Az Est, 1916. február (7. évfolyam, 32-60. szám)

1916-02-01 / 32. szám

2. oldal. K^edd, 1916 február /, A román gabona-spekuláció , .­Bukarest, január 31.­­ (Az Est rendes tudósító­jának távirata) A központi kiviteli bizottság, a­melynek föloszlat­ását tudvalévően már elhatározták s a­melynek tagjai már bucsu-bankettet is terveztek Hagi­ Tudorakinak, a bukaresti ke­reskedelmi kamara elnökének tisz­teletére, közbejött újabb gazdasági kérdések elintézése miatt egyelőre tovább folytatja működését. A bizottság szerdai ülésén azzal a tervvel foglalkozott, hogy eladásra bocsátja a még megmaradt gabona­­készletet, továbbá a kukoricatermés nagy részét, összesen százezer vag­yon mennyiségben, a­melyre a központi hatalmak tartanak igényt. A bizottság teljesítette továbbá a malomtulajdonosok kérését, hogy búzakészletüket kiegészíthessék s vagyononként 2370 lejben megálla­pított áron gabonát vásárolhassanak exportliszt őrlésére. A malomtulaj­donosok azzal okolták meg kérésü­ket, hogy liszt-exportra nagy köte­lezettségeik vannak. A belső fogyasztásra szánt gabona árát a bizottság vagyononként két­ezer lejben állapította meg. A hadügyminisztérium felszólította a bizottságot, hívja föl a gazdákat arra, hogy fölösleges gabonájukat a megállapított maximális árban adják el a hadvezetőségnek. Ha a hadveze­tőség ezen az úton nem jut elegendő mennyiséghez, a gabonát rekvirálni fogják. Bukarest, január 31. ( Az Es! rendes tudósítójának távirata) Az oroszbarát Adeverul megtá­madja Margh­ilom­an Sándort, a kon­zervatív párt elnökét s azt veti a sze­mére, hogy ő és pártja volt az, a­mely az Angliával kötött gabonaszerződést a központi hatalmait ellen irányuló, boszantó eljárásnak minősítette s ezért határozta el a kormány, hogy az ország többi termésfölöslegét el­adja a központi hatalmaknak, ugyan­olyan áron, mint az angoloknak. Az Adeverul félreérthetetlen célzatú tá­madása nem más, mint egyik része annak a harcnak, a­melyet az entente­­barátok a konzervatív párt ellen foly­tatnak. A Steagal a következőket írja: „ Az Unionista Föderáció tagjai most nem a »német nyomás« ellen fakadnak ki, mint régebben, hanem megtámadják a konzervatív párt el­nökét, a­kit azzal rágalmaznak, hogy magához akarja ragadni a hatalmat. Mi nem ütközünk meg ezen s egészen természetesnek találjuk az ilyen ki­rohanást, mert miután az entente híveinek le kellett mondaniuk saját nemzeti eszményükről, most szeret­nének minden olyan lépést megaka­dályozni, a­mely az ő szétrobbantá­­sukat és az ország boldogulását vonja maga után. A kabinet kezében csak­ugyan jó fegyver a konzervatív kor­mány eljövetelével való fenyege­tőzés. N­it-eny­edia Britannia-szálló étternében Tu II JayCSt muzsikál ..Min!­szer életalominy a táborban kívánatos“ (Tábori levélben portamentese. Beatianu nem Románia magat Szófia, január 30. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Egyrészt az a körülmény, hogy az entente — a­mint azt egyálta­lában nem titkolja — tavaszszal az összes frontokon egyidőben álta­lános nagy offenzivára készül és a remények, a­melyeket az entente köreiben e jövendőbeli előnyomu­láshoz fűznek, már most bizonyos forrongást és nagy hatást keltenek Romániában, másrészt pedig az a tény, hogy Románia a minap 80.000 vagyon gabonát adott el Angliá­nak , ez a két szimfomatikus jelen­ség méltó arra, hogy különös figye­lemmel kísérjük Románia magatar­tását a legközelebbi időkben, külö­nösen pedig a fent jelzett általános offenzíva idején. Ez a kérdés ez idő szerint élénken érdekli a politikai és diplomáciai köröket. A bukaresti német követ lépéseket tett Bratianu román mi­niszterelnöknél : hír szerint, úgy nyilatkozott előtte, hogy Német­ország az Angliával kötött gabona­­üzletben barátságtalan cselekedetet lát, a­mely még azonfelül újabb probléma elé állítja azt a ki­viteli szerződést, a­melyet Ro­mánia és a központi hatalmak kö­töttek. A román felelős körök, úgy lát­szik, elismerik, hogy Németország­nak ez a felfogása egyáltalában nem jogtalan, Bratianu miniszter­­elnök azonban eddig még nem mu­tatkozott hajlandónak Románia jö­vendő magatartásáról nyilatkozni. A külpolitikai helyzet e nehézségeihez járulnak még a belpolitikai termé­szetű akadályok: a román konzervatív pártban uralkodó egyenetlenségek következtében a korona a Bratianu­­kormány helyébe aligha nevezhet ki konzervatív kormányt és még az entente-tál rokonszenvező mi­nisztereknek az eltávolítása is lehe­tetlennek látszik, bár a központi hatalmakkal ismét és ismét vissza­térő egyenetlenségek oka az ő poli­tikájukban keresendő. Adorján Andor. A bukovinai határharcok politikai háttere Csernovic, január 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) Bár a toporovci nagy csata óta tíz nap telt el, s az ellenséges támadó tevékenység jelentékenyen csökkent, kisebb vállalkozások mindkét részről vannak most is, úgy hogy A Csernovieban naponta hall­ható az ágyudörgés. Ezeknek a har­coknak a jellege a maguk elszigetelt­ségében meglehetősen heves volt, kü­lönösen január 26-ikán éjszaka, a­mikor Baján vidékén volt elkeseredett összecsapás. Az ellenség elvesztett állásait rohammal akarta visszaszerezni, de az oroszok előre­törése nagy veszteségük mellett összeomlott. Január 28-ikán a mieink hajtottak végre erőteljes támadást Toporoac vidéké­n, hogy az előretolt ellen­séges állásokat elpusztítsák. Csa­pataink teljes sikerrel végezték feladatukat, szá­mos foglyot ejtettek és az ellenséges állásokat megsemmisítették. A rá­következő éjszaka ismét heves roham­­támadást kezdett az ellenség, azzal a céllal, hogy elvesztett állásait vissza­szerezze. Ez a kísérletük is teljesen eredményte­len maradt. Az ellenség nagyarányú offenzív tevékenységének két oka van. Először is a rettenetes veszteségeket újonnan érkezett erősítésekkel részben pótol­ták, azonkívül talán politikai okok is közrejátszanak. Ez világo­san kitűnik az orosz lapokból, a­me­lyeket az orosz fogly­oknál találtak. Az O­d­e­s­z­k i Li s­z t­o­k például így ír : »A besszarábiai romániai ha­táron még mindig nem záródtak le az események. Lipkanitól Odesszáig nagy­szerű hadműveleti bázisunk van. Talán sikerülni fog diplomáciánknak c­é­l­jaink elérésének meg­könnyítése és az áldoza­tok csökkentése.« Hírt kaptunk arról, hogy az oro­szok, különösen l­ u g he n i u­á­k szo­katlanul nagy csapattömegeket von­tak, össze, végig a román határ men­tén. Az orosz erők 1­­őzben több frontszakaszt is érintettek. Ennek tulajdonítható a Dnyeszter-harcvona­­lon kiújult újabb heves támadás. IV. IAAAAWAWAWAWAVWVW It román miniszteren tanácskozása Bukarest, január 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Csütörtökön délután öt órakor újabb miniszteri tanácskozás volt Bratianu lakásán, a­melyen az általá­nos politikai helyzetet beszélték meg s folyó ügyeket intéztek el. Egy román bankárt is le­tartóztattak Szalonikiban Bukarest, január 31. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A szakmikai konzulok letartózta­tása alkalmával a bukaresti Mar­­morosch és Blank cég odavaló kép­viselőjét, Wachmant szintén letar­tóztatták és Franciaországba vit­ték. Wachman román állampolgár és tartalékos tiszt, ennélfogva le­tartóztatása teljesen m­egokolatla­­nul történt. Mindamellett meglepő, hogy a román kormány a m­ai napig egyetlen lépést sem tett a letartóztatott ember szabadonbocsá­­tása érdekében. A La Politique azt írja, hogy a kormány azért nem törődik a dolog­gal, mert Wachman a Marghiloman­ féle konzervatív párt híve. A füg­getlen sajtó energikus eljárást köve­tel Bratianu miniszterelnöktől, hogy az elhurcolt ember ismét visszatér­hessen hazájába. Az entente nagy pénzügyi tanácskozása Berlin, január 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Lokatanzeiger-nek, jelentik Ko­­penhágából. Pétervári forrásból ér­kező hír szerint Párisban legközelebb nagy pénzügyi tanácskozás lesz, a­melyen elsősorban a négyesszövetség hatalmai közötti gazdasági viszonyt fogják szabályozni. Orosz részről a duma számos tagja és egyéb előkelő személyiségek fognak részt venni. A konferencián egy külön szervezetet fognak létesíteni, a­mely a pénzügy­minisztériumnak lesz alárendelve, s Oroszország gazdasági érdekeinek megállapítása lesz a feladata Francia­­országgal és Angliával szemben. de. Kitchener beszéde a háborúról „Három év kevés a németek legyőzésére“ Berlin, január 31. (Az Es. rendes tudósítójánál­ távirata) A Vossische Zeitung ammster­­dami levelezője jelenti, hogy lord Kitchener a harctérre induló tisz­tekhez intézett beszédében többek közt kifejtette, hogy a világ­­háború most utolsó stá­diumában van. A központi hatalmak ki vannak merülve (!), Anglia pedig minden erejét meg­­feszíti, hogy győzelmesen fejezhesse be a háborút. Az entente győzelmé­nek titka abban rejlik, hogy Anglia értette a módját, hogyan kell a harcterek számát annyira szaporí­tani, hogy a központi hatalmak erejét teljesen szétforgácsolja. Ke. Berlin, január 11. A Berliner Tageblatt­­nak jelentik Hágából. Hatton tábornok Chertseyben mondott be­szédében kifejtette, hogy az a há­rom év, a­melyet Kitchener Né­metország legyőzéséhez szükséges­nek mondott, túlságosan rö­vid e célra. Ez nemcsak az ő véleménye, hanem sok angol tábor­nok gondolkodik így. A meglepően nagy veszteségek, a­melyeket Anglia a szárazföldön, sőt a tengeren is szenvedett, igen fenyegető fi­gyelmeztetést jelente­nek Anglia részére. Ke. Tiszthiány Olaszországban Lugano, január 16. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A hivatalos olasz katonai újság közli, hogy 2500 tiszt kiképzésére új tanfolyam nyílt meg. A lap ezután felszólítja a katonákat, hogy jelent­kezzenek a tanfolyamra. La. ASTORIÁBAN BERKES JÁTSZIK.

Next