Autó-Motor, 1986. január-június (39. évfolyam 1-12. szám)
1986-06-01 / 11. szám
MONACO GP Magyar és francia siker Nem tudom, minek örültem jobban Monacóban , annak-e, hogy Alain Prostnak harmadszorra is sikerült nyernie, vagy annak, hogy az Autó- Motor Surányi Pétere volt a Champion cég által rendezett nemzetközi sportfotóversenynek a győztese. Olvasóinkat talán jobban érdekli Prost és Rosberg, de azért ehhez mégis gratulálni kell, mert idestova 20 éve járom a Forma-1 világát, és így tudom, hogy kik voltak Péter kollégám riválisai. Hogy azért a versenyről is szóljak néhány szót, azt kell mondanom, hogy relatíve unalmas volt egészen addig, amíg Patrick Tambay nem döntött úgy, hogy ott fog előzni, ahol nem lehet. A pálya legveszélyesebb helyén, hegyre fel, egy éles jobb kanyarban próbált Martin Brundle mellett elmenni (a hetedik helyről volt szó különben), amikor is ehelyett nekivágódott a Tyrrellnek, óriásit szaltózott, de szerencséjére nem a fejére, hanem a négy kerékre esett. A csodagyerek, Ayrton Senna ezúttal nem csillogott, csak az első edzés alatt. A verseny elején még hittük, reméltük, hogy Prosttal fog csatázni, de ahelyett csak helyre ment, pontokért, mint a sajtókonferencián is elmondta, egyszerűen nem volt versenyképes ez alkalommal a két McLarennel szemben. Jó volt a két veterán franciát, Arnoux-t és Laffite-ot az első hat között látni. Az év elején mindenki azt várta, hogy a Ligier csapat a sereghajtók között lesz, tévedtek. Az év másik nagy, kellemes meglepetése Gerhard Berger, aki az ötödik kockából indult, maga mögé utasítva három volt világbajnokot — Piquet-t, Jonest és Rosberget. Nagyon ráférne már a sportra, hogy egy outsider nyerjen az idén. Még lehetséges. Prostnak egyébként csak gratulálni lehet 23. győzelméhez, már csak 4-gyel van Jackie Stewart világcsúcsától, Jackie ugyanis 27-szer nyert pályafutása alatt. Habár Gordon Murray már optimistább volt mint eddig, a Brabham csapat ismét sikertelen maradt, de ez alkalommal legalább tréning alatt jól mentek. A pálya maga érdekes változáson ment át, a gyors alagút utáni síkon, ahonnan 250 km-es sebességgel lőttek ki a versenyzők, egy lassú, de érdekes kanyar lett. Mindent egybevetve, nem volt klaszszikus verseny, de a Tambaj-szaltó miatt mégis felejthetetlen marad. Hogy azért a többi csapatról is essen szó, szegény Osellának egyáltalán nem sikerült a hét vége, se Danner, se Ghinzani nem tudtak az első 20 közé bekerülni, itt ugyanis biztonsági okokból nem indulhatnak többen. A Ford Lola a nagy baleset ellenére biztató, Alan Jones ugyan már — vagy talán még — nem a régi, nem kétséges, hogy a motor heteken belül versenyképes lesz. A Ferrari csapatban bajok vannak, mintha hiányozna a puskapor Alboretóból és Johanssonból manapság. Nem tudom mi lesz, mert az olasz sajtó már nagyon odavan, és ha ők egyszer rászállnak valakire, azt általában nem hagyják békén. A Minardi csapat szintén nem került be a versenybe, olvasóink talán még emlékeznek arra, amit az év végén írtam egy első ligáról és a második ligáról, utalva McLarenre és Lotusra, mint első osztály, és az Arrowsra, mint másodosztály. Úgy látszik, sajnos lesz egy harmadosztály is, amely elsősorban az Osellából és Minardiból fog állni. Még jó, hogy régi barátom, Sabbatini nem volt itt ezen a hétvégén — nagyon rossz vasárnapja lett volna. ANDREW FRANKL Alain Frost — ismét a csúcson EREDMÉNYEK: 1. Alain Prost, F 1:55.11,060 — 2. K. Rosberg, SF (mind McLarcn-Porsche) 25,022 hátrány — 3. A. Senna, BR (Lotus Renault) 53,646 h. — 4. N. Mansell, GB (Williams-Honda) 1.11,020 h. — 5. R. Arnonx, F 1 kh. — 6. J. Laffite, F (mind Ligier-Renault) 1 kh. A VB ALI.ASA: 1. A. Prost, 22 — 2. A. Senna, 19 — 3. N. Piquet, 15 — 4. K. Rosberg, 11 — 5. N. Mansell, 9 — 6. G. Berger, 6 pont. MÁRKÁK: 1. McLaren, 33 — 2. Williams, 24 — 3. Lotus, 19 — 4. Benetton, 8 — 5. Ligier, 7 — 6. Ferrari, 6 pont. 61