Az Est, 1915. december (6. évfolyam, 336-365. szám)

1915-12-01 / 336. szám

4. oldal JC­KISP Nikita manifesztuma Montenegró népéhez Berlin, november 30. (Az Est tudósítójától) Nikita montenegrói király szóza­tot intézett népéhez. A manifesztum szövege a svájci lapok közlése szerint a következő: A szerb hadsereg kénytelen volt a montenegrói hegyek közé vissza­vonulni. Ezentúl a két szövetséges királyság egyesült hadereje együt­tesen fog harcolni, hogy hősiesen­­ mód­at vessen az ellenség előnyomulá­sának. A montenegrói nép hű ma­rad őseinek vitézségéhez és inkább meghal, de nem hajtja fejét já­romba. Hatalmas szövetségeseink a nyugaton megígérték, hogy el fogják látni eleséggel a montenegrói lakos­ságot és a szerb hadsereget. A hegyek közt bércről-bércre fogunk küz­deni, ha szükséges lesz , székhelyün­ket egyik hegyről a másikra fogjuk helyezni, tűrhetetlenül a király kö­rül tömörülve a régi hősiességgel és rendíthetetlen kitartással, a­me­lyet az a tudat acéloz meg, hogy Montenegró és szövetségesei fogják a végleges diadalt kivívni. (Frem­­denblat­.) Románia 30 millió már­­a értékű lisztet adott el Frankfurt, november 30. (Az Est tudósítóidtól) A romániai malmok szindikátusa —­ mint a Frankfurter Zeitung-nak Berlinből táviratozzék — nagy­mennyiségű búzaliszt szállítására kö­tött szerződést a német birodalom­mal és a magyar és osztrák monarchiá­val. 900.000 zsák búzaliszt szállításá­ról van szó, a­melyet Románia a leg­közelebbi hónapokban fog teljesíteni. A megvásárolt román liszt értékét 30 millió márkára becsülik. A román parlament meg­nyitó ülésének botránya Tüntetés egy hangversenyen a román Király mellett Bukarest, november­­'9. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A parlament megnyitó ülésén a kamara többsége egy pillanatra va­lósággal meghökkent attól a merész­ségtől, hogy az ellenzék néhány tagja zajos tüntetéssel háromszor is meg merte zavarni a király trónbeszé­­dét. Az ennek nyomán támadt kínos szüneteket a többség viharos tapsol­ással ellensúlyozta. A kedélyek még akkor sem csillapodtak, a­mikor a király eltávozott az ülésteremből és ennek a következménye volt az is, hogy az ülésterem folyosóján Mille összeütközött több liberális képvi­selővel, a­mi kölcsönös pofozkodás­sal végződött. Bukarest, november SS, (Az Est rendes tudósítójának távirata) A király tegnap délután, a­nélkül hogy előre bejelentette volna, meg­jelent az Athenaeumban rendezett szimfonikus hangversenyen, hogy megmutassa, mennyire bízik a nép hangulatában. A hangversenyen nagy tüntetést rendeztek mellette. A király társaságában megjelent a hangversenyen Erzsébet hercegnő is. N.L. Bukarest, november 29. (Magyar Távirati Iroda) i­ Az Agnite Roumaine jelenti, hogy a kamara és a szenátus az eddigi elnököket, Ferekide Mihályt, illető­leg Missir Vazult újra megválasz­totta, . Kitchener Poincarénál Paris, november 29. (Magyar Távirati Iroda) Poincaré ma délelőtt fogadta lord Kitchenert. Az entente-flotta uralma a görög vizeken Bern, november 29. (Magyar Távirati Iroda) Illetékes részről Athénből a követ­kező táviratot kapta a Bund. Az entente jelentékeny flottája, a­mely rövid idő előtt feltűnt Milo körül és Kréta közelében, úgy viselkedik, mintha ő volna az úr azokon a görög vizeken. A távirati összeköttetést At­ién és a szigetek között megszakí­totta és túlteszi magát az emberiesség parancsain, így járt el a Salamine görög gőzös ellen, a­melyet a vihar eltérített útjából s kénytelen volt Milo partvidékén menedéket keresni. Hiába tiltakozott a görög kapitány, nem engedték, hogy horgonyt ves­sen.úgy látszik,hogy az entente egyre erősebb nyomást akar gyakorolni a görög kormányra, holott az minden követelést teljesített. A cél nyilván az, hogy Görögország helyzete tűr­hetetlenné tegyék Denis -Cochin Rómában Lugano, november 29. (Az Est rendes tudósítójánál, távirata) Denis-Cochin tegnap reggel el­utazott Athénből a Hellas nevű görög hadihajó fedélzetén és ma érkezik Rómába, a­hol Salandra miniszterelnökkel és Sonnino kül­ügyminiszterrel tanácskozni fog. La. WWW* Oroszországban belefáradtak a háborúba Berlin, november 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Kopenhágából jelentik: Mencsi­­kov megállapítja a Novoje Vremjá­­ban, hogy Oroszországban nagyon belefáradtak már a háborúba. Ez nemcsak a hadseregnél van így, ha­nem a különböző segélybizottsá­goknál is, sőt a cárné bizottságában is. A háború kezdetén ezer meg ezer hölgy fáradozott a jótékonyság és a hadsereg ellátása körül, de az érdek­lődés már teljesen elaludt. De hogy le­hetne ez másképp, mikor minden orosz családnak meg kellett hoznia a maga véráldozatát i­de. HÍREK — A zsír, a szalonna és a sertés­hús árának maximálása. A hivatalos lap ma közli a minisztérium rende­letét a disznózsírért, szalonnáért és sertéshúsért követelhető legmagasabb árak megállapítása ügyében. A ren­delet szerint a jövő év január 16-ától kezdve havonkiírt, fokozatosan csök­kenni fog a zsír ára. A maximális árak a rendelet szerint így alakul­nak : December 16-tól január 16-ikéig: a zsír kilója 7 korona, a háj 6 korona 60 fillér, a friss nyers szalonna 6 korona 20 fillér. Január 16-tól február 15-ig: a zsír 6 korona 50 fillér, a háj­­5 korona 10 fillér, a friss nyers szalonna 5 korona 90 fillér. Február 16-tól március 15-ig: a zsír 6 korona, a háj 5 korona 60 fillér, a friss nyers szalonna 5 korona 40 fillér. Március 16-ik­a után: a zsír 5 korona 50 fillér, a háj 5 korona 10 fillér, a friss szalonna 4 korona 90 fillér. A friss sertéshúsnak, az elkészített szalonnaféléknek és az összes sertés­­húskészítményeknek maximális árát a törvényhatóságokban az alispán, illetve a polgármester, Fiuméban a városi tanács állapítja meg. Az ár­­maximálást december 16-ig el kell végezni és közhírré kell tenni. A maximális árak — a rendelet szerint — a termelővel való forgalomra vonatkoznak. A maximális ár meg­szegése kihágás, melynek elkövetőjét két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel sújtják. A minisztériumnak egy másik, szintén ma közzétett rendelete szerint zsírt, szalonnát és sertéshúst a ma­gyar állam területéről a külföldre csak igazolványnyal lehet szállítani; az igazolványokat az Országos Gaz­dasági Bizottság állítja ki. — Királyi kitüntetések. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Rose Gyula hatvani járásbírónak nyuga­lomba vonulása alkalmából a Ferenc József-rend tiszti keresztjét, Farkas Viktor csókigorbói telekkönyvezető­­nek a koronás arany érdemkeresztet, László József kolozsvári gimnáziumi tanulónak pedig egy emberélet meg­mentése alkalmával tanúsított bátor magatartásáért az ezüst érdemke­resztet adományozta. — Egy bajor tábornok halála. Mün­chenből táviratozzák . Benzino Jenő lovag gyalogsági tábornok, a ki a nyu­gati hadszíntéren egy hadosztályt vezényelt, a harctéren tüdőgyulladás következtében meghalt. — Ki fizeti a bankigazgatók hadi­adóját? A nagybankok belső életét jel­lemző érdekes mozgalomról értesülünk A rendkívüli hadiadó kivetési munká­latai tudvalevőleg elkészültek (és a pénzügyi hatóságok végleg megálla­pították, hogy mennyi adót fizes­senek azok, a­kik az 1914-iki első háborús esztendő alkalmával több mint 20.000 korona jövedelmet mu­tattak ki. Természetes, hogy ebben a jegyzékben a legnagyobb számban a bankigazgatók szerepelnek, a­kik­nek majdnem mindegyike 20.000 koronán felüli jövedelemmel rendel­kezik. A bankigazgatók azonban egy­általán nem mutatnak hajlandóságot, hogy ezt az adót a sajátjukból fizessék és minthogy a bankokat ők vezetik és a bankok azt teszik, a­mit ők jónak látnak, maguk között mozgalmat kezdeményeztek, hogy minden igazgatóért az illető bank vállalja a hadiadó kifizetését. Úgy értesülünk, hogy ezek a tanácsko­zások befejezésükhöz közelednek és hogy természetesen sehol sem tá­masztottak komoly ellenvetést az adó ilyetén kifizetése ellen. A bank­­igazgatók vállairól tehát leveszik ezt a terhet. De vájjon gondoskodnak-e a bankok arról is, hogy ne csak a­dósjövedelmű igazgatók, hanem a szerényebb fizetésű hivatalnokok ter­hein is hasonló arányban könnyít­senek ? — Sieghart kitüntetése. Bécsből táviratoztak lapunknak . Az osztrák hivatalos lap mai száma közli, hogy a király az I. osztályú vaskoronarend­­del tüntette ki dr. Sieghart Rudolf titkos tanácsost, az Átalános osztrák földhitelintézet kormányzóját. — Albrecht főherceg — zászlós. Frigyes főherceg fiát, Albrecht fő­herceget, a­ki most töltötte be 18-ik évét, a király az 1. tiroli császár­­vadászezredbe zászlóssá nevezte ki. — A cseh Szokol-egyesületek fel­oszlatása. A Prager Abendblatt közli, hogy az osztrák belügyminisztérium rendeletet bocsátott ki, a­melylyel fel­oszlatja a prágai Ceske Obec Sokolska és a szláv Szokol-egyesületeket. Ezzel a rendelettel megkezdődött a Szokol­­egyesületek feloszlatása. —­ Tüntetések az olasz városokban a parlament megnyitása előtt. Luga­­nóból jelentik: Milanóban, Genuá­­ban, Firenzében és Veronában kisebb tüntetések voltak, hogy a parlament megnyitásának küszöbén olyan lát­szatot keltsenek, mintha a nép lel­kesednék a háborúért és a Salandra­­kormányért, ellenben Giolittit­ áruló­nak tartaná. Eddig sem Giolitti, sem pártja nem mutat hajlandóságot arra, hogy tiltakozzék a hatóság által nemcsak tűrt, hanem a jelekből ítélve, hatósági segítséggel rendezett tünteté­sek ellen, a­melyek az ő hazafiságukat és egyéni becsületüket kétségbevonják. — Kanada búzatermése zár alatt. Ollavából jelentik: A kormány azért vette zár alá Kanada egész búzater­mését, mert az angol kormány nagy tömeg búzát kötött le magának ked­vező árakon, mivel a szabad piacon az árak szokatlanul magasak. — Villamos elgázolás Újpesten.­A Váci-út és Árpád-utca sarkán egy mozgásban lévő közúti villamosról leesett Vincze János 44 éves munkás, a­ki a fején súlyos sérüléseket szen­vedett. Az újpesti mentők a gróf Károlyi-kórházba vitték. — Igaz történet a magyarok gyu­fájáról. Ezt a történetet a szava­hihető Le Matin irja s ha ő is szük­ségesnek tartja megjegyezni, hogy a történet igaz semmi kétség benne, hogy­­ nem kell elhinni. Szól pedig a kis mese igy: »Mikor az orosz hadsereg előnyo­­mult Galíciában, ennek lakossága a magyarokhoz menekült. De a ke­ményszívű magyarok még a kenye­ret is megtagadták lengyel honfi­társaiktól. A menekülők közt volt egy gaz­dag és okos lembergi kereskedő. Társai köréje gyülekeztek, de a­he­lyett hogy megfenyegették volna, a miért gazdag, — mert erre is hajlandók lettek volna különben — tanácsot kértek tőle. — Testvéreim — mondta nekik a gazdag kereskedő — ha kenyeret vásároltok azon a néhány garason, a­mitek van, rövidesen nem lesz sem pénzetek, sem kenyeretek. Sok­kal jobb, ha gyufát vásároltok, annyi gyufát, a mennyit csak tudtok. A galíciaiak megfogadták a ta­nácsot és másnap Magyarország arra ébredt, hogy nem tud tüzet gyúj­tani. A magyarok kénytelenek vol­tak a galíciaiaktól egy koronáért visszavásárolni azt a gyufát, a­mely nem ér többet tíz fillérnél és a ga­líciaiak meggazdagodtak.» Szerda, december 7.

Next