Az Est, 1916. február (7. évfolyam, 32-60. szám)
1916-02-01 / 32. szám
c. oldal Kedd, 1916 február . Mirk Márton 14 éves fiú, Valovics Kati csévi napszámosnő és Matusek Anna. Welszné lakásában beszélgettünk a vízbe zuhant emberekkel. Tíz embert vittek el a mentőik A mentők összesen tíz embert vettek ápolás alá : Horn Kati vörösvári napszámosnőt, Braskovics Jánosné csévi napszámosnőt, Hubacsek Magda csévi napszámosnőt, Roth János vörösvári napszámost, Gúla Mária csévi napszámosnőkt, Braun Mátyást, Matusek Annát, Valovics Katát, Mirk Mártont, Horn Katalint és Mándi Katit. A mentők két automobillal, fürdőgyakkal felszerelve, dr. Ádler vezetésével vonultak ki. Csak Roth Jánosnak adtak száraz ruhát, a többin a környék szegény lakói segítettek, akik a szerencsétlenség hírére oda futottak s hoztak magukkal száraz ruhát és teát. A szerencsétlenek közül csak hármat kellett a kórházba szállítani, Hubacsek Magdát, Gúla Máriát és Róth Jánost. A rendőri kihallgatások A rendőrség részéről Garlathy rendőrtanácsos, Becker Ádám kapitány és dr. Fukász fogalmazó jelent meg a helyszínen. Kihallgatták Fekete Nándor vasesztergályost, aki a következőket mondotta: — Tudvalevő, hogy a propelleren csak kétszáznegyven embernek van helye, ennek dacára legalább háromszázötvennek, de lehet hogy négyszáznak is adtak helyet. A hajóhoz vezető bejárat már el volt zárva, indulásra készen állottunk, egy hajóslegény meglazította a hajókötelet s igy a hajó megbillent. — A hajó leereszkedett, s midenki úgy érezte, hogy a hajó sülyedni kezd. Én a felső fedélzeten állottam s miután a két mentőövet a vízbe dobtam, utat akartam magamnak nyitni, egy parasztasszony kezéből kikaptam a fejszét s azzal fenyegettem meg a mögöttem lévőket, hogy ne tolongjanak olyan életveszélyesen. Az utasok verekedtek, voltak olyanok is, akik haraptál: egymás!. Egy iíszbevegyült idős ember magából kikelve rohant a hajóra s ezt mondotta hangosan : — Fitos István 53 éves ács vagyok. A fiam, Fitos Aladár 22 éves villanyszerelő is a hajón volt. Telefonoztam a gyárba, nincsen ott. Nincs Aladárom ! Tessék megnézni itt ezt a helyet ! (A hajópadló szélén lévő korhadt farészekre mutat, ahol a korlát egyik oszlopa állott.) Én értek ehhez, a hajógyárban tudják, hogy én szakember vagyok. Megnéztük a Fitos István által megjelölt korlátoszlop bemélyedő helyét. Csakugyan teljesen átrohadt fa, amelyben nem tarthat az oszlop. Talán ez is egyik oka volt a szerencsétlenségnek. Felháborító, hogy a Propeller Társaság ilyen állapotban engedi közlekedni járműveit és le kell szögeznünk azt a tényt is, hogy a kikötőhídon 2-5 centiméteres léket láttasd, a melyen ál be lehet látni a vízbe. Elmerült egy fia? Eisenbaum János 28 éves napszámos, aki a rézhengermagyarban dolgozik, ezt mondta a rendőrségnek: *** Én az első osztályú alsó fülkében tartózkodtam. Mikor láttam, hogy baj van, betörtem az ablakot, azon keresztülbújtam és kijutottam a fedélzetre. Láttam, hogy egy 12—14 ebes falusi fiú elmerült. Ficsek Mihály hajóslegény a következőket beszélte el nekünk: — Legalább tizenhárom embert láttam a vízben. Többen egymásba voltak kapaszkodva. Sötét volt még reggel hat órakor, nem lehet tudni, hogy elmerült-e valaki vagy sem. Matusek Róza csévi napszámosnő szerint Csévről ma reggel legalább nyolcvanan jöttek Pestre, egy pilisvörösvári asszony pedig a falubelieinek számát százra becsüli. Miksik Mária 18 éves vörösvári napszámosnő elmondotta, hogy falubeliéivel együtt fél öt órakor ült vonatra. A vonat késett. Ezért siettek olyan nagyon a hajóra. Látta, amikor Mirk Kati, az unokanővére beleesett a vízbe, de segíteni nem tudott rajta. Az óbudai nép, különösen asszonyok és gyerekek ezrével tódultak a szerencsétlenség színhelyére. Ott álltak órák hosszán át és tárgyalták a szomorú eseményt. Látta a katasztrófát még Novák Mihály 872. számú rendőr, aki a kikötő forgalmasságára való tekintettel ma reggel posztként szerepelt. Azt jelentette a főkapitányságon, hogy a hajó gépe még nem volt mozgásban, mikor a szerencsétlenség megtörtént. Ő is látta, mikor a hajó megbillent. Délelőtt tíz órakor, mintha mi sem történt volna, a csavargőzös társaság egy kisegítő propellert állított a Bomba-tér nevű társa elé, hogy tovább bonyolítsa a forgalmát. Kevés utas akadt, akik a megrokkant Bombatéren keresztül ment át a mellette álló gőzösre. •*7' T. V ’ a,Budapesti Csavargőzös Átkelési és 8 részvéteg társaság** A budapesti csavargőzös vállalat, amelynek hajójával,a katasztrófa történt, 1899-ben alakult meg, mint: Budapesti Csavargőzös Átkelési és Hajózási Részvénytársaság. Irodája Pálffy utca 1. szám alatt van. A vállalat családi részvénytársaság és a részvények túlnyomórészben ennek a családnál a birtokában vannak. A társaság elnöke és igazgatója Virány Sámuel. Az igazgatóság tagjai: dr. Virány Dezső, elv. Virány Egon, dr. Vadász Sándor ügyvéd, dr. Somogyi Miksa ügyvéd, Scharff Alajos földbirtokos és Schiffner Ferenc, a vállalat üzletvezetője. A felügyelőbizottság tagjai: Fekete Géza, Scharff Jenő és Kirschbaum Jakab. A társaságnak jelenleg tizenhárom csavargőzöse van, amelyek összesen (!) 732 lóerőt tudnak kifejteni és összes tonnatartalmuk alig 430 tonna. (!) Ezek a kis rozoga hajók hallatlanul nagy forgalmat bonyolítottak le. Az utolsó években átlag öt millió személyt szállítottak. Tavaly pedig, amikor a Lánchíd el volt zárva, a szállított személyek száma — a társaság jelentése szerint — 8.220.583 volt. A tavalyi esztendő különben is hallatlanul nagy jövedelmeket hozott a társaságnak. Az állam, úgyszólván ingyen, két csavargőzöst engedett át a társaságnak a fokozott forgalom ellátására, ami a társasági vagyont lényegesen növelte, a nélkül azonban, hogy a társaság a legutolsó mérlegben a hajópark értékét egy fillérrel is emelte volna. A társaság nyeresége 39.818 koronáról felszökött 103.759 koronára és osztalék helyett egy-egy részvényre az előző évek hat koronája helyett ezúttal tizenhat korona jutott. Ezenkívül még emelték a tartalékalapokat közel 80.000 koronával és vásároltak értékpapírt 244.530 korona mérlegszerű értékben. A főváros és a Propeller Társaság A Propeller Társaságnak az engedélyt a kincstár adta a pénzügyminiszter útján. A fővárosnak csak annyiban van beleszólási joga a társaság ügyeibe, amennyi jogot a partbérleti szerződés feltételei között magánál kikötött. A társaság partbérleti szerződését az idén hosszabbították meg egy évre és a társaság a budai és pesti oldalon bérelt 12 folyóméterért mindössze csal: 9565 koronát fizet. A főváros kikötötte, — és évrőlévre kiköti , hogy a csavargőzös társaság tíz vonalat tizenhárom hajóval köteles üzemben tartani. Ettől csak a háború okozta vismajor esetén szabad eltérni. A társaságnak a menetdíjat felemelni nem szabad, jókarban kell tartani a hajóhidakat és hajókat, jó szenet kell használnia, közegészségügyi szempontból a szén minőségét is előírják és időnként forgalmi kimutatásokat kell bemutatnia. A főváros fentartja magának mindezekre nézve az ellenőrzés jogát, sőt a bírságolási jogot is. De, bár a közönség köréből és a sajtóban is számtalan panasz hangzott el a csavargőzös társaság ellen, sohasem fordult elő, hogy a főváros megbírságolta volna a társaságot. Érdeklődtünk az iránt, hogy a főváros mennyiben gyakorolja ezt az ellenőrzési jogát, mert a Propeller- Társaság, dacára annak, hogy tíz vonalon való közlekedésre van kötelezve, e pillanatban mindössze csak négy vonalon tartja fenn a közlekedést. Azt a választ kaptuk, hogy a Propeller Társaság a fővárossal szemben azzal indokolja forgalmának korlátozását, hogy hajóinak egy része tatarozás alatt van az óbudai hajógyárban és a javítási munkálatokat a kedvezőtlen munkásviszonyok következtében nem tudja kisürgetni, másik oka pedig az, hogy néhány hajójának kazánhasználati engedélye lejárt és a háborúban ezt is nehéz meghosszabbítani. Ilyen és ehhez hasonló kifogásokkal áll elő a társaság akkor, amidőn nem tud kötelezettségének megfelelőd és amikor ilyen nagyforgalmú helyen, mint amilyen a jelenlegi katasztrófa színhelye, nem tart elegendő járatot fenn és összezsúfol négyszáz embert egy olyan hajón, amely éppen felényi utas befogadására alkalmas. A Propeller Társaság szerződése 1917 december 31-én jár le és a főváros a közgyűlésen történt számos felszólalás és a közönség panaszai folytán már régebb idő óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy maga oldja meg a propellerkérdést. Ebben az ügyben feliratot is intézett a kormányhoz és A vállalat fényes anyagi viszonyai dacára az igazgatóság semmit sem tett a hajók javítására, új gőzösök építésére és a megötszöröződött forgalom lebonyolítására még ma is ugyanazok a régi berendezésű, ócska bárkák állottak a közönség rendelkezésére, mint húsz évvel ezelőtt. Minthogy a szerencsétlenül járt személyek hozzátartozói bizonyára kártérítést fognak követelni a vállalattól, érdekes ismerni a társaság jelenlegi vagyoni viszonyait is. A legutolsó mérleg szerint a társaság tizenhárom csavargőzösének és a révátkelési jognak értéke 634.422 korona. Az értékpapírok árfolyam szerinti értéke 244.530 korona. Künlevősége van a vállalatnak 281.591 korona. Az összes mérlegszerű vagyon értéke 1,2 millió korona. a pénzügyminisztériumhoz, amely visszaírt, hogy semmi elvi kifogása nincs az ellen, hogy a főváros maga vegye kezébe a modernebb dunai átkelés kérdésének megoldását Ez azt mutatja, hogy a főváros maga sem akarja továbbra meghosszabbítani a Propeller Társaság koncesszióját. Megjegyezzük, hogy ez a koncesszió tulajdonképpen a révjogoknak egy része, amely a Lánchid-társaságot illette meg és amelyet még a múlt században váltottak meg a Lánchid-társaságtól. Ez a koncesszió meg nem váltás esetén 1936-ban járt volna le. vAnzwvwywwvAwv/wv A görög mozgósítás Rotterdam, január 10. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Athénből táviratozzál. Az entente-követségek közölték a sajtóval, hogy az entente azon a véleményen van, hogy Görögország egyedül jogosult dönteni arról, hogy folytassa-e a mozgósítást, vagy pedig leszereljen. V, IL Catonna az olaszok eddigi „sikereiről“ Lugano, január 30. Az olasz főhadiszállás, hogy a közvélemény elégedetlenségét és a szövetséges társak, különösen az angolok vádjait elnémítsa, ma részletes kimutatást közöl az olasz hadsereg eddigi »sikereiről«. A jelentés lényegében semmi újat sem tartalmaz. Érdekes azonban a jelentésnek az a része, amely a col di lanai harcokról szól. Cadorna, aki régebben azt jelentette, hogy az egész Col di Lana az olaszok birtokában van, most kénytelen beismerni ennek ellenkezőjét, mert azt mondja: »Col di Lana megszállását majdnem egészen befejeztük.« Magasztalja ezután az olasz hadsereg vitézségét, felsorolja az ellenség veszteségeit, de saját veszteségeiről egy szót sem közöl. La. . Milyen idő várható? Jiz időjárásban lényeges válto* zás nem várható. Sirgönyprognó* zis: Változás nem várható. Déli hőmérséklet S‘9 C. tok. Omilen hlütün értesité, hilvolt. Nage! Ignácné, szül. Nagel Berta, saját , teke' " ‘ .......... nyl | Nage! Pál hadnagy, jelenleg* harctéren," és gyermekei, Nagel Zsigmond főhadnagy, s dr. Fabinyi Imréné, szül Nagel Margit, Nagel Dezsit egyéves önkéntes, Ferenc és Erzsébet, valamint jelenleg a harctéren levő veje, dr. Fabinyi Imre fiadapród, úgyszintén unokái, Fabinyi Andor és Lívia, végül az alant felsoroltak és az egész gyi- t szóló rokonság nevében fájdalomtól raeg- tört szívvel jelenti, hogy hon szeretett felejthetetlen jó férje, a legjobb apa, após és nagyapa Hagel Ignác tőzsnetanácsos, a Tabonahatáridő alkuszok egyesületének tiszteletbeli elnöke, stb. stb. folyó hó 50-én reggel életének 65. évében 31 évi boldog házasság után csendesen elhunyt. Drága halottunk halt tetemei február hétén, kedden d. u. 3 órakor lógnak a rákoskeresztúri szr. temető halotsháziból örök nyugalomra kísérteim. A megboldogultban családunk fejét is büszkeséget vesztettük el, Id nemes és fenkölt jellemével mindenki nagyrabecsülését vívta ki magának. Áldás és béke hamvaira! Budapest, 1916 január LIF-án. V.. Aulich-u. 8. Beroc Therose szül. Nagel, id. Negál Emil testvérei, id. Nagel Emilné szül. Stark Giizella, Goldstein Henrik és neje szül. trags! Teréz özv. Nagel Ignácné szül. Stern Jenny, özv. Nagel Bernaba szül. Kuftlar Hermin, Nagel Kálmán és neje szül. erdélyi Olga, Deutsch Viktor és neje szül. Magol Leonte, Nagel Zsigmond és neje szül. Kohn Lujza, ifj. Nagel Emil és neje I szül Fropper Etelka sógorai és sógornői s összes unokaöccse, unokájágal s rokonai. Koszorúk mellezési és csendes részvét kéretik.