Az Est, 1916. március (7. évfolyam, 61-91. szám)

1916-03-01 / 61. szám

,:-4 : <r$ ’■ V:wwm?: *gp oldal. Szerda, 1916 március h Mauler altengernagy hazaérkezése az orosz fogságból Stockholm, február 27. i Az Esi rendes tudósítóidnak távirata) Mauler magyar-osztrák altenger­­uagy, a ki orosz hadiíogságbau volt, Haparandán át ma ideérkezett. Az altengernagy a háború kitörésekor Kiev ben időzött, a honban hazautazni nem engedték, hanem in­ternálták. Nemrégiben a svéd kor­mány közvetítésével tárgyalás indult meg, a melynek az volt a célja, hogy Mauler állengcrnagyot egynálunk levő orosz internálttal ki­cseréljék. A tárgyalás eredmény­­nyel járt, a kicserélés megtörtént és igy jutott az altengernagy most Svéd­országba. Stockholm, február 27. (Az Est rendes tudósítójánál: távirata) Mauler magyar-osztrák altenger­nagy nyilatkozott a Dagens Nf y h é t e r egyik munkatársa előtt a tengeri háborúról. Á tengeralattjáró naszádokkal való harc — úgymond — a- világháborúban feltétlenül szüksé­gesnek mutatkozott és az entente­­államokkal szemben önmagától kínál­kozott. Hogy hogyan íog ez a harc a‘jövőben alakulni, azt nehéz megjó­solni. Valószínű, hogy a béketárgyalá­sok alkalmával, vagy későbbi nemzet­közi tanácskozásoknál Anglia és "Fran­ciaország arra akarja majd rábírni Amerikát, hogy olyan nemzetközi határozmányokat hozzanak, a me­lyek a jövőre nézve hát­tér, be szárítják a tenger­alattjáró naszádokat. ■E hatalmaknak ugyanis közös nagy érdekük a tengeralattjárók tevékeny­ségének csökkentése, mert nagy hadi­flottákkal rendelkeznek, melyeknek legfélelmetesebb ellensége a tenger­alattjáró naszád. A kis államoknak érdekük, hogy az erre vonatkozó tanácskozásoknál erélyesen támogas­sák majd a központi hatalmakat abban a törekvésben, hogy a tenger­alattjárók szerepét a jövő háborúkra is biztosítsák. Ha a nagy flottája államoknak sikerül a tengeralattjárók ellen néhány nemzetközi határoz­­niáiiyt elfogadtatni, annak csak az lesz a következménye, hogy teljes erővel kiujul a hadlhajóépitésl poli­tika. Hatalmas h a d i e i r k á­­lókat fognak építeni, leg­nagyobb típusunkat, magas járattal, de c mellett azért fejleszteni fogják a tengeralattjárókat is. Már most is építenek 11(10 tonnás tengeralattjáró hajókat, a- melyek 20 esomőnyi sebességgel baladnak. Bryk. Bukarest, február 27. (Az Est rendes iudósüótának távirataj Moszkvai távirat Szerint a Novofe Vremja azt a hirt közli, hogy Maüler altengernagyért cserébe Jancsevszki Demeter orosz újságírót bociáj tolták szabadon, a ki kémkedésért el volt fogva Bécsben. Jancsevszki Bukares­ten át fog hazautazni Oroszországba. A Zlatna Moruna gazdát cserélt Belgrád, február 27. (Az Est kiküldött munkatársától) Szeles áprilisi délután volt 1914-ben. A belgrádi Trg Zeleni Venacon há­rom fiatalember sétált fel és alá. A fák már kibontották rügysátrukat, a Száván a Cigányszigetet a kezdődő tavasz zöld fátyola borította be, a másik oldalról odacsillogott a hor­­vát part, Zimony ablakai tündököl­tek az alkonyi fényben és mintha aranyos fény reszketne a milleniumi emlék Turul-madarának a szárnyán. A három fiatalember halkan be­szélt, de ideges, izgatott taglejtésük arra vallott, hogy nagy dologról lehet szó. A Zlatna Moruna (Aranyharcsa) kávéház előtt megállották. Az, a ki hármójuk között a legmagasabb volt, —- sápadt, lázrózsás arcú fiú, kék­­ruhás, fekete tengerésztiszt sapkás — a zsebébe nyúlt s egy kis ujságkivá­­gást vett elő. Mindhárman újra elol­vasták, ki tudja már hányadszor, mert egy dátumot kerestek, a min az imént vitatkoztak. Azután elbúcsúztak egymástól. A legfiatalabb jellegzetes balkáni orrú, pelyhedző bajuszu, felfésült hajú, elbúcsúzott társaitól, miután elhatá­rozták, hogy felkeresi Vdlja Tanko­­sics őrnagyot, a másik kettő pedig bement a Zlatna Morunába tablettet játszani. A fiú, a ki elment, Trifko Grabes volt, a sápadt, kékruhás Nedelko Csabrinovícs, a harmadik, a ki a legkevesebbet beszélt, de a leghatá­rozottabb Volt közöttük: Gavrilo Princip. Aznap délután határozták el a Zlatna Moruna előtt, hogy megölik Ferenc Férdiriándot. Az ujságkivá­­gásban, a mit megnéztek, az volt, hogy a magyar és osztrák trón­örökös mikor érkezik Sarajevóba. 19X4 október 12-én a Princip-pör végtárgyalásán az elnök azt kérdezte Nedelko Csabrinovicstól: — A merényletre vonatkozólag hol egyeztek meg Princippél és Grabessel. — A Zlatna Moruna előtt. Tehát a Zlatna Morfinába szokott járni Princip, Grabes és Csabrinovícs. Ho( van, nii lett ebből a kávéházból; a honnan a világháború réme neki­szab aduit és öt vilárész gyermekeit juttatta árvaságra, özvegyeket ha­gyott hátra Kanadában éppen úgy, mint Ausztriában, vagy Kievben, vagy kiskörösön. Meg kell néznem a Zlatna Morunát. Kérdezősködésemre megtudom, hogy a Trg Zeleni Venacon van. A Zöld­téren. Zuhog az eső, mintha dézsából öntenék, Belgrád kietlen, a boltok kitört kirakatainak ide-odacsapódó függönyei rázzák, zengetik az üveg­­törmeléket, gyászos, kísérteties aeol­­hárfa hangok töltik be a levegőt, a háztetők leszakadt pléhteteje nyiko­rog; meglazult hirdetési táblák ^Ír­nak, egyedül járok az utcákon, inig végre összebombázott házak kormos falak sikátorán át a Zeleni Vénaera jutok a Zlatna Moruna elé. Nagy, kétemeletes sárga sarokház. Egyik oldalát szintén érintette a gránát szele, mert1 lerepült róla a vakolat. Ablakain magyar bakák néznek ki. Oda vannak beszállásolva. Éppen hogy oda ! Benézek a kávéház abla­kán, puszta helyiséget látok, közepén lbilliárdasztalt, a fal mentén pedig sétrán egy mázoló sétál és mintha szerelmes lenne a saját füttyébe, úgy fütyül. A mázolók ilyenek az egész Világon. A kávéház ajtaja zárva, a ház kapuján kerülök be. Két jóképű magyar ásszony fogad. — Adjon Isten 1 Hát itt magyarok vannak 2 — Fogadj Isten ! Persze hogy azok. Mink béreltük ki ezt á helyiséget. — Hová valók 2 — Zentára. — És miért jöttek ide 2 — Megpróbáljuk. A férfiak elmen­tek otthonrul, nagy adó van rajtunk s ma csak ä katonaságtól lehet meg­élni. Megpróbáljuk. —- Hogy hívják magukat 2 — Keresztényi Julis és Fábrik Pé­­terné. Az én uram csöndér. — És kivették már a boltot 2 — Ki azt. Itt a koncesszió. S elém tartanak egy gépírásos pa­pirost, a melyen olvasom; K. u. k. Bezirkskommando Belgrad Stadt. Keresztényi Julia und Fábrik Péterné hat hier um erteilung einer Konzession für eine Auskocherei mit Bier, Wein und Thee in der Kralica Natalia Ulica Gasse Nr. 2. gebeten. Falls polizeilich kein Anstand, wird ihr die Fröflnung des Ge­schäftes provisorisch bewilligt, (Dátum, aláírás.) (Belgrad városa cs. és kir. kerü­leti parancsnoksága. Keresztényi Julia és Fábrik_ Péterné a Kralica Natalia-utca 2’. számú házában sör, bor és tea kimérésével kiíőzőre kért engedélyt. Ha rendőri szem­pontból nem találnak kifogást, az engedélyt ideiglenesen megkapja. — A magyar fordítás persze nincs a hivatalos papíron.) — Ma este írjuk alá a szerződést 1 — meséli sugárzó arccal Keresztényi Julis. — Igazi bort hozunk Magyar­­országból, ez az idevaló műbőr a kutyának'való. — És milyen bért fizet 2 — Három hónapra semmit, a ne­gyedik hónapra nyolcvan koronát, aztán pedig minden hónapban százat. (Bizony, egy elfoglalt és tönkre­ment országban igy kezd visszatérni az élet, az üzlet. Három hónapig ingyen!) . ­Körülnéztem. Vörös, sárgavirágos festett fal, az ajtó mellett márvány­lapos kassza, benne biztosan a Bács­kából való pénztáros kiasszony ült, a márványasztalokat szerte hordták, néhány nádszék maradt még meg. A kasszán nyolc-Uz magazin mann­­licher-töltény ; úgy találták a földön Keresztény Julis és Fábrik Péterné. Odébb egy kisebb szoba. Az volt a vendéglőhelyiség . . . Jöttek ide diákok, hivatalnokok, keringett a füst, csattogott a billiárd­­golyó, a párolgó tea gőzében az agy fantasztikus, őrült álmokat szőtt és szép tavaszi, nyári estéken a vendé­gek kisétáltak a Zeleni Venacra és úgy nézték messziről Zimony csil­logó lámpasorát... Most pedig a Zlatna Morunában Keresztényi Julia éd Fábrik Péterné magyar katonákat |vár kosztra. Mi tagadás, fordult az® idő. Pásztor Árpád. s/vvwywvvvwAvy/vwwwv Sssxad pasa az entente diplomatáinál Lugano, február 27. (Az Est rendes tudósító fának: távirata) Esszad pasa tegnap hivatalos láto­gatásokat tett a négyesszövetség diplomatáinál, a kikkel fontos beszél­getéseket folytatott a négyes hatal­maknak és Albániának katonai együttműködésére vonatkozólag. La. IQiss József háborús verseinek második bővített kiadása megjelent Ara 3 korona. Kapható AzEstkönyvárusitó osz­tályában, Budapest, Er­­zsébet-körut 20.. Bécs­ben,!., Kohlmarkt 7. sz. Japán hajók lesik a német gőzösöket Stockholm, február 28. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) Az Argentínában internált német ha­jók, hir szerint elhagyták az argen­tínai kikötőket. Az angol. kormány — mint a Rjecs-nék Tokióból jelentik — a japán kormányhoz fordult segít­ségért. Japán erre azonnal egy öt cir­­ká’óból álló flottillát küldött a Csen­des Óceánra, hogy az esetleg oda ér­kező német hajókat feltartsa. Bryk. A felfegyverzett hajók ügye Rotterdam, február 28. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Bernstorff, Németország amerikai nagykövete közölte a washingtoni kormánynyal, hogy azok a kötelező ígéretek, a melyeket a német kormány a Lusitania elsülyesztése alkalmából tett, továbbra is érvényben marad­nák, a félje gyverzett kereskedelmi ha­jókra azonban nem vonatkoznak és ezekre nem is alkalmazhatók. V. D. Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, február 28. (Magyar Távirati Iroda) A főhadiszállásról jelentik; Irak-front: Február 22-én éjjel az ellenségnek azt a kísérletét, hogy Fel a kiénél meglepő támadást intézzen a mi had­állásaink ellen, könnyű szerrel vissza­utasítottuk. Február 23-án az ellen­ség körülbelül egy zászlóaljnyi csa­patot egy naszádon partra akart tenni, hogy balszárnyunk ellen támadást in­tézhessen, de ütegeink tüze meghiúsí­totta ezt a kísérletet. Akaukáziisifronton nem fordult elő fontosabb esemény. Dardanella-front; Február 22-től február 24-ig ellen­séges hadihajókat, a melyek külön­böző időben felváltva ágyaz­ták anatóliai és ruméliai partvidékeinket, parti üte­geink kénvszeriteltek, hogy á tüzelést beszüntessék és eltávozzanak, a nél­kül hogy bármi itatást is értek volna el. Egy eilcnséges repülőgépet, a mely a tengerszoros fölött elszállott, egy repülőgépünk megtámadott és elker­getett. kAAAAAA.VVV\A^VWVVAVWWV Özv. Weiss Samuné és gyermekei Osz­kár, Ilona és ennek férje Kemény Sándor és gyermekük Jani és Erzsi, »Inkier Izidor | és gyermekei Miklós és Antal, Irén és lérje Klem Hermann és gyermekeik frigyes, Pál és Vilma, Blanka és férje dr. Mayer Lajos, Margit és férje Vági Sándor és gyermekeik Mlci, Erzsi, Juijska és Gyuri, | nemkülönben a nagyszáma rökonság fáj­dalomlelt szívvel jelentik a legjobb anyá­nak, nagyanyának és rokonnak szül. Strasser Fanny úrnőnek I február hó 27-ről 2S-ra virradó ejjel gyér- I 1 mekeinek szentelt életének 74-ik évében be­következett gyászos elhunytat. A megboldogultnak hült tetemei március I hó 1-éu ci.yi. 2 és fél órakor fognak a gyász­­házból Deák Ferenc-utca 20. a győri izr. ! temetőbe őrök nyugalomra Idsertelni. Győr, 1916. február 23. Minden külön értesítés helyett. ;,’V„ ■ '

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék