Az Est, 1915. december (6. évfolyam, 336-365. szám)

1915-12-01 / 336. szám

I Beszélgetés a szász miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel A Sg^üdssálc tireic népének fei« szabadulása a szerb uralom áléi Drezda, november 28 fl-, ' (Az Esi kiküldőt! tudósítójának távirata) Dr. Beck Károly szász miniszter­elnök szives volt ma engem fogadni. Beszélgetésünk, a melynek folyamán a szász államférfiu ismételten nagyon hízelgőén nyilatkozott Magyarország­tól, a gazdasági szövetség ülésezésé­ből indult ki. A miniszterelnök in­tőbbek között a következőket mondta: — Ön látta azt a lelkesedést, a melylyel az önök megbízottait fogad­tuk és a melyben igen nagy- része van annak a rokonszenvnek, a melylyel Magyarország iránt viseltetünk. Azt a szoros szövetséget, a mely a német birodalmat az önök kettős-monar­: cihájával összeköti, most tényleg vér és vas fülbe szorosabbra és a I szövetség ezáltal a mi népünk vérébe ;is átment: szilárdan reméljük, hogy gazdag és áldásos gyümölcsöket fog hozni. Hogyha a háború után is együtt küzdünk tovább kulturális téren, úgy Közép-Európa a jövőben tényleg a világ kultúrájának közép­pontjává válhatik és ebben a maga­sabb alakulatban Magyarország az őt megillető nagy szerepet látszhatja. — Én magam jól ismerem Magyar­­országot., ismételten meglátogattam és örökre, felejthetetlen marad az a benyomás, a melyet Budapest tett rám. Az önök fővárosának képén, Ízléses középületein meglátszik az az igye­kezet, hogy idősebb kulturállamok városai mellett egy gazdag fejlődési! nemzeti állam modern kultúráját fejezze ki és ezt az igyekezetét való­ban teljes siker koronázza. Ha Ham­burg és Bagdad közt létrejön az a nagyszerű, összeköttetés, a melyről most bőszéinek, elérkezik az az alkalom is, hogy tényékké váljon mindaz, a mii Magyarország kultúrája már mos! Ígér nekünk. Ezért kívánjuk tehát a legnagyobb mértékben, hogy «2 leg­szorosabb összeköttetés jöjjön léire Ma­gyarország közgazdaságával és kul­túrájával. —- Talán nem szükséges ismétel­nem, hogy a rokonszenv mind a két oldalon kölcsönös. Különösen kelle­mesen érintett bennünket, a mikor azt hallottuk, hogy csapatainkat a magyar nép a lehető legszivélye­­sebben fogadta és üdvözölte. Engem különben ez a lijr, a melyet sokan Ismételtek előttem, egyáltalában nem lepett meg, mert hiszen, mint a hogy az előbb említettem, már ré­gebben meggyőződtem arról, hogy igazi rokonszenvvel viseltetnek irán­tunk ; a háború tehát csak fennálló érzelmeket mélyített el és erősített meg. — Azt kell remélni tehát, hogy ez a kölcsönösség a jövőben gazdag gyümölcsöket fog teremni. Azok a megnyilatkozások, a melyek most ujból és újból megismétlődnek, ki­tűnő támasz a kormányok ama mun­kája számára, a melyet a gazdasági összeköttetés létesítése körül vé­geznek. A miniszterelnök után gróf Vitztum von Eckstaedt külügyminiszter és belügyminiszter is fogadott. A nyilvánosság számára természetesen lehetetlen volt a kül­ügyminiszter úrtól a mostani nem­zetközi helyzetről nyilatkozatot kér­nem. A kiváló államférfit! azonban, a kinek tekintélyét és súlyát általá­nosan elismerik, nagyon érdekes nyi­latkozatokat tett Magyarországról. Meg­emlékezett azokról a régi történelmi közös emlékekről, a melyek a szá­szokat és a magyarokat összekötik, megemlékezett azokról a közös har­cokról, a melyekben évszázadokkal ezelőtt küzdöttek közös érdekeikért. — És bár közöttünk és Magyar­­ország között nincsenek közös ha­tárok — mondta gróf Vitztum — mégis találunk elég közös érint­kezést, nemcsak az érzelmekben és rokonszenvekben, hanem gyakor­lati, kulturális és gazdasági munká­ban is. Szakembereinket gyakran küld­jük cl Magyarországra, hogy az oltani intézményeket, különösen mezőgazdasági téren és a lótenyésztés körül tanulmányozzák. Kellemes em­lékezetünkben van Magyarországnak a drezdai egészségügy kiállításon való részvétele. Magyarosig szép palotája a kiállítás egyik ékessége volt és a szakemberek osztatlan tet­szésére talált. — Most, a háború alatt is ismételten alkalmunk volt együtt dolgozni a ma­gyar bohóságokkal, a melyek mindig serényen támogattak és előzékenyek voltak, különösen lóvásárlások alkal­mából. Nagyon hálások is voltunk érte. Valahányszor kormányunk megbízottai Magyarországra érkez­tek, rendkívül szívélyesen iogadták őket, a miről azután ők hűségesen jelentést is tettek nekünk. Hiszen esek talán nem valami nagy dolgok, mégis szimptomatikusaié s éppen ezért a jövő közös munkájától azt remélem, hogy a legjobbal hozza meg nemzeteink számára. Gróf Vitztum és dr. Beck annak a reményüknek adtak még kifejezést, hogy nemsokára ismét viszontlátni fogják a magyar megbízottakat. (»• SS-) Jfe' -garnitnrát Rózsa^lX Andrússtj-ut 20. szám jj pelfaswáis; S Alulírott Szikszói. Gőzmalom r.-t. mindazon feleket, kik Szalaí Ödön ur ügynök budapesti lakos utján buzabevásáríási és kiőrlési megbízásokat származtatlak át s az őrlemények árát lefizették, críc'iii, hogy az örleményoStnck Budapestre való szállítása folyamatban van s hogy a lisztáruk Szálai Ödön ur inján a felek elő­zetes értesítése melístt, elismervény ellenében ki­szolgáltatva lesznek. A mennyiben bármelyik fél, a ki befizetést telj esi tett, az őrleményeknek el­szállítását bármely okból bevárni nem óhaj aná, kívánságára vállalatunk központi irodája EVUskoIcnrs. Doák-utca It), a lefizetett összeget postautal­ványon bármikor is készséggel yisszauraivá­­nyozza. Úgyszintén visszautal ványozza mindazok­nak befizetését is, kik buzabevásáríási jogosítvá­nyaikat kellő időben át nem származtatták, továbbá rendelkezésre bocsátja mindazoknak buzabevásár­­lási igazolványait, kik ezeket fizetések eszközlése nélkül juttatták a vállalathoz. Miskolc, 1915 no­vember 28. Szikszói Gőzmalom Részvénytársaság. Or. Flsssii fajfcsr-foaizsastaa rrjegsésl a íajjvástoü. Használat a régi láb-, kéz-, fül- és orr .agyast is megszünteti. Egy tégely ára 2 K, postaclijja) 2’40K Három tégely‘rendelésénél postán bérmentve 6 K Rendelési cím: Dr. Fiosch „"'arena“ gyóqytára Győr Popper Lipét és neje Reisinpor Emma szülei, valamint Eichner Sándorrá Popper í Ilonka, dr. Halasa WlastónA Popper £r­­] aslke. Poppor Andor és Poppor Pál | egyéves önkéntes, testvérei, mélységes f-j­­; dalommal es megtört szívvel tudatják, } hogy legjobb gyermekük, legszerctóbb I | testvérük, családjuk büszkesége Popper iissF®1 a 43. py.-o. zászlósa, a nagy ezüst viíézsági érőm tulajdonosa, hazánk védelmé' en, adoberdói harcokban, j életének 22-1'k évében, folyó hó 15-én hősi ! halált hali. Drága halottunk ideiglenesen | a harctér közelében, a suta! temetőben pihen. m Hódmezővásárhely, 1915. r.cv. 25. Movibazár, novérnber 29. (Az Esi haditudósítójának távirata) A visszavonuló szerb hadsereg a Szandzsákban több mohamedán falut kirabolt; addig a míg a szerbek ural­mát fel nem váltotta a központi ha­talmak uralma, ezekben a községek­ben többször véres összeütközésre került a sor a mohamedán és a szerb lakosság között. Ezek a véres össze­­különbözések csak akkor értek véget, a mikor csapataink bevonultak az illető faluba. A távolabbra eső köz­ségekből, a Szandzsák messzebb eső részeiből még ma is érkezik hir arról, hogy montenegrói bandák megtámad­ták a török lakosságot. Hogy a rendet helyreállítsuk, Xovibazárban és még több más városban fcl/egyvcrzeit vá­rosi őrséget szerveztünk. Azokban az utóvéd-harcokban, melyekről már beszámoltunk, és a melyeket a kivonult nobibazári szerb helyőrséggel vívtunk, résztvettek a magyar, osztrák és német csapatok oldalán az önkéntesen jelentkezett török csapatok is. Az egész Szand­zsák mohamedán lakossága kitörő örömmel üdvözölte a központi hatal­mak csapatait. A német csapatok parancsnokai és az ujból hivataluk­ba visszahelyezett török városi ható­sági közegek ajándékokat küldöttek egymásnak. A katonai parancsnok­ság és a török városi hatóság között, dacára a sok természetes nehézség­nek, kitűnő az együttműködés. A katonaságnak , szigorúan tilos a rekviralás, minthogy azonban sok kereskedő tulmagas árakat követelt katonáinktól, meg kellett állapítani a legmagasabb árakat. A török szoká­sokat mindenütt szigorúan tisztelet­ben tartjuk. Beszéltem több török béggel, a kiknek előadásából kitűnt a Szerbia elleni olthatatlan gyűlölet, habár egyenes panaszokat nem is igen lehet hallani a Szandzsákban al­kalmazott szerb kormányzati mód­szer ellen. A török községeket sem a rendes szerb katonaság, hanem szerb bandák rabolták ki. Azokat a török férfiakat, a kik katonai szolgálatra alkalmasok, leg­nagyobbrészt az utak építésére hasz­náljuk. A török parasztnak csak olyan földbirtokért kell bért fizetnie, a melynek a tulajdonosa is moha­medán, a szerb tulajdonosnak nem köteles a mohamedán bérlő fizetni. Megállapíthatjuk, hogy habár a Szandzsák mohamedán részét nem is pusztították el akkora mértékben a visszavonuló szerbek, mint a hogy az aggódó lakosság rettegésében gon­dolta, a szövetséges csapatok meg­érkezése. mégis a felszabadulás ér­zetét keltette az itt lakó mohamedá­nokban. A novibazári kádi mon­dotta nekem, hogy minden moha­medánra a szövetséges csapatok megérkezése úgy hatott, mintha nap­sugár melengette volna őket és hogy minden mohamedán annyira egynek és elválhatatlan szövetségesnek érzi magát a központi hatalmakkal, mint a hogy elválaszthatatlan az ujj a kéztől. Dr. K. Jt képviselőház a királyhoz, a fővezérekhez és a szövet* ségesek parlamentjeihez A képviselőház mai ülésén Beöthy Pál elnök indítványára elhatározta, hogy hódolatát fejezi ki a király előtt, s üdvözlő táviratot küld sere­geink fővezéreinek és a szövetséges nemzetek parlamentjeinek. A királynak a következő hódoló táviratot küldi a Ház: —A magyar nemzetnek a megpróbál­tatások nehéz idejében tanácskozásra országgyülésileg egybvgyült képvi­selői a megnyitó ülés első szavának hódolatával ő felségének az igazi emberi nagyság glóriájában tündöklő alakja felé fordulnak, mint a kinek nyugodt bölcscségc, tétovázást nem ismerő, hajthatatlan szilárdsága, korát megcáfoló tettereje és munkabírása s önfeláldozó kötelességérzete példát nyújt mindazoknak, a kiknek a harc­téren vagy otthonukban kell szembe­­állanxok a feladatok nehézségeivel. A magyar országgyűlés képviselő­házának tagjai legalázatosabban kérik ö felségét, hogy a szív szeretetének lelkesedésével, a tisztelet áhítatával s az önfeláldozás odaadásával nyil­vánított hódolatukat kegyesen fo­gadni méltóztassék. Frigyes főhercegnek, az egész haderő főparancsnokának a következő táviratot küldik: — A tanácskozásra egybegyült ma­gyar országgyűlés képviselőháza mai megnyitó ülésén a csodálat, a büszke­ség és a hála szavaival emlékezet meg e nehéz harcokban halátinegvető vitézséggel küzdő hőseinkről s köztük azokról is, a kik a legszentebb nem­zeti ügynek immár vértanúivá vagy sr.besülljeivc váltak. A nemzet örök hálája, örök tisztelete lesz az ő osztály­részük, de a megemlékezés külső je­lein kívül maradandó emléket eme­lünk számukra sziveinkben s min­denek felett azon tényeinkben is, melyekkel róluk s hátramaradottjaik­ról gondoskodunk. Kérem császári és királyi fenségedet, hogy a magyar országgyűlés képviselőházának ezen üzenetét cs üdvözletét az összes had­erő tagjainak tudomására hozatni ke­gyeskedjék. Jenő főhercegnek, a délnyugati haderők főparancsno­kának a következő üdvözlő távira­tot küldik: — A magyar országgyűlés képviselő­háza mai megnyitó ülésén a jogos büszkeség és a hálás elismerés sza­vaival emlékezett meg dicsőséggel harcoló katonáinkról és köztük a meleg hála hangján külön is azokról a hőseinkről, a kik hilszegővé vált volt déli szövetségesünknek immár négyszer megújított támadását orosz­lánokként küzdve vetették vissza, a nélkül hogy akár legkülső védelmi vonalunk is csorbát szenvedett volna, Kérem császári és királyi fenségedet, hogy a szinte lehetetlen nehézségek közt sziklaszilárdan álló csapatok előtt a magyar képviselőház üdvöz­letét köztudomásra hozatni kegyes*

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék