Az Est, 1915. október (6. évfolyam, 275-305. szám)
1915-10-01 / 275. szám
Péntek, október 1. ITO** jveszerget és Filipescuval a tom.Gn.ici oroszbololt párt vezérével ,, , Bukarest, szeptember 20. I'J (Az Est kiküldött munkatársától) (Levélben, elkésve érkezett) • A romániai konzervatív párt ruszszofij frakciójának elnöke,, NemzetiAkció vezére, a mindig kardcsörtető v. .és szinte a kicsattanásig temperamentumos Filipescu Miklós szives volt a minap fogadni. • Politikai hitvallását Fipescu úr nem szokta véka alá tettért. Elvégre ner azért tart ki Bikarétben egy román és egy francia ijságot, és népgyűléseken se azért játszsza a vezérszónok szerepét, minta nagyon titkolni akarná véleményeit. És tudom azt is, hogy Filipesch untig hangoztatta már, hogy egedül az Inlenk oldalán látja Romára üdve. Nem is ezekre az általánoságokra voltam kiváncsi, amikor beszégetésre jelentkeztem nála. • Mást akartam. Tini lerántani, hogy a mikor nem jságelteekben, nem népgyülési tribüről szólok ezek a rasszofil agitátort, hamu egy csendes — és fejedek pompval berendezett — dolgozóoda egy fala között ülnek szemléltembe, az emberrel, akkor hogy vétkednek, pózok cs elöbeszükölig pékül bizonyos kérdésekről, é-« tülményekről ? fejymükös-trinfenerki i0Teivh a józan ész parancsszavszerik. Roma-, thát a központi halnak melé kény- Szeritenék. Mit szól özponti hatalmak győzelmeihez, ? Imgyai egyezteti össze lelkiismeivel, hogy az orosz iga. fele terelje..egész román népet, a helyett,, hói regapzanabb realitásokat ,tártamésul főtt ? Persze csodáik, kezdte Filipesku, mikor tetek hozzá — hogy fogadom,, mit hogyan én is csodálom, hogy seresett. De esslihk túl hámorú a kölcsönös ftrcsálkodáson. Edbeek vagyunk, szent igaz, elkésett ellenségek, életre-halálra, devés, ha a nemzetközi jog szabályoz az egy utassal hadban állók viút, miért ne beszélgethessünk mi imással. Nagyon kíváncsi vágyni kérdezni valója lehet tőlem. — Szeretném onnan...— feleltem — hogy a mairszgági románok igen jól viselek , hogy a legteljesebb jó vision köztük és köztünk. Ez aztomán nemzetiségű katonáullóan telejítik katonai léteciket. Talállsoztam velük livésíkban, a hol székely katonáikaldt dudorásztak szép magyr ddi A szöveget talán néni is irtt ki egeszen, de ott az árokba akarok és ez a román nemzis a magyarok szivében ugyanadíak rezegtek... Ezt szeretném elnémi. És kérdezni : nem giddj exellenciád, jllogy a mikora legteljesebb a harmónia uraodik határainkon innen magyar?rai között, kár hat a szentes közösen on-tott vér árán szerzett egyetértést megbontani, ki a fantazmagóriák kedvéért ? Filipeszky úr nyugodtan végighallgatta mondókéinál, aztán igy felelt : — Nem kár. A szavaira az a válaszom, hogy és semmiféle megegyezés lehetőségét nem látom magyarok és románok között. Lett volna rá lehetőség, ha önök, legalább az utolsó pillanatban, vagyis a háború kezdetekor, engedményeket tettek volna a magyarországi románságnak. Ma semmi se lehetséges többé. Felfogásom szerint önök súlyos hibát követtek el, mikor nem leltek idejekorán engedményeket, és azt csak természetesnek fogja találni, hogy mi hasznunkra akarjuk folytatni az önök által elkövetett hibát. — Szilárd meggyőződésem — folytatta — hogy győzni fogunk, vagy harci vagy békés eszközökkel. Meggyőződésem, hogy az önök álláspontja mellett mely a magyar állam egységét tartja szem előtt és a mienk között, mely a nemzetiségek elvén alapul, áthidalhatat- l lan az úr. Szent hitem, hogy a két álláspont közül a mienk kerül ki győztesen. — Bocsánat, de excellenciád egyrészt áthidalhatatlan ellentétről beszélt, másrészt azt említette, hogy vagy harci, vagy békés eszközökkel fog az önök álláspontja győzni. Mihelyt békés eszközök lehetőségét elismeri, áthidalhatatlan ellentétről sem lehet szó, gondolom. — Hja, békés eszközök alkalmazásáról csak akkor lehetne szó, ha előbb a háborúban mi maradunk alul. Mert, ugyebár, a háború után is lesz még idő . .. Látja, önök mindig azt állítják, hogy a magyar állam csak a nemzetiségek elnyomatása alapján állhat fenn az önök koncepciója szerint és ezzel a felfogással szemben egész Európa egységes véleménye az, hogy a nemzetiségi elvnek kell győznie. — De ez a nemzetiségi elv, — jegyeztem meg — melyet Anglia az írekkel, Románia a dobrudzsai bolgárokkal szemben olyan nemesen érvényesített eddig is, nyilván csak az entente győzelmeinek arányában valósulhat meg ... — Nem. A nemzetiségi elvnek győznie kell akkor is, ha a központi hatalmak győznének. De hadd jegyzem meg rögtön, hogy én abszolút mértékben bízom a négyes entente végleges győzelmében, oly megingathatatlan excellentiád hite az entente győzelmében ? — Megmondom. És ebből rögtön azt is látni fogja, mennyire elismerem a központi hatalmak erejét. Tegyük fel, hogy Oroszország le van győzve már és hogy maholnap külön békét kér. És mégse változtatok véleményt az entente végső győzelmét illetőleg. Tegyük fel, hogy Franciaország és Olaszország is te lesz győzve és békét kér. Még mindig nem változik meg felfogásom. Mert még ha szövetségesei legyőzetnének is, Anglia egymaga folytatja a háborút és egymagában győzni fog. Ebben az esetben tudniillik Anglia visszavonja csapatait a kontinensről és a szárazföldi háború nem emészti többé se egyetlen emberét, se egyetlen fillérét. Anglia a tengeren folytathatja szövetségesek nélkül a háborút. Ezzel tönkre fogja tenni Németországot, egy tíz évig tartó tengeri háborút nem fog kibírni a német kereskedelem. Az ilyen háború a központi hatalmakat tönkre teszi, míg Anglia csak gazdagodik általa. ... A német tengeralattjárókról, az angol kereskedelem mai bénultságáról szerettem volna példálódzni, de Filipescu úr elébe vágott a megjegyzésnek : — Persze egy pillanatig se hiszem, hogy a dolgok idejussanak, csak azt akartam ön előtt szemléletessé tenni, hiogy miért és mennyire konok Uilter az entente végső győzelmében. — De nem tart-e tőle excellenciád, hogy ha a Dardanellák orosz kézre jutnak, ez gazdasági szempontból békára verheti Románia gabona kivitelét ? — Szilárd meggyőződésem, hogy szabadon fogjuk használhatni a szorosokat. E tekintetben az ententótól minden — szinte intézményes — biztosítékot megkaptunk. — És az entente győzelmévé együttjáró hallatlan megerősödése a pánszlávizmusnak nem aggasztja exellenciádat ? — Miért aggasztana ? Elvégre minden nagyhatalom, és ezen a címen Németország is, fenyegető veszedelmet jelent a kisebb nemzetekre nézve, de a mi különösen a szlávságot illeti, azt kell mondanom, hogy a szlávizmus sokkal is hatalmasabb világjelenség, semhogy mi a gyenge erőinkkel féket tudnánk neki vetni. Ha Európának az a sorsa, hogy egy napon egész világrészünket eláraszsza a pánszlávizmus, mi hiába próbálnánk útjába állni az áradatnak ... — De önök ma segíteni akarják az áradatot — feleltem. Rongálni szeretnék azt a nagyzserű töltést, melyet a Németországgal szövetkezett Magyarország és Ausztria jelent. Mi ma a szlávizmus ellen védjük Nyugat- Európát, Nyugat-Európa ellenére ! — De hátha mi azt hiszszük, hogy Nyugat-Európának van igaza, és hogy joga van gondnokság nélkül Az entente győzni fog, mégpedig a kontinensen is. Szabadna kérdeznem, hogy a mai harctéri helyzet mellett és tizennégy hónap leckéi után, miért ma is intézni a sorsát ! — mondta Filipescu. Egy pillanatig elgondolkozott, aztán még megjegyezte : — Mi Németországgal mindig jó viszonyban voltunk. Hálával is tartozunk neki. Nincs okunk panaszkodni a Németországhoz való régebbi viszonyunkra. Németországnak csak egyetlen megbocsáthatatlan hibája van ... ... — hogy Magyarország szövetségese ? — kérdeztem. - - Az. És ez az igen rövid, igen határozott válás? megérttette velem a Filipeszkyék egész gondolkodását és egész lelki berendezését: ezek az emberek szívesen magukra gyújtanák a házat, ha egész biztosak lehetnének felőle, hogy a zsarátnok Magyarországot is maga alá temeti. Adorján Andor: CiCA^VVW^VVVVVVVW^VVVVV 3 oldal. A jövő kedden indul haza Durnba Rotterdam, szeptember 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily News newyorki tudósítója jelenti : A magyar és osztrák monarchia amerikai nagykövete, dr. Dumba, neje társaságában a jövő kedden indul el Amerikából a Holland-Amerika-Lillie -Xieuw Amsterdam« nevű hajóján. V. D. JPew°zsia agyer-ftek az amgolafofiai v Rotterdam, szeptember 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az angol kormány bejelentette az alsóházban, hogy a perzsa kormány elhatározta, hogy rendet csinál az országban és megszünteti a mai visszás állapotokat. Az angol kormány hajlandó Perzsiát anyagi támogatásban részesíteni. V. D. Jelentés. Hivatkozással malúlukávé-gyáraikban történt tegnapi tűzesetre vonatkozó közleményre, tisztelettel tudatjuk, hogy tekintettel mebttakávénk minden fajtájában való tekintélyes készleteinkre, igen tisztelt vevőink folytatólagos kiszolgálása fenakadást nem szenved és Szt.István malátakávénkra beérkező megbízások legpontosabban teljesittetneki Ji kőbányai polgári serfőzöst. Budapest'Kőbánya malátakává.gyára. H&ziSag készített női, férfi- «L« fj'ermeftfeStérnemnek i*lGn&€t!R&S€** rt fSfrfvHI v kaSttfitnyo.swat r* &&eretZm&fc Vmir&vec-ZEteta 21. Kiss szerencsére az osztálysorsjáték húzásai újból megkezdődnek | FSMyeTeniEtig esetleg 10 nuliA korona Az 5-ik osztály húzása 1915. október 7 és 8-é• Vételár: ·1, ’/« */· ’/¡ sorsje»- 17 34 68 136 kn Megrendelések alanti tőé’’ intézendők : Kiss Károly és Budapest.