Az Est, 1916. április (7. évfolyam, 92-120. szám)

1916-04-01 / 92. szám

. — tt.r. M ›fta *wrm.. _ _ »#.­ kmrmmm ■% Mmgjetmnik ‚félután #‚ Bgrvm tmém Arm mm mrmmAgkmm • Jtmtmim­nbmm « JIH. JglmAmm­kAuUtmémjtAmk «M*† •n«M›i›* (Um Politikai napilap •a» FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Smer hatat 6§ ég $ VII. kar illat, Erzsébetek Bernt % Kiadókivatml t VIIErzsébete kürut W—10. Fiók-k­iadóhivatatok 9 Vm, Vilmos császár-ut 14.­­«. és /...» Váci*utca ftm Wiembam * ? . Kohlmarkt 7. Tragikus titok lappang véres, sötét árnyék gya­nánt Oroszország tragédiája mö­gött. Érthetetlen és hihetetlen a józan észnek, mint lehet meg­verni a világ legnagyobb országát és legnagyobb hadseregét ? Fel­foghatatlan, hogy az orosz had­seregnek soha nem volt igazi, nagy, sorsfordító győzelme, csak néhány átmeneti sikere és szám­talan kudarca. Európai ember­nek ez egészen megfoghatatlan titok, ezt csak azok érthetik meg, a­kik az orosz világrészben éltek és tapasztalatból ismerték meg az ottani viszonyokat és az ott lakó embereket. Néha­­ egy-egy­­regényben ol­vasunk valamit, a­mi fényszóró kévéje gyanánt világít meg egy sötét zugot, vagy valamelyik újság mutat egy Röntgen-foto­gráfiát, a­melyen meglátjuk azt, a­mit a súlyos bundák s az asszonyok selyme és bársonya elrejt a szem elől. Ilyen átvilágító fénykép az a cikk, a­melyik mostanában jelent meg a Jimz­­koje Szlovo címü előkelő orosz újságban. Az új milliomosok brilliáns­­éhségéről van szó ebben az új­ságban. Az orosz nép hulla­tengerének s halott-hegyeinek ezek a hiénái és hollói hihetetlen magasra fölverték a brilliáns árát. Minden pénzt megadnak érte és minden mennyiséget át­vesznek. Ezek legnagyobb része­­rablással és csalással kereste vagyonát. A rablók és csalók mellett vannak a megvesztege­tettek ezrei. A kereskedelem és csalás között megszűnt a határ. A kastélyok és nagy gazdaságok urai brilliánsokkal takarják él homlokukon a Kain-jegyet«. Ilyen országból, ilyen emberek köréből, ilyen emberek paran­csára indulnak el a vértanúságba az orrosz katonák milliói. Az erkölcsi züllöttség, a teljes mo­rális feloszlás hullaszaga kiséri őket útjukra. Lehet-e csodálni, hogy ezt a hadsereget a balsors is kancsukával űzi a szégyen és pusztulás útjain ? Mert minden sereg az által­a morális erő által győz, a­mely mögüle, a hazából sugárzik feléje. Annak bizalma, becsülete, tisztasága győz a ka­tonák által. A világ erkölcsi rendje akadályozza meg, hogy a rothadt orosz felső rétegek há­borús kárt tehessenek egy akár­milyen kicsiny, de tiszta és tisztes «épbe». Párisi jelentés Az Est számára az entente tanácskozásának sikertelenségéről Genf, március 30. (Az­ Est kiküldött tudósítójának távirata) Rucabado, madridi újságíró, a­ki legutóbb a párisi hangu­­latról küldött érdekes tudósítást Az Est-nek, most a következő tudósítást küldi Párisból Az Est részére. — Kétségtelen, hogy a g­entast­e-h­at­almok párisi k­o­n­f­e­r­e­nc­i­á­j­a ered­m­é­n­y­te­lenül v­é­gz­ődö­tt. A legjobb forrásból a következőket tudtam meg a konferenciáról:­­ Parisban eleinte azt remélték, hogy Olaszország meg fogja üzenni a háborút Németországnak. A hadüzenet híre már széles körökben elterjedt, Cadorna azonban kijelentette, hogy csa­patait semmi körülmények között séta nélkülözheti. Döntő csapást épp úgy lehet mérni a központi hatalmakra az I­s­o­n­z­o-f­r­o­n­t­o­n, mint Franciaországban, — mondotta Cadorna. Az entente-hatalmak ekkor leg­alább arra akarták rávenni Olaszországot, hogy olyan hadüzenetet küldjön Németországnak, a­melynek semmi fontos katonai következménye nem lenne, hanem csupán arra volna jó, hogy megmutassa Olasz­ország tökéletes szolidaritását az e m­ e n t e t a t és Németországot megfélemlítse. Az olaszok ezt a javaslatot is v­i­s­z­­szautasították, mert attól tartottak, hogy ezzel német offenzívát zúdíthatnak a fejükre. Kellemetlenül érintette az itteni politikai köröket az is, hogy Orosz­ország tulajdonképpen nem is képviseltette magát a konferencián, mert Izvolszki nagykövet és Silibszky, a­ki katonai attasé Parisban, nem ka­pott teljes felhatalmazást kormányától. Csupán az volt a feladatuk, hogy kormányukat a konferencia lefolyásáról értesítsék. A párisi újságok még egy szóval sem említik az orosz szövetségest. Eleinte számítottak Szaszonov látogatására, de ez is elmaradt. Oroszországnak ezt a nyíltan hideg magatartását általában a­z angol-orosz kölcsön meghiúsulásával és azzal magya­rázzák, hogy Franciaországban nagy propagandát űz­nek Lengyelország függetlensége érdekében. Általában a leghatározottabban állíthatom, hogy a párisi konferencia legcsekélyebb pozitív határozatot sem hozott. A szükséges katonai, politikai és gazdasági egységről állapí­tottak meg egyes elméleti tételeket, a­melyeknek helyességét senki sem vitatja, de a­melyek mégis megvalósíthatatlanok, mert az ellentétes érdekek állandóan szemben állanak egymással. Nagyon kérdéses, hogy több eredménye lesz-e a leg­közelebbi konferenciának, a­mely néhány hét múlva ismét P­á­r­i­s­b­a­n ü­l ö­s­s­z­e. A párisi értekezletet többször megismétlik Lagoma, március 16 ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Carriers della Sera írja a párisi konferenciáról: A helyzet a konferen­ciának többszörös megismétlését teszi szükségessé. Ha a mostani konferen­cia hasznos munkát is végzett, a­mennyiben­ megállapította a szövet­ségesek együttműködését, az egyes , hatalmaknak a feladatát a közös mun­k­ában, a legk­özelebbi alk­alommal mérlegelni kell az eszközöket is az aka­dályokat a további előhaladás szem­pontjából. Nincsenek végleges és meg­változhatatlan tervek. La­ Lugano, március 30 . (Az Est rendes tudósítójának távirata) Salandra és Sonnino kíséretével tegnap délután öt órakor hazautazott Olaszországba. A londoni olasz nagy­követ, Imperial­ márki is velük utazik. Az olasz sajtó­ általa­ ban meg van elégedve a konferen­ciának azzal az eredményével, a­melyet a Havas-ügynökség nyilvá­nosságra hozott, de hangsúlyozza, hogy most minden attól függ, hogyan valósítják meg a határozatokat ? A többi — mondják az olasz lapok — mind csak üres szóbeszéd. La Oisi Kree bíboros nem megy Mannába Rotterdam, március 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A belga kormány kijelenti, hogy semmiféle tárgyalást nem kezdett a Vatikánnal arra nézve, hogy Mercier bíbornok érseki székhelyét a belga kormány székhelyére, Havreba he­lyezzék át. V. B. Glémenceau és a cennssta Gent, március 30. (Az Est kiküldött tudósítójának táviratai Clémenceaunak a L'N­omme En­chainé mai számába írott vezércikkét a cenzúra egészen törölte, csak a­­ szerző nevet hagyta meg! L. M. é­z angol-bailandi ttzs-inó­­összeköttetés Rotterdam, március 28. (Az Est rendes tudósítójának távirata) (Elkésve érkezett) A hollandi tengerészetügyi m­inisz­­térium közzétette, hogy Hollandia és Anglia között a távirati össze­köttetés újra helyreállott. A hírlapok azonban még nem kaptak Angliából táviratokat. W. D. Poliss­us parancsnoka Pár­is, március 30. (Magyar Távirati Iroda) A Havas ügynökség jelenti: A mi­nisztertanács ülésén Poincaré elnök rendeletet írt alá, a­melylyel D n b a 11 tábornokot kinevezi páris katonai kormányzójává és a Páris előtt levő seregek főparancsnokává M a n o n r y tábornok helyébe, a­ki egészségi okokból benyújtotta lemondási kér­vényét. Az első cserb hadosztály indulása Kor­uból Stalonikiba Berlin, március 30. (Az Est rendes tudósítójának támfala) Kopenhagen át jelentik Athénből. A jövő héten indul el Korfuból Szalonikiba az első menet­kész szerb hadosztály. Valónkban mintegy nyolcvanezer főnyi katonaság van. Ke­ r.‘ti ( K­­íTJÍK

Next