Az Est, 1916. július (7. évfolyam, 181-211. szám)
1916-07-01 / 181. szám
-1. oldal Szombat, 1916 Julius /• Ék tolvaj postassolta mmmmmmt® vallomását bonyodalmak a 160.986 koronás postaláda körül — Az Est tudósítójától — Ma reggelre kiderült, hogy a 160.000 koronás postalopás dolgában megindított nyomozásnak szilárd ténybeli adatai alig vannak. Az eddigi nyomozás teljesen eredménytelen, és ma olyan bonyodalmak támadtak, hogy kevés reménységünk van arra, hogy a 160.000 korona egyhamar megkerül. A bűnügyben ma váratlan fordulat történt. Puskás István postaszolga, aki eddig azt állította, hogy Bara Sámuelnek adta át a 160.000 koronát, ma reggelre módosította vallomását. Most már nem állítja határozottsággal, hogy Bara bűntársa volna. Újabban azt mondja, hogy nem tudja biztosan, hogy a 160.000 koronát Gödöllőn adta-e le, vagy másutt. Puskás István tegnapelőtt este meggyőzően adta elő, hogy Sarának része van a dologban és a nyomozás vezetői ezt neki el is hitték. Bara Sámuel kezdettől fogva a mai napig állhatatosan tagadta és tagadja, hogy tud a bűncselekményről. Mikor közölték vele, hogy mivel gyanúsítják, megijedt s azóta gyakran egész apatikusan viselkedik, néha azonban elfogja az elérzékenyülés, ilyenkor sir és jajgatva hangoztatja ártatlanságát. Bara Sámuel alibijének igazolására előadta,hogy a postacsomag eltűnésének estéjén, fél nyolc órakor is kint volt a gödöllői állomáson. Akkor is vonat érkezett.. Ennek a vonatnak is volt mozgópostája, az onnan kaapott csomagokat felesége "segítségével vette át. Baráné ugyanis kisegítőiként működik a gödöllői postánál, ezért a munkáért havonkint 12 koronát kap. A budapesti kassai vonatnak 8 óra 42 perckor kellett volna befutnia a gödöllői állomásra. Néhány percet azonban késett. Puskás Istvántól két kézi csomagot vett át. I Puskás később kidobálta a közönsé I ges postacsomagokat s ekkor hallotta azt a megjegyzését : I — Vigyázzankézire«. ! Ezt a kijelentést, mint már tegnap is közöltük, Bara arra értette, hogy az egyik kézi csomag nagyon nehéz, azért figyelmezteti Puskás, hogy el ne ejtse. Kint a pályaudvaron feltette a kézi csomagokat és a postacsomagokat kocsijára. Még mielőtt elhajtott volna, a Furulyás nevű gödöllői lakos arra kérte, hogy három podgyászát vigye be a kocsiján. Bara vállalta a dolgot , s azután elhajtott a gödöllői postára. A postamester, aki éppen a postai helyiség redőnyeit lehúzta, pontosan emlékszik arra, hogy mikor, Bara a hivatal elé érkezett, negyedtiz óra .! volt. Bara azután elhajtott Furulyásékihoz, onnan pedig haza. Lovának ta- s kormányt adott, este tíz óra ehetett, amikor efeküdt. Szerepelt még a nyomozásban egy abrosz is, amelyet tegnap láttak Baránénál. Az volt a feltevés, hogy taán Baráné rejtette el a postacsomagot az abrosz alatt. Ez a kombináció azonban megsemmisült, mert kétségtelenül megállapították, hogy Baráné ugyanakkor, mikor a kassai vonat a gödöllői pályaudvarra berobogott, egy kereskedőnél lisztet vásárolt, azt tette az abroszba és azután kiment a mezőre apjával együtt dolgozni A rendőrségi nyomozás komoly alapnak tekintette Puskás Istvánnak Bara Sámuelre vonatkozó terhelő vallomását. Egy-két árnyalat igazolni is látszott Puskás vallomásának hitelességét. Főként a »Vigyázz a kézire« kijelentés. Puskás vallomása során többek közt azt mondotta, hogy nemcsak azért szemelte ki eltulajdonításra a gölnicbányai kézi csomagot, mert annak volt a legnagyobb értéke, hanem azért is, mert, úgy tervezte, ha majd felelősségre vonják, azt fogja mondani, hogy a gölnicbányai kézi csomag azért került a gödöllőibe, mert mind a két helység neve G betűvel kezdődik, s e miatt történt a tévedés. Később mondotta aztán, hogy Bara Sámuellel közösen eszelte ki a tervet és a pénzt neki adta át azzal, hogy az közös tulajdonuk lesz. Hosszasan faggatták Bara Sámuelt, de a gödöllői postaszolga kétségbeesve hangoztatta, hogy nem tud a pénzről, neki nincs része a dologban. Miután azonban gyanúsnak tartották, azt vizsgálták, hogy vallomásának adatai megfelelnek-e a valóságnak. Kiderült, hogy Bara Sámuel vallomásának minden részletében hajszálnyi pontossággal igazat mondott. Bara Sámuelt továbbra is gyanúsítottként kezelték. Megtudták róla, hogy öt percnyire a gödöllői állomáshoz öt hold földet bérelt. Dr. Németh Lipót fogalmazó vezetésével több detektív kiment vele a földre s ott alaposan figyelték mindkét oldalról a postaszolga szemjárását. Azt vizsgálták, hogy nem irtózik-e a föld valamelyik részétől, vagy pedig nem pislog-e valahova. Az volt ugyanis a reménységük, hogy a büntetlen előéletű ember szellemi berendezkedése nem rendelkezik azzal a nyugodtsággal és konoksággal, amely a viharedzett bűnösöket jellemzi. Bara Sámuel mindvégig nyugodt volt és ez a viselkedése az ártatlan ember látszatát keltette. A gödöllői postaszolga a gödöllői vonat megérkezése után a királyi kastély parkjának kocsiútján hajtatott keresztül, mert erre a postának engedélye van. A park útjait is végigjárták vele, de sehol sem találták nyomát az eltűnt postaládának. Bara Sámuel tökéletesen igazolta alibijét. A postamester vallomásából tudjuk, hogy máregyed tíz órakor már a gödöllői postahivatalban volt s az is bizonyos, hogy azután Furulyásékhoz hajtott. Az is kétségtelen, hogy a vasúti állomásról egyenesen a postára hajtott. Valószínűnek látszik az is, hogy útközben sehol sem szállott le kocsijáról. Ha e megállapítások dacára ő rejtette el a pénzt, akkor ezt, úgy cselekedtek, hogy tanúja sohasem lesz. Ha Bara részes a dologban, most már majdnem bizonyos, hogy egyedül rejtette el a pénzt s igy a 160.000 korona csak akkor kerülhetne meg, ha Bara előadná. A nyomozás beismerő vallomás nélkül nem fogja felkutatni a hiányzó postacsomagot. Értesülésünk szerint Puskás István ma reggel változtatta meg vallomásának azt a részét, amely Bara Sámuelre terhelő. Az ingadozó beszédű postaszolgát előbb dr. Nagy Károly detektívfőnök hallgatta ki. később pedig elvitték Czövek Sándor rendőrkapitány elé, aki ma délelőtt jegyzőkönyvet vett fel Puskás István vallomásáról. A rendőrség a jegyzőkönyvi kihallgatás után fog tiszta képet, kapni Puskás István szavahihetőségéről. A rendőrségen különben azt is beszélik, hogy Puskás egyáltalán nem módosította vallomását. Salis-Seewis főkormányzó Szerbia pacifikálásáról Berlin, június 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Berliner Tageblatt Belgrádba küldött munkatársa beszélgetett gróf Salis-Seewis főkormányzóval, aki a következőket mondotta neki: — Szerbiát az előző véres háborúk kimentették és a csalódás érzése mellé járult a béke és a nyugalom után való vágyakozás is. Ezzel függ össze, hogy mindazok az elemek, amelyek az ország politikai szenvedélyességének a kihasználásából éltek, jelenleg Szerbia határain kívül tartózkodnak és ezek a megtévedt koponyájú agitátorok jelenleg Franciaországban veszekednek az olaszokkal a dalmát szigetek miatt. Ezekre az emberekre itt az országban alig hallgatna valaki, noha arról a reménységről, hogy Szerbiát sértetlen és független állapotába visszaállítják, a lakosság még nem mondott le. — Ellenségeink minden egyes sikerénél, bármily kicsiny és átmeneti is, észreveheti az ember, hogy ez areménység mennyire feléled. A politikusoknak és agitátoroknak, valamint a politikával foglalkozó pópáknak alaposa megkötöttük a kezét. Mikor átvettük az ország közigazgatását, a lakosság közel volt az éhhalálhoz. Gabonát és gépeket osztottunk ki, hogy biztosítsuk a lakosság és a megszálló csapatok élelmezését. A községi adók mellé állami adótervezetet is készítettünk, amely ez idő szerint a monarchia illetékes körei, előtt fekszik. Ez idő szerint a pénzforgalom szabályozásának kérdésével foglalkozunk. A dinár értéke mostanáig 50 fillérben volt megállapítva, ténylegesen azonban a dinár értéke, különböző körülményeknél fogva, a mi pénzünk rovására, igen nagy volt. Többek között például a francia ormány, hogy a külföldre menekült gazdag szerbeken segítsen és, hogy nekünk nehézségeket támaszszon, kijelentette, hogy a dinárt három és fél millió erejéig nyolcvanhat centime-os árfolyammal veszi át. Ennek következtében a dinár értéke Szerbiában is rendkívül emelkedett, noha a francia kormány nem tartotta meg mindenben ígéretét. Most meg fogjuk állapítani a korona árfolyamát mégpedig úgy, hogy egy koronáért két dinár fizetendő. Ezenkívül az országban található összes dinárokat lebélyegezzük és a meghatározott idő elmúltával le nem bélyegzett dinárt nem fogadunk eltöbbé a forgalomban. Ennek oka az, hogy mivel a szerb ércfedezetet és papírpénzgyártó készülékeket külföldre szállították, bennünket az a veszély fenyeget, hogy a szerbek korlátlan mértékben nyomatnak papírpénzt. Érdekes lesz megfigyelni, — folytatta a főkormányz, hogy a lakosság milyen mértékben fogja lebélyegeztetni a dinárt és mennyire fog igyekezni, hogy koronára beváltsa ? Ebből majd megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen a nép hisz-e még reményeiben és gondolja-e, hogy az elűzött kormány visszatér az országba. de. Briand az angol fronton Zürich, június 30 A Matin jelenti, hogy Briand miniszterelnök visszatért az angol frontról s a kamarai képviselők körében kijelentette, hogy feltétlenül megbízik a szövetségesek erejében, annyival is inkább, mert az angol fronton is olyan intézkedéseket tapasztalt, amelyek egyenesen bámulatba ejtették. Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, június 30. A főhadiszállás közli: Irak-front. Nem volt változás. Az orosz haderők, amelyek a Sermittől keletre levő területre vonultak vissza, csapataink erőteljes üldözése következtében Kerindnél lévő állásaikban nem tudták magukat tartani. Orosz utóvédeket, amelyeket Herindtől nyugatra észrevettünk, nyomban elűztünk. Csapataink, amelyek herinden túl jutottak, az ellenséget Kermandsah irányába üldözték. Kaukázus-front: A jobbszárnyon semmiféle harc. A centrumban járőrök összeütközése, amelyek folyamán néhány foglyot ejtettünk. A balszárnyon előnyomuló csapataink sikeres harcok után az ellenségnek további állásait foglalták el. Egy ellenséges zászlóaljat a mi tüzérségünk hatásos tüzelés alá vett és szétugrasztott Három ellenséges hadihajó, amely Szmirna vizein cirkált, eredménytelenül néhány lövést adott le a partra. Mi azonnal viszonoztuk a tüzelést. Az arcvonal többi részén semmi jelentős. eA^AArAl^^A^CA/WV^IW^/WUVW Az entente megkezdi az általános offenzívát Lugano, június 29. A Secolo párisi tudósítója jelenti: Az oroszok■ nemcsak hogy folytatni fogják eddigi erőfeszítéseiket, hanem tovább északra is ki fogják terjeszteni azokat. Párisban egyáltalán nem állapítottak meg valami pontos tervet és dátumot a szövetségesek egyidejű offenzívájára vonatkozólag, csupán azt határozták el, hogy tökéletesítik és befejezik, az előkészületeket. Miután azonban a magyarok és az osztrákok Dél-Tirolban, a németek pedig Verduinnél megelőztek a támadással, a szövetségesek megállapodtak, hogy az előkészületeket siettetik és a támadást megkezdik. La. Milyen idő várható? Túlnyomóan, száraz idő várható, lassú hőemelkedéssel Sürgöny prognózis: Melegebb, elvétve csapadék, zivatarok. déli hőmérséklet: 205 fok .