Az Est, 1914. augusztus (5. évfolyam, 187-218. szám)
1914-08-01 / 187. szám
4. oldal Tiltakozások a tőzsde megnyitása ellen — Az Est tudósítójától. — A tőzsdetanács határozata, amelylyel egyelőre a gabonatőzsde megnyitását rendelte el, az értéktőzsdére pedig likvidacionális árfolyamokat állapított meg, a közvélemény túlnyomó nagy részében igen nagy megütközést keltett. Széltében-hoszszában beszélik, hogy a tanács nem tudott hivatása magaslatára emelkedni és nyilvánvalóan olyan tényezők befolyása alatt cselekedett, amelyek a válságos pillanatot is játékérdekeik céljaira igyekeznek kihasználni. Az értéktőzsdei árfolyamok megállapítására vonatkozólag egyedüli támpont a legutolsó szombati jegyzés lett volna,s a tanácsnak a játékosok érdekeire való minden tekintet nélkül a legutolsó zárlati árfolyamokhoz kellett volna tartania magát. Hogy van jelentékeny kontremin, hogy egyes bankigazgatók, akik tagjai a tőzsdetanácsnak, kontreminpozícióban vannak érdekeive és ezért minden befolyásukkal arra törekedtek, hogy ha már nem lehet a tőzsde megnyitását kierőszakolni, legalább igen alacsony árfolyamokat állapítsanak meg , ezt mindenki tudja. Azonban a tanácstagok kötelessége lett volna, hogy a spekulánsok lelkiismeretlen feltolakodását visszautasítsa. Ha Berlinben be tudták szüntetni a határidőjegyzéseket, ha a legtekintélyesebb külföldi tőzsdéje, köztük még a milánói is, a tőzsde feltétlen bezárása mellett foglalt állást, akkor szinte érthetetlen, hogy éppen Budapesten, ahol tudvalevőleg oly sok gyönge kéz van a tőzsdén érdekelve, akarják mindenáron fentartani a tőzsdei forgalmat. A tőzsde ma minden pillanatban egy feltartózhatatlan pánik színhelye lehet és aki ilyen lehetőségre módot akar adni, az lelkiismeretlen játékos, de nem a közérdek igazi képviselője. Nagy megütközés fogadja a gabonatőzsdére vonatkozó elhatározást is. A jelen viszonyok között a legnagyobb súlyival bíró tőzsdések is azt mondják, hogy a tőzsdei forgalomnak szünetelnie kell és a tanács akkor járt volna el helyesen, ha érvénytelennek jelenti ki az összes kötéseket és kényszerárakat állapít meg. A tanács határozata csak a spekulánsok egyes koztémáinak kedvezhet, ellenben sem a piac, sem a nagy többség érdekeit nem szolgálja. Nagyon csodáljuk különben, hogy a tőzsdebiztos nem érvényesítette vétójogát, amikor köztudomású, hogy a kormány a tőzsde zárvatartását óhajtja, mert minden körülmény között meg akarja gátolni, hogy lelkiismeretlen spekulánsok, és ilyenekkel fölös számban rendelkezik a budapesti tőzsde, valamely alkalmas pillanatban pánikot idézhessenek elő. Ma egy tőzsdepánik következményei egyszerűen kiszámíthatatlanok és épp ezért a legnagyobb felelősség terheli mindazokat, akik ilyen viszonyok között tőzsdei forgalalomnak bármilyen formák között való fentartását akarják kimesterkélni. . . Banhídi és Srobatin és Conrad a királynál Bécs, július 31. /Az Est tudósítójától.) Tegnap délután Schönbrunnban kihallgatáson volt a királynál együttes audiencián gróf Berchtold közös külügyminiszter, Krobatin hadügyminiszter és báró Conrad vezérkari főnök. A kihallgatás teljes egy óra hosszáig tartott. A franciák a teáké Páris, július 31. /Az Est tudósítójától.) A nagy francia orgánumok, amelyek a külügyminisztérium szócsövei gyanánt szerepelnek a köztudatban, rendíthetetlenül a világbéke fentartása mellett foglalnak állást. A Le Malin mai számában vezető helyen dúlt betűkkel a többek között ezeket írja : — Franciaországnak nem szabad hogy legyen és nem is lesz egyetlen mozdulata sem, amely akár látszat szerint is a békét fenyegetné. Angolországgal egyetértően azon dolgozik, hogy megakadályozza a katasztrófát, amely Európát és a civilizációt fenyegeti. Franciaország jól tudja, hogy e cél elérése érdekében még idegeinek sem szabad lennie. Nos, nem lesznek idegei. Azok a csapatmozdulatok, amelyek Németországban eddig történtek, se meg nem döbbentik, se nem nyugtalanítják. Franciaország természetesnek találja, hogy ily kritikus órában valamennyi nép megteszi előkészületeit. A balkán tercikk helyreállítása Bukarest, július 31. /Az Est tudósítójától./ A Facla diplomáciai körökből úgy értesül, hogy Oroszország az osztrákmagyar-szerb konfliktus kitörése után azonnal akciót kezdett az öszszes balkán államokban a balkán blokk rekonstruálása végett és különösen Bulgáriában fejt ki nagy pressziót, hogy ne maradjon távol azoktól a balkán államoktól, amelyeket közös érdekük fűz össze Ausztria-Magyarország ellen. Oroszország új balkán szövetséget akar létesíteni, amelybe bevonná Romániát is. Luzzatti a világháború ellen Róma, július 31. (Az Est tudósítójától.) Luzzatti volt pénzügyminiszter a Corners della Serában lelkes szózatot intéz Európa népeihez, hogy védjék meg legnagyobb kincsüket, a világbékét, amelyet katasztrófa fenyeget, olyan katasztrófa, amely Európa gazdaságát kiszolgáltatja Észak-Amerikának és hatalmi túlsúlyát átbillenti Ázsiára. A felhívás úgy végződik, hogy egy általános európai háború annál vétkesebb volna, mert az osztrákmagyar monarchia semmi olyast mm Szombat, augusztus 1. nem követelt Szerbiától, amit ez a kis állam ne lett volna kénytelen megadni ennek a nagyhatalomnak, melynek oly sokat köszönhet. Az európai nemzetközi jog elismerte és szabálylyá tette, hogy az egyik állam a másikban rendőri és igazságszolgáltatási nyomozást végezhet valamely bűntény esetén. Éppen ezért sürgős kötelessége egész Európának, hogy rászorítsa Szerbiát Ausztria-Magyarország követeléseinek teljesítésére és ily módon elhárítsa a világháború rémét. H&dol&iS a királyszak Ischl, július 31. f Az Est tudósítójától.) Udvari körökben beszélik, hogy a király elutazása előtt temérdek hódoló táviratot kapott alvilág minden részéből, de főleg Ausztriából, Magyarországból és százával a német birodalomból. Különösen ezek az utóbbi táviratok szereztek nagy örömet az uralkodónak, mert megnyilvánult bennük a német birodalom szövetséges hűsége. Ezek a németországi táviratok városok községi képviseleteitől jöttek és majdnem mind az osztrák néphimnusz első sorával köszöntötték a királyt. Valamennyi német egyetemtől érkeztek táviratok, továbbá a német birodalmi katonai és tengerészeti testületektől és társadalmi egyesületektől. f'résgiyss'©?«; Síás?t€í2ésc csecsben Bécs, július 31. (Az Est tudósítójától.) Tegnap éjjel és ma hajnalban a Bécsben élő magyarok több lelkes tüntetést rendeztek. Egy nagy fehér automobil nyitotta meg a tüntetők menetét. Az autóban egy cigánybanda ült, óriási magyar lobogóval. A kocsi után több száz magyar következett. A cigánybanda magyar dalokat és indulókat játszott, a közönség pedig énekelt. A külvárosokon végig haladt a menet a belváros felé. A hadügyminisztérium előtt a zenekar a himnuszt játszotta, majd a prímás jelt adott és az egész közönség rázendített : — Ferenc József azt szente . .. Az osztrákok körülvették a tüntető magyarokat és lelkesen eljenezték őket, mire viszonzásul a magyarok elénekelték a Prinz Eugent, majd a német és az olasz himnuszt, élették Vilmos császárt, Viktor Emánuelt, Tisza Istvánt és gróf Andrássy Gyulát. A hadügyminisztérium ablakaiból több tiszt nézte a lelkes tüntetést. A magyarok zajosan megéljenezték a tiszteket. Fekete-sárga és pirosfehér-zöld zászlók lobogtak. Később más helyen magyar és cseh dalokat énekeltek az összegyűlt magyarok és csehek. Bécs utcáin tegnap és ma hajnalban az Éljen, a Slava és a Hoch egyformán hallatszott. A magyarok, a csehek és az osztrákok barátkoztak és együtt lelkesedtek, mint még soha. Bécs, július 31. /Az Est tudósítójától./ Ami példátlan Bécs történetében : tegnap az osztrákok lelkesen hintettek a bankgassei Magyar Ház előtt. Magyar és osztrák lobogókkal vonult fel a tömeg, hazafias dalokat énekelt, és lelkesen éltette a magyarokat. Később a bécsi magyarok egy csoportja a Tegethoff-emlék előtt rendezett lelkes tüntetést. Egy magyar fiatalember felugrott a szobor talapzatára és onnan gyújtó beszédet intézett a tömeghez. Menekülés Misből Mährisch-Ostrau, július 31. /Az Est tudósítójától./ Egy Ilics József nevű osztrák alattvaló, akit hivatása Nisbe szólított és az ultimátum után is ott rekedt, majd Zimonyon át visszatért szülővárosába, a következőket beszéli el élményeiről: — A városi prefektus Nisben szombaton délután hirdetményt ragasztatott a falakra, amelyben felszólította az osztrák és magyar állampolgárokat, hogy haladéktalanul hagyják el Nist, sőt egész Szerbia területét. Ebben az időben körülbelül másfélszázan voltunk Nisben ausztriai ís és magyarországi állampolgárok, akik nagyobbrészt horvátországi illetőségűek. Valamenynyien készültünk a sürgős elutazásra, mert a nisi lakosság, főleg azonban a tisztek gyűlölettől eltelve néztek ránk. — A Belgrád-fogadóban a főtéren az ultimátum közhírré tétele után lármás tüntetések voltak ellenünk. A tüntetéseket lisztek rendezték és szemtanúja voltam, mikor egy szerb liszt az utcán elégdett egy feketeséliga zászlót. A tisztek szidták és gúnyolták a monarchiát. Mikor estefelé mi osztrákok és magyarok csoportonként a vasútállomásra siettünk, hogy a Belgrád felé induló vonatra ültünk, az utcákon a szerbek — polgárok és tisztek egyaránt — szidtak és leköpködtek bennünket. Már-már indult a vonat, mikor kívülről berohantak a perronra néhány százan, mindenféle gyülevész nép és ismét a legaljasabb módon serlegettek bennüket, őszt rákokat és magyar állampolgárokat. — Megérkezvén Belgrádia, a fővárost kihaltan találtuk, csak a legszegényebb néprétegek maradtak hátra, amelyek a külvárosokból becsődültek. Sehol sem találtunk szállást. Az asszonyokat és gyermekeket a Száva-állomásra vittük, magunk pedig egy vasúti raktárban töltöttük az éjszakát. Csak annak a körülménynek köszönhettük egyesek, hogy eleséget tudtunk vásárolni üzletekben és nem bántalmaztak bennünket, hogy jól beszélünk szerbül. Megosztottuk az eleséget azokkal, akikről a boltokban megtudták, hogy osztrákok s üres kézzel kergették ki őket. A német követ segített rajtunk, hogy a Zrínyigőzösön átjuthassunk Zimonyba. A bolgárok a szerbek ellen Szófia, július 31.Az Est tudósítói alól.) A hadüzenet híre általános lelkesedést keltett Szófiában. Még a russzofil körök is eltávolodtak Szerbiától. Általánosan azt hiszik, hogy Macedónia, még ha Bulgária semleges marad is, lerázza a szerb igát. aHO&mBKffla&s cigaretta | csak akkor f és , ha a papír ti ! »»“a