Az Est, 1914. augusztus (5. évfolyam, 187-218. szám)

1914-08-01 / 187. szám

4. oldal Tiltakozások a tőzsd­e megnyitása ellen — Az Est tudósítójától. — A tőzsdetanács határozata, a­mely­­lyel egyelőre a gabonatőzsde meg­nyitását rendelte el, az értéktőzsdére pedig likvidacionális árfolyamokat állapított meg, a közvélemény túl­nyomó nagy részében igen nagy megütközést keltett. Széltében-hosz­­szában beszélik, hogy a tanács nem tudott hivatása magaslatára emel­kedni és nyilvánvalóan olyan ténye­zők befolyása alatt cselekedett, a­melyek a válságos pillanatot is játékérdekeik céljaira igyekeznek kihasználni. Az értéktőzsdei árfolyamok meg­állapítására vonatkozólag egyedüli támpont a legutolsó szombati jegy­zés lett volna,­s a tanácsnak a játé­kosok érdekeire való minden tekin­tet nélkül a legutolsó zárlati árfo­lyamokhoz kellett volna tartania magát. Hogy van jelentékeny kon­­tremin, hogy egyes bankigazgatók, a­kik tagjai a tőzsdetanácsnak, kontreminpozícióban vannak érde­keive és ezért minden befolyásukkal arra törekedtek, hogy ha már nem lehet a tőzsde megnyitását kierősza­kolni, legalább igen alacsony árfolya­mokat állapítsanak meg , ezt min­denki tudja. Azonban a tanácstagok köteles­sége lett volna, hogy a spekulánsok lelkiismeretlen feltolakodását vissza­utasítsa. Ha Berlinben be tudták szüntetni a határidőj­egyzéseket, ha a legtekintélyesebb külföldi tőzsdéje, köztük még a milánói is, a tőzsde feltétlen bezárása mellett foglalt ál­lást, akkor szinte érthetetlen, hogy éppen Budapesten, a­hol tudva­levőleg oly sok gyönge kéz van a tőzsdén érdekelve, akarják minden­áron fentartani a tőzsdei forgalmat. A tőzsde ma minden pillanatban egy feltartózhatatlan pánik szín­helye lehet és a­ki ilyen lehetőségre módot akar adni, az lelkiismeretlen játékos, de nem a közérdek igazi képviselője. Nagy megütközés fogadja a ga­bonatőzsdére vonatkozó elhatározást is. A jelen viszonyok között a leg­nagyobb súlyival bíró tőzsdések is azt mondják, hogy a tőzsdei forga­lomnak szünetelnie kell és a tanács akkor járt volna el helyesen, ha ér­vénytelennek jelenti ki az összes kötéseket és kényszerárakat állapít meg. A tanács határozata csak a spekulánsok egyes koztém­áinak ked­vezhet, ellenben sem a piac, sem a nagy többség érdekeit nem szolgálja. Nagyon csodáljuk különben, hogy a tőzsdebiztos nem érvényesítette vétó­jogát, a­mikor köztudomású, hogy a kormány a tőzsde zárvatartását óhajtja, mert minden körülmény között meg akarja gátolni, hogy lelkiismeretlen spekulánsok, és ilye­nekkel fölös számban rendelkezik a budapesti tőzsde, valamely alkal­mas pillanatban pánikot idézhesse­nek elő. Ma egy tőzsdepánik követ­kezményei egyszerűen kiszámítha­tatlanok és épp ezért a legnagyobb felelősség terheli mindazokat, a­kik ilyen viszonyok között tőzsdei forga­­lalomnak bármilyen formák kö­zött való fentartását akarják kimes­­terkélni. . . Banhídi­ és S­robatin és Conrad a királynál Bécs, július 31. /Az Est tudósítójától.) Tegnap délután Schönbrunnban kihallgatáson volt a királynál együttes audiencián gróf Berchtold közös külügyminiszter, Krobatin hadügyminiszter és báró Conrad vezérkari főnök. A kihallgatás tel­jes egy óra hosszáig tartott. A franciák a teáké Pár­is, július 31. /Az Est tudósítójától.) A nagy francia orgánumok, a­me­lyek a külügyminisztérium szócsövei gyanánt szerepelnek a köztudatban, rendíthetetlenül a világbéke fentartása mellett foglalnak állást. A Le Malin mai számában vezető helyen dúlt betűk­kel a többek között ezeket írja : — Franciaországnak nem szabad hogy legyen és nem is lesz egyetlen mozdulata sem, a­mely akár látszat szerint is a békét fenyegetné. Angol­országgal egyetértően azon dolgozik, hogy megakadályozza a katasztrófát, a­mely Európát és a civilizációt fe­nyegeti. Franciaország jól tudja, hogy e cél elérése érdekében még idegei­nek sem szabad lennie. Nos, nem lesz­nek idegei. Azok a csapatmozdulatok, a­­melyek Németországban eddig tör­téntek, se meg nem döbbentik, se nem nyugtalanítják. Franciaország termé­szetesnek találja, hogy ily kritikus órában valamennyi nép megteszi elő­készületeit. A balkán tercikk helyreállítása Bukarest, július 31. /Az Est tudósítójától./ A Facla diplomáciai körökből úgy értesül, hogy Oroszország az osztrák­­magyar-szerb konfliktus kitörése után azonnal akc­iót kezdett az ösz­­szes balkán államokban a balkán blokk rekonstruálása végett és kü­lönösen Bulgáriában fejt ki nagy pressziót, hogy ne maradjon távol azoktól a balkán államoktól, a­me­lyeket közös érdekük fűz össze Ausztria-Magyarország ellen. Orosz­ország új balkán szövetséget akar létesíteni, a­melybe bevonná Ro­mániát is. Luzzatti a világháború ellen Róma, július 31. (Az Est tudósítójától.) Luzzatti volt pénzügyminiszter a Corners della Será­ban lelkes szóza­tot intéz Európa népeihez, hogy védjék meg legnagyobb kincsüket, a világbékét, a­melyet katasztrófa fenyeget, olyan katasztrófa, a­mely Európa gazdaságát kiszolgáltatja Észak-Amerikának és hatalmi túl­súlyát átbillenti Ázsiára. A felhívás úgy végződik, hogy egy általános európai háború annál vétkesebb volna, mert az osztrák­magyar monarchia semmi olyast mm Szombat, augusztus 1. nem követelt Szerbiától, a­mit ez a kis állam ne lett volna kénytelen megadni ennek a nagyhatalomnak, melynek oly sokat köszönhet. Az európai nemzetközi jog elismerte és szabálylyá tette, hogy az egyik állam a másikban rendőri és igaz­ságszolgáltatási nyomozást végez­het valamely bűntény esetén. Éppen ezért sürgős kötelessége egész Európá­nak, hogy rászorítsa Szerbiát Ausz­tria-Magyarország követeléseinek tel­jesítésére és ily módon elhárítsa a világháború rémét. H&dol&iS a királyszak Ischl, július 31. f Az Est tudósítójától.) Udvari körökben beszélik, hogy a király elutazása előtt temérdek hódoló táviratot kapott alvilág minden részé­ből, de főleg Ausztriából, Magyar­­országból és százával a német biroda­lomból. Különösen ezek az utóbbi táv­­iratok­ szereztek nagy örömet az ural­kodónak, mert megnyilvánult bennük a német birodalom szövetséges hű­sége. Ezek a németországi táviratok városok községi képviseleteitől jöttek és majdnem mind az osztrák nép­­himnusz első sorával köszöntötték a királyt. Valamennyi német egye­temtől érkeztek táviratok, továbbá a német­ birodalmi katonai és tengeré­szeti testületektől és társadalmi egye­sületektől. f'résgiyss'©?«; Síás?t€í2ésc csecsben Bécs, július 31. (Az Est tudósítójától.) Tegnap éjjel és ma hajnalban a Bécsben élő magyarok több lelkes tüntetést rendeztek. Egy nagy fehér automobil nyitotta meg a tüntetők menetét. Az autóban egy cigánybanda ült, óriási magyar lobogóval. A kocsi után több száz magyar következett. A cigánybanda magyar dalokat és indulókat játszott, a közönség pedig énekelt. A külvárosokon végig haladt a menet a belváros felé. A hadügy­minisztérium előtt a zenekar a him­nuszt játszotta, majd a prímás jelt adott és az egész közönség rázendí­tett : — Ferenc József azt szente . .. Az osztrákok körülvették a tüntető magyarokat és lelkesen eljenezték őket, mire viszonzásul a magyarok elénekelték a Prinz Eugen­t, majd a német és az olasz himnuszt, élették Vilmos császárt, Viktor Emánuelt, Tisza Istvánt és gróf Andrássy Gyu­lát. A hadügyminisztérium ablakaiból több tiszt nézte a lelkes tüntetést. A magyarok zajosan megéljenezték a tiszteket. Fekete-sárga és piros­­fehér-zöld zászlók lobogtak. Később más helyen magyar és cseh dalokat énekeltek az összegyűlt magyarok és csehek. Bécs utcáin tegnap és ma hajnalban az Éljen, a Slava és a Hoch egyformán hallatszott. A magyarok, a csehek és az osztrákok barátkoztak és együtt lelkesedtek, mint még soha. Bécs, július 31. /Az Est tudósítój­ától./ A­mi példátlan Bécs történetében : tegnap az osztrákok lelkesen hintettek a bankgassei Magyar Ház előtt. Ma­gyar és osztrák lobogókkal vonult fel a tömeg, hazafias dalokat énekelt, és lelkesen éltette a magyarokat. Később a bécsi magyarok egy cso­portja a Tegethoff-emlék előtt rende­zett lelkes tüntetést. Egy magyar fiatalember felugrott a szobor talap­zatára és onnan gyújtó beszédet in­tézett a tömeghez. Menekülés Misből Mährisch-Ostrau, július 31. /Az Est tudósítójától./ Egy Ilics József nevű osztrák alattvaló, a­kit hivatása Nisbe szó­lított és az ultimátum után is ott re­kedt, majd Zimonyon át visszatért szülővárosába, a következőket be­széli el élményeiről: — A városi prefektus Nisben szombaton délután hirdetményt ra­­gasztatott a falakra, a­melyben f­elszólí­totta az osztrák és magyar állampolgárokat, hogy haladéktala­nul hagyják el Nist, sőt egész Szerbia területét. Ebben az időben körül­belül másfélszázan voltunk Nisben ausztriai ís és magyarországi állam­polgárok, a­kik nagyobbrészt hor­vátországi illetőségűek. Valameny­­nyien­ készültünk a sürgős eluta­zásra,­­ mert a nisi lakosság, főleg azonban a tisztek gyűlölettől eltelve néztek ránk. — A Belgrád-fogadóban a főtéren az ultimátum közhírré tétele után lármás tüntetések voltak ellenünk. A tüntetéseket lisztek rendezték és szemtanúja voltam, mikor egy szerb liszt az utcán elégdett egy fekete­­séliga zászlót. A tisztek szidták és gúnyolták a monarchiát. Mikor este­felé mi osztrákok és magyarok cso­­portonként a vasútállomásra siet­tünk, hogy a Belgrád felé induló vonatra ültünk, az utcákon a szer­­bek — polgárok és tisztek egyaránt — szidtak és leköpködtek bennünket. Már-már indult a vonat, mikor kí­vülről berohantak a perronra né­hány százan, mindenféle gyülevész nép és ismét a legaljasabb módon serlegettek bennü­ket, őszt rákokat és magyar állampolgárokat. — Megérkezvén Belgrádi­a, a fővá­rost kih­altan találtuk, csak a leg­szegényebb néprétegek maradtak hátra, a­melyek a külvárosokból becsődül­­tek. Sehol sem találtunk szállást. Az asszonyokat és gyermekeket a Száva-állomásra vittük, magunk pedig egy vasúti raktárban töltöt­tük az éjszakát. Csak annak a kö­rülménynek köszönhettük egyesek, hogy eleséget tudtunk vásárolni üzletekben és nem bántalmaztak bennünket, hogy jól beszélünk szer­bül. Megosztottuk az eleséget azok­kal, a­kikről a boltokban megtud­ták, h­ogy osztrákok s üres kézzel kergették ki őket. A német követ segített rajtunk, hogy a Zrínyi­­gőzösön átjuthassunk Zimonyba. A bolgárok a szerbek ellen Szófia, július 31.­­Az Est tudósítói alól.) A hadüzenet híre általános lelke­sedést keltett Szófiában. Még a russzofil körök is eltávolodtak Szer­biától. Általánosan azt hiszik, hogy Macedónia, még ha Bulgária sem­leges marad is, lerázza a szerb igát. aHO&m­BKffla&s cigaretta | csak ak­kor f és , ha a papír ti ! »»“a

Next