Az Érdekes Ujsag, 1915. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1915-11-07 / 45. szám

érdeklődésbe, új megítélésbe kerül és a ma közönsége szivében megtalálja azt a helyet, mely a magyar nagy közönség szivében az övé volt régebben hosszú évtizedeken keresztül, így lett a film irodalmi érzékeltető,­ tanácsadó, tájékoztató, nemcsak mulattatója, hanem nevelő eszköze a nagy­közön­ségnek. A magyar filmek sorába a Simon J­udit csaknem egy­szerre lépett be Bródy Sándor nagysikerű darabjával, a Lyon Leával, mely szintén egyik érdekessége a magyar film­gyártásnak. Az idei moziszezonban így kezdenek szóhoz jutni a magyar írók, ami a lehető legtermészetesebb is, mert ha a magyar drámairodalom meghódította a világ színpadjait és a világ minden sarkába elvitte a magyar írók dicséretét, magától jövő valami, hogy a magyar írók a mozi dráma­­irodalmában is megtalálják a maguk helyét és értéküknek megfelelő térhez jussanak. Mert szinte visszás és nem is természetes állapot volt az, hogy amíg a magyar drámaírók előtt megnyílt minden színház, amíg a magyar írók lettek az utolsó tíz esztendőben a drámairodalom nemzetközi termelésében a shampionok, addig filmre alig került magyar szerző munkája. Bizonyos, hogy a mozi számára való dolgozáshoz kell valami beideg­zés, mert más törvényei, hatáskeltései és sikereszközei van­nak a mozinak, mint az igazi színpadnak, de ez a mozihoz való alkalmazkodás nem ördögi munka. Az új magyar filmek kezdik megmutatni, hogy csakugyan nem az. A dolog nem is annyira az irón, mint a rendezőn, vagy mondjuk a vállal­kozón múlik, neki kell észrevenni a mozinak alkalmas té­mákat és terveket, úgy amint az énekeseket felfedezi az impresszárió. Úgy látszik, a magyar filmgyártással az tör­ténik, hogy mindinkább szakértőbb, tapasztaltabb és ötlete­sebb emberek kezébe kerül, akiknek már nem nehéz dolog rátappintani a mozi számára alkalmas drámákra, az oda­illő magyar szerzőkre és akiknek a kezei alatt majd kezd megszületni a diadalmas magyar film, az, amelyik nem kullog szégyenkezve a külföldi társai után, hanem a győzelem remé­nyével veszi fel a versenyt. Még ma nem tartunk ott, hogy magyar film legyen a szezon attrakciója, ma még a külföld ügyesebb és alkal­masabb darabokat produkál, de már sokasodnak a kedves, az érdekes, a figyelmet lekötő és sikeres magyar filmek. Kiss József Simon Juditjából a legszebb moziképeket válogattuk itt itt össze s a magyar közönség innen ismeri meg a film eredeti felvételeit, mielőtt még a mozik vásznán látná szerte az országban. A Simon Judit története, tragé­diájának megható szomorúsága nem vesztett a filmen, sőt még jobban kiemelődik és érzékeltetődik. A magyar közön­ségnek mostantól kezdve két Simon J­uditja lesz. Az egyik, amelyet Kiss József remekműve után a maga képzeletében megrajzolt s a másik, mely minden megrázó drámaiságá­­val megjelenik a filmen: a mozivászon képbe formált Simon J­uditja. Ezt­­a Simon Juditot a film számára Aczél Ilona, a Magyar Színház tagja alakította, s egyik képünk őt mu­tatja be érdekes szerepében, Q és Q A lakodalom után.

Next