Az Est, 1916. február (7. évfolyam, 32-60. szám)

1916-02-01 / 32. szám

2. oldal. K^edd, 1916 február /, A román gabona-spekuláció , .'Bukarest, január 31. t (Az Est rendes tudósító jónak távirata) A központi kiviteli bizottság, a melynek föloszlat ását tudvalévőén már elhatározták s a melynek tagjai már bucsu-bankettet is terveztek Hagi-Tudorakinak, a bukaresti ke­reskedelmi kamara elnökének tisz­teletére, közbejött újabb gazdasági kérdések elintézése miatt egyelőre tovább folytatja működését. A bizottság szerdai ülésén azzal a tervvel foglalkozott, hogy eladásra bocsátja a még megmaradt gabona­­készletet, továbbá a kukoricatermés nagy részét, összesen százezer vág gon mennyiségben, a melyre a központi hatalmak tartanak igényt. A bizottság teljesitctte továbbá a malomtulajdonosok kérését, hogy búzakészletüket kiegészíthessék s vaggononkint 2370 leiben megálla­pított áron gabonát vásárolhassanak exportliszt őrlésére. A malomtulaj­donosok azzal okolták meg kérésü­ket, hogy liszt-exportra nagy köte­lezettségeik vannak. A belső fogyasztásra szánt gabona árát a bizottság vaggononkint két­ezer leiben állapította meg. A hadügyminisztérium felszólította a bizottságot, hívja föl a gazdákat arra, hogy fölösleges gabonájukat a megállapított maximális árban adják el a hadvezetőségnek. Ha a hadveze­tőség ezen az utón nem jut elegendő mennyiséghez, a gabonát rekvirálni fogják. Bukarest, január 31, ( Az Es! rendes tudósítójának távirata) Az oroszbarát Adeverul megtá­madja Margliiloinan Sándort, a kon­zervatív párt elnökét s azt veti a sze­mére, hogy ő és pártja volt az, a mely az Angliával kötött gabonaszerződest a központi hatalmait ellen irányuló, boszantó eljárásnak minősítette s ezért határozta el a kormány, hogy az ország többi termésföíöslegét el­adja a központi hatalmaknak, ugyan­olyan áron, mint az angoloknak. Az Adeverul félreérthetetlen célzatú tá­madása nem más, mint egyik része annak a harcnak, a melyet az entente­­barátok a konzervatív párt ellen foly­tatnak. A Sieagal a következőket írja: — Az Unionista Föderáció tagjai most nem a »német nyomás« ellen fakadnak ki, mint régebben, hanem megtámadják a konzervatív párt el­nökét, a kit azzal rágalmaznak, hogy magához akarja ragadni a hatalmat. Mi nem ütközünk meg ezen s egészen természetesnek találjuk az ilyen ki­rohanást, mert miután az entente híveinek le kellett mondaniok saját nemzeti eszményükről, most szeret­nének minden olyan lépést megaka­dályozni, a mely az ő szétrobbantá­­sukat és az ország boldogulását vonja maga után. A kabinet kezében csak­ugyan jó fegyver a konzervatív kor­mány eljövetelével való fenyege­tőzés. N-ií-cny ßdia Britannia-szálló éti;rnUben Tű II JaüCSt muzsikál ..Min! szer eletaüominy a táborban kívánatos“ (Tábori levélben portómentefc, Beatianu nem Románia magat Szófia, január 30. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Egyrészt az a körülmény, hogy az entente — a mint azt egyálta­lában nem titkolja — tavaszszal az összes frontokon egvidőben álta­lános nagy offenzivára készül és a remények, a melyeket az entente köreiben e jövendőbeli előnyomu­láshoz fűznek, már most bizonyos forrongást és nagy hatást keltenek Romániában, másrészt pedig az a tény, hogy Románia a minap 80.000 vaggon gabonát adott el Angliá­nak : ez a két szimtomatikus jelen­ség méltó arra, hogy különös figye­lemmel kisérjük Románia magatar­tását a legközelebbi időkben, külö­nösen pedig a fentjelzett általános effenziva idején. Ez a kérdés ez idő szerint élénken érdekli a politikai és diplomáciai köröket. A bukaresti német követ lépéseket tett Bratianu román mi­niszterelnöknél : hír szerint, úgy nyilatkozott előtte, hogy Német­ország az Angliával kötött gabona­­üzletben barátságtalan cselekedetet lát, a mely még azonfelül újabb probléma elé álíitja azt a ki­viteli szerződést, a melyet Ro­mánia és a központi hatalmak kö­töttek. A román felelős körök, úgy lát­szik, elismerik, hogy Németország­nak ez a felfogása egyáltalában nem jogtalan, Bratianu miniszter­­elnök azonban eddig még nem mu­tatkozott hajlandónak Románia jö­vendő magatartásáról nyilatkozni. A külpolitikai helyzet e nehézségeihez járulnak még a belpolitikai termé­szetű akadályok: aromán konzervatív pártban uralkodó egyenetlenségek következtében a korona a Bratianu­­kormány helyébe aligha nevezhet ki konzervatív kormányt és még az entente-tál rokonszenvező mi­nisztereknek az eltávolítása is lehe­tetlennek látszik, bár a központi hatalmakkal ismét és ismét vissza­térő egyenetlenségek oka az ő poli­tikájukban keresendő. Adorján Andor. It román miniszteren tanácskozása Bukarest, január 31. (Az Esi rendes tudósítójának távirata) Csütörtökön délután öt órakor újabb miniszteri tanácskozás volt Bratianu lakásán, a melyen az általá­nos politikai helyzetet beszélték meg s folyó ügyeket intéztek el. A bukovinai határharcok politikai háttere Csernovie, január 30. (Az Esi rendes tudósítójának távirata) (A sajióhadiszállás jóváhagyásával) Bár a toporouci nagy csata óta tiz nap telt el, s az ellenséges támadó tevékenység jelentékenyen csökkent, kisebb vállalkozások mindkét részről vannak most Is, úgy hogy (lsernovieban naponta hall­ható az ágyudörgés. Ezeknek a har­coknak a jelíegc a maguk elszigetelt­ségében meglehetősen heves volt, kü­lönösen január 26-ikáu éjszaka, a mikor Bóján vidékén volt elkeseredett összecsapás. Az ellenség elvesztett állásait rohammal akarta visszaszerezni, de az oroszok előre­törése nagy veszteségük mellett összeomlott. Január 28-ikán a mieink hajtottak végre erőteljes támadást Toporoac vidéké n, hogy az előretolt ellen­séges állásokat elpusztítsák. Csa­pataink teljes sikerrel végezték feladatukat, szá­mos foglyot ejtettek cs az ellenséges állásokat megsemmisítették. A rá­következő éjszaka ismét heves roham­­támadást kezdett az ellenség, azzal a céllal, hogy elvesztett állásait vissza­szerezze. Ez a kísérletük is teljesen eredményte­len maradt. Az ellenség nagyarányú offenzív tevékenységének két oka van. Először is a rettenetes veszteségeket újonnan érkezett erősítésekkel részben pótol­ták, azonkívül talán politikai okok is közrejátszanak. Ez világo­san kitüuik az orosz lapokból, a me­lyeket az orosz foglj oknál talállak. Az O d c s z k i L1 s z t o k például így ír : »A besszarábia—romániai ha taron még minőig nem záródtak le az események. Lipkanitól Odesszáig nagy­szerű hadműveleti bázisunk van. Talán sikerülni fog diplomáciánknak c é 1 jalnk elérésének meg­könnyítése és az áldoza­tok csökkentése.« Hírt kaptunk arról, hogy az oro­szok, különösen l; u g he n i u á I szo­katlanul nagy esapattömegeket von­tai, össze, végig a román határ men­tén. Az orosz erők 1. őzben több froutszakaszt is érintetlek. Ennek tulajdonítható a Dnyesztcr-harcvona­­lon kiújult újabb heves támadás. IV. IAAAAWAWAWAóAVWVW Egy román bankárt is le­tartóztattak Szalonikiban Bukarest, január 31. ( Az Esi rendes tudósítójának távirata) A szakmikii konzulok letartózta­tása alkalmával a bukaresti Mar­­morosch és Blank cég odavaló kép­viselőjét, Wachmant szintén letar­tóztatták és Franciaországba vit­ték. Wachman román állampolgár és tartalékos tiszt; ennélfogva le tartóztafása teljesen inegokolatla­­nul történt. Mindamellett meglepő, hogy a román kormány a inai napig egyetlen lépést sem tett a letartóztatott ember szabádónbocsá­­tása érdekében. A La Politique azt Írja, hogy a kormány azért nőm törődik a dolog­gal, mert Wachman a Marghiloman­féle konzervatív párt hive. A füg­getlen sajtó energikus eljárást köve­tel Bratianu miniszterelnöktől, hogy az elhurcolt ember ismét visszatér­hessen hazájába. Az entente nagy pénzügyi tanácskozása Berlin, január 31. (Az Est rendes tudósitójának távirata) A Lokatanzeiger-nek. jelentik Ko­­penhágából: Pétervári forrásból ér­kező hír szerint Párisban legközelebb nagy pénzügyi tanácskozás lesz, a melyen elsősorban a négyesszövetség hatalmai közötti gazdasági viszonyt fogják szabályozni. Orosz részről a duma számos tagja és egyéb előkelő személyiségek fognak részt venni. A konferencián egy külön szervezetet fognak létesíteni, a mely a pénzügy­minisztériumnak lesz alárendelve, s Oroszország gazdasági érdekeinek megállapítása lesz a feladata Francia­­országgal és Angliával szemben. Ke. Kitchener beszéde a háborúról „Három év Kevés a németeK legyőzésére“ Berlin, január 31. (Az Es. rendes tudósítójánál: távirata) A Vossisehe Zeitung aroster­­dami levelezője jelenti, hogy lord Kitchener a harctérre induló tisz­tekhez intézett beszédében többek közt kifejtette, hogy a világ­­háborumost utolsó stá­diumában van. A központi hatalmak ki tannak merülve (1), Anglia pedig minden erejét meg­­feszíti, hogy győzelmesen fejezhesse be a háborút. Az entente győzelmé­nek titka abban rejlik, hogy Anglia értette a módját, hogyan kell a harcterek számát annyira szaporí­tani, hogy a központi hatalmak erejét teljesen szétforgácsolja. Ke. Berlin, január SÍ. A Berliner Tageblatt­­nak jelentik Hágából: Hatton tábornok Chertseybcn mondott be­szédében kifejtette, hogy az a há­rom év, a melyet Kitchener Né­metország legyőzéséhez szükséges­nek mondott, túlságosan rö­vid e célra. Ez nemcsak az ö véleménye, hanem sok angol tábor­nok gondolkodik igy. A meglepően nagy veszteségek, a melyeket Anglia a szárazfölden, sőt a tengeren is szenvedett, igeD fenyegető fi­gyelmeztetést jelente­nek Anglia részére. Ke. Tiszthiány Olaszországban Lugano, január SO. (A: Est rendes tudósítójának távirata) A hivatalos olasz katonai újság közli, hogy 2500 tiszt kiképzésére uj tanfolyam nyílt meg. A lap ezután felszólítja a katonákat, hogy jelent­kezzenek a tanfolyamra. La. ASTORIÁBAN BERKES JÁTSZIK.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék