Autó-Motor, 2000. július-december (52. évfolyam 14-26. szám)

2000-07-04 / 14. szám

Subaru XT sorozatgyártású japán autók formáját tervező csapatok a 80-as évek közepén nem az avantgárd formájú kocsijaikról voltak híresek, ennek ellenére a nagy au­tógyárak között különcségével és sok­szor még a hazai konkurensekénél is kiválóbb minőségű termékeivel piacot szerző kicsinyke Su­baru a távol-keleti modellváltási szokásokhoz ké­pest sokáig kínálta jellegzetes, ék alakú karosszé­riába bújtatott kétajtós kupéját, az XT-t. A Fuji He­avy Industries keretein belül működő autógyár természetesen ebben a modelljében is boxer el­rendezésű motort és négykerékhajtást alkalma­zott, miközben a hétköznapibb termékektől már elvárt kidolgozási minőségből és az alkalmazott technika kiforrottságából sem engedtek a mind­össze 0,29-es CD-jű kocsi konstruktőrei. Földrészünkön az alpesi fekvése miatt az össz­­kerékhajtású kocsik jelentős felvevőpiacának számító Svájcban fordul elő a legtöbb XT, de Ausztriában is viszonylag gyakori volt, így a vala­ha hazánkba irányult tömeges használtautó-im­port során jó néhány darab bekerült az országba. Ezek többségével lassan már végez az enyészet, a szinte elpusztíthatatlan mechanikában rejlő tar­talékok kihasználói teljesen lerobbant kinézetű példányokkal róják a honi utakat, s csak nagyon kevés darabot óv gondosan gazdára. Az árfekvés erősen állapotfüggő, az eladó által szabott ár a jel­képesen minimális értéktől egészen a milliós nagyságrendű összegig terjedhet. lla fotó: Balogh Róbert A EXTRAVAGÁNS 1985 tavaszán mutatták be a nagyközönség számára a Subaru XT-t, mely az 1983-tól futó Le­one Turbótól örökölte erőforrását. Az Európába szánt ék formájú kupék orrába beépített, elren­dezésének köszönhetően alacsony súlypontot és jellegzetes motorhangot eredményező 1782 cm-es, négyhengeres, turbótöltéses boxer 136 lóerős legnagyobb teljesítményét 5600-as, míg 196 Nm-es maximális forgatónyomatékát 2800-as fordulatszámon adta le, a kapcsolható össz­­kerékhajtásos erőátvitelnek köszönhetően pedig egészen szélsőséges útviszonyok között is jól elboldogult a rendezett utakon 200 km/h-s csúcssebességre képes kocsi. Az Egyesült Államok szigorú környezetvédelmi előírásainak megfelelően „belőtt” motor csúcsteljesítménye mind­össze 113 LE volt, ám ehhez is kínáltak - a földrészünkön is elérhető 3+1 fokozatú automata sebességváltó mellett - ötfokozatú, kézi váltót. Az egyedi formájú modell technikai érdekessége a felár fejében rendelhető elektropneumatikus segédrugózás és szintszabályozás volt. 1986-ban szintén a tengerentúli igények kielégítésére kihozták a kétajtós autók legolcsóbb változatát, a szokásos boxermotor 95 lóerős szívó változatának erejét csakis az első kerekekhez közvetítő verziót. A következő évben a két hengerrel gazdagodott, immáron 2672 cm3-es erőfor­rás 150 lovas gyári változata nem kapott feltöltést, viszont a földrészünkön nem forgalmazott, XT6-ra keresztelt modellt felszerelték a frissen kifejlesztett állandó négykerékhajtási rendszerrel és a zseniális­­sebességtől, kanyarodási sugártól is függő rásegítést adó) Cybride kormányszer­vóval. A kisebb boxerrel szerelt példányokon is módosítottak ekkor, az első kerékhez párosított szívómotor csúcsteljesítménye 98 LE-re növekedett, a turbóval izmosított erőforrást a jobb vezet­hetőség érdekében teljesen áthangolták, ettől a maximális értékek 120 LE-re illetve 183 Nm-re csökkentek. A hajtáslánc tekintetében pedig a vevő választhatott az ötgangos kézi vagy a 3+1 fo­kozatú automata váltó és a kapcsolható illetve az állandó összkerékhajtás társításai közül. A Leone-okkal együtt egészen 1992 elejéig gyártották az XT-ket, melyet a prototípusként az 1989-es tokiói autószalontól, sorozatgyártmányként pedig az 1991-ben kezdődő árusításról is­mert SVX sportkupé váltott fel a Subaru palettáján. 24 Autó-Motor 2000/14 • www.automotor.hu

Next