Az Est, 1916. július (7. évfolyam, 181-211. szám)

1916-07-01 / 181. szám

-1. oldal Szombat, 1916 Julius /• Ék tolvaj postassolta mmmmmmt® vallomását bonyodalmak a 160.986 koronás postaláda körül — Az Est tudósítójától — Ma reggelre kiderült, hogy a 160.000 koronás postalopás dolgában meg­indított nyomozásnak szilárd ténybeli adatai alig vannak. Az eddigi nyomo­zás teljesen eredménytelen, és ma olyan bonyodalmak támadtak, hogy kevés­­ reménységünk van arra, hogy a 160.000 korona egyhamar megkerül. A bűnügyben ma váratlan fordulat történt. Puskás István postaszolga, a­ki eddig azt állította, hogy Bara Sámuelnek adta át a 160.000 koronát, ma reggelre módosította vallomását. Most már nem állítja határozottság­gal, hogy Bara bűntársa volna. Újab­ban azt mondja, hogy nem tudja biztosan, hogy a 160.000 koronát­ Gödöllőn adta-e le, vagy másutt. Puskás István tegnapelőtt este meg­győzően adta elő, hogy Sarának része van a dologban és a nyomozás vezetői ezt neki el is hitték. Bara Sámuel kez­dettől fogva a mai napig állhatato­san tagadta és tagadja, hogy tud a bűncselekményről. Mikor közölték vele, hogy mivel gyanúsítják, meg­ijedt s azóta gyakran egész apatiku­­­­san viselkedik, néha azonban elfogja­­ az elérzékenyülés, ilyenkor sir és jaj­gatva hangoztatja ártatlanságát. Bara Sámuel alibijének igazolására­­ előadta,hogy a postacsomag eltűnésé­nek estéjén, fél nyolc órakor is kint­­ volt a gödöllői állomáson. Akkor is vonat érkezett.. Ennek a vonatnak is volt mozgópostája, az onnan ka­a­pott csomagokat felesége "segítségé­­­­vel vette át. Baráné ugyanis kisegítő­­i­ként működik a gödöllői postánál,­­ ezért a munkáért havonkint 12 koro­­­­nát kap. A budapesti kassai vonat­­­­nak 8 óra 42 perckor kellett volna­­ befutnia a gödöllői állomásra. Néhány­­ percet azonban késett. Puskás Ist­­­­vántól két kézi csomagot vett át. I Puskás később kidobálta a közönsé­ I ges postacsomagokat s ekkor hallotta­­ azt a megjegyzését : I — Vigyázz­a­nkézire«. ! Ezt a kijelentést, mint már tegnap­­ is közöltük, Bara arra értette, hogy­­ az egyik kézi csomag nagyon nehéz,­­ azért figyelmezteti Puskás, hogy el­­ ne ejtse. Kint a pályaudvaron feltette a­­ kézi csomagokat és a postacsomagokat­­ kocsijára. Még mielőtt elhajtott volna, a Furulyás nevű gödöllői lakos arra­­ kérte, hogy három podgyászát vigye­­ be a kocsiján. Bara vállalta a dolgot , s azután elhajtott a gödöllői postára.­­ A postamester, a­ki éppen a posta­­i helyiség redőnyeit lehúzta, pontosan­­ emlékszik arra, hogy mikor, Bara a­­ hivatal elé érkezett, negyedtiz óra .! volt.­­ Bara azután elhajtott Furulyásék­­i­hoz, onnan pedig haza. Lovának ta- s kormányt adott, este tíz óra ehetett,­­ a­mikor efeküdt. Szerepelt még a nyomozásban egy­­ abrosz is, a­melyet tegnap láttak Baránénál. Az volt a feltevés, hogy­­ ta­án Baráné rejtette el a postacso­­­­magot az abrosz alatt. Ez a kombi­náció azonban megsemmisült, mert kétségtelenül megállapították, hogy­­ Baráné ugyanakkor, mikor a kassai vonat a gödöllői pályaudvarra bero­bogott, egy kereskedőnél lisztet vásá­rolt, azt tette az abroszba és azután­­ kiment a mezőre apjával együtt dol­­­­gozni A rendőrségi nyomozás komoly alapnak tekintette Puskás Istvánnak Bara Sámuelre vonatkozó terhelő vallo­mását. Egy-két árnyalat igazolni is látszott Puskás vallomásának hite­lességét. Főként a »Vigyázz a kézire« kijelentés. Puskás vallomása során többek közt azt mondotta, hogy nemcsak azért szemelte ki eltulajdonításra a gölnicbányai kézi csomagot, mert an­nak volt a legnagyobb értéke, hanem azért is, mert, úgy tervezte, ha majd felelősségre vonják, azt fogja mon­dani, hogy a gölnicbányai kézi csomag azért került a gödöllőibe, mert mind a két helység neve G betűvel kezdő­dik, s e miatt történt a tévedés. Később mondotta aztán, hogy Bara Sámuellel közösen eszelte ki a tervet és a pénzt neki adta át azzal, hogy az közös tulajdonuk lesz. Hosszasan faggatták Bara Sámuelt, de a gödöllői postaszolga kétségbe­esve hangoztatta, hogy nem tud a pénzről, neki nincs része a dolog­ban. Miután azonban gyanúsnak tar­tották, azt vizsgálták, hogy vallomá­sának adatai megfelelnek-e a való­ságnak. Kiderült, hogy Bara Sámuel vallomásának minden részletében haj­szálnyi pontossággal igazat mondott. Bara Sámuelt továbbra is gyanúsí­tottként kezelték. Megtudták róla, hogy öt percnyire a gödöllői állomás­hoz öt hold földet bérelt. Dr. Németh Lipót fogalmazó vezetésével több de­tektív kiment vele a földre s ott ala­posan figyelték mindkét oldalról a postaszolga szemjárását. Azt vizsgál­ták, hogy nem irtózik-e a föld vala­melyik részétől, vagy pedig nem pis­­log-e valahova. Az volt ugyanis­ a re­ménységük, hogy a büntetlen előéletű ember szellemi berendezkedése nem rendelkezik azzal a nyugodtsággal és konoksággal, a­mely a viharedzett bűnösöket jellemzi. Bara Sámuel mind­végig nyugodt volt és ez a viselkedése az ártatlan ember látszatát kel­tette. A gödöllői postaszolga a gödöllői vonat megérkezése után a királyi kastély parkjának kocsiútján hajta­tott keresztül, mert erre a postának engedélye van. A park útjait is végig­járták vele, de sehol sem találták nyomát az eltűnt postaládának. Bara Sámuel tökéletesen igazolta alibijét. A postamester vallomásából tudjuk, hogy máregyed tíz órakor már a gödöllői postahivatalban volt s az is bizonyos,­ hogy azután Furulyá­­sékhoz hajtott. Az is kétségtelen, hogy a vasúti állomásról egyenesen a postára hajtott. Valószínűnek lát­szik az is, hogy útközben sehol sem szállott le kocsijáról. Ha e megálla­pítások dacára ő rejtette el a pénzt, akkor ezt, úgy cselekedtek, hogy ta­núja sohasem lesz. Ha Bara részes a dologban, most már majdnem bizo­nyos, hogy egyedül rejtette el a pénzt s igy a 160.000 korona csak akkor kerülhetne meg, ha Bara elő­adná. A nyomozás beismerő vallo­más nélkül nem fogja felkutatni a hiányzó postacsomagot. Értesülésünk szerint Puskás István ma reggel változtatta meg vallomá­sának azt a részét, a­mely Bara Sámuelre terhelő. Az ingadozó be­szédű postaszolgát előbb dr. Nagy Károly detektívfőnök hallgatta ki. később pedig elvitték Czövek Sándor rendőrkapitány­ elé, a­ki ma délelőtt jegyzőkönyvet vett fel Puskás István vallomásáról. A rendőrség a jegyző­­könyvi kihallgatás után fog tiszta képet, kapni Puskás István szava­hihetőségéről. A rendőrségen különben azt is be­szélik, hogy Puskás egyáltalán nem módosította vallomását. Salis-Seewis főkormányzó Szerbia pacifikálásáról Berlin, június 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Berliner Tageblatt Belgrádba kül­dött munkatársa beszélgetett gróf Salis-Seewis főkormányzóval, a­ki a következőket mondotta neki: — Szerbiát az előző véres háborúk kimentették és a csalódás érzése mellé járult a béke és a nyugalom után való vágyakozás is. Ezzel függ össze, hogy mindazok az elemek, a­melyek az ország politikai szenvedélyességének a kihasználásából éltek, jelenleg Szer­bia határain kívül tartózkodnak és ezek a megtévedt koponyájú agitáto­rok jelenleg Franciaországban vesze­kednek az olaszokkal a dalmát szi­getek­ miatt. Ezekre az emberekre itt az országban alig hallgatna valaki, noha arról a reménységről, hogy Szer­biát sértetlen és független állapotába visszaállítják, a lakosság még nem mondott le. — Ellenségeink m­inden egyes sike­rénél, bármily kicsiny és átmeneti is, észreveheti az ember, hogy ez a­­reménység mennyire feléled. A po­litikusoknak és agitátoroknak, va­lamint a politikával foglalkozó pópák­nak alaposa megkötöttük a­­ kezét. Mikor átvettük az ország közigazga­tását, a lakosság közel volt az éh­­halálhoz. Gabonát és gépeket osztot­tunk ki, hogy biztosítsuk a lakosság és a megszálló csapatok élelmezését. A községi adók mellé állami adó­tervezetet is készítettünk, a­mely ez idő szerint a monarchia illetékes körei, előtt fekszik.­­ Ez idő szerint a pénzforgalom sza­­bályozásának kérdésével foglalko­zunk. A dinár értéke mostanáig 50 fillérben volt megállapítva, ténylege­sen azonban a dinár értéke, különböző körülményeknél fogva, a mi pénzünk rovására, igen nagy volt. Többek kö­zött például a francia ormány, hogy a külföldre menekült gazdag szerbe­ken segítsen és, hogy nekünk nehéz­ségeket támaszszon, kijelentette, hogy a dinárt három és fél millió erejéig nyolcvanhat centime-os árfolyammal veszi át. Ennek következtében­ a­ dinár értéke Szerbiában is rendkívül emelkedett, noha a francia kormány nem tartotta meg mindenben ígéretét. Most meg fogjuk állapítani a korona árfolyamát még­pedig úgy, hogy egy koronáért két dinár fizetendő. Ezenkívül az or­szágban található összes dinárokat lebélyegezzük és a meghatározott idő elmúltával le nem bélyegzett di­nárt nem fogadunk el­­többé a for­galomban. Ennek oka az, hogy mivel a szerb ércfedezetet és papírpénz­­gyártó készülékeket külföldre szállí­­tották, bennünket az a veszély fenye­get, hogy a szerbek korlátlan mérték­ben nyomatnak papírpénzt. Érdekes lesz megfigyelni, — folytatta a főkor­­­m­án­yz, hogy a lakosság milyen mértékben fogja lebélyegeztetni a di­nárt és mennyire fog igyekezni, hogy koronára beváltsa ? Ebből majd meg­állapíthatjuk, hogy tulajdonképpen a nép hisz-e még reményeiben és gon­dolja-e, hogy az elűzött kormány visszatér az országba. de. Briand az angol fronton Zürich, június 30 A Matin jelenti, hogy Br­iand mi­niszterelnök visszatért az angol front­ról s a kamarai képviselők körében kijelentette, hogy feltétlenül meg­bízik a szövetségesek erejében, annyi­val is inkább, mert az angol fronton is olyan intézkedéseket tapasztalt, a­melyek egyenesen bámulatba ej­tették. Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, június 30. A főhadiszállás közli: Irak-front. Nem volt válto­zás. Az orosz haderők, a­melyek a Ser­­mittől keletre levő területre vonultak vissza, csapataink erőteljes üldözése következtében Kerindnél lévő állá­saikban nem tudták magukat tartani. Orosz utóvédeket, a­melyeket He­­rindtől nyugatra észrevettünk, nyom­ban elűztünk. Csapataink, a­melyek herinden túl jutottak, az ellenséget Kermandsah irányába üldözték. Kaukázus-front: A jobb­­szárnyon semmiféle harc. A centrum­ban járőrök összeütközése, a­melyek folyamán néhány foglyot ejtettünk. A balszárnyon előnyomuló csapataink sikeres harcok után az ellenségnek további állásait foglalták el. Egy el­lenséges zászlóaljat a mi­ tüzérségünk hatásos tüzelés alá vett és szét­ugrasz­tott­ Három ellenséges hadihajó, a­mely S­z­m­i­r­n­a vizein cirkált, eredmény­telenül néhány lövést adott le a partra. Mi azonnal viszonoztuk a tüzelést. Az arcvonal többi részén semmi jelentős. eA^AArAl^^A^CA/WV^IW^/WUVW Az entente megkezdi az általános offenzívát Lugano, június 29. A Secolo párisi tudósítója jelenti: Az oroszok■ nemcsak­ hogy folytatni fogják eddigi erőfeszítéseiket, hanem tovább északra is ki fogják terjeszteni­­ azokat. Párisban egyáltalán nem állapítottak meg valami pontos ter­vet és dátumot a szövetségesek egy­idejű offenzívájára vonatkozólag, csupán azt határozták el, hogy töké­letesítik és befejezik, az előkészüle­teket. Miután azonban a magyarok és az osztrákok Dél-Tirolban, a né­metek pedig Verduinnél megelőztek a támadással, a szövetségesek meg­állapodtak, hogy az előkészületeket siettetik és a támadást megkezdik. La. Milyen idő várható? Túlnyomóan, száraz idő várható, lassú hőemelkedéssel Sürgöny prognózis: Melegebb, elvétve csa­­padék, zivatarok­. déli hőmérsék­­let: 20­5 fok .

Next