Az Est, 1916. július (7. évfolyam, 181-211. szám)

1916-07-01 / 181. szám

Budapest, 1916 * Szombat f Előfizetési árak: Egy hónapra•* «• 2.— korona Negyedévre « M 5.— korona Egész évre,. M M 20.— korona Megjelenik délután, m 1- es szám­­ára az országban 170., Ausztriában 3 fi­té indén közleményünk után* ,nyomása tilos Politikai napilap »•« Felelős szerkesztő : Miklós Andor VII. évfolyam * /61. szám. Szerkesztőség 2 ali• kerület, Erzsébet körut la K,i­ad­óh­ivat­als OHErzsébetékoz az IS—*20» Flókzkiadó hivatalok t II,m Vilmos császárját Iá, ex. és IV., Váci»utca 12. Wienben­­ Kohlmarkt 7. Nem az új adók,­ ­ az ország nagyobb megterhelése aggasztja és nyugtalanítja a gon­dolkodni tudó embereket, hanem­­ az a radikális hozzányúlás, az a­­ gyökeres átalakítás, a­mivel a pénzügyek minisztere az új be­vételeket elő akarja teremteni. Nemcsak új adók behozataláról, nemcsak hatalmas háborús nye­reségek és háborús vagyonok ter­mészetes megadóztatásáról, ha­nem egész adórendszerünk gyö­­­­keres megváltoztatásáról van itt szó. Ez az, a­mi ma, a dolgok legnagyobb fokú ideiglenességé­­­nek­­idejében minden művest­­ elmét és minden aktív lelki­ismeretet kell hogy izgalomba hozzon. Az adózás régi rendjének gyö­keres átalakítása, egy szükséges, de ideiglenes háborús megoldás helyett, nem látszik helyesnek. A háborús Európa földje ma egy háborgó lávatenger, forró, fo­lyékony és romboló, hogyan lehet erre véglegeset építeni? Nem frázis, hogy e katasztrófa után öreg világunknak egészen uj áb­rázata lesz, egészen uj lelke és uj erkölcse. A háború után uj leltárt kell majd készítenünk. Uj népszám­lálást kell majd rendezni. Újra kell összeszámlálnunk állatállo­mányunkat. Számolnunk kell majd a rengeteg rokkant és beteg emberrel, a munka hallatlan meg­szaporodásával s a munkások fájdalmas megcsappanásával. Ma még nem tudhatjuk, mennyi öz­vegy, mennyi árva szakad az állam nyakába, ma még el sem lehet képzelni azoknak a köte­lességeknek számát, természetét és nagyságát, a­melyek a béke első napj­ától kezdve várnak ma­j­d az államra. Mindezt és még igen sok mást nem is sejtve, hogyan gondolhat­­ a kormány az adórendszer for­­­­radalmi és végleges megváltoz­­­­tatására ? Az ideiglenességnek­­ ezekben a kritikus napjaiban­­ szabad-e e téren véglegeset, a messzi jövőt érintő és terhelő megoldást teremteni ? Sem a kor­mányt, sem a parlamentet nem bántják ilyen kételyek. Most megint látjuk, hogy a parlament­­­ben alig van tanult és hivatott­­ politikus, egyik párton sem mu­tatkozik pénzügyekben s gazda­sági tudományokban képzett elme, a­ki utat tudna mutatni, a­ki bírálni nemcsak tudna és merne, de arra hivatott is lenne. Nagy harcok Kolomen előtt Gs. és kir. sajtóhadiszállás, június 29. (Az Est haditudósítójától) (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) Az az erős ellenállás, a­melyet a Dnyesztertől északra és a Strupa men­tén húzódó frontunk az orosz táma­dásokkal szemben tanúsít, arra indí­totta az ellenséget, hogy megkísé­relje a Dnyesztertől délre levő frontunk áttörését. E­ célból nagy erőket vont össze Sniatyn vidékén és Bukovina északi részében. Ezek az orosz csapatok a Taiffi mindkét­­partján, a sniatyn— kolomeai ütés vasút mentén nyomul­tak előre nyugat felé. Az orosz áttö­rési kísérlet első­ célja a Pruth északi partján levő vasúti és országút-csomó­­pont: K o 1 o ja e a. Az oroszok negyven kilométer széles fronton tá­madtak itt erős tüzérségi tüzeléssel, majd mélyen tagozott sűrű támadó oszlopokkal nyomultak előre árkaink ellen. Bár az ellenség itt ismét jelenté­keny túlerőben volt, a mieinknek mégis sikerült visszautasítani az is­mételt támadásokat. A­hol behatol­tak állásainkba, ott elkeseredett kö­zelharcok fejlődtek ki, melyekben vé­gül is a mieink maradtak győztesek. A harcokban, a­melyek egyforma he­vességgel folytak késő estig, az el­lenség véres vesztesége­ket szenvedett s még­sem sikerült elérnie" célját. Este azonban az orosz túlerő elleni védelem sikere céljából frontunk­ egy részét vissza­vontuk a Kolomeától keletre levő é­s a felső Ceremos-v­ölg­y ma­gaslatain húzódó állá­sokba. A Kolomeától keletre vívott har­cokkal egyidőben túlerőben levő orosz csapatok megtámadták állá­sainkat a Dnyeszter-kanyarulatnál, N i e z v i s k­a mellett, a Kolomeá­­ból Obertynen át a Dnyeszterhez vezető útnál. Az ott álló magyar és osztrák csapatok visszaverték a tá­madást. Az oroszak röviddel ezután megismételték a támadást, de ez is az előbbi sorsára jutott. Tovább északra nem került sor nagyobb ak­cióra. Torn­yniában nem csökkenő he­vességgel folyik tovább a szívós küz­delem az orosz túlerővel. Novo-Pocsa­­jevnél az eperjesi 67. közös gyalog­ezred tüntette ki magát. A front déli szárnyán az orosz lovasság és gyalogság a folyó­völgyeken át tapogatózva próbál előre menni a hegyvidéken elfoglalt új állásaink felé. Mindenütt, a­hol támadást intézett, így legutóbb Izvor­­nál, a Szursava forrásvidékén, vissza­vertük. E. Lennhoff. Linsingen sikerei 35 kiiomiSem^i térhódítás Voihyniihan Berlin, június 30. (Az Est jelentése) Az orosz harctéri helyzetről a Berliner Lokalanzeiger a következőket közli: L­i n s­i­n g­e­n hadseregcsoportjának idejekorán tör­tént beavatkozása és volhyniai ellen­­offenzívája következtében teljesen meghiúsultnak tekinthető az orosz hadvezetőség nagyszabásúnak kür­töli haditerve, a­melyet a tizenkét napos offenzívával kezdett meg. Nemcsak mindenütt meg­álloit as orosz támadás, hanem úgy­szólván minde­­nütt visszavonulóban van­­nak az orosz csapatok és az a térhódítás, a­melyet offenzív­á­­jukkal elértek, rohamosan zsugoro­dik össze. Linsingen tábornok had­seregcsoportjának körülbelül száz­húsz kilométeres frontján a sereg­, részek koncentrikus előrenyomulás­sal közelednek Luekhoz s annak minden pontjától már csak 35 kilométer a távolság. Sokulná! Linsingen seregének bal­­szárnya a magyar és osztrák csapatokhoz csatlakoz­ik, a melyek a Styr-vonalat védik s egé­szen Kolktig terjednek ki. A Lipa mellett is egymást támogatva küzde­nek a német csapattestek a magyar és osztrák csapatokkal, a melyek itt és az Ikvánál néhány nap óta erőteljes és szívós defenzívában összeköttetést tartanak fenn e seregrész és a Strypa­­ balpartján minden orosz támadásnak hősiesen ellentálló német, magyar és osztrák hadseregcsoporttal, gróf Bothmer bajor tábornok seregé­vel. Az ellenoffenzíva megindinána. óta június, 16-ig 61 orosz tiszt és 11.094 orosz katona esett a mi fogságunkba, két ágyút zsákmányoltunk és 54 gépfegyvert. Jókora tért hódít­ottunk vissza, a­mely­nek mélysége átlagosan 35 k­i­l­o­m­é­t­e­r. Ez eléggé meg­nyugtató ahhoz, hogy ezentúl is a legteljesebb bizalommal és remény­kedéssel várjuk a fejleményeket. Az olasz „offenziva“ már lassabban halad Lugano, június 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Corriere della Sera az olasz harctéri helyzetről szóló cik­kében megállapítja, hogy az ola­szok előnyomulása, mely eddig minden fáradság nélkül haladt a kiürített állásokban, most már kezd akadályokba üt­közni. Az ellenségnek gépfegy­verekkel gazdagon felszerelt gyalogos különítményei kihasználják a hegyi terep számos vádpontját, a szakadé­kokban leselkednek, mialatt tüzérsé­gük már elfoglalta az új állásait. A S­e­c­c­­­o reméli, hogy hama­rosan sikerülni fog az ellenséget a határ mögé visszavetni, s akkor azután az Ortler-csoport és a Dolomitok felé kell ügyelni, mert Cadorna meg fogja kezdeni az offenzívát. La A Times veszteség nélküli visszavonulásunkról Berlin, június 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Lokalanzeiger-nek, jelentik Há­gából . A Times részletes tudósítást közöl Vicenzából a magyar és osztrák­ csapatok visszavonulásáról. A tudó­sító az olaszok minden győzelmi mámorával szemben a következő szavakkal végzi cikkét: Az olaszok elvesztették az érintke­­zést az ellenséggel. Ezzel is bebizo­nyosodott, hogy a magyar és osztrák hadvezetőségnek az ellenség nyo­mása nélkül történt önkéntes vissza­vonulásáról szóló jelentése, a­melyet olasz hivatalos oldalról cáfolni igye­keztek, igaz volt és bebizonyosodott az is, hogy a visszavonulás veszteség nélkül történt. Ke. Az olasz király Asiagóban Berlin, június 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az olasz király tegnapelőtt Asiagóba cektácLU Ke., '■ Jīn ^ ' V 1

Next