Az Est, 1916. március (7. évfolyam, 61-91. szám)

1916-03-01 / 61. szám

Szerda, 1916 március 1. Rendelet a cukor­árak felemeléséről — Az Est tudósítójától — Alig hogy a parlament kapui be­járó­dtak és a közvetlen felelősségre­­vonás lehetetlenné vált, a kormány rendeletet adott ki a cukorárak, fel­emeléséről, a­minek elkövetkezését már régebben megírtuk. A rendelet ma jelent meg a hivatalos lapban és kimondja, hogy március elsejétől­ kezdve a cukorgyárakból és szabad­raktárakból elszállításra kerülő fo­gyasztási cukor alapára, beleértve a fogyasztási adót is, 1916. év végéig teljesített szállításoknál métermá­­zsánkint 111 korona. Később, 1917 január elsején és 1917 március elsején ez az alapár 50—50 fillérrel emelke­dik. Ez az ár elsőrendű nagy süve­gekre, budapesti fuvar­lapon, teljes kocsirakományokban, készpénzfizetés mellett két százalék pénztári enged­ménynyel értendő. Az ország egyéb fogyasztási helyeire nézve a fuvarkülönbözet külön jegy­zékben van megállapítva. Azonkívül más az ár, ha nem elsőrendű nagy sü­vegekben, hanem egyéb cukorfajban, vagy más csomagolásban kerül az áru elszállításra. Azonkívül, ha a szál­lítás nem teljes kocsirakományban, hanem kisebb mennyiségekben törté­nik, úgy ötven métermázsa és ennél nagyobb mennyiségek szállításánál métermázsánkint ötven fillér, ötven métermázsánál kisebb szállításnál pe­dig métermázsánkint egy korona ár­pótlék felszámításának van helye. A nagykereskedésben, valamint a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban követelhető legmaga­sabb árak tekintetében a régi rendel­kezések maradnak érvényben, azzal a változással természetesen, hogy a­mennyivel az alapár most emelkedett, annyival magasabb árakat kell, il­letve lehet az egyes helyeken a köz­­igazgatási hatóságoknak megállapí­tani. A rendelettel egyidejűleg zár alá veszik a cukor vételével és eladásával foglalkozó, úgyszintén a cukrot ipari üzemükben felhasználó egyéneknek és cégeknek nem a cukorközpont út­ján beszerzett és még birtokukban lévő cukormennyiségeit. Ezekkel a mennyi­ségekkel a birtokosok csak akkor ren­delkezhetnek, ha a most megállapí­tott alapár és a régebbi alapár közötti különbözetet (14 koronát) a cukor­központnál készpénzben befizették. Zár alá veszik továbbá az összes cu­korkészleteket, a­melyek nem a cukor­központ közreműködésével tároltat­ták. A rendelkezések célja az, hogy az országban lévő összes cukor fölött az intézkedés jogát a cukorközpont­nak biztosítsák, azonkívül pedig a már eladott és raktáron lévő cukor után is behajthassák a gyárak a tizennégy­­koronás áremelését. Az áremelés tehát nemcsak a jövőben történő eladásokra, hanem a régebbi eladások követ­keztében raktáron lévő cukormennyi­ségre is vonatkozik. Az utólag beszedhető 14 koronás különbségekből előálló készpénzösz­­szegek fölött a cukorközpont a keres­kedelemügyi és pénzügyminiszterek egyetértésével rendelkezik. Ez az intézkedés sem oszlathatja el azonban azt a gyanút, hogy a vissza­menőleg is érvényes áramé,és a cukor­­körzetben, illetve központban egyesült gyárak javára fog válni és csak ki­sebb részben fogják annak előnyét a termelők élvezni. És nem enyhít­heti annak a szokatlan intézkedésnek hatása, hogy áremeléseket még vissza­A február 27-én éjjel kiadott fran­cia hivatalos jelentés olyan szenzációs részleteket tartalmaz, a­melyek arra vallanak, hogy a németek imponáló erejű támadása még nagyobb arányú és nagyobb hatású, mint ezt maguk a német hivat­alos jelentések elárulják. A francia jelentésből mindenek­előtt megtudjuk, hogy a douaumonti francia ellentámadást a németek nem­csak visszautasították, hanem Douau­­monttól már délkeletre nyomultak előre és a harc a Douaumonthoz hason­lóan erős és fontos másik nagy erőd, Vaux birtokáért folyik. Azonkívül megtudjuk, hogy a németek lekanya­rodtak Douaumonttől nyugatra, a Maas partvidékére, és túllépve a Bras előtt elterülő erdővidéket, im­már a Maas keleti partján lévő erőd­vonal frontjával állanak szemben, a­miből arra kell következtetni, hogy a németek egyszerre egy egész erődvonal­­rész megtámadását készítik elő. A másik nagy esemény, a­mely ezt a feltevést megerősíti, a francia jelentésnek az a része, a­mely azt mondja, hogy a németek­­a Woevre­­ben már érintkezésbe jutottak elő­őrseinkkel Blanzée-Morariville irányá­ban­. A német jelentés tegnap csak annyit mondott, hogy a német elő­csapatok elérték a Cotes-Lorraines lábát.­­ A­mit azonban a francia jelentés mond, abból megtudjuk, hogy a né­met csapatok a verduni várterület keleti oldalát érték el, vagyis a csapa­tok már ezen az oldalon is elérték , a verduni várterületet és az erődöket még a könnyű ütegek is tűz alá ve­hetik, úgy hogy most már a várterü­letet zárt félköralakban ostromolja a Maas keleti partján a német sereg. Németek állnak azonban a Maas nyugati partján is és mint az előző francia jelentésekből tudjuk, Malan­­court irányából törnek elő a körülbelül tíz kilométer távolságra lévő vár­terület felé. A tegnapi francia jelentés egyik legérdekesebb része azonban az a mondat, a­mely azt mondja, hogy­­Soissons és Reims között pusztító tüzelés a Venziellel szemben és Troyontól keletre lévő ellenséges védőművek elem. A harc tehát Ver­dunön kívül nemcsak a Champagne­­ban újult ki borzasztó erővel, ha­nem Soissons és Reims közöt is, a­hol a franciák kezdték meg a tüzet a német védőművek ellen. Joffre tehát ezen a ponton akarja ellensúlyozni a Champagneban és Verdunnél meg­indult német offenzívát és ezzel az ellentámadással igyekszik könnyíteni a másik két fronton harcoló francia sereg helyzetén. Végül megtudjuk a francia jelen­tésből, hogy a Vogézekben a né­me­­tek nagy tevékenységet fejtenek ki és hogy akciójuk a Hartmannsweiter- Scopf irányában indult meg. Egyszóval a francia jelentés leple­zetlenül feltárja, hogy a nyugati fronton egyszerre négy helyen indult meg a nagy akció, három helyen a németek, egy helyen a franciák a támadók, és hogy Verdun körül a harc már annyira kifejlődött, hogy a németek a várterület északi és keleti oldalán már közvetlenül az erődök előtt állanak. A küzdelem, úgy lát­szik, ezen a helyen legalább, elérte tető­pontját. A perdunt tetmatSets miatt tíz tisit csop­ort SosiSans a francia sereget Bern, február 28. (Magyar Távirati Iroda) A harctéri helyzetről Stegeman a Bund-ban így ír : Az állandó erődí­tési rendszer megdőlt. Verdunnél a brandenburgiak rohammal vették be a Douaumont erődöt és a német nehéz tüzérség Louvemont felől Bras irányában tűz alá fogta az országút katlanját, így hát az egész francia front könyöke, a­hol a francia csa­patoknak az lett volna a hivatásuk, hogy offenzívába menjenek át a Rajna-vidék ellen, jobbról-balról erő­sen be van zárva és teljesen megbé­nult. Óriási haderők csoportosítására volna szükség Verdun körül, hogy a francia hadvezetőség ugyanolyan hely­zetet teremtsen, mint volt a német táma­dás előtt,s még nagyobb csapattesteket kellene e végből a franciáknak a Maas balpartjára vetni­ük. A nyugati had­színtéren olyan helyzet állott elő, a­mely kényszeríti Svájcot, hogy nagy katonai intézkedéseit teljes mérték­ben fentartsa s ura legyen önmagá­nak, hogy gátat vethessen a svájci határ esetleges átlépésének s helyt áll­hasson semlegességének megőrzéséért, talán már erősséggé építették ki Douaumontot. Érdekes a Times katonai szakértő­­jének az a véleménye, hogy az oro­szok és az olaszok talán csak két hó­nap múlva lesznek képesek nyomást gyakorolni az ellenségre, de most erre képtelenek. Már régóta lehetett látni, hogy a németek nagy offenzívára készülnek a nyugaton. Verdunt nem mint várat kell számításba venni, hanem csak mint a front egyik ré­szét. Nem történt más, mint hogy a front egyik előrenyúló sarkát a né­metek kiegyenesítették. A franciák­nak természetesen nagy veszteségeik voltak, de az az ár, a­melyen a néme­tek sikerüket megvásárolták, aligha van arányban a siker jelentőségé­vel. Ha megfizetik az árat,­ talán elfoglalhatják a Maas egész keleti partját, de ez nem döntő fontosságú. A Times katonai szakértőjének cikke így végződik: — A Verduif elleni egész támadás alighanem csak a nagy német offen­­­zíva kezdetét jelenti. A lőtámadás valószínűleg másutt jön, talán a Champagneban, V. B. Három fronton támadnak a németek Vera,Ennél is előnehaladt az offenzív­a ható érvénynyel is engedélyeznek. Az eddig kötött összes cukorszerző­­dések gyárak és kereskedők vagy magánosok között érvénytelenek. A kiskereskedésben érvényes árakat a hatóságok úgy állapíthatják meg hogy a régebben kibocsátott rendelet alapján az alapárhoz hozzászámítják a költségeket és a kiskereskedőknek juttatandó hasznot, a­mi országré­­szenként tíz-tizenhat fillér között szo­kott váltakozni. Hvit fel jóslatot­ a verduni csatáról Rotterdam, február 38. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az angol lapok ma se írnak nagyon biztatóan a verduni harcokról. A Daily News megállapítja, hogy a francia jelentés, ha nem is egészen nyíltan, de beismeri, hogy a Douau­mont visszafoglalására irányuló kí­sérletek eredménytelenek voltak. A Times ezt írja: a­ Douaumont elfoglalásának nincs más jelentősége, csak az, hogy meg­mutatja, hogy meddig haladtak előre a németek. Most azonban a németek 3. oldal történetem legvéresebb harsai*6 Olasz tszdásiSets TP’égyzisből Lugano, február 28. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az olasz sajtó, a­mely a tegnapi francia hivatalos jelentés után még számított Douaumont visszafoglalás­­ára, ma ismét tartózkodó hangon , a verduni csatáról. A Secolo rendesen jól értesült párisi tudósítója ma a következőket jelenti: — A verduni csata nem csökkent hevességgel tart tovább. Sem a végét, sem az eredményét nem lehet meg­­jósolni. A német túlerővel szemben természetesen kissé vissza kellett vonni a francia csapatokat. A francia hivatalos jelentések elmosódott adatai­ból nem lehet következtetéseket levonni, de bíznunk kell az új vonalak ellen­álló képességében. A vezérkar bizo­nyára számított Verdun védelmére. Ha Verdun az ott felhalmozott hadi­anyaggal elveszne, ez tagadhatatlan sikere lenne az ellenségnek, a­mely­nek kedvét ismét fokozná, míg a szö­vetségesek között nem csekély aggo­dalmat keltene. Egyébként azonban nevetséges azt hinni, hogy Verdun eleste döntő jelentőségű lenne a há­ború sorsára. Verdünnel vagy Verdun nélkül is győzni kell. De mondják meg, hogy mit akarnak és ne enged­jék magukat megtéveszteni ! A csá­szár seregei most is Belgiumban és Franciaországban állanak ; természe­tes, hogy Páris nagy aggodalomban és gondokban él. A főváros utcái most nem valami élénkek, a színházak el­hagyatottak. Ugyanez a lap Páriából még a következő jelentést kapta: — Az óriási mérkőzés percről-percre tovább terjed és a harcok frontja már most is több mint 40 kilométer* Egyre újabb ezredek avatkoznak a harcba, a németek szakadatlanul megújítják dühös támadásaikat* Egyedül Hautmont-tól Beaumontig egymás után nyolcszor támadtak, nem törődve a francia ágyúk koncentrált tüzével. A cavvesi erdő egyes részei többször gazdát cseréltek. A tüzérség mindkét részről félelmetes erővel dől-

Next