Az Est, 1914. november (5. évfolyam, 281-310. szám)

1914-11-01 / 281. szám

4. oldal mmmmmmtmsssBBs Gróf Bobrinszky ] kormányzása — Az Est távirata — Krakó, október 31. A rr­ecs című orosz lap nyomán k­özli a Nova Reforma, hogy gróf Bob­­rinszky Lembergben feloszlatott min­den egyesületet és nem engedi meg­nyitni az iskolákat. A lembergi kor­mányzó mindent elkövet, hogy álta­lánossá tegye az orosz nyelv haszná­latát. Szász Károly ölelnek a képviselőt összehívásáról .*•­ Az Est tudósítójától — A képviselőház összehívásáról meg­jelent hírek folytán Az Est munka­­tár­a felkereste Szász Károlyt, a kép­­vs­elő ház alelnökét, hogy informá­ciót szerezzen a képviselőház össze­hívásának időpontjáról és tárgya­lási rendjéről. Szász Károly alelnök ezekről a kérdésekről Az Est munka­társa előtt a következőkben nyilat­kozott : " A képviselőház november má­sodik felében fog ülést tartani. A nap még véglegesen nincs fixirozva, de azt hiszem, huszadika körül lesz az ülés. Ezen az ülésen mindössze annyi tör­ténik, hogy az egybehívó királyi kéz­irat felolvasása után a kormány egyes tagjai beterjesztenek egyes javasla­tokat. A vármegyei választott tiszt­viselők megbízatásának meghosszab­bításáról szóló törvényjavaslaton kí­vül lesz több kisebb jelentőségű javas­lat is, a­melyek a képviselőház elna­polása óta felmerült egyes aktuális kérdések és szükségletek rendezésé­ről szólnak. A képviselőház bizottságai még aznap letárgyalják ezeket a törvény­­javaslatokat és a bizottságok elő­adói már másnap beterjesztik a kép­visel­őház elé jelentéseiket, a­melyek tárgyalását a képviselőház sürgősnek mondja ki, úgy­hogy a következő nap napirendjére ki is lesznek tűzve az összes javaslatok. Tekintettel a há­borús szituációra, a harmadik ülésen valószínűleg le is tárgyaltatnak ezek. A negyedik ülésnek azután az elfoga­dott törvényjavaslatok harmadszori olvasása lesz a napirendje. — Beöthy elnök úr fog elnökölni az üléseken ? — Azt még nem tudom. Ma értesí­tem az elnök urat az itt elmondot­takról, de az eddigi információim szerint úgy tudom, hogy ő, mint ez idő szerint aktív katona, nem kíván a képviselőház ülésén elnökölni.­ — A porosz Landtag legutóbbi ülé­sére a német hadvezetőség szabadsá­golta a katonatiszt-képviselőket. Meg­történik ez nálunk is ? — Van erről ugyan szó, de e tekin­tetben még nincs konkrét megállapo­dás. Én már a porosz Landtag ülését megelőzőleg átiratot intéztem az egyes poltikai pártkörökhöz, a­melyben megkértem a politikai klubok elnök­ségét, hogy közöljék a képviselőház elnökségével, hogy a klubok képviselő­tagjai közül kik vannak a harctéren és egyáltalán kik teljesítenek a hadi­állapottal kapcsolatos szolgálatot. Kérdéseimre még nem kaptam meg­­ minden politikai klubtól a választ. A tábori postán tartózkodó katonák számára lapunkat csak úgy küldjük, ha az előfizető közli a kiadóhivatallal a tá­bori posta számán kívül az ezred és a szá­zad számát. Előfizetési ár havonta K 1.60. Vasárnap, november 1. Tszesz Az öcsényi pap a sáncárokban —■ Az Est kiküldött tudósítójának jelentése — Sevarice (Szerbia), október 25. A brigadérosnál voltunk tegnap, a­mikor valami jelentés jött. Szólt a brigadéros: — Ja, das kann man halt schon ihun. Der Regimentspater soll mor­gen früh hinausgehen zu ihm. Sötét hajnalban, mikor a palást­ját göngyölte be, akkor ismerkedtünk össze nagytiszteletű Okos Gyula re­formátus lelkész urammal, a regi­­ments­páterrel, béke idején a tolna­megyei Őcsénybe valós. Együtt men­nénk ki a svarmiéniába. Szórt a tiszteletes: — Nagyon is megszomjuhozának híveim az Úr igéjére, kimegyek hát bizonynyal. A tiszteletes először jött tűz alá, némi megilletődéssel szállt fel a szekérre, előttünk Kertész százados lovagolt. Aztán leszálltunk s bizony az Ur szolgájához nem méltó sáros anzugba jutottunk az ezredeshez, a ki sárból vájt gyönyörű földalatti palotában lakik, az árkok összefutásánál még kis kertet is csináltak neki, kukorica­szemekből kirakva a földben. Hötzendorfi Conrad-telep. A kertben csak piros bogyós virá­gok vannak, vázákban. A vázák shrapnell-hüvelyek. Előttük földből asztal, földből pad, gyeptéglákkal kirakva. Snapsz van rajta. Aztán tovább vándoroltunk még egy óra hosszáig, a futó árkoknak mindenütt nevük is van már : »Fe­renc József -körük, »Mollinártj-utca«, » Krausz Alfréd-uh, »Krausz apánk­­tér is és igy tovább. A hol fordul az árok, ott uj utca­név, pedig de sok­szor fordul. A latrinákhoz vezető­ket : Petár-útnak nevezik. Az ötödik századhoz értünk el elő­ször, a kapitány elmondja, hogyan lesz. Nem lehet másképpen : a leg­szélesebb fedezékbe a pap áll be, kétoldalt az árokba áll fel a legény­ség, a­ki nincs elfoglalva a fegyverrel. Egy fedezékben három-négy lő­rés van, ilyenkor reggel elég, ha egy-egy áll a fegyvernél. Kétszázhatvan lé­pésre vannak tőlünk a szerb fede­zékek, ők folyton puffogtatnak, ha valami fát ér a golyó, nagy dudo­­rászva száll tovább a geller. A pap elszántan felveszi a palás­tot, kezébe imakönyvet vesz, a katonák már összejöttek, a­ki nem fér el a fedezékben, legtöbb az árokban guggol le, leveszik a sapká­jukat s állítva figyelnek a papra. Csengő baritonján, de halkan szól az Urnák szolgája: »A mi könyör­gésünk, a mi imádkozásunk legyen az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, ámen !« Aztán rövid imát mond, ekkorra már kicsendül hangja, miközben fölötte folyton röpködnek a golyók, ima után pedig elmondja a textust: — Mai beszédemnek alapját Mó­zes V. könyve 20-ik részének 1—4. verséből vevem. — A szeretet Istenének nevében állok előttetek, itt akarom hirdetni az ő csodálatos dolgait, itt, ezen a helyen, a­hol jobbról-balról ezer gyil­kos fegyver példázza a próféta sza­vait : »csak egy lépés köze van az életnek és halálnak«. Első pillanatra talán ellenmondást fognátok sza­vaimban keresni: ugyan miképpen lehetne az Ur Istent és az ő hirdette szeretetet dicsérni ? De emléketekbe idézem az Ur Jézus cselekedetét, a­ki maga is korbácsot ragadott kezébe, mikor a szent helyen kufárokat lá­tott és a ki szólt imigyen : »Nem azért jöttem, hogy békességet hoz­zak, hanem hogy fegyvert a bűn és a gonoszság ellen«. — Fiaim, testvéreim az Urban, itt van, itt, előttetek a bűn és a gonoszság és tinéktek most hazátok szeretete, apáitok vére, szeretteitek nyugalma, gyermekeitek jövője adja, a fegyvert a kezetekbe , a gonoszság és a bűn ellen ! Azt a korbácsot, a­mit Urunk Jézus felemelt, az Úr Isten a ti kezetekbe adta most, hogy lehetetlenné tegyétek ennek a gonosz szomszédnak minden áská­­lódását, pusztító terveit ! A kik földeiteket, barmaitokat megkíván­ták, a kik ártatlan gyermekeiteket felkoncolni akarják. Az emberek mozgolódnak, két lépésre van a paptól a fedezékből kidugott fegyver mellett álló katona, ez is, meg többen elsütik a ravaszt, a mi puskáinknak mély dörgése van, a szerbeké csattog. Nehányan a szemüket törlik, kérdi csendesen a százados: — Was spricht­er ? A tiszteletes aztán tovább foly­tatja : — Fiaim, Testvéreim, nagy idők­nek küldöttei vagytok, a múlt int és a jövő tekint felétek. Ha ti hősök lesztek s igazságos ügyünket az igazságos Isten akarata szerint ki­harcoljátok, akkor nem hiába folyt vére a páitoknak Mohácsnál, száz más csatában, a piski-i híd mellett nem hiába harcolt oroszlánként a magyar. Nektek szól az Úr Jézus szava : fegyvert hoztam a bűn és a gonoszság ellen, legyetek hősök, ti kis csapat, a­kik most körülöttem álltok, mi csak győzhetünk, mert nekünk az igazságban győznünk kell. —­­ És fiaim, testvéreim, ha közü­­letek valaki megsebesül, ne saj­nálja azt és békeséggel viselje. És ha hősi halállal kell fizetni a győze­lemért, büszkén és bátran hunyjuk le szemünket, hogy e hősi halálban odaléphessünk az Úr, az igazságos Isten mindenható kegye elé, mond­ván : »... ama nemes harcot meg­harcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája .« A pap most széttárja a karjait és szinte harsogva mondja, biztosan elhangzott a szerbekhez: — Megáldjon, Testvéreim, Ben­­neteket az Isten és győzelemre men­jetek ! Ámen. Miatyánk Az Isten, ki a mennyekben vagy .. ., kezdte az imát csöndes, monoton hangon. Most megint szólt: — És most el fogjuk énekelni a XXXV-ik zsoltárt. Ki fog velem intonálni. Van-e itt köztetek talán egy kántor ? Mozgolódás, egy káplár lép elő, szól: — Én vagyok itt, megismersz-e Gyula ? A pap reá néz, kitárja a karját: — Te vagy az, László ? Összeölelkeznek, mondja a tiszte­letes . — Laczkovics László néptanító Szatmárgörbedről. Lévita. Együtt voltunk a teológián Sárospatakon. Aztán csöndesen megkezdik az éneket, a két jóbarát, a pap és a lévita, a­ki tegnap óta káplár. Perelj Uram perleimmel, Harcolj én ellenségimmel... És száll a zsoltár, mind többen énekelek, most már harsog, odaát kinéznek a szerb fedezékekből, itt­­ott egy fej látszik, a mi fedezékünk­ből sortüzet adnak a katonák, így szólt tovább az ének, így járt a pap, századtól-század­­hoz. Fényes László zlkn.dk az Északi­­tengeren — Az Est távirata — Sippenhtíga, október 31. Miután az angol kormány közölte a semleges államokkal, hogy az Északi-tengert az egész kereske­delmi hajózás elöl elzárja, és min­denfelé aknákat raktak le, megin­dult a diplomáciai tárgyalás a hol­landiai kormány és az Egyesült­ Államok között, mivel Hollandia sérelmet lát Anglia tervében. Küzdelem a belga tengerpartért — Az Est távirata — München, október 31. Kopenhágából magántáviratok jöt­tek a Münchner Neuessen Nachrichten­­hez, hogy Sluysba érkezett tegnapi jelentés szerint a belga partvidéken lévő szövetséges angol-francia flottát négy újabb francia hadihajóval erő­sítették meg. Sluysban az a hír jár, hogy a messzehordó német ágyuk egy francia ágyunaszádot elsüllyesztettek. Angol dreadnought a belga teng­erp­arton — Az Est távirata — Berlin, október 31. Londoni jelentés szerint egy angol dreadnought csatlakozott a flandriai partvidéken a szövetséges flottához és a német ágyuütegek állását tizen­két hüvelykes ágyukkal bombázta. A német ütegek ennek következté­ben eltávolodtak a parttól s nagyobb távolságról tüzelnek az angol és a francia hadihajókra.

Next