Autó-Motor, 1985. január-június (38. évfolyam 1-12. szám)
1985-05-15 / 10. szám
PORTUGÁL GP Ha nekem olyan mázlim lenne a lottón, mint amennyire bejött a múltkori jóslatom, akkor már lehet, hogy milliomos lennék. Mert arról van szó, hogy a riói beszámolómban megjegyeztem, hogy milyen mély benyomást gyakorolt rám Senna versenyzése, sőt, tudósításomban még az is szerepelt, hogy azon sem csodálkoznék, ha Estorilban megnyerné a versenyt. De ezt a jóslatot már nem mertem megkockáztatni, így hát kihúztam. Pedig az ember egy ilyen tippel már majdnem milliomosnak érezheti magát, legalábbis Franciaországban, ahol mind ez ideig focitotó nem létezik, mert tartanak a bundázástól, a totóbotránytól, és mi, olaszok megértjük őket. És ha már totó nem létezik, kieszeltek egy teljesen egyedülálló „kombinált totót”, amiben többek között a Portugál Nagydíj első hat helyét, ezenkívül futball-végeredményeket, és gólok számát meg a tévé nyilvánossága előtt húzott egytőlhúszig terjedő öt lottószámot, meg a jó ég tudja mit kell még eltalálni. Aki egy-egy témakörben jól tippel, az is nyerhet valamit, aki pedig az autóversenyben, a fociban és a lottóban is telitalálatos, akár 1,5 millió dollárnak megfelelő összeget is kaphat, persze csak ha az övé az egyetlen telitalálatos szelvény. Az egyik francia csillagjós, egy kifejezetten sportasztrológus, a reklámlehetőségen kapva, kiadványban tette közzé, hogy a csillagok állása szerint a Portugal GP-n Niki Laudának és Keke Rosbergnek a legnagyobb az esélye. Nem rossz tipp, de én az ő helyében inkább a szaksajtót böngésztem volna, mert most mindenkit — persze akit ez érdekel — a nagyon felgyorsult Lotus és Ferrari foglalkoztat, meg Arnoux búcsúja a Ferraritól. Ez utóbbival kapcsolatosan magam sem tudom mi az igazság, elég régen beszélgettem Renével, de hivatalosan azt mondják, hogy a lábizmaival nincsen valami rendben, és állóképességére hivatkozva ő akart megválni a csapattól. A legnépszerűbb sportlapunk, a Gazetta dello Sport azt írja, hogy Arnoux önkéntes távozása aligha hihető, és jómagam is ezen a véleményen vagyok. Egy biztos, most az a svéd Johansson forgatja a második Ferrari kormánykerekét, aki 1983- ban kezdte pályafutását, és azóta most Estorilban állt tizedszer rajthoz, és még sohasem nyert VB-futamot. És nem tudni, hogy a „lovacskák istállója” olyan jó vásárt csinált-e vele, mint a Lotus a Forma—1 üstökösével, Sennával, az esőkirállyal, aki tavaly a Tolemanban, az esős monacói pályán, Forma—1-es karrierje első évében 2. helyet szerzett. Aztán most itt Estorilban a 16. VB-futamának színhelyén megmutatta, hogy nem véletlenül szerepelt Braziliában olyan látványosan. Már pénteken megfutotta a legjobb edzésidőt, aztán még kétszer jobbított, Piquet tavalyi pályarekordját is összemorzsolta. Az edzés után a Lotusból kiszállva a 25 éves brazil eképpen szólott: „Most már csak egy jó rajt kell, aztán tisztára játszom magam, nehogy összetörjenek a többiek, és utána már én diktálok a célig.” Felteszem, hogy Senna nem olvasta a francia asztrológus „tájékoztatóját”. Az utolsó edzésen Prost feltornászta magát a 2. kockába, azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy beállítsa a néhai Jochen Rindt 15 éves rekordját, a négy egymást követő GP- győzelmet. Keke Rosberg a bitang gyors Williams-Hondával a 3., de Angelis a 4., Alboreto az 5., Lauda a 7., az új ferrarista Johansson a 11. kockából várta a rajtot. Könnyű, tavaszi esőben Senna Lotusának vizesgumiai rajzolták az első nyomokat a pályára, és a másik Lotusban de Angelis kapta el a 2. helyet, és csak mögötte fogott „zöld fényt” a Marlboróba csomagolt Prost, nyakán a lovacskában száguldó Alboretóval. (Rosberg a startnál állva maradt, és az angol Palmer a próbaversenyét futó Zakspeeddel „megtalálta”. Rosberget betolták, de a 17. körben lecsúszott a pályáról. Senna előnye úgy nyúlt, mint a rágógumi, miközben Prost, de Angelis gumijainak vakító fürdőjében elszántan keresgélte 2. helyét. A 69 körre kiírt verseny 30. köréig kellett de Angelisnek cérnával bírnia a kis francia támadásait, és ennek az ádáz nyomkövetésnek csak akkor szakadt vége, amikor Prost a 30. körben lecsúszott az esőtől felázott pályáról. Ekkor már valósággal rászakadtak a felhők a pályára, és a vezető Senna a célon átrohanva minduntalan azt jelezte, hogy vessenek véget a motorcsónakversenynek. Közben Alboreto a 4., Lauda az 5. helyen futott, de a világbajnokot először Tambay, majd Mansell és Bellot is megelőzte, még mielőtt motorhibával kiállt. A 39. körben már csak 12 autó állta a vízi háborút a 26-os mezőnyből, és Senna az őt követő három versenyzőt kivéve, mindenkit lekörözve, több mint 50 mp-cel vezetett. A 42. körben de Angelist kielőzte Alboreto. De Angelis közben lecsúszott a pályáról, és hiába értekért vissza a sárról a betonra, Tambaynak még sikerült kielőznie. Az ötödik helyen Mansell, a hatodikon Bellof futott át sérült ormányú, turbótlan Tyrrelljében a célvonalon. Az esőtől lelassult verseny második órája a 67. körben szerencsére lejárt, és a kétórás szabály értelmében leintették a pályán maradt 9 „csatahajót”, akik közül Senna már mindenkit lekörözött, a második helyezett Alboretót kivéve, és ezzel a McLaren 9., zsinórban szerzett GP-győzelme elmaradt. Én most nem akarok véleményt mondani erről a víziparádéról, egyszerűbb, ha Senna véleményét tolmácsolom: „A feltételek rosszabbak voltak, mint tavaly Monacóban. Pusztán csak a véletlenen múlott, hogy a pályán maradtam. Még az egyenes szakaszokon is alig tudtam tartani az irányt, ezért akartam leállíttatni a versenyt.” PAOLO SABBATINI Senna — élete első GP-győzelmét aratta EREDMÉNY: 1. Ayrton Senna, BR (Lotus—Renault 97T) 2:00.28,006 (145,160 km/ó) — 2. Michele Alboreto, I (Ferrari 156/85) 2:01.30,984 — 3. Patrick Tambay, F (Renault R.E 60) 1 kör h. — 4. Elio de Angelis, I (Lotus—Renault 97/T) 1 k. h. — 5. Nigel Mansell, GB (Williams— Honda FW 10) 2 k. h. — 6. Stefan Bellof, D (Tyrrell—Ford 012) 2 k. h. A VB ÁLLÁSA: 1. Alboreto, 12 — 2. Prost és Senna, mind 9 — 4. de Angelis, 7 — 5. Tambay, 6 — 6. Arnoux, 3 pont. 61