Az Est, 1915. szeptember (6. évfolyam, 245-274. szám)

1915-09-16 / 260. szám

Csütörtök, szeptember 16. ­ Budapesti ember mindenütt vá­sárolhat lisztet. E címen tegnapelőtt jeleztük Az­­Est-ben, hogy a föld­mi­velésügyi kormány meg akarja könnyíteni a főváros polgárai szá­mára a háztartásukhoz szükséges liszt beszerzését, s minthogy Buda­pest nem búzatermő vidék és sem itt, sem a szomszédos törvényható­ságok területén nem könnyű gabo­nát beszerezni, azzal a gondolattal foglalkozik ma, hogy a pesti ember részére az egész ország területét jelöljék ki bevásárlásra. Erre az engedélyre vonatkozó rendelet ma látott napvilágot a hivatalos lapban 3391/1915. M. E. szám alatt, s ki­fejezetten kimondja, hogy: »a­kinek állandó lakása Budapest székesfőváros területén van, az a 2072/915. M. E. számú rendelet 4-ik §-ának harmadik bekezdésében meg­határozott házi szükségletére a Ma­gyar Szent Korona országainak egész területén, bármely termelőtül vásárolhat gabonát.­ Ez azt jelenti, hogy a fővárosi háztartásoknak havonként és fejen­ként tíz kilogramm gabona, vagy ennek megfelelő 7,8 kilogramm búza­­vagy rozsliszt bevásárlására van jo­guk, vagyis egy ember, legyen az fel­nőtt vagy gyermek, egyszerre előre százhúsz kilogramm gabonát, vagy en­nek megfelelő mennyiségű búza- vagy rozslisztet vásárolhat. A fővárosnak e szerint nincs joga — tudtunkkal nincs is szándéka — senkit megaka­dályozni, hogy háztartása részére annyi lisztet Budapest területére be­hozzon, a szolgabiráknak és egyéb erre hivatott hatóságoknak pedig nincs joguk többé megtagadni a szál­lítási igazolványt, ha az illető bizo­nyítani tudja, hogy állandó buda­pesti lakos és a vásárolt mennyiség­nek megfelelő számú családtagja van. Minthogy a kormányrendelet nem intézkedik arra vonatkozólag, hogy a vásárlóknak milyen bizonyítvány­­nyal kell igazolni e családi adatok valódiságát, valószínű, hogy a szolga­­bíróságok jövőre is helyhatósági bi­zonyítványokat fognak kérni, a­minek kiállításáért viszont az elöljáróságok szabály szerint, úgy mint eddig, hét koronát fognak kérni (kérvény-bélyeg 1 korona, bizonyítvány bélyege két korona, helyhatósági bizonyítvány díja 4 korona). Ez ellen eddig is sok panasz merült fel, sőt maga dr. Bárczy István, Budapest polgármes­tere is kívánatosnak tartotta e költség kiküszöbölését , de az ügyet még mai napig sem rendezték. Most azonban, minthogy ez a hét korona, melyet a szállítási engedély megszerzésére le­fizetni kellene, tisztán csak a lisztet drágítaná, a leggyorsabb rendezésre van szükség. Úgy tudjuk, hogy a főváros sürgős intézkedést fog tenni arra nézve, hogy az elöljáróságok, lisztvásárlás céljára, a személyada­­tokról szóló igazolást ezentúl díjta­lanul végezzék. Betörés a segesvári tem­plomba. A segesvári rendőrség táviratban értesítette a budapesti főkap­tány­­ságot, hogy ismeretlen tettesek e hó 13-án délelőtt betörtek az ottani rómi. kath. templomba és elvittek egy aranyozott áldoztató kelyhet, egy ezüst feszületet és egy szentség­tartót. A templomrablókat keresik. — A birodalmi kancellár a döntés­ben. Érdekes részleteket beszélnek Berkmann-Hellwig birodalmi kancel­lár látogatásáról a müncheni Hofb­­ä­­ pincéjében. A kancellár az udvari színházból a díszelőadásról egész tár­saságával, Schön porosz követtel, néhány bajor miniszterrel és a fő­polgármesterrel ment a sörcsarnokba. Végighaladt a söntésben az asztalok körül, a félemeleten lévő fehérteri­­ síz entente közös kölcsöne Stockholm, szeptember 15. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Birsevija Vjedomoszti szerint Bark orosz pénzügyminiszter a pénz­ügyminisztérium vezető embereivel Párisba utazott. Bark Szalonikiból az Askold hadihajón Marseillebe uta­zott, hogy a két szövetséges pénz­ügyminiszterrel egy külföldön fel­veendő kölc­sönről tárgyaljon. A szö­vetségesek azt hiszik, hogy Ameriká­ban kaphatnak kölcsönt, a­melyet azután egymás között felosztanak. Remélik, hogy ezzel a művelettel a Newyorkban már erősen lesülyedt kurzust ismét felemelik. Bryk­­tékes ivószoba felé igyekezett s azt hitte, hogy nem fogják felismerni, de egyszerre csak felugráltak a söröző bajorok s kórusban elkiáltották : Éljen a német birodalom ! Hoch a kancellár ! Beth­mann-Hollweg a lép­csőfokon visszafelé fordult és barát­ságosan integetett a lelkes sörözők felé, azok pedig ujjongva éltették a magyar és osztrák fegyverbarátságot, némelyek énekelni kezdtek. Joviálisan szólt oda nekik a biro­dalmi kancellár: — Ne zavartassák magukat, remé­lem, jó a sör és ízlik ? Az egyik kedélyes bajor dörgő han­gon felelt : — Nemcsak jó, de sok is, min­­denekfölött elég. Az angolok nem fog­nak bennünket kiéheztetni, szomjú­ságtól sem fogunk elveszni. Reichmann-Holdweg jóízűen neve­tett s felment társaságával az emeleti ivószobába s elmenőben még ezt mondta : — Ellenségeink nagyon irigyelhet­nek ezért a jó kedélyünkért. Késő éjjel távozott a sörcsarnok­ból a birodalmi kancellár. — Petry Elek püspök. A duna­­melléki református egyházkerület mai ülésén bontotta fel a püspök­­választásra beérkezett szavaza­tokat. Több mint 300 szavazat érkezett be az egyházközségek részéről. A szavazatok felbontása még tart, de az eddig felbontott szavazatokból már­is megállapít­ható, hogy az egyházközségek majdnem egyhangúlag Petry Elek budapesti lelkészre adták szavaza­tukat. Az új püspök beiktatása a dunamelléki református egyház­­kerület október végén tartandó rendkívüli közgyűlésén fog meg­történni. és Előszó egy vígszínházi német opereac­erkhishoz. A háború zűr­zavarának eddig csak egy tökéletes eredménye van, a népek dacos, fék­telen sovinizmusa. A hazaszeretet és a fajszeretet soha nem remélt forró­sággal öntötte el a világot. A legyő­zöttek könyek között és sírva, a győzők ragyogó szemmel és gőgösen kiáltják a haza szót. Pontosan igy történt ez nálunk is és joggal várjuk a békés jövendőt, a mikor ez a lila energiává változik s nikotin kezd. A magára talált Magyarországtól joggal várjuk minden téren a szel­lem és kéz legszebb ajándékait. Saj­nos, ma még sokan vannak olyanok, a­kik nem látják a nagy változást, a­kik kis kalmár rövidlát­ással előbbre­­helyezik néhány fakó fillér sovány jövedelmét, mint a nemzeti gondo­latnak kijáró köteles hódolatot. Még mindig megeshet, hogy a Vígszín­­ház úgy véli szolgálni a magyar kultúrát és a magyar nyelvet, hogy német operett-társulatot hoz a nyakunkra. Avagy tán a szövetségi hűség­ bizonyítására szerződtette. Gi­­rardi-Préger társulatát ? Hát rá van erre szorulva a szövetségi hűség ? Van ehhez köze a szövetségi hűség­nek ? Hát kérdezte a szövetségi hű­ség a Vígszínháztól, hogy hogyan áll a műintézet becses gráciájában ? Vagy a kultúrára hivatkoznak ? Házi hasznára tud lenni egy német ope­rett-társulat a magyar kultúrának ? Mulattatásról, szórakoztatásról van­ szó ? Nincs nekünk elég írónk, zene-­ szerzőnk, színészünk, a­ki ragyogóan­ elvégzi ezt a munkát ? Reméljük... hogy nem akad többé magyar szin-i ház, a­melyik ízlésében és hazafi-­ ságában akkorát botlik, hogy ide-­ gen nyelvű s idegen országokból való’ színészeket erőszakol a magyar kö­zönségre. Az istenért, értsék már meg, hogy más világ kezdődött ! — Hősi halál. Vaskó Balázs har­madéves joghallgató, a 83-ik gyalog­ezred egyéves önkéntes hadapródja augusztus hónap 31-ikén reggel 4 órakor, életének 23-ik évében, a kelet­­galiciai harcokban, Zulice közelében orosz gépfegyvertől szívén találva elesett. — Német vöröskeresztes nők tanul­mányútja Oroszországban, Berlinből jelentik: A Norddeutsche Allgemeine Zeitung jelenti: A német és az orosz Vöröskereszt-Egylet között a kor­mányok hozzájárulásával megegyezés jött létre, melynek értelmében három német és három orosz vöröskeresztes hölgy beutazza Németországot, hogy a hadi és­ polgári foglyok táborait meg­tekintsék. Ugyanígy beutazza három német vöröskeresztes hölgy, három orosz vöröskeresztes hölgy társaságában Oroszországot ugyanezen célból. A német vöröskeresztes hölgyek megérkez­tek Oroszországba, a­hol a határon az orosz vöröskeresztes hölgyek bizott­sága fogadta őket. Az orosz vörös­­keresztes hölgyek, tekintettel ütjük emberbaráti céljára, németországi tartózkodásuk folyamán az összes tekintetbe jövő tényezők teljes elő­zékenységére számíthatnak. — Új sztrájk a dél-walesi bá­nyákban. Londonból jelentik. A dél-walesi szénbányatelepen ezer­száz bányász sztrájkba lépett, mert a vállalatok nem szervezett munkásokat alkalmaztak. — A bresciai fogolytáborból. A­Daily News szeptember 7-iki számá­ban a lap tudósítója leírja látogatását Bresciában a magyar és osztrák hadi­foglyok között. A bresciai kastélyban vannak ezek a foglyok elszállásolva és az entente hírlapírója onnan szedte össze cikkét és impresszióit. Hogy miket irt, azt nem lehet csak úgy elmesélni, hanem szóról-szóra kell le­fordítani. »A magyarok hálószobájából — írja a többi között — négy embernek szomorú, dallamos, meghatott éneke hangzott ki. Ez a dal a csárda, mondta az egyik magyar, a nagy dunai síkság éneke. Mi magyarok olyanok vagyunk, mint a madarak, dal nélkül nem él­hetünk. Oh, bárcsak négy hegedűt kap­hatnánk ! A tisztek már nem ilyen vonzóak. Megszólítottam egy nőies, gyerek­­arcú hadnagyot. — Jól bánnak magával ? — kér­deztem. — Hát mi lehet rossz ? — felelte. — Hát akkor nem boldogtalan ? •— Miért legyek boldogtalan ? Há­rom hónap múlva a magyar és osztrák seregek Rómában lesznek. Áldott tudatlanság — gondoltam magamban. Nem világosítottam fel a dolgokról és nem akartam álmaiban megzavarni a többi tisztet sem, a­kik kinn a terraszon üldögéltek és nézték a gyönyörű vidéket, így hr a poétikus angol, vagy olasz hírlapíró és ily mulatságos, meg­­rikató képekkel szolgál olvasóinak. Ah, a csárda, a hegedű, milyen szép, milyen szivettépő. És még szép tőle, hogy nem akarta megmondani a ma­gyaroknak, hogy milyen a harctéren a helyzet. Mert ha megmondta volna, még vigabban énekelték volna a csárdát ....­ . .. . ...... . &Laszov*sxdig eddigi kölcsönei­eire. 7Ha már* nem ad.fs.al pénzt Lugano, szeptember 15. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A legutóbbi hírek szerint az olasz kormány tárgyalásai az Angliában elhelyezendő kölcsön ügyében siker­rel jártak. A Corriere della Sera-ban kifejti Luzzatti, hogy Olaszország eddig két milliárd kölcsönt szerzett a belföl­dön és egy milliárdot Angliában. Ez utóbbinak az volt a feltétele, hogy Olaszország a néphangulat ellenére kénytelen volt megüzenni a háborút Törökországnak. Luzzatti adatait egy másik olasz nemzetgazda így egészíti ki: Feb­ruártól májusig az olasz kereske­delmi mérleg 25­ millióval növeke­dett. Az ázsió kiegyenlítésére Olasz­ország Londonban egy milliárd köl­csönt vett fel. De tekintettel arra, hogy most A­nglia is nehéz pénzviszonyok között van, tanácsosabb volna, ha Olaszország részt venne a szövetsége­­­­sei, amerikai kölcsönében. La. ! A Temps Rovno feladását jövenddl­ Davos, szeptember 15. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Temps a következőket írja: Szövetségeseink még tartják Rovnót, de miután az ellenség előnyomuló­­ban van, valószínűleg kénytelenek lesznek a várost feladni. Re. Sioy francia gőzös lángokban Rotterdam, szeptember 15. (­Az Est rendes tudósítójának távirata) A Saint Anne nevű francia gőzös az Atlanti-óceán közepén lángok­ban áll. 71 londoni román követ S­árisb­an Rotterdam, szeptember 15. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Misa londoni román követ Páris­­ban járt és visszaérkezése után meg­látogatta az angol külügyi államtit­kárt. V. D. 71 belga kormány adakozik London, szeptember 15. A belga kormány tiltakozást jelen­tett be a semleges államoknál a­miatt, hogy Németország Belgiumból belga vasúti anyagot szállít el, mert ez az eljárás a hadviselés törvényeinek meg­szegése Kitchener új hadserege London, szeptember 15. A Daily Chronicle jelenti: Lord Kitchener elő fogja terjeszteni a kormány javaslatát az új hadsereg felállításáról, a­melyre a jövő év­ben lesz szüksége a hadvezetőség­­nek. A terv szerint ezek a csapat­­tömegek sokkal nagyobbak lesznek, mint a­milyen hadsereg most a harctéren van és Kitchener bízik benne, hogy önkéntes toborzás út­ján össze fogja hozni. 11. oldal *

Next