Az Est, 1911 (2. évfolyam, 58-228. szám)

1911-03-09 / 58. szám

2. oldal _ ̇(ICT Csütörtök, március 9. A Képviselőház ülése. — Kezdődik Vilt órakor. — Az ülést Kabos Ferenc alelnök ve­zette. A múlt ülés jegyzőkönyvének hite­lesítése után az elnök jelentette, hogy a miniszterelnök átirata szerint ő fel­sége szentesítette az Alföldi Első Gazdasági Vasút engedélyokiratának meghosszabbításáról, továbbá a fosz­­fortilalomról szóló törvényeket. Ezután felolvasták az interpellá­­ciós könyvet, melyben öt interpelláció van bejegyezve. Ezek a következők: 1. Dr. Ráth Endre — a kereske­delemügyi miniszterhez — a rác­kevei helyi érdekű vasút tárgyá­ban ; 2. Dr. Óváry Ferenc — a, vallás­­os közoktatásügyi miniszterhez — a katholikus autonómia tárgyá­ban ; 3. Ábrahám Dezső — a belügy­miniszterhez — a községi segéd­jegyzők fizetésének állami kiegé­szítése és — a kereskedelemügyi miniszterhez — részükre fél áru vasúti jegy engedélyezése céljá­ból ; 4. Sümegi Vilmos — a kereske­delemügyi miniszterhez — az ide­gen ásványvizek kiszorítása tár­gyában ; 5. Lovászy Márton —­ a belügy­miniszterhez — a b­arsmegyei szék­hely-kérdés tárgyában.­­ Az elnök indítványára elhatározta a Ház, hogy abban az- esetben, ha egy óra előtt végez a bankjavaslattal, már akkor áttér az interpellációkra, de ha a bankvita tovább húzódik, az interpellációk ideje délután két óra lesz. Következett a részletes vita­­ a bankjavaslat 7-ik szakasza fölött. A szakaszhoz már csak egy szónok volt: Polónyi Géza, a­ki azt fejtegette, hogy Magyarországnak joga lett volna tetszés szerinti feltételeket szabni az 1878. évi szerződésnél, mert vállalta a nyolcvan milliós államadósság rész­leges törlesztését. E helyett kaptunk egy bankot, a­melynek úgyszólván nem is volt részvénytőkéje, mert az osztrák kormány nem fizette le adós­ságát. Még ma is hatvan millióval tartozik a banknak. Követeli, hogy az osztrákok fizessék le ezt a 60 milliót, mert ha a bankszabadalom lejár, nekünk nem lesz semmi hasz­nunk abból, hogy az osztrák állam­­adósság harmadát mi fizettük. Az elnök a szakasz fölötti vitát berekesztette, mire gróf Wickenburg Márk előadó né­hány szóval a szakasz változatlan el­fogadását kérte. A Ház a hetedik szakaszt elfog­adta. A 8-ik szakasznál ismét Polónyi Géza szólalt fel és konstatálta, hogy a szakasz több olyan intézkedést tartalmaz, melye­ket más szakaszok már érvénytelení­tettek. Az érmeszerződést elvileg nem­ lehet elfogadni. A monarchia területén több olyan váltópénzfaj van forgalomban, melyeknek törvényes alapja nincs és a­melyeknek hasznát csak az osztrák kormány látja. Ilye­nek a dalmáciai para és a levantei tallérok, a­melyek a bank ércfedeze­tét fogják növelni. Azzal fejezte be, hogy az ország gazdasági nyomorú­ságának egy orvossága van : az önálló bank, és kívánta, hogy az országnak több haszna legyen a közös bankból, mint eddig volt. (Lelkes éljenzés a bal­oldalon.) Nem fogadta el a szakaszt és kérte annak elutasítását. (Helyes­­­lés.) Az előadó megnyugtatta Polónyit, hogy a törvény szakaszaiban törvény­telenség nincs. A levantei tallérok az osztrák kormánynak egy külön üzle­tét képezik, a­melyet az évek óta gyakorol. A Ház a szakaszt változatlanul el­fogadta. Gróf Batthyány, Pál a szavazás után így kiáltott fel: Eltemették az önálló bankot ! Az­­utolsó, kilencedik szakasznál Lukács László pénzügyminiszter sti­­láris módosítást ajánlott, hogy a szövegben január elseje helyett áp­rilis elseje tétessék.­ •' • ». Polónyi Géza a ''házszabályokhoz szólva, tiltakozott az­­ellen, hogy egy a vita berekesztése után tett határo­zati javaslat elfogadtassák, miután az napirendre tűzve nem volt. (He­lyeslés balról.) í®'1 Lukács­ László pénzügyminiszter felvilágosította Polónyit, hogy itt csupán egy dátum kiigazításáról van szó, a­mely nem változtatta meg a törvényjavaslat értelmét. Az elnök igyekezett az ellentéteket elsimítani, de Polónyi ragaszkodott ahhoz, hogy az írásba foglalt módosítás kiosztas­­sék, illetőleg, minthogy ez már nem­ lehet, rendezze az elnök úgy a dolgot, hogy­­ a módosítást a vita befejezése előtt nyújtották be s az ahhoz való hozzászólási joga biztosítva volt. (Ál­talános helyeslés.) Az elnök ebbe beleegyezett, mire a pénzügyminiszter határozati javas­latához Polónyi Géza szólt és elvileg tilta­kozott határozati javaslatoknak a vita berekesztése után való benyúj­tása elleni. A Ház a szakaszt a pénzügyi min­V 1 frr módosításaVill­ing­ óta 1­­­t véget ért a bankvita. Éljenzés és taps hangzott fel min­den oldalon, a kormánypárt Luká­csot­ és Wickenburgot, az ellenzék pedig Polónyi Gézát éltette. A törvényjavaslat harmadik ol­vasása holnap lesz. Öt perc szünet után a Ház áttért az újoncjavaslatokra. Ez két törvényjavaslat: az egyik az újonclétszámnak az 1911. évre való megállapításáról, a másik az újoncok megajánlásáról szól. Az újonclétszám marad a régi : 43.000 fő a közös hadseregnek, 12.500 fő a honvédségnek. Báró Solymosy Ödön, a véderő bi­zottság előadója, hivatkozott a tör­vényjavaslatok tartalmának az előző évekhez képest való változatlansá­gára s kérte azoknak elfogadását. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban a honvédelmi kormány tizenegy jelen­tést terjesztett be a hadsereg intéz­ményeinek múlt évi állásáról. Ezek­ből meggyőződhetik a Ház, hogy a hadsereg állapota a törvényeknek megfelel. A Kossuth-párt nevében Szabó István (Zármolyi) szólt a ja­vaslat ellen. Követelte a magyar ez­­redeknél a tiszti helyeknek magya­rokkal való betöltését, mert a mostani állapotból a magyarság iránt érzett, meg nem érdemelt bizalmatlanságra lehet következtetni. Követelnünk kell tiszti helyeinknek magyarokkal való betöltését, de magyar tisztek alkal­mazását a hadügyminisztériumban is. A két éves katonai szolgálat beho­zatala különösen a földmivelő osztály­nak jelent nagy könnyebbséget. In­tenzívebbé kell tenni a tisztnevelést és a hadapródjelöltek egy részét al­tiszti rangba kell helyezni, mert kép­zett altisztekben nagy a hiány. Bakonyi Samu nagyjában csatla­kozik ahhoz, a­mit Szabó elmondott és a nemzeti szempontok érvényesíté­sét követeli. Gróf Aehrenthal súlyos beteg A Secolo egy romantikus házasságról Mécs, március 8. A milánói Secolo konstantinápolyi külön tudósítója érdekes részleteket közöl Pallavicini őrgróf meghivatá­­sának előzményeiről. Már régebben szó volt róla, hogy a konstantiná­polyi nagykövet bizonytalan időre helyettesíteni fogja gróf Aehrenthal külügyminisztert s egy hónappal ezelőtt Pallavicini őrgróf megtett minden előkészületet, hogy Bécsbe költözködjék.­­ •Nagy akadálya volt eddig Palavicini őrgróf bécsi meghivatá­­nak — a felesége. Az őrgrófné ugyanis angol polgári családból származik. Házasságuk romantikus körülmé­nyek között­­ történt. Mikor még Pallavicini őrgróf a párisi nagy­­követséghez volt beosztva, egy napon az osztrák-magyar katonai attasé­val kilovagolt a Bois de Boulogne-ba. A két lovas veszettül nyargalt s el­került egy hintót, a melynek lovai megbokrosodtak s f­elf­ordították a kocsit. Két hölgy ült a fölborult elegáns hintóban: Lesseps Ferdinánd­­na­k, a Suez-csa­torna tervezőjének uhuivá Cs cuigoi- társalkodón­ője. A két lovas menten mellettük ter­mett, paripáikat hamarosan egy fához kötötték és talpra segítették a hölgyeket. Bajuk nem esett. A csodaszép angol társalkodónőt meg­szerette Pallavicini őrgróf és attól fogva az osztrák-magyar nagykö­vetség tanácsosa gyakori vendég volt Lessepsék házában. A regényes találkozásnak házasság lett a vége. Pályájának további során Palla­vicini őrgróf­­több ízben kínosan érezte a nehézségeket a bécsi udvar­nál, a­mely nem fogadta a polgári származású őrgrófnét. A szigorú spanyol etikett ebben a részben sohasem ismert kivételt. Mindmáig Pallavicini őrgrófné sohasem volt hivatalos a bécsi udvarhoz. Most, hogy a nagykövetek rang­sorában Pallavicini őrgrófot illeti az elsőbbség és természetszerűleg ő rá vár a feladat, hogy a beteg külügyminisztert helyettesítse, ismét szóba került, hogy a bécsi udvarnál milyen helyzete lesz az őrgrófnénak, mert két hónap hosszú idő, az alatt olyan udvari ünnep fordulhat elő, a­mikor a külügyminiszter helyet­tesének szerep jut s feleségét súlyos megbántás nélkül nem lehet mellőzni. Az úti készülődések közepette kapta Pallavicini őrgróf a bécsi udvartól azt a megnyugtatást, hogy felesége az udvarnál meg fog jelen­hetni s egyáltalán olyan tiszteletben fog részesülni, mint a minő férje rangjának kijut. Ez volt az utolsó akadály, s ennek elhárítása után Palalvkini őrgróf elfogadta a bécsi missziót. Úgy lehet, h­ogy a két havi helyet­tesítésből véglegesítés lesz. Gróf Aehrenthal betegsége sokkal súlyo­sabb, semmint" hivatalosan bevall­ják. A külügyminiszter Bright-kórban szenved s nem valószínű, hogy két hónap alatt helyreáll egészsége, akkor aztán Pallavicini őrgrófban kell keresni a­­­allplatz új gazdáját. A konstantinápolyi nagykövet sem áll egészség dolgában a legjobban. Régi gyomorhaja kinozza s nagy kérdés, vájjon meg tud-e felelni a külügyminiszteri­ állás fizikai fára­dalmainak. Hogyan eszi át a főváros a hirdetéseket 13-án olcsóbb lisz a plakátírozás — Az Est tudósítójától. — A főváros e hónap 12-én saját ke­zelésébe veszi a hirdetés ügyét. Ti­zenegyedikéről 12-ikére virradó éjjel 12 órakor már új főváros intézkedik a hirdető oszlopok és táblák fölött. Ez a változás­­nagyjelentőségű a főváros keresked­elmi életében, a­mennyiben a főváros fejleszteni fogja és olcsóbbá fogja tenni a hir­detést, a­melyet­ eddig egy cég egyeduralma meglehetősen megnehe­zített.­­. Az átvétel, bár kereskedők ré­széről sok panasz­ érkezett, hogy 13-án túl nem adhatnak fel hirdetést, nem jár túlságos sok kellemetlen­séggel a hirdetők­özönségre nézve. A főváros és az Emmerling-cég között az a megállapodás jött létre, a­melyet aztán a cég közölt a hirde­tőkkel, hogy 13-ám mindazon hirde­téseket kiragasztjál" a melyek ille­tékei attól a naptól számítva már a fővárost illetik. A főváros pénzü­gyi osztályában a következőket moradották munka­társunknak az átvi­telre vonatko­zólag : — Lehetőleg minden akadályt elhárítottunk, hogy a hirdető kö­zönséget minél j­ob­ban szolgálhas­suk. Az a megállapodásunk, hogy március hónap végéig az eddigi feltételek szerint ragasztjuk ki a hirdetéseket. Attól kezdve mintegy harminc percenttel csökkenteni fog­juk a hirdetések díjat, a­mennyiben nekünk azonnal 61 új hirdető­­oszlop áll rendelkezésünkre. Mi tudniillik a mostan üresen meredező csatornafejáratokat, a­melyek épp a legforgalmasabb utcákon vannak, fel fogjuk hasz­nálni plakatírozásra. Ezenkívül 200 új oszlopot állíank föl, a­me­lyek árubódékkal és nyilvános órákkal lesznek kapcsolatban. Az Emmerling cégtől azt az infor­mációt szereztük, hogy ők azokkal, a­k­ik ma jelentkeznek és ma akar­nak hirdetést feladni, természet­szerűleg csak március 12-ig szerződ­nek, és tudomásukra hozzák, hogy a főváros március végéig a velük kötött szerződések értelmében fogja­­ átvenni hirdetéseket. /

Next