Az Érdekes Ujsag, 1916. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1916-01-02 / 1. szám
. Mert a tél Oroszországnak csak az igazi eseménye. Ott hosszú hónapokra felfüggeszti a rendes életet, a hó köpenye ráborul tartósan és makacsul a földre, a hópalást alól a városok sem szabadulnak meg. Az orosz lélekben is nyomot hagy ez a hóalatti Oroszország, a végtelen hómezők a csöndet, a nyugodalmat, a hosszú tél a munkátlanságot és a henyélést csöpögtetik be az orosz lélekbe. Mintha festők képei lennének, olyan vésszánkózás, a korcsolyázás, a hólabda - háború ideje. És ha a harcos frontok mögé nézünk, ezek az emlékeink sorakoznak elénk, a sokat megálmodott tél, a havas világ, amely most minden gyermekálomnál ragyogóbb fehérségű, puhább és mélységesebb a hódított földön, Oroszországban. Az orosz front mögött városokban és falukban, ahol most a magyar katona az úr, magyarokat röpít a szán, magyarokkal száguld az orosz trojka, azt a ilyenkor az orosz táj, ha hóbura fedi a házakat, a mezőket, vastag hópalást borul a kápolnákra és sikló szán szállítja ki utolsó útjára, temetőbe a halottat. A télnek megérezzük a harctereken kegyetlenségét, de megőrizünk régi romantikájából is valamit, ami velünk száll emlékként, el nem hagy és örömérzéseket fakaszt. Talán azért, mert két ünnep kapcsolódik belé, a karácsony és Szilveszter az esztendőtől való bucsúzásul, talán ez az, ami megadja a télnek azt a különös zamatát, melyet az öldöklő háborún keresztül is kiérezünk. A gyermekévek vigsága jut eszünkbe, hogy mit jelentett akkor számunkra a tél és a hó. Ha nem is jelentett új téli sportot, a tél volt a ked-téli életet, melyet a hóba süppedt Oroszországról orosz regényírók rajzoltak nekünk, azt most magyarok élik. — Hódított földön, az ország határain túl, messzi harctereken fehér világban érte a katonát a szent karácsony és most ott éri a szilveszteri búcsúzó és az új év, az ezerkilencszáztizenhat. Ez a ránk köszöntő 1916, mely a világtörténelem legnevezetesebb mérföldmutatója lesz, háború és béke döntője, az emberiség egyik legemlékezetesebb dátuma. Pedig körülöttünk oly nyugodt ez a téli fehér világ, mintha nem is most dőlne el századokra a jövendőnk, az egész emberiség jövendő sorsa. J* Jt J* Egy kis orosz kápolna előtt. Esti hangulat a segítőhelyen. (Pósfay Andor felvétele.) Az őr az alagút alá húzódott, 1. szám.