Az Est, 1916. szeptember (7. évfolyam, 244-273. szám)
1916-09-01 / 244. szám
2. oldal Péntek 196 szeptember ) Francia és angol hadiszerek Romániának Lugano, augusztus 50. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az Italia megírta, hogy Rudeano ezredes, a román hadügyminisztérium felfegyverzési osztályának vezetője Párisban megbízást kapott, hogy alakítson katonai bizottságot, amely Franciaországban utánajár, hogy Románia elegendő hadianyagot kapjon. Január harmadikén Franciaország és szövetségesei megbeszélték, hogy a román katonai misszió mit kíván és hozzá is fogtak azonnal a szükséges hadianyagnak francia és angol gyárakban való előállításához. Azok a repülőgépek is, amelyeket Archangelsken át vittek Romániába, francia gyártmányúak. La Coanda tábornok az orosz vezérkariban lausanne, augusztus 30. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) Az Adeverul jelentése szerint a Románia és az entente között létrejött katonai megegyezés értelmében az orosz vezérkar egy kiküldöttje együtt fog dolgozni a román vezérkarral. Coanda román tábornok van kiszemelve, hogy Alexejev tábornok mellett mint román attasé működjék. Az összes konvenciókat Londonban és Párisban ratifikálták. .A Brody Miksa. A román hadüzenet híre Parisian Genf, augusztus 29. (Elkésve érkezett) (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A párisi lapok külön kiadásban közölték Románia hadüzenetének hírét. A lappéldányokat valósággal kikapkodták az árusítók kezéből. A francia főváros minden részében kisebb-nagyobb tüntetéseket rendeztek. A Petit Journal bukaresti jelentése szerint Bratianu a Románia beavatkozására vonatkozó egyezményt az Intento-államok diplomáciai képviselőivel együtt a román udvarnál írta alá. t. L. M. A párisi román követ a háborúról Genf, augusztus 29. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Petit Journal egyik munkatársa beszélt Lahovaris párisi román követtel, aki a következőket mondotta : — A mi rokonszenvünk érdekeink szerint igazodik. Ön tudja, hogy milyen hazafias türelmetlenséggel vártam ezt a pillanatot, amely végre bekövetkezett. Beavatkozásunk sohasem volt kétséges, de szájmolnunk kellett bizonyos eshetőségekkel és előfeltételekkel. Szerénytelenség volna azt hinni, hogy Románia beavatkozása nagy súlylyal esik latba. A román vitéz nemzet, ezt eléggé bizonyítja Plevna, de kicsiny nép, amely hosszú és fáresztő hadjáratot nehezen tudna végigküzdeni. Mindazonáltal alkalmas pillanatban, midőn a mérleg két serpenyője egyformán áll, az egyensúlyt egy kis súly is megbillenti. Nem a mi hibánk, hogy ez a pillanat ilyen későn következett be. — Nem is szólva a világháború súlyos tanulságairól, amelyek megmutatták, hogy milyen fontos az anyagokban való készültség, nem isgondolhattunk hadüzenetre ad Az osztrák képviselőház elnöke a román támadásról Bécs, augusztus 16. (Az Est bécsi munkatársától) Dr. Sylvester, az osztrák képviselőház elnöke, Salzburgban ügyvédi irodájában fogadott hétfőn délben, amikor éppen megérkezett oda a hír, hogy Románia hadat üzent a monarchiának. — A román háborút úgy kell fogadnunk, mint egyikét azoknak az elemi csapásoknak, amelyeknek egész sorát már átéltük — ezekkel a szavakkalkezdte _a beszélgetést a dig, míg Oroszország Bukovinát és Galíciát meg nem szállja. A bolgár intervenció is új veszedelmet jelentett számunkra és megnehezítette élelmezési kérdésünket. Németország haditerve annak idején gyorsan készen volt, de nem sikerült. Az idő az entente legnagyobb szövetségese. Az oroszok ismét győzelmesen kezdtek előrenyomulni, a szövetségesek időt nyertek keleti hadseregük megalakításához és más itt a pillanat, melyben Románia a siker reményével léphet a porondra. A román kormányt megtámadták azért, hogy feltartotta a gazdasági összeköttetést a központi hatalmakkal. Erre Németország fenntegetései kényszerítették. Igazságtalanság volna megfeledkezni arról, hogy minő erkölcsi, sőt anyagi segítséget nyújtott Románia Szerbiának és mennyire ellenőrizte a hadisugárut, amelyet a központi hatalmak szövetségesüknek küldeni akartak. A monarchia elleni háborújával Románia sok apró nemzet elnyomója ellen harcol. Beállott azoknak anemzeteknek a sorába, amelyek évszázados aspirációikat akarják megvalósítani. L. M. Uré Rosznar miniszter nyilatkozata Bécs, augusztus 31. (Az Est bécsi munkatársától) Alkalmam volt báró Roszner Ervin, ő felsége személye körüli miniszterrel beszélni, aki így nyilatkozott : — A kelés felfakadt, de legyünk egészen nyugodtak. A románokat egy kissé be fogjuk engedni, azután jön a megtorlás.. Ha szövetségesünk, Bulgária ég a vágytól, hogy halálos ellenségén, a halottfosztogató Románián boszút álljon. A legnagyobb bizalommal várhatjuk a jövőt. A követek tiazeutazisa Bécs, augusztus 31. (Az Est munkatársának lávirata) Mavrocordalo román követ minden holmiját becsomagolta, levéltárát részben elégette, részben lepecsételte és várja a hatóság utasításait. Az Est munkatársa fentjárt a román követnek a Prinz Eugen-Strasse 36. számú bérházában lévő lakásán. A már üres előszobában Jan Carppal, Carp Péter Volt miniszterelnök fiával, a követség első titkárával találkozott, aki azt mondta, hogy még mindig nem tudják, mikor fognak a követség tagjai elutazhatni és merre veszik útjukat. Beavatott helyen arról értesülök, hogy amíg külügyi kormányunk megnyugtató biztosítást nem kap gróf Czernin elutazását illetőleg, addig Maurocordato sem hagyhatja el Bécset. Reichsrat elnöke. — Nem tehetünk ellene semmit. Nem tudtunk róla. Meglepetésként ért bennünket. Most már az a feladat vár ránk, hogy jóelőre építsünk s ezentúl fölkészüljünk ilyen csapások ellen. — A■ magyar parlamenti eseményekről, továbbá a Reichsrat és a delegációk összehívásának kérdéséről most még nem szeretnék nyilatkozni, — folytatta dr. Sylvester — mert előbb pártoim tagjaival akarok tanácskozni Bécsben, hogy egységes állásfoglalást határozhassunk el. Holnap felutazom Bécsbe s ott nyomban megkezdjük a tanácskozásokat. Kétségtelenül szükség lesz arra, hogy valamilyen akció segítségével helyreállítsuk az osztrák politikai és parla- mentáris életet. Nincs most arra szükség, hogy egynéhány lapos vágást ejtsek Stürgkhön vagy a kormányon, most a tettek idejét éljük? Szr. Bécs, augusztus 31. (Az Est bécsi munkatársától)" Az osztrák parlamenti pártok vezérei egész nyíltan hibáztatják külügyi kormányunkat, amiért tájékozatlannak mutatkozott és tájékozatlanságban tartotta az egész közvéleményt. Az első puskalövések Kolozsvár, augusztus 29. (Az Est kiküldött munkatársától) Megismerkedtem ma egy huszárkapitánynyal, akinek legelőször volt alkalma hallani a román puskagolyók fütyülését. A kapitány, aki ma érkezett a határszélről, így beszéli el a román háború kitörésének első pillanatait : — Vasárnap délután, miután a lömösi határszélen teljesítettem szolgálatot, elhatároztam, hogy üres óráimban átmegyek Predeába megtudni, hogy mit határozott a román koronatanács. Burg Korfiél brassói határrendőrkapitánynyal autóba ülttem s meghagytam a soffőrnek, hogy hajtson fel a predeáli szerpentinen. A tömösi állomás előtt meglepődve láttam, hogy egy tehervonat hátrafelé halad. Kérdezősködtem a különös jelenség oka iránt s egy vasúti őr azt a felvilágosítást adta, hogy a vonatot a határról visszadirigálták, de hogy miért, nem tudja. Közvetlenül azután egy üres személyvonatot láttunk, amely teljes gőzzel haladt Predeál felé, erre vonatkozólag pedig azt a felvilágosítást kaptam, hogy Predeálra irányították, mert az állomáson sok magyar, osztrák és német alattvaló gyülekezett, akik izgalmukban nem akarják megvárni a koronatanács határozatát, s a legelső vonattal át .Szándékoznak jönni. Az üres személyvonat értük igyekezett. Mi mentünk tovább. Útközben néhány járőrünkkel találkoztunk. — Nincs semmi újság?—kérdeztem. — Nyugodtan mehetünk, — válaszolták. — Csend van. Találkoztunk azután egy Lánczi nevű vámhivatalnokkal, akitől azt hallottuk, hogy román területen ég egy villa, de nem tudja, miért. Gyanúsnak találtam a dolgot, ezért hátrahagytuk az autót,s gyalog mentünk tovább. Lánczi kérésemre vállalkozott, hogy felmegy a predeáli állomásra, s megtudja, mi újság. Akkor már elmúlt 9 óra. A vámhivatalnok azzal jött vissza a sorompótól, hogy egy tömegkatona kordonszerűleg felvonul. ■— Megkérdeztem tőlük, — mondta Lánczi — hogy mi történik. Azt válaszolták, hogy ma nem mehetek a sorompón át, hanem holnap majd megint szabad lesz az út. Ezt már nagyon gyanúsnak találtam. Éppen azon gondolkodtam, hogy ne kérjek-e a román határrendőrtiszttől engedélyt a határvonal átlépésére, amikor lépések ütemes dobogását vettem észre. Hátranéztem, s akkor meglepődve láttam, hogy mintegy ötven román gyalogos, felfűzött szuronynyal jön utánunk. Akkor már biztosnak tartottam, hogy baj van. Megfordultunk és siettünk vissza az automobilhoz. A soffőrre rászóltam, hogy gyorsan indítsam el a motort, s ezzel beugrottunk az autóba. — Opreste! (Állj !) — kiáltotta felénk a román szakasz parancsnokai A soffőr még mindig a motorral hazódott. Kínos pillanatok voltak. A román katonák közül néhányan már rá akarták tenni kezüket az autóra. Alighogy elindultunk, a románok célbakapták fegyverüket és gyors*tüzet adtak reánk. — Húzd be a nyakad, — szóltam rá Burgra — s az autó villámgyorsan siklott le a hármas szerpentinen, mialatt a románok folyton tüzelték. Mire leértünk a szerpentinen, eltűntünk a szemük elől, s elcsöndese-dett a puskaropogás. Burg, aki nehéz ember, a lábamra kuporodva ült. Rászóltam: — Kornél, élsz ? — Igen, volt a válasz. .. — Akkor menj le a lábamról, — mondtam most már jókedvűen útitársamnak. — Már túl vagyunk, mindenen. Megjegyzem, ha a románokban egy kis élelmesség van, egy gyalogösvényen elébünk kerülhettek volna. Mikor ezen a kritikus ponton is túl voltunk, fellélegzettem. Kinn voltunk a román háború első golyózáporából. " •' Faragó Miklós» Monitoraink a román Dunán Rotterdam, augusztus 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata( A magyar és osztrák monitorok sikeres támadásáról a Times is megemlékezik és egy bukaresti táviratában közli, hogy monitoraink ágyúzták Turnszeverint, Vorociorovát és Giurgiut (Gyurgyevót). V.D. OfJVuVA/wVJVWWWWWWV» Elkán és Gerő szűcsök | Andrássy ut 27,Petőfi utca 5. Nagy választék olcsó, közép és legfinomabb Dimtlapot árokból, Saison előtti árak/ küldünk* Jámborné RieszOlga Kőszegi Sándor*féle zeneiskolában Budapest, Andrássty-ut 66. bekalds naponta délelőtt 9—12-ig, délután 3—6-ig, Telefon 117-64. Természetes jég naponta 2—3 nagyon 10.000 kg.-ként 270 korong arban egyik budapesti állomáson nagyon kirakva eladó. Ajánlatok »Hűvös István« név alatt Blockner I. hirdetőirodájába Semmelweis utca 4. intézendők. t Csemegeszőlői 130 hold termése eladó nagyraérgesi birtokomon (Mezőberény állomás). Értekezés : Balog Gyula, Budapest, Palace szálló. .