Az Est, 1911 (2. évfolyam, 58-228. szám)

1911-03-09 / 58. szám

Csütörtök, március 9.­ ­tmmmmmmrnmappammmpm M fiumei' választás Fiume, március 8. (Az Est tudó­sítójától.) A Maylander Mihály halálával megüresedett fiumei kerületben ma van a képviselőválasztás. Két jelölt küzd a mandátumért: dr. Vip Antal ügyvéd, munkapárti jelölt és Zanella Richárd pártonkívüli jelölt. Tegnap éjszaka heves összetűzések voltak a két párt között. Éjfélkor nagy tömeg jelent meg a kormányzói palota előtt és tüntetett a kormányzóság ellen. Rendőrség oszlatta szét a tömeget. Reggel 9 órakor nyitotta meg a választást dr. Pellen András válasz­tási elnök. A szavazás két küldött­ség előtt folyik. 1­ 11 órakor a szavazatok aránya ez volt: Vio Antal.................. 93 Zanella Richárd.......... 55 < 11 órakor : Vio Antal................... 168 Zanella Richárd.......... 119 Természetes, — mondja a nyilat­kozat — hogy tisztán katonai körök a hadügyi követeléseket a legmaga­sabb mértékre fokozzák, de a felelős tényezőknek, a közös hadügyminisz­ternek tekintettel kellett lenni a két állam pénzügyi helyzetére. Bizo­nyos publicisztikai nyilatkozatok in­dították ennek hangsúlyozására a hadügyminisztert. Más forrásból azt jelentik, hogy a hadügyminiszter beszéde a közös hadsereg öreg tábornokai, az úgy­nevezett gráci tábornokasztal ellen irányult, a­hol mindenáron császá­­riabbak akarnak lenni a császárnál. Itt folytonosan intrikálnak Schönaich ellen és Conrad mellett. A vezérkari főnök, hír szerint, most már teljes egyetértésben van a hadügyminisz­terrel és azok a differenciák, melyek még őszszel fennállottak, már tel­jesen elsimultak. A hadügyminiszter és a vezérkari főnök Mit akarnak a „gráci tábornokok"? Bécs, március 8. (Az Est tudósítójától.) Báró Schönaich közös hadügy­miniszter az osztrák delegáció záró­ülésén olyan kijelentéseket tett, melyek magas katonai körökben nagy feltűnést idéztek elő. Foglal­kozva a hadügyi kiadásokkal, szóvá tette azokat az aggodalmakat, me­lyek szerint a megszavazott költségek nem biztosítják a közös hadsereg harc­­képességét. Teoretikusoknak nevezte azokat, a­kik tekintet nélkül a két ország pénzügyi helyzetére, többet követelnek, mint a hadügyminiszter. Schönaichnak ezt a kijelentését erősen pertraktálták osztrák katonai körökben és katonai folyóiratokban. Úgy magyarázták, hogy Schönaich ezzel Conrad vezérkari főnöknek akart borsot törni az orra alá. Tud­­ták azt, hogy a vezérkari főnök és a hadügyminiszter között feszült viszony volt, mert a hadvezetőség a tengerészet rovására többet köve­telt a hadsereg reformjára, mint a­mennyit a hadügyminiszter kért az osztrák és a magyar kormányok­tól. Már-már azt beszélték, hogy a vezérkari főnök és a hadügyminiszter között súlyos konfliktus tört ki. A közös kormány ezért jónak látta, hogy a Fremdenblatt mai számában hivatalosan védelmébe vegye a vezér­kari főnököt. A hivatalos nyilatkozat elmondja, hogy Schönaich beszéde távolról sem a vezérkari főnök ellen irányult. Skarlát­borzalmak b­aja, március 8. (Az Est tudósítójától.) Ázsiai állapotok közepette, szinte hatósági gyámolítással, ellenállás nél­kül pusztítja a halál két nagy falu népét Baja tőszomszédságában. Bajaszentistvánon két vagy három hete skarlát ütött ki a gyermekek között és ijesztő módon harapódzott el. A háromezer lelket számláló nagy­községben ma már alig van ház, a­hol ne volna két­­három skarlátbeteg. Az elmúlt héten harminc temetés volt a faluban. Huszonöt gyermek és öt anya pusztult el e héten. Vannak családok, a­hol a gyer­mekek teljesen kipusztultak. A Alab­rász András családjánál egy héten halt meg három gyermek és utánuk pusztult az édesanya is. A rettentő ragályt úgyszólván mesterségesen tartja fenn és ter­jeszti a szegény tudatlan parasztnép. A skarlátbeteg gyermekeket nem izolálják el. Sőt meg­engedik, hogy kis pajtásai meglátogassák a betegágynál. A kór oly erős, hogy szinte minden eset halálos. J1 halottat az asztalon terítik ki s a temetés után ugyanazon az asztalon, a melyen félóra előtt még a fertőzött hulla feküdt, halotti tort ülnek s odajönnek búcsúzni a kis halotthoz a még egészséges gyermek­pajtások. A lakásviszonyok, melyek nor­mális körülmények között is elég elszomorítók, most, epidémia idején, szinte hajmeresztők. Csupa szegény téglamunkás odúkba zsúfolva. Úgy kétszobás házban három család. Egy szobában egy hatgyermekes család lakik, az egyik fiú skarlátos, vele egy vackon fekszik az egyik testvére. A hatóság és az orvos tétle­nül áll, kórház nincsen. Szentistván­­ról áthurcolták a ragályt Sükösdre, a­hol még orvos sincs. Arcutkopott képviselő kipellengéreztek egy tanítónőt. — A kleri­kális miniszterelnök Brüsszel, március 8. (Az Est tudósítójáról.) Példátlanul botrányos volt a kép­viselőház tegnapi ülése. A szocialista Vandervelde meginterpellálta Sehol­­laert miniszterelnököt egy fiatal ta­nítónő esete miatt, a­kit Muysen községben a klerikális községtanács és az egyházi iskolaszék minden kép­zelhető módon üldöz, mert a tanítónő letette az apácaruhát és állami szol­gálatba lépett. Az interpelláló sze­mére vetette a közoktatási kormány­nak, hogy nem védi meg alkalma­zottját az egyház üldözéseivel szem­ben. Schollaert miniszterelnök röviden válaszolt s visszautasította a köte­­l­ességmulasztás vádját, aztán Vau­­vernan klerikális képviselő szólalt fel. .Szerinte igaza van a muyseni községtanácsnak s még inkább az egyházi iskolaszéknek, ha nem tűri a tanitónők között ezt a volt apácát, a­ki azért lelte le a fátyolt, m­ert nem bírta megtartani a szüzességi fogadalmat. Leírhatatlan lárma támadt erre a baloldalon. A radikálisok és a szocialisták a vádaskodó rágalma­zóra rohantak, gyáva himpóhérnek nevezték Vauvermant, a­ki egy tisztességes, védtelen nőt alapta­lanul pellengérre állít. A klerikális képviselők körülfogták Vauvermant és a maguk testével védték, mert különben bizonyára verést kapott volna. Egész falanx vette körül s igy nem lehetett hozzáférkőzni, a találékony Hubin radikális képviselő azonban széket hozott, jótállott rá és egyenesen Vauverman arcába köpött védelmezői­nek feje fölött. Percekig tombolt a radikális bal­oldal és a klerikálisok el voltak ször­­nyüködve a hallatlan inzultus miatt. Mikor végre egy kissé csöndesedett a zaj, a klerikális párt részéről in­dítványt nyújtottak be Hubin kép­viselő kizárutása céljából, viszont a szocialista párt Vauverman rendre­utasítását követelte. A képviselőház klerikális elnöke vonakodott Vauver­mant rendreutasítani, ellenben haj­landóságot mutatott arra, hogy sza­vazásra bocsássa a másik indítványt, a­mely Hubin kirekesztését kívánta. Az általános felfordulás közepette a klerikális tábor kivonult az ülés­teremből és visszavonta indítványát. Odakünn a folyosókon izzottak a kedélyek. A klerikális t­öbbség­ azon tanácskozott, hogy mi módon ve­gyen elégtételt Hubin­en s ezalatt benn az ülésteremben felszólalt Schollaert miniszterelnök s azt vi­tatta, hogy Vauverman nem érdemel megrovást, a­miért Muysen felhábo­rodott és vallásos közvéleményének kifejezést adott. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést és a többség — mivel a klerikálisok künn a folyo­sókon tomboltak — a mellett dön­tött, hogy az elnök utasítsa rendre a védtelen tanítónő rágalmazóját. A szavazás eredményét a radiká­lisok és a szocialisták nagy ujjon­­gással fogadták s feneketlen zsivaj közben végződött az ülés. Az egész baloldal toporzékola követelte, hogy Schollaert miniszterelnök nyújtsa be lemondását, mert leszavazták. 3. oldal. Wmmhmmmm­m­.. ■ >­1 Joghallgató pincérnek kerestetik — Az Est tudósitójáról. — A budapesti központi egyetem első emeletének folyosó­falán az V-ös és VI-os tanterem közé A Segítő Egyesület hirdetési táblájára egy olyan hirdetmény került ma, a mely bizonyosan nagy és heves viták anyaga lesz. A hirdetés szövege szóról-szóra ez­­t a joghallgató nyálára pincérnek kerestetik 200 korona fizetés­sel. Bővebbet a titkárságnál. Nálunk, a­hol a munkának bizo­nyos fajtái még mindig szégyen­számban mennek, igen nagy feltűnést kelt a diákság között ez a hirdet­mény. Másutt egészen rendes dolog, hogy szegény diákok este vagy szünidők alatt minden­fajta becsü­letes munkát vállalnak, hogy meg­szerezzék megélhetésük anyagi esz­közeit. Éppen ezért csak üdvözölni lehet azt a kezdeményezőt, a­ki evvel a szerény első lépéssel megtörni pró­bálja a sok százados előítéleteket. Egészen jól el tudjuk képzelni, hogy az a diák, a­ki a hirdetett pin­­céri állást megkapja, tizenöt vagy húsz év múlva Magyarországnak akár miniszterelnöke is legyen. . A titkárságon elmondották nekünk, hogy Strausz Miksáné, a keszthelyi fürdő vendéglőjének és kávéházainak bérlője jött a különös gondolatra. Egyelőre tizenöt fiatalembert tud fog­lalkoztatni, de reméli, hogy kétszer ennyire lesz szüksége. Beadványában elmondja, hogy a gyűlölt borravaló­­rendszer ellensége, azért ad fizetést és teljes ellátást, vagy ha a jelent­kezőknek jobban tetszik,bizonyos faj­ta üzleti részesedésben állapodhatnak meg. ígéri, hogy gondoskodik róla, hogy vendégei intelligens emberek­hez méltón bánjanak a jogászpin­cérekkel. Egyébként hirdetményét el­­küldötte a műegyetemre és az orvosi egyetemre is. A jogi karon eddig négyen jelentkeztek, de valószínűleg mind a tizenöt helyre akad pályázó.

Next