 1980 óta moz­dulatlan pályarekordja meg is unta az ácsorgást. A 4,41 km hosszú, 17 kanyarral nehezített Gilles Villeneuve­­pálya legjobb idejét Prost állította fel az első mért edzésen, de Piquet régi rekordját Elio de Angelis is túlszár­nyalta, sőt Piquet is, a 3. edzésidővel. Aztán a következő napra az egy­napos pályarekord is újjászületett, a poraiból újjáéledt Brabhammel — az idén egy versenyt sem fejezett be — Piquet ismét a pálya rekordkönyvébe íratta magát. Meg is rohanták a kí­váncsiskodók, mire a következőket mondta: „Amikor az első kocka csu­pán 0,7 másodperccel gyorsabb, mint a 2., még semmi sem dőlt el.” Tehát Piquet, Prost, Elio de Angelis, War­wick, Arnoux állhatott sorrendben a rajtvonal elé, Lauda pedig csak a 8. helyen. A monacói ifjú titánok közül Senna a 9. helyet fogta ki, Bellonnak áll, sor jutott. Érdekes kérdés lenne, mi forogha­tott Lauda fejében a rajtnál. Mert, mint tudjuk, itt mondott búcsút a Forma–1-nek 1979-ben, hogy aztán 1982-ben visszatérjen a McLarenhez, és ezen a szigetre épült pályán (amely­nek rajtjánál az olasz Paletti 1982-ben halálos balesetet szenvedett) még so­hasem szerzett Lauda VB-pontot. A verseny Prost parádés rajtjával indult. Egyszerűen elcsente a kicsit lassan rajtolt Piquet-től az első he­lyet. De még a 70 körös (306 km hosz­­szú) verseny első körében visszavette Piquet a vezetést, és a csúcsforgalmi sűrűségi mezőny segítségével 5,013 mp-es előnyt épített ki. Prost mögé Lauda zárkózott fel 5,3 mp-es hátrány­nyal a vezető Piquet-hez képest. A verseny korábbi szakaszában a 3. he­lyen fekvő Arnoux pedig a 4. helyre csúszott vissza, majd a 14. körben gumicserére jelentkezett a boxban. A másik Ferrariban Alboreto is a 3. he­lyét veszítette el, amikor motorhibá­val a 11. körben kiállt. A 44. körben Lauda kielőzte csapattársát és a 2. he­lyen végzett, az addigra benzintakaré­kossági okok miatt már komótosabban autókázó Piquet mögött. De Angelis a Lotussal a 4. helyet szerezte meg, egy kör hátránnyal, és a gumicsere után az 5. helyre felzárkózott, Arnoux kétkörös hátránnyal futott célba. A benzinválság is megoldódóban van. Most, először az idén, csupán egyetlen versenyző futott ki a 220 lite­res benzinkészletéből. Cheever Alfája múlt ki vészes benzinszegénységben a verseny közben. Arnoux ugyan befe­jezte a futamot, de a célvonalon át­gurulva már elnémult a Ferrarija. Piquet 87 versenyéből most a 11., de talán legfájdalmasabb futamgyőzel­mét aratta, mert a kilyukadt hűtő a verseny során jobb lábát forró vízzel permetezte. „Az égési fájdalomnál nincsebb rosszabb, és nekem a gáz­pedálon kellett tartanom a lábam” — mondta, miközben vizes cipőjét és zokniját hámozta le magáról. PAOLO SABBATINI Eredmény: 1. Nelson Piquet, BR (Brabham) 1:46.23,748 — 2. N. Lauda, A 2,612 mp hát­rány — 3. A. Prost, F (mind McLaren) 1:28,032 mp h. — 4. E. de Angelis, I (Lotus) 1 kör h. — 5. R. Arnoux, F (Ferrari) 2 kör h. — 6. N. Mansell, GB (Lotus) 2 kör h. A VB állása: 1. A. Prost, 32,5 — 2. Lauda, 24 — 3. Arnoux, 16,5 — 4. Angelis, 15,5 — 5. Warwick, 13 — 6. Rosberg, 11 pont. KANADAI GP Piquet ugyan győzött, de a két mclarenes, Prost és Lauda fölényesen vezeti a listát

Next