Az Est, 1916. április (7. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-01 / 92. szám
. — tt.r. M ›fta *wrm.. _ _ »#. kmrmmm ■% Mmgjetmnik ‚félután #‚ Bgrvm tmém Arm mm mrmmAgkmm • Jtmtmimnbmm « JIH. JglmAmmkAuUtmémjtAmk «M*† •n«M›i›* (Um Politikai napilap •a» FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Smer hatat 6§ ég $ VII. kar illat, Erzsébetek Bernt % Kiadókivatml t VIIErzsébete kürut W—10. Fiók-kiadóhivatatok 9 Vm, Vilmos császár-ut 14.«. és /...» Váci*utca ftm Wiembam * ? . Kohlmarkt 7. Tragikus titok lappang véres, sötét árnyék gyanánt Oroszország tragédiája mögött. Érthetetlen és hihetetlen a józan észnek, mint lehet megverni a világ legnagyobb országát és legnagyobb hadseregét ? Felfoghatatlan, hogy az orosz hadseregnek soha nem volt igazi, nagy, sorsfordító győzelme, csak néhány átmeneti sikere és számtalan kudarca. Európai embernek ez egészen megfoghatatlan titok, ezt csak azok érthetik meg, akik az orosz világrészben éltek és tapasztalatból ismerték meg az ottani viszonyokat és az ott lakó embereket. Néha egy-egyregényben olvasunk valamit, ami fényszóró kévéje gyanánt világít meg egy sötét zugot, vagy valamelyik újság mutat egy Röntgen-fotográfiát, amelyen meglátjuk azt, amit a súlyos bundák s az asszonyok selyme és bársonya elrejt a szem elől. Ilyen átvilágító fénykép az a cikk, amelyik mostanában jelent meg a Jimzkoje Szlovo címü előkelő orosz újságban. Az új milliomosok brilliánséhségéről van szó ebben az újságban. Az orosz nép hullatengerének s halott-hegyeinek ezek a hiénái és hollói hihetetlen magasra fölverték a brilliáns árát. Minden pénzt megadnak érte és minden mennyiséget átvesznek. Ezek legnagyobb részerablással és csalással kereste vagyonát. A rablók és csalók mellett vannak a megvesztegetettek ezrei. A kereskedelem és csalás között megszűnt a határ. A kastélyok és nagy gazdaságok urai brilliánsokkal takarják él homlokukon a Kain-jegyet«. Ilyen országból, ilyen emberek köréből, ilyen emberek parancsára indulnak el a vértanúságba az orrosz katonák milliói. Az erkölcsi züllöttség, a teljes morális feloszlás hullaszaga kiséri őket útjukra. Lehet-e csodálni, hogy ezt a hadsereget a balsors is kancsukával űzi a szégyen és pusztulás útjain ? Mert minden sereg az általa morális erő által győz, amely mögüle, a hazából sugárzik feléje. Annak bizalma, becsülete, tisztasága győz a katonák által. A világ erkölcsi rendje akadályozza meg, hogy a rothadt orosz felső rétegek háborús kárt tehessenek egy akármilyen kicsiny, de tiszta és tisztes «épbe». Párisi jelentés Az Est számára az entente tanácskozásának sikertelenségéről Genf, március 30. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) Rucabado, madridi újságíró, aki legutóbb a párisi hangulatról küldött érdekes tudósítást Az Est-nek, most a következő tudósítást küldi Párisból Az Est részére. — Kétségtelen, hogy a gentaste-hatalmok párisi konferenciája eredménytelenül végződött. A legjobb forrásból a következőket tudtam meg a konferenciáról: Parisban eleinte azt remélték, hogy Olaszország meg fogja üzenni a háborút Németországnak. A hadüzenet híre már széles körökben elterjedt, Cadorna azonban kijelentette, hogy csapatait semmi körülmények között séta nélkülözheti. Döntő csapást épp úgy lehet mérni a központi hatalmakra az Isonzo-fronton, mint Franciaországban, — mondotta Cadorna. Az entente-hatalmak ekkor legalább arra akarták rávenni Olaszországot, hogy olyan hadüzenetet küldjön Németországnak, amelynek semmi fontos katonai következménye nem lenne, hanem csupán arra volna jó, hogy megmutassa Olaszország tökéletes szolidaritását az e m e n t e t a t és Németországot megfélemlítse. Az olaszok ezt a javaslatot is viszszautasították, mert attól tartottak, hogy ezzel német offenzívát zúdíthatnak a fejükre. Kellemetlenül érintette az itteni politikai köröket az is, hogy Oroszország tulajdonképpen nem is képviseltette magát a konferencián, mert Izvolszki nagykövet és Silibszky, aki katonai attasé Parisban, nem kapott teljes felhatalmazást kormányától. Csupán az volt a feladatuk, hogy kormányukat a konferencia lefolyásáról értesítsék. A párisi újságok még egy szóval sem említik az orosz szövetségest. Eleinte számítottak Szaszonov látogatására, de ez is elmaradt. Oroszországnak ezt a nyíltan hideg magatartását általában az angol-orosz kölcsön meghiúsulásával és azzal magyarázzák, hogy Franciaországban nagy propagandát űznek Lengyelország függetlensége érdekében. Általában a leghatározottabban állíthatom, hogy a párisi konferencia legcsekélyebb pozitív határozatot sem hozott. A szükséges katonai, politikai és gazdasági egységről állapítottak meg egyes elméleti tételeket, amelyeknek helyességét senki sem vitatja, de amelyek mégis megvalósíthatatlanok, mert az ellentétes érdekek állandóan szemben állanak egymással. Nagyon kérdéses, hogy több eredménye lesz-e a legközelebbi konferenciának, amely néhány hét múlva ismét Párisban ül össze. A párisi értekezletet többször megismétlik Lagoma, március 16 ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Carriers della Sera írja a párisi konferenciáról: A helyzet a konferenciának többszörös megismétlését teszi szükségessé. Ha a mostani konferencia hasznos munkát is végzett, amennyiben megállapította a szövetségesek együttműködését, az egyes , hatalmaknak a feladatát a közös munkában, a legközelebbi alkalommal mérlegelni kell az eszközöket is az akadályokat a további előhaladás szempontjából. Nincsenek végleges és megváltozhatatlan tervek. La Lugano, március 30 . (Az Est rendes tudósítójának távirata) Salandra és Sonnino kíséretével tegnap délután öt órakor hazautazott Olaszországba. A londoni olasz nagykövet, Imperial márki is velük utazik. Az olasz sajtó általa ban meg van elégedve a konferenciának azzal az eredményével, amelyet a Havas-ügynökség nyilvánosságra hozott, de hangsúlyozza, hogy most minden attól függ, hogyan valósítják meg a határozatokat ? A többi — mondják az olasz lapok — mind csak üres szóbeszéd. La Oisi Kree bíboros nem megy Mannába Rotterdam, március 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A belga kormány kijelenti, hogy semmiféle tárgyalást nem kezdett a Vatikánnal arra nézve, hogy Mercier bíbornok érseki székhelyét a belga kormány székhelyére, Havreba helyezzék át. V. B. Glémenceau és a cennssta Gent, március 30. (Az Est kiküldött tudósítójának táviratai Clémenceaunak a L'Nomme Enchainé mai számába írott vezércikkét a cenzúra egészen törölte, csak a szerző nevet hagyta meg! L. M. éz angol-bailandi ttzs-inóösszeköttetés Rotterdam, március 28. (Az Est rendes tudósítójának távirata) (Elkésve érkezett) A hollandi tengerészetügyi minisztérium közzétette, hogy Hollandia és Anglia között a távirati összeköttetés újra helyreállott. A hírlapok azonban még nem kaptak Angliából táviratokat. W. D. Polissus parancsnoka Páris, március 30. (Magyar Távirati Iroda) A Havas ügynökség jelenti: A minisztertanács ülésén Poincaré elnök rendeletet írt alá, amelylyel D n b a 11 tábornokot kinevezi páris katonai kormányzójává és a Páris előtt levő seregek főparancsnokává M a n o n r y tábornok helyébe, aki egészségi okokból benyújtotta lemondási kérvényét. Az első cserb hadosztály indulása Koruból Stalonikiba Berlin, március 30. (Az Est rendes tudósítójának támfala) Kopenhagen át jelentik Athénből. A jövő héten indul el Korfuból Szalonikiba az első menetkész szerb hadosztály. Valónkban mintegy nyolcvanezer főnyi katonaság van. Ke r.‘ti ( KíTJÍK