Az Est, 1914. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1914-02-02 / 28. szám

‘V / »ЭДН 1 V,­о Mat кааа Vasárnap,, február 1-Äi ist Czersiiit-interiuia a Ház alatt — Az Esi tadósilcjáiől —' Ma korán ébredt a Ház. Már tíz órakor ott volt a baloldali folyosón gróf Bethlen István alkotrnánypárti képviselő, a kinek Az Esi Czemin­­mtervjuja ügyében bejegyzett inter ­­pellációja a mai ülés eseményének ígérkezik. A jobboldali folyosón szin­tén korán gyülekeztek, többnyire a bihari gárda tagjai. "v A munkapárti folyosón- nagy él­jenzés hangzott , fel, Sándor János belügyminiszternek szólt az ováció, a ki fekete irattáskájában magával hozta az' uj választókerületi beosztás­ról szóló törvényjavaslatot, a melyet az ülés elején be is terjesztett, ■ Érthető felháborodást keltett az ellenzéken,' hogy a javaslat tüzete­sebb átvizsgálása után kiderült, hogy egész sereg szinellenzéki kerületet meg­szüntettek. így gróf Andrásig Gyu­lának nagymihályi -kerülete, Eitner Zsígmondnak sümegi kerülete, Szmre­­csányi. Györgynek ‘ nyitrazsámboki kerülete megszűnt. Mint. a munka­pártra jellemző eljárást hozták fel, hogy .ezt, a fontos javaslatot nem utasítottak külön bizottság elé, ha­­&im házilag intézik el, • y-y. ev kérőié**' beosztása 'Beöthy Pa! elnök háromiVegyed­­ti$enégykoi> megnyitotta az Ölest. Ару .elnöki jelentések .után Sándor János belügyminiszter állott fél szó­lásra. , — '.'Van szeerncsém az országgyű­lési. képviselői választói kerületek szá­maidé, székhelyének megállapítá­sáról szóló törvényjavaslatot beter­jeszteni (Éljenzés a jóbboldalö».) Az elnök : A javaslat ki fojj nyo­matni, és előzetes tárgyalás végett a bizottságokhoz utasiUatik. Morwáe wáfasaSáecok* 1 óbb bizottsági előadói jelentés 'beterjesztése után rátértek a napi­­'reüdre, a horvat-sziavon-dálmátor­­ls?ági - képviselők megbízóleveleinek •megszűnte folytán megüresedett jegy­zői .és bizottsági tagsági helyek be­töltésére, továbbá- a Horvát-Szlavon­­prsrágal megújítandó pénzügyi 'egyez ­­, meny- előkészítésére kiküldőn dő regni­­kolaris: bizottság nyolc képviselőházi - tagjának- megválasztására, j A' szavazás két urnában történt, Imivel a hdrvát képviselők a regniko­­láns bizottság tágjainak 'megválasz­­j Fásában nem vehettek részt. Az el­lenzék sem vett részt a szavazásban. iNénii derültséget keltett még a kor­mánypártban is, hogy a mikor Len­gyel Zoltán nevet olvasták, a volt ellenzéki képviselő lázasan sietett, jfélretasziiva utjából mindenkit, hogy '■ leadja a szavazatát. |A választások tartamára az elnök tíz- percre felfüggesztette az ülést, i' Háromnegyed tizenkettő előtt is­imét megnyitotta az elnök az Ulest es .felolvasta a megválasztottak jegyzé­két . E. közben bevonult a baloldalról összesen húsz ellenzéki képviselő. Ás elnök ezután a legközelebbi ülés napirendiére tett -előterjesztést. A legközelebbi ülés szerdán, február \ negyedikén lesz és a vasúti szolgálati rendtartás kerül napirendjére.-­. 1и*ег§8в?1з«:во Мж Est CzeBmlst«ltcfer|u|e miatt. •Majd-'általános- érdeklődés között 'Bethlen Istvánt szólította-fel, a ki a 'miniszterelnökhöz- Az JEsCcimü napi­lap 11*1 í, január 25-iki . számában Czernin Öttokár bukaresti követ ré­széről közölt intervju ügyében inter­pellált. Gróf Bethlen István; Az Esi ja­nuár 25 iki számában '/Beszélgetés Czernin Ottokár gróffal: cirnen egy interjú jelent meg, a melyet az ellenzéki sajtó teljes részletes­séggel ismertetett és a melyre mind ez ideig semmiféle cáfolat nem ér­kezett. Interpellációra abban а hí­­szembeu intézem a miniszterelnök úrhoz, hogy ez az interjú autentikus, ha pedig nem lenne az, akkor a mi­niszterelnök urnák módot nyújt arra, hogy a közvéleményt cáfolatával megnyugtassa. Szükséges ezt inter­pelláció alakjában szóvátenni, mert az a nyilatkozat, a mit gróf Czernin tett, más világításban, más színben ailiíja be a tényeket (Zajos helyeslés, ügy van! a baloldalon.), mint ahogy a miniszterelnök nr a delegációban és a képviselőházban tett nyilatkozataiban a kérdést beállitatta. — Szükség van az interpellációra azért is, mert az a véleményem, hogy Czernin nyilatkozatában túllépte azt a jogöt és hatáskört, a mely ót mint a monarchia bukaresti követét meg= illeti, (Úgy van! a baloldalon.) Kije­lenti, hogy ezúttal nem fogja kritika tárgyává tenni a miniszterelnöknek azon tárgyalásait, a melyeket a román nemzetiségi párt vezetőivel folytat, mert az a meggyőződése, hogy nem­sokára módjában lesz ezekkel a kér­désekkel a Mázt i foglalkozni. Re­méli', és elvárja - -ankr.a miniszter­elnóktől, -hogy Ománokkal foly­tatott tárgyalásaié*,, -an módon.fogja a Házban ismertetni, hogy alkalmat nyújt az ellenzéknek arra, i оду kellő vita keretében tehene kritika tárgyává a paktum tárgyalásokat. Möst csak azt akarja kidomborítani, hogy a miniszterelnök s Czernin nyilatkozatai kózótt milyen ellentét vap. A minisz­terelnök a delegáció december 11-én . tartott ülésén olyan nyilatkozatot tett, hogy a románokkal folytatott tárgyalásoknak a külpolitikai kérdé­sekhez semmi vonatkozásuk nincsen. Rákovszky István : Úgy van, így mondta a miniszterelnök ur. Gr. Bethlen István: ... ezzel szem­­bengróf Czernin Ottokár Az Est-ben leplezetlen nyíltsággal megmondja, hogy a monarchia és Románi közötti jó viszony jelentőségei szerepet játszik azokban a tárgyalásokban,"amelyeket aminiszterelnök ur folytat. Rámu­tat árra is, hogy ezen tárgyalások kedvező kimenetele milyen befolyás­sal lesz a kölcsönös jó \ iszonyra a monarchia és Románia között. Any­­nyirá őszinte, hogy kijelenti: arra az eshetőségre, a mely abból követ­kezik, hogy ha a megegyezés nem sikerül, nem is akar gondolni. Felolvassa Tisza két nyilatkozatát, majd Az Est-ben megjelent Czernin­­mtervju két passzusát. Először azt, a melyben figyelmeztet azokra a veszélyekre, a melyekkel a román paktum meghiúsulása járna külpoli­tikai tekintetben, másodszor azt-, a melyben a paktumot Magyarország érdekében valónak mondja. Mikor, pedig, a tudósító megkér­dezte, mi történnék akkor, ha a pak­tumtárgyalások meghiúsulnának, azt felelte Czernin: ez olyan nagy vesze­delem , Ausztria-Magyarországra, hogy inkább ~nc is gondoljun*: rá. , Balíovszky' István ; Jól nézünk ki! ЕЩЩУjn a baloldalon.),.^ Bethlen István gróf; Megállapí­tom, hogy Tisza idézett beszédének két passzusa között nagy eltérés van. Az elsőben azt mondja, hogy nem törődik vele, bármilyen külpolitikai okok volnának is, ő a paktumot ezek­től függetlenül tartja megkötendőnek. Másodszor, a mikor ünnepélyesen megtagadta azt, hogy a paktumtár­gyalások és a külpolitikai okok között bármilyen okozati összefüggés, volna. (Nagy zaj a baloldalon.) Ez az utóbbi nyilatkozat alkalmas lett volna rá, hogy megnyugvást keltsen, csakhogy ez nem igaz. Mi a magunk érszérő! hálásak lehetünk Czerninnek, a ki, úgy látszik, a politi­kában járatlan és egész nyiltszivü­­séggel... Bakovszky István ; Nem is tett dip­­diplomáciai vizsgát Gróf Bethlen István: A magyar miniszterelnöknek a román komíté­­val való tárgyalásai arra kellenek, hogy megszerezzük Románia barátságát a monarchiának; ez az ellenértéke annak, hogy Románia csatlakozzék a hármas szövetséghez. (Nagy zaj a baloldalon.) És ha valaki kételked­nék e képtelenségben, olvassa el Az Est-ben megjelent két román nyilatkozatot, a Filipescuét és Take Jonescuét. Ezek hangja, konklúziója tökéletesen megegyezik Czernin nyi­latkozataival és kiegészíti azt. Románia elhidegülését nem a nem­zeti kérdés okozta, hanem a külügy­minisztérium által elkövetett bak­lövések. Ennek dacára most a kül­politikai botlások következtében Ro­mánia által benyújtott számlát Czer­nin Ottokár a monarchia: bukaresti követe nekünk perezentálja kifizetés végett.,. Ily körülmények között a pakiumtárggátasok folytatása képte­lenség, mert ha Tisza István és Papp György között létrejön a paktum, senki sem fogja elhinni, hogy az á ma­gyar állam és Románia között léte­sült es a paktumot Czernin forszírozta, úgy hogy végeredményében az egy külállám kívánságára jött létre. — Az osztrák diplomácia tagja nem a saját tapintatuktól várják az eléjük tornyosuló akadályok elhárítását, ha­nem a Magyarország testéből kivágott ajándékkal dolgoznak. Vagy tartóz­kodjék ez az ur ilyen nyilatkozatoktól, vagy pedig mondjon le és csatlakozzék a nemzetiségi agitátorokhoz. Tiltako­zunk az ilyen hang ellen és kikérjük magunknak, Tisza István azt mon­dotta a 'delegációban, hogy ha Czer­nin más politikát követ, mint a hivatalos politika, a meh et ő el­lenőriz, tudni fogja kötelességét. Hát mostan teljesítse kötelességét. Czer­nin elég lojális ahhoz, hogy tőlünk a fizetését felvegye, tehát a mi fizetett emberünk izgat a magyar állam eszme ellen. (Hosszantartó taps és éljenzés a baloldalon.) A következő interpellációt terjeszti elő: 1. Van-e tudomása a minisz­terelnök urnák, hogy Az Est című napilap január 25-iki szá­mában Beszélgetés gróf Czer­nin Ottokárral« cim alatt egy intervju jelent meg, a melyben Ausztría-I.If gyarország buka­resti követe a monarchiának Romániához való viszonyáról és azon összefüggésről nyilat­kozik, mely ezen viszony és a miniszterelnök ur által folyta­tott tárgyalások között all fenn ? 2. Azonosít ja-e magát a mi­niszterelnök gróf Czernin Otto­kárnak az ezen intervjuban fog­lalt allásportlfával és ha nem, hajlmdó-e odakatni, hogy ezen nemzeti méltóságunkat sértő, va­­lamint állami önrendelkezési jo­gunkat érintő nyilatkozatért a külügyi kormány részéről teljes reparáció adassék ? 3. Hajlandó-e a miniszter­elnök ur a magyarországi román nemzeti párt vezető férfidivat folytatott tárgyalásokat abba­hagyni, vagy legalább addig függőben tartam, a mig a mon­archiának Romániához való külpolitikai viszonyai teljesen nem 1 tisztáztattak 2 Gróf Tisza István miniszterelnök azonnal feláll és kijelenti, hogy gon­doskodni fog, hogy az egész eszme­csere, melyet a román nemzeti párt vezetőivel folytat, a nyilvánosság elé kerüljön é.c a Házban vita anyaga le­hessen. Take Jonescu és Filipeseuj nyitkozataiva! nem foglalkozik, mert a miniszterelnöki székből nem tartja szükségesnek és célravezető­nek a polémiát egy .más állam politikusaival. Kijelenti, hogy » román kormány és a volt román többség álláspontját Majorescu volt hivatva tolmácsolni és Majorescu mindig a legkorrektebben nyilatko­zott, Füípescuról köztudomású, hogy egyike volt, ama román politikusok­nak. á kik kezdettől fogvá nem. та­­konapenceziek a rranarchiával. Paktumot sem Pap György gye!, sem a román nemzetiségi párttal nem köt. Olyan megegyezést, a mely Ma­gyarországot Romániával■ szembek bármire kötelezné, nem fog kaim, egyáltalában semmi megállapodás­hoz, a mely a szabadkéz lekötését jelenti, nem járul hozzá. A magyar miniszterelnök Pap György gyei nem­­köt paktumót. Beszélgetések folynak a mélyuek nincs más célja, mint­hogy a lelkekben harmóniai idézze!' fel, hogy ez a harmónia eliminálja a nemzetiségi párt programjából a. agitátórius részt, eliminálja a méreg­­anyagot, hogy ezután a kölcsöne bizalommal működhessenek együtt Hosszú válaszúban, amelyet a mart kapárt feltűnően némán, az ellenzői időnként zatongássa! fogad, kije lenti többek 1 ózott,-hogy ha várnák is ellentétek h. zötte és Czernin hozott, egészben rokot szmvvsl kiséri a buka.r resti követ rn iködését. t E működéin: a dualisztikus mon­archia szempontjából korrektnek tart. Tiltakozott "az ellen, hogy bármilyen, külső tényező Magyarország belső ügyeibe avat: ozzék. Ű az intervju megjelenése után ma­­g: arázaiot kért tzernintöl, Czcrr.üi küldött egy nemet szövegű választ amely így kezdődik. Az Lit inlet újlk­ját autorizáltam. Ь'ЛСЛЛЛЛЛ’Л Közúti és Városi, összetótisösése Ma reggel a keleti pályaudvar előtt egy 65-os jelzésű közúti villa mos kocsi összeütközött egy 46-os jelzésű városi villamossal. Az össze ütközés oly heves volt, hogy az utasok rémülten ugrottak ki a kocsik­ból, A közüli villamos kocsi eleje beleszaladt a városi kocsi közepébe s mindkét villamos oly erősen meg­rongálódott, hogy a forgalom több, mint félórára megakadt. A kocsikon lévők közül senki sem sérült meg A rendőrség vizsgálatot indított, A kocsivezetők az erős köddel védekez-í A MÁV. uj elnöKigazg&tojo Ma délelőtt foglalta el a ITölnay Koméi az államvasutak uj elnök­­igazgatója hivatalát. Geduly igazgató üdvözölte a tisztviselői kar élén ToLnayt, a ki hangsúlyozta, hogy az államvasutak gazdálkodásában takarékosságra kell törekedni a mai körülmények között mondotta, külö­nösen nehéz feladatok állanak az államvasutak előtt, mert, az ország­nak a sinekben lefektetett idegháló­zata megérez minden gazdasági rázkódtatást és különösen megérezte^, a ..legutóbbi g^jságiJgyalóságotyF

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék