Az Érdekes Ujsag, 1915. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1915-11-07 / 45. szám
érdeklődésbe, új megítélésbe kerül és a ma közönsége szivében megtalálja azt a helyet, mely a magyar nagy közönség szivében az övé volt régebben hosszú évtizedeken keresztül, így lett a film irodalmi érzékeltető, tanácsadó, tájékoztató, nemcsak mulattatója, hanem nevelő eszköze a nagyközönségnek. A magyar filmek sorába a Simon Judit csaknem egyszerre lépett be Bródy Sándor nagysikerű darabjával, a Lyon Leával, mely szintén egyik érdekessége a magyar filmgyártásnak. Az idei moziszezonban így kezdenek szóhoz jutni a magyar írók, ami a lehető legtermészetesebb is, mert ha a magyar drámairodalom meghódította a világ színpadjait és a világ minden sarkába elvitte a magyar írók dicséretét, magától jövő valami, hogy a magyar írók a mozi drámairodalmában is megtalálják a maguk helyét és értéküknek megfelelő térhez jussanak. Mert szinte visszás és nem is természetes állapot volt az, hogy amíg a magyar drámaírók előtt megnyílt minden színház, amíg a magyar írók lettek az utolsó tíz esztendőben a drámairodalom nemzetközi termelésében a shampionok, addig filmre alig került magyar szerző munkája. Bizonyos, hogy a mozi számára való dolgozáshoz kell valami beidegzés, mert más törvényei, hatáskeltései és sikereszközei vannak a mozinak, mint az igazi színpadnak, de ez a mozihoz való alkalmazkodás nem ördögi munka. Az új magyar filmek kezdik megmutatni, hogy csakugyan nem az. A dolog nem is annyira az irón, mint a rendezőn, vagy mondjuk a vállalkozón múlik, neki kell észrevenni a mozinak alkalmas témákat és terveket, úgy amint az énekeseket felfedezi az impresszárió. Úgy látszik, a magyar filmgyártással az történik, hogy mindinkább szakértőbb, tapasztaltabb és ötletesebb emberek kezébe kerül, akiknek már nem nehéz dolog rátappintani a mozi számára alkalmas drámákra, az odaillő magyar szerzőkre és akiknek a kezei alatt majd kezd megszületni a diadalmas magyar film, az, amelyik nem kullog szégyenkezve a külföldi társai után, hanem a győzelem reményével veszi fel a versenyt. Még ma nem tartunk ott, hogy magyar film legyen a szezon attrakciója, ma még a külföld ügyesebb és alkalmasabb darabokat produkál, de már sokasodnak a kedves, az érdekes, a figyelmet lekötő és sikeres magyar filmek. Kiss József Simon Juditjából a legszebb moziképeket válogattuk itt itt össze s a magyar közönség innen ismeri meg a film eredeti felvételeit, mielőtt még a mozik vásznán látná szerte az országban. A Simon Judit története, tragédiájának megható szomorúsága nem vesztett a filmen, sőt még jobban kiemelődik és érzékeltetődik. A magyar közönségnek mostantól kezdve két Simon Juditja lesz. Az egyik, amelyet Kiss József remekműve után a maga képzeletében megrajzolt s a másik, mely minden megrázó drámaiságával megjelenik a filmen: a mozivászon képbe formált Simon Juditja. Ezta Simon Juditot a film számára Aczél Ilona, a Magyar Színház tagja alakította, s egyik képünk őt mutatja be érdekes szerepében, Q és Q A lakodalom után.