Az Est, 1915. szeptember (6. évfolyam, 245-274. szám)
1915-09-01 / 245. szám
oldal. Becker rendőrhadnagyot kivégezték a villamosszékben Newyork, augusztus. Charles Beckert, a hírhedt newyorki rendőrhadnagyot, Hermann Rosenthal játékbanktulajdonos gyilkosainak felbujtóját a napokban végezték ki a sing-singi villamosszékben. A nagy bűnper előzményei ismeretesek. Rosenthal Hermann newyorki játékbanktulajdonostól Becker rendőrhadnagy és több rendőrtársa évi fizetést húzott azért, mert szemet hunytak az előtt, hogy Newyork söpredéke ezen a bűntanyán nagy tétekben szerencsejátékot űzzön. Rosenthal, akit a rendőrök állandóan zsaroltak, egy napon feljelentést tett Becker és társai ellen. Becker rendőrhadnagy buszából négy newyorki apacsot felbérelt arra, hogy Rosenthallal végezzenek. A felbérelt einkusok Rosenthalt automobiljában agyonlőtték. Három évvel ezelőtt történt a gyilkosság. A bíróság a négy apacsot még a múlt év nyarán kivégezte, és most Beeker hadnagyra került a sor, akit perének újrafelvétele után a bíróság másodszor is halálra ítélt. Beeker rendőrhadnagy utolsó óráiról és a villamos székben való kivégzéséről az Amerikai Magyar Népszava ezeket írja : Charles Beeker rendőrhadnagyot tegnap reggel öt óra negyvenkét perckor végezték ki a sing- Singi villamosszékben. A kivégzés előtt öt perccel dacosan és feszes testtartással lépett a cellába, oldalán Curry börtönpap és Cashin káplán haladt. A cella cementpadlóján egy piszkos, elnyűtt szőnyegen állott a villamos szék. Mintha egy régi, kimustrált borbélyszék lett volna. A székről szíjak lógtak le és a mennyezetről fekete dróttekercsek kígyóztak a székre. Beeker nyugodtan ült bele a villamos székbe, egy arcizma sem rándult meg, csak amikor a gyóntatóatya a siri csöndben zokogva imájába kezdett, tört meg Beeker, s hallgatói felé fordulva igy szólt: — Isten legyen irgalmas hozzám ! Majd emeltebb hangon a kivégzés tanúihoz fordult: — Még néhány szót csak . . . Nem engedték meg neki, mire a delinkvens papírt és ceruzát kért és a villamos székben kivégzése előtt néhány perccel ezeket a sorokat vetette papírra : »Uraim ! Ez az utolsó nyilatkozatom . Itt állok önök előtt teljes tudatában a következettdőknek ; tudom, hogy földi hatalom rém menthet meg a sírtól, amely be fog fogadni. Szemben a halállal, és azokkal, akik elítélnek, az én Istenem és az önök Istene előtt nyilatkoztatom ki, hogy teljesen pártatlan vagyok abban a bűnben, amelyért meg kell halnom. Önök most tanúi lesznek annak, hogy az állam, amelyet az ártatlanok életének a megvédésére létesítettek, mint fog engem elpusztítani. Vajha a mindenható Isten megbocsátana mindazoknak, akiknek bármi részük is volt az én idő előtti halálomban. És most, a sír szélén, kinyilvánítom az egész világ előtt : büszke vagyok, hogy a férje voltam a legtisztább, a legnemesebb asszonynak aki valaha élt.— Elesen Beckernek. Ez az elösmerés az egyetlen örökség, a melyet reá hagyhatok. Isten velük. Atyám, készen vagyok ! Mehetünk. Hír-Charles Becker.« Beckert kezében a kereszttel erősen odaszíjazták a villamos székhez, fejét erősen odarögzítették a szék fejtámlájához, majd bőrsisakot tettek rá. A sisak tetején levő csavarba bekapcsolták a mennyezetről lelógó fekete drótot és a falba épített villamos készülék feketefogantyús áramindítóját megcsavarták. Háromszor indították meg a villamos áramot. Az első áramindításkor a bírósági emberek megdöbbenve vették észre, hogy Beckert nem szijazták le elég erősen és a szerteszét pattanó villamos sziklák mély sebeket ejtettek a fején. A szíjakat újra meghúzták és két egymást követő áram — 1850 volt erejű — végzett Beckerrel. A börtönorvosok konstatálták a halált . A A Stilfsi-hágót megtisztítottuk az olaszoktól Innsbruck, augusztus 31. ( Az Est tudósítójától) Mint aNeue Tiroler Stimmern jelenti, a Stilfsi-hágónál lefolyt legutolsó harcokban sikerült az olaszokat tökéletesen elűzni a hágóból, úgy hogy ma a szoros teljes egészében a mi birtokunkban van. Csapataink nemcsak a Stlfsi-hágóból űzték ki az olaszokat, hanem elvették tőlük a Scorlatto hegyet is, amely a hágó magaslatai fölött uralkodik. Ezzel a nevezetes Háromyelvszögletből, amely eddig Tirol, Svájc ás Olaszország között a határt alkotta, Kétnyelv-szöglet lett. Repülőink pusztításai Bresciában Lugano, augusztus 31. (Az Lst tudósítójától) Magánértesülések megerősítik, hogy Brescia ellen intézett legutolsó támadásunk alkalmával repülőgépeink bombái az ottani fegyvergyár telepének háromnegyed részét elpusztították, ami óriási nagy veszteség az olasz hadseregre nézve. A bombák olyan pontosan csaptak le Bresciában, hogy az olasz hadvezetőség a támadás után nyiltan közölte, hogy az ellenséges aeroplánon bizonyosan olyan megfigyelő tisztünk ült, aki Brescia minden zeg zugát ismeri. Hír szériát húsz embert öltek meg bombáink és nyolcvanan megsebesültek. Sztrájk mozgalom Milanóban Lugano, augusztus 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A milánói öntödék munkásai általános sztrájkkal fenyegetőznek, ha a kormány a munkások mozgalmába erőszakkal beavatkoznék. La. . ' oitÖK-Uí Otj-ítlUí Itz olasz muníciógyárak álmunkásai Lugano, augusztus 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az Avanti újabb leleplezéseket közöl. Elmondja, hogy az állami muníció- és fegyvergyárakban nagyon sok protekciós egyén dolgozik. Katonaköteles gyógyszerészek, kereskedelmi alkalmazottak cukrászok, mint fegyvergyári alkalmazottak kaptak felmentést, bár a fegyvergyártáshoz semmit sem értenek. Lan Musolino harcolni akar A Ausztria ellen Zürich, augusztus 31. (Az Est tudósítójának távirata) A Tribuna jelenti, hogy a híres olasz banditát, Musolinót, 30 évt kényszermunkára ítélték. A bandita azt kérte, hogy múlt önkéntes harcolhasson Ausztria ellen. Minthogy kérelmével elutasították, a királyhoz fordul kegyelő. A négyesszövetség diplomáciai veresége a Balkánon Berlin, augusztus 31. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A francia hivatalos sajtó eddig nem igen mérlegelte, — bizonyára a kormány kívánságára — hogy a Balkánon milyen változást idéz elő Bulgária állásfoglalása. A hivatalos köröknek ez a hallgatása azt a hitet kelti a francia népben, hogy a négyesszövetség diplomáciáját a Balkánon vereség érte. A mindig optimista Gauois ma azt írja, hogy ha Bulgária a központi hatalmaknak le is kötötte semlegességét, ez még nem jelenti azt, hogy a négyesszövetség megszűnik a Balkánon tovább dolgozni. Ke. arról értesül, hogy a szerb kormány hajlandónak nyilatkozott arra, hogy Iszip és Kocsana területét átengedi Bulgáriának, ha biztosítékot kap, hogy területét a tengerpartig terjesztheti ki. La. A szerb sajtó mindennapi hangulatváltozásai ( ■ Szófia, augusztus 31. /Az Est rendes tudósítójának távirata) A szerbek hangulata kiszámíthatatlan. Hol áldozatokról beszélnek, amelyeket hasznos dolog meghozni, hol meg éles támadásokat intéznek az entente és a kormány ellen, hol szerencsét kívánnak a megegyezéshez, ismét máskor átkozzák a megegyezésnek még csak a kísérletét is. A legóbb példa erre ■ Pravda cím felhíva mos újság magatartása. A Pravda augusztus 27-én annak a szükségességét hangoztatja, hogy Macedónia egyes részeiről le kell mondani Bulgisii javára. Augusztus 28-án, tehát egy nappal utóbb, már keservesen panaszkodik és azt mondja, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, vagy mint a szerb közmondás tartja : Jobb egy veréb ! Mit adna Szerbia a Dollároknak? Lugano augusztus 31. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Giornate d’Italiának jelentik Párisitól. A balkáni hírek egyre kedvezőtlenebbek. A Sccolo római diplomata körökből Szerda, szeptember 1. a kezünkben, mint egy sas a felhőkben«. Augusztus 29-én ismét meglágyul és tárgyalni óhajt az engedményekről. Azt lehetne mondani, hogy minden szerb napilap ugyanebben a tanácstalanságban támolyog. Némelyik közülök, élén a félhivatalos Samoupravával, mártír hangon ir és úgy tünteti fel a szerbek engedékenységét, mintha óriási szolgálatot tennének vele az ententenak és az egész emberiségnek. Dr. Alex: Szerbiától újabb engedményeket kér az entente Rotterdam, augusztus 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Telegraph-nak jelentik Rómából. A török-bolgár megegyezés hírét még mindig nem erősítik meg. Azt hiszik, hogy ha megegyezés jött volna is létre, ez egyáltalában nem kényszerítené Bulgáriát, hogy fellépjen az entente ellen. Szerbia bizalmasan már válaszolt az ententenak, amely most folytatja a tárgyalást abban az irányban, hogy Szerbiától újabb engedményeket kapjon. Van Dyl. A bolgároknak nem elég a jogaiknak elvi elismerése Szófia, augusztus 31. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Narodni Prava, Radoszlavov miniszterelnök lapja mai számának nyilván sugalmazott vezércikkében, amelyet a görög-bolgár viszonyról ír, ismerteti annak a válasziratnak a tartalmát, amelyet Szerbia küldött az ententenak. A bolgár újság cikke feltűnő betűkkel többek között a következőket írja : Kegyetlen szükségesség kényszerítette Szerbiát arra, hogy elismerje, hogy a bolgároknak elvitathatatlan joguk van Macedóniára, de a szerbek csak a jogot ismerik el, és kérdéses, hogy a szerb hadsereg ki fogja-e üríteni Macedóniát ? Az újság reméli, hogy Görögország is el fogja ismerni Bulgária jogait. Dr. Alex: A szobranjét nem hívják össze Rotterdam, augusztus 31. A Reuter-ügynökség jelenti Szófiából . A bolgár parlament ellenzéki csoportjai együttes nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elítélik a bolgár kabinet politikáját, mint amely nem egyezik meg az ország érdekeivel, és tiltakoznak az ellen, hogy a kormány a szobraidénak rendkívüli ülésre való összehívását megtagadta. A Narodna Prava, a kormány lapja megállapítja, hogy nincsen ok a szobranje összehívására, mert a politikai helyzet változatlan. V. D. Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, augusztus 31. ( M 11-ügynökség). A főhadiszállásról jelentik : Dárdánella- front. Az Anatorra-szakaszon az ellenség tegnap kisebb támadással próbálkozott. Tüzérségünk lövedékei tegnap fölgyújtották egy idejekorán észrevett ellenséges torpedónaszád fedélzetének hátsó részét. Ariburnunál nem fordult elő említésre méltó esemény. Sed 11 Basr közelében tüzérségünk a balszárnyon elpusztított bombavetésre berendezett ellenséges állásokat. A többi hadszíinéren nincs jelentős esemény. (T. I.)