Az Est, 1916. június (7. évfolyam, 152-180. szám)

1916-06-01 / 152. szám

Csütörtök, 1916 június 1. an « A francia kamara titkos üléses Genf, május 31. (Az Est kiküldött tudósítójának . távirata) Etriand elvileg beleegyezett a titkos kamarai ülés megtartásába, de azt kiváltja, hogy a kormány magahatározza el a titkos ülés megtartásának szükségességét és maga állapítsa meg azokat a kérdéseket, amelyeket a nemzeti védelem érdekében a titkos ülésen tárgyalni kíván. L. M. a délafrikai háború Rotterdam, május 30. (Az Est rendes tudósítójánál: távirata) Londoni hivatalos távirat jelenti: Május 25-én Norbey tábornok, a rodéziai északi angol csapatok parancsnoka 32 kilométer arcvonalon felvonult a Nyassa és Tanganyika tó között és az ellenséget arra kényszerítette, hogy Neu-Langenbergbe vonuljon vissza. Smuts tábornok megszállotta Lame pályaudvarát, míg más csapatok a Pagani folyó mentén Lesara irányában vonultak fel. A németek dél felé húzódtak vissza. V. D. A háború egyik legszebb fejezete, hogy a kis német haderő német Kelet-Afrikában és Kamerunban már két esztendeje áll ellent elszigetelve minden segítségtől az angol erőknek. Neu-Langenberg Észak-Rodézia és Kelet-Afrika határán van, az angol haderő tehát még mindig angol területen operál itten, míg Smuts tábornok Kamerunban igyekszik megtörni a németeket". Az orosz aviatika új főnöke Stockholm, május 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Pnievski tábornok főszállásmestert a légi szolgálat főnökévé nevezték ki. Bryk. A finnek és a háború Berlin, május 30 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Frankfurter Zeitung-nak jelentik Krisztiániából. Branting Hjalmar ainnországi helyzetről nyilatkozott és azt mondta, nem merné állítani, hogy az aktivisták mozgalmát egyszer s mindenkorra leverték, mert tény az, hogy még mindig nagy propagandát fejtenek ki és felkelésre akarják túrni a népet. Azt szeretnék, ha Finnországban is megtennék azt, amit az írek tettek. Az összes finn pártok körében vannak hívei ennek a mozgalomnak, és bár sokan vannak az Ellentáborban is, mégsem lehetetlen, Hogy a mozgalomnak forradalom lesz a vége. Oroszország, tekintettel az írországi eseményekre, minden valószínűség szerint a legerélyesebben fog szembeszállni a mozgalommal és még jobban el fogja nyomni a finneket, aminek az lesz a következménye, hogy a Svédországban élő aktivisták agitációja még fokozódni fog. A veszély nagy és minden nap beállhat valami bonyodalom. de. mmmionnal megszüntet mindenféle izzadást. — Készíti: scsnvéd drogéria, Budapesti II., Attialsörút 2. szám. Kormányrendelet az új termés értékesítéséről Magánosok is elláthatják magukat gabonával A hivatalos lap mai száma közli a kormány 1750—1916. M. E. számú rendeletét az 1916. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermésnek zár alá vételéről. A rendelet meglepetésszerűen érkezik, mert még az utolsó pillanatban nagy ellentétek voltak és azt hitték, hogy még hosszabb ideig fog tartani, míg az illetékes tényezők megállapodásra tudnak jutni. Úgy látszik, ez várat-lani, gyorsan megtörtént és az eredmény az, hogy tulajdonképpen egyik álláspont sem győzött, hanem nagyjából és egészében megmaradtak a tavalyi rendszer mellett. Fővásárló lesz az idén is a Haditermény Részvénytársaság, azonban, mint tavaly, 1918 október 15-ig az idén is vásárolhatnak magánosok és törvényhatóságok, ami előreláthatólag megint olyan zavarokat és a maximális árak körül ugyanolyan visszaéléseket fog megteremteni, mint aminőket tavaly láttunk. A rendelkezések legfontosabb újítása, hogy a havonkénti és fejenkénti gabonaadag mennyiségét felemelték nyele kilogramról tia kilogramra. A mezőgazdasági népesség fejenkénti és havonkénti gabonamennyiségét tizennyolc kilogrammban állapították meg. A tengeriről még nem történt intézkedés. . A rendelet főbb rendelkezései a következők : Az első szakasz kimondja, hogy az 1016-ik évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermés csak a rendeletben megállapított módon használható fel, illetve értékesíthető. A termelő szükséglete A második §. szerint a termelő a zár alá vett termésének azt a részét, amelyet saját házi és gazdasági szükséglete céljaira 1917 augusztus 15-ikéig igényelhet, erre a célra szabadon felhasználhatja. Házi szükséglet címén havonként és fejenként tizennyolc kilogrammot használhat fel búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve, és pedig azon személyek számára, akik a termelő háztartásában rendszerint természetbeni ellátást élveznek. Gazdasági szükséglet címén csak a természetben kiszolgáltatandó tevénybeli járandóságok (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, aratórésze, cséplőrésze, konvenciója), a vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. Külön rendeletfog intézkedni, hogy a termelő saját mezőgazdasági szeszfőző és más üzemében a zár alá vett termésből mennyit dolgozhat fel. A harmadik szakasz kimondja, hogy a házi gazdasági szükségletet meghaladó mennyiségeket csak a H. T., illetve ennek bizományosai, továbbá olyan személyek számára szabad eladni, akik vásárlásra jogosítva vannak. A termelő a saját szükségletét meghaladó termésével más módon nem rendelkezhetik. A negyedik szakasz szerint tilos a termelőnek a termés zár alá vett részét annak a törvényhatóságnak a területéről, ahol a gazdasága van, elszállítani. Elraktározás, vagy a megengedett felhasználás végett azonban a járási főszolgabíró (városi polgármester) engedélyével más törvényhatóság területén lévő gazdaságába, vagy háztartásába is elszállíthatja. Beszerzés A fogyasztóközönséget a legjobban érdekli az 5. §., amely így szól : Aki maga nem termelő, vagy akinek saját házi és gazdasági szükségletét saját termése nem fedezi, az 1016. évi október hó 15. napjáig a községi elöljáróság (városi polgármester) által részére kiállított vásárlási igazolvány alapján jogosítva van a saját házi szükségletére búzát, rozsot, kétszerest, kölest és árpát,gazdasági szükségletére pedig, búzát annak a községnek a területén, ahol lakik, készáruvétel útján minden közvetítő kizárásával bármely termelőtől vásárolni; a járási főszolgabíró (városi polgármester) által részére kiállított vásárlási igazolvány alapján pedig jogosítva van ugyancsak 1916. évi október hó 15. napjáig a saját gazdasági szükségletére bármely törvényhatóság területén rozsot, kétszerest, kölest, árpát és zabot készáruvétel útján minden közvetítő kizárásával bármely termelőtől vásárolni. Városi törvényhatóságok területén tartott állatok birtokosai állataik eltartására, valamint közintézetek és húsznál nagyobb állatlétszámmal dolgozó ipari vállalatok akár városi törvényhatóság területén, akár másutt tartott állataik eltartására annak a községnek (városnak) területén kivnd, ahiol állataikat tartják, a jelent. alapján nem vásárolhatnak. A törvényhatóság első tisztviselőjének indokolt felterjesztésére a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel és a földművelésügyi miniszterrel egyetértőleg megengedheti, hogy az illető törvényhatóságokhoz tartozó községek elöljáróságai (városi polgármester) által kiadott vásárlási engedélyek alapján a fél háztartási szükségletére ne csak az illető község (város) területén, hanem a törvényhatóság területén más községekben (városban) is vásárolhasson. A saját házi és gazdasági szükséglet megállapításánál csak a jövő 1917. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időt lehet számításba venni. * Házi szükséglet címén a mezőgazdasággal vagy más őstermeléssel foglalkozó fogyasztó a naponkinti és fejenkinti 400 gramm liszt adagnak — a vámőrlő díj, az elomlás és a korpa számbavételével — megfelelő, terménymennyiséget, vagyis búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve csak 18 kilogrammot, más fogyasztó pedig a vámőrlődés, az elporlás és akorpa számbavételével csak 10 kilogrammot vehet fejenkint és havonkint számításba azon személyek után, akik a fél háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. Gazdasági szükséglet címén az első bekezdésben említett hatóság által kiállított vásárlási igazolvány alapján mezőgazdasági üzemek birtokosai csak az általuk természetben kiszolgáltatandó terményben járandóságokra, a vetőmagra, valamint a tenyész- és haszonállataik eltartására és hizlalására szükséges, és a saját termésükből nem fedezhető terménymennyiséget, egyéb üzemek birtokasai csak a vállalatukban alkalmazottak terménybeli járandóságaira és a vállalat folytatásához szükséges igavonó állatok eltartására szükséges terménymennyiséget , mások, pedig csak a saját háztartásuk céljára és a foglalkozásuk vagy hivatásuk teljesítése rendelt állatok eltartására szükséges terménymennyiséget vásárolhatják. A lakosság ellátása A gabonával és liszttel el nem látott lakosság megfelelő ellátásának biztosítása az illetékes miniszterek által kiadandó utasítások szerint a törvényhatóságok feladata lesz. A törvényhatóságok az erre a célra szükséges gabonát és lisztet a Haditermény r.t.-tólogják beszerezhetni. Az állatállomány (ló, szarvasmarha, sertés, baromfi, stb.) eltartására szükséges termény biztosítása céljából az illetékes miniszterek törvényhatóságoknak, közintézeteknek, továbbá húsznál nagyobb állatlétszámmal dolgozó ipari telepeknek és vállalatoknak megengedhetik, hogy 1916 október 15-ig a H. T. útján annyi árpát és zabot vásárolhassanak, mint amennyi az ottani állatállomány takarmányozására 1917 aug. 15-ig szükséges lesz. (8. §.). Kereskedők (szövetkezetek), ha a gabona adásvételével eddig is foglalkoztak, a H. T. által a kereskedelmi miniszter utasításainak megfelelően kiállított vásárlási igazolvány alapján üzleti telepük törvényhatóságának területén a termelőktől búzát, rozsot, kétszerest, kölest, árpát és zabot vásárol, hatnak, de csak oly termelőtől, akinek eladásra szánt termése e terményekből együttvéve legfeljebb száz métermázsát tesz ki. Az így vásárolt termésmennyiségeket azonban a vevő csak a H. T.-nek adhatja el. (10. §.) .Azt, hogy ipari szeszfőzésre, serfőzésre és malátagyártásra, valamint ipari feldolgozásra és mezőgazdasággal kapcsolatban nem lévő hizlalásra az idei termésből mely mennyiségeket lehet feldolgozni, külön rendelet fogja megállapítani. (11. §.) Az őrlés Bármely malomvállalat csak vámőrlést elégelhet. Az őrlési vám százalékát, amely azonban a gabona tíz százalékánál nagyobb nem lehet, a törvényhatóság állapítja meg. A Haditermény által a malomvállalatnak őrlés végett átadott terményekre ez a rendelkezés nem vonatkozik. (12. g.) A malomvállalat, a vámőrlés révén nyert készleteket a, H. T.-nek köteles felajánlani. Más részére gabonát,lisztet, vagy bármely malom terméket ,eladni a malomvállalat nincs jogosító. (13. g.) A gabonanemneli adásét óla a kormány által megállapítottnál magasabb áron nem történhetik. A maximálásra vonatkozó rendelet később fog megjelenni. (14 §) A 15 .§. az ügyletek jogérvényességéről, a 16. §. a büntető intézkedésekről rendelkezik. Ezek közt legfontosabb az, hogy aki a rendelet bármely pontját megszegi, hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Azonkívül, a készletek elkoboztatnak. A rendelet még megállapítja,hogy érintetlenül érvényben maradnak a vámkülföldről való behozatalra, a pénzügyőrség ellenőrző szerepére, a szállítási igazolványok kiadására, a H. T. bizományosaira megállapított, valamint az elővételi üzletek érvénytelenségéről eddig kiadott rendeletek. A rendelet 1916. június elsején lép életbe és hatálya a magyar szent korona összes országaira kiterjed. (22. §.)