Az Est, 1916. szeptember (7. évfolyam, 244-273. szám)

1916-09-01 / 244. szám

2, oldat Francia és angol hadi­szerek Romániának Lugano, augusztus 50. ! (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az Italia megírta, hogy Rudeano ezredes, a román hadügyminisztérium felfegyverzési osztályának vezetője Párisban megbízást kapott, hogy alakítson katonai bizottságot, a mely Franciaországban utánajár, hogy Románia clegepdö hadianyagot kap­jon. január harmadikén Francia­­ország és szövetségesei megbeszélték, hogy a román katonai misszió mit kíván és hozzá is fogtak azonnal a szükséges hadianyagnak francia cs angol gyárakban való előállításához. Azok a repülőgépek is, a melyeket Archangeisken át vittek Romániába, francia gyártmányúak. La. Coanda tábornak az orosz vezérkariban l.ausanne, augusztus 30. (Az Est kiküldött tudósilójának távirata) Az Adeverul jelentése szerint a Ro­mánia és az entente között létrejött katonai megegyezés értelmében az orosz vezérkar egy kiküldöttje együtt fog dolgozni a román vezérkarral. Coanda román tábornok van kisze­melve, hogy Alexejev tábornok mel­lett mint román attasé működjék. Az összes konvenciókat Londonban és Párisban ratifikálták. .A Brody Miksa. A romin hadüzenet hire Parisian Genf, augusztus 29. (Elkésve érkezett) 9 (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A párisi lapok külön kiadásban közölték Románia hadüzenetének hí­rét. A lappéldányokat valósággal ki­kapkodták az árusítók kezéből. A francia főváros minden részében ki­­tebb-nagyobb tüntetéseket rendeztek. A Petit Journal bukaresti jelentése szerint Bratianu a Románia beavat- Kozására vonatkozó egyezményt az sntentc-államok diplomáciai képvi­selőivel együtt a román udvarnál irta alá. t. L. M. A párisi román követ a háhoruréi Genf, augusztus 29. i (Az Est kiküldött tudósítójának s távirata) A Petit Journal egyik munkatársa beszélt Lahovartj párisi román követ­tel, a ki a következőket mondotta : — A mi rokonszenvünk érdekeink szerint igazodik. Ön tudja, hogy milyen hazafias türelmetlenséggel j vártam ezt a pillanatot, a mely ! végre bekövetkezett. Beavatkozá­­; sunk sohasem volt kétséges, de szá­­j molnunk kellett bizonyos eshetősé­gekkel és előfeltételekkel. Szerény­­| telenség volna azt hinni, hogy Ro­mánia beavatkozása nagy sulylyal i esik latba. A román vitéz nemzet, ezt eléggé bizonyítja Plevna, de ! kicsiny nép, a mely hosszú és fá­­' reszté hadjáratot nehezen tudna végigküzdeni. Mindazonáltal alkal­mas pillanatban, midőn a mérleg j két serpenyője egyformán áll, az 1 egyensúlyt egy kis súly is megbil­lenti. Nem a mi hibánk, hogy ez j a pillanat ilyen későn következett be. V — Nem is szólva a világháború s'ulyos tanulságairól, a melyek meg­­) mutatták, hogy milyen fontos az : anyagokban való készültség, nem ’ is ^gondolhattunk hadüzenetre ad­dig, mig Oroszország Bukovinát és Galíciát meg nem szállja. A bolgár intervenció is uj veszedelmet je­lentett számunkra és megnehezí­tette élelmezési kérdésünket. Né­metország haditerve annak idején gyorsan készen volt, de nem sike­rült. Az idő az entente legnagyobb szövetségese. Az oroszok ismét győ­zelmesen kezdtek előrenyomulni, a szövetségesek időt nyertek keleti hadseregük megalakításához és mos itt a pillanat, melyben Románia a siker reményével léphet a po­rondra. — Aromán kormányt megtámad­ták azért, hogy feiUariotl a a gaz­dasági ' összeköttetést a központi hatalmakkal. Erre Németország je­nije geíései kényszeritelték. Igazság­talanság volna megfeledkezni nrró!v hogy minő erkölcsi, sőt anyagi segítséget nyújtott Románia Szer­biának és mennyire ellenőrizte a hadi dugáruí, a melyet a központi hatalmak szövetségesüknek kül­deni akartak. A monarchia elleni háborújával Románia sok apró nemzet elnyomója ellen harcol. Beállott azoknak a .nemzeteknek a sorába, a melyek évszázados aspirációikat akarják megvalósítani. L. M. Űré Rosznar miniszter nyiíafikozaSa Becs, augusztus 31. (Az Est bécsi munkatársától) Alkalmam volt-báró Roszner Ervin, ő felsége személye körüli miniszter­rel beszélni, a ki így nyilatkozott : — A kelés íelfakádt, de legyünk egészen nyugodtak. A románokat egy kissé be fogjuk engedni, azután jön a megtorlás.. Hü szövetségesünk, Bul­gária ég a vágytól, hogy halálos ellen­ségén, a halottfosztogató Románián boszut álljon. A legnagyobb bizalom­mal várhatjuk a jövőt. A követek tiazeutazisa Bécs, augusztus 31. (Az Est munkatársának lávirala) Mavrocordalo román kövét minden holmiját becsomagolta, levéltárát részben elégette, részben lepecsételte és vái’ja a hatóság utasításait. Az Est munkatársa fentjárt a román követ­nek a Prinz Eugen-Strasse 3G. számú bérházában lévő lakásán. A már üres előszobában Jan Carppal, Carp Péter Volt miniszterelnök fiával, a követ­ség első-titkárával találkozott, a ki azt mondta, hogy még mindig nem tudják, mikor fognak a követség tagjai elutazhatni és merre veszik út­jukat. Beavatott helyen arról értesülök, hogy a mig külügyi kormányunk meg­nyugtató biztosítást nem kap gróf Czernin elutazását illetőleg, addig Mau­­rocordato sem hagyhatja el Bécset. Az osztrák képviselőhöz elnöke a román támadásról Becs, augusztus SO. (Az Est bécsi munkatársától) Dr. Sylvester, az osztrák képviselő­ház elnöke, Salzburgban ügyvédi iro­dájában fogadott hétfőn délben, á mikor éppen megérkezett oda a hir, hogy Románia hadat üzent a mon­archiának. — A román háborút úgy kell fogadnunk, mint egyikét azoknak az elemi csapásoknak, a melyeknek ! egész sorát már átéltük — ezekkel a szavakkal .kezdte _a . beszélgetést a Péntek 19(6 szeptember L Reichsrat elnöke. — Nem tehetünk ellene semmit. Nem tudtunk róla. Meglepetésként ért bennünket. Most már az a feladat vár ránk, hogy jó­­előre építsünk s ezentúl fölkészüljünk ilyen csapások ellen. — A■ magyar parlamenti esemé­nyekről, továbbá a Reichsrat és a delegációk összehívásának kérdéséről most még nem szeretnék nyilatkozni, — folytatta dr. Sylvester — mert előbb pártoip tagjaival akarok tanács­kozni Becsben, hogy egységes állás­­foglalást határozhassunk el. Holnap felutazom Bécsbe s ott nyomban megkezdjük a tanácskozásokat. Kél­h ségtelenül szükség lesz arra, hogy valamilyen akció segítségével helyre^ állítsuk az osztrák politikai és parla-í mentáris életet. Nincs most arra szükség, hogy egynéhány lapos vá­gást ejtsek Stürgkhön vagy a kor»j mányon, most a tettek idejét élj ük j? Lzr. Bécs, augusztus 31. (Az Est bécsi munkatársától)' Az osztrák parlamenti pártok ve­zérei egész nyíltan hibáztatják kül­ügyi kormányunkat, a miért tájé­kozatlannak mutatkozott és tájé­kozatlanságban tartotta az egésa közvéleményt, Az első puskalövések Kolozsvár, augusztus 29. (Az Est kiküldött munkatársától) Megismerkedtem ma egy huszár­kapitánynyal, a kinek legelőször volt alkalma hallani a román puskagolyók fütyülését. A kapitány, a ki ma érke­zett a határszélről, igy beszéli el a román háború kitörésének első ' pil­lanatait : — Vasárnap délután, miután a lömösi határszélen teljesítettem szol­gálatot, elhatároztam, hogy üres óráimban átmegyek Prcdcálra meg­tudni, hogy mit'határozott a román koronatanács. Burg Korfiél brassói határrendőrkapitánynyal autóba ül-» tem s meghagytam a sofíőrnek, hogy hajtson fel a predeáli szerpentinen. A tömösi állomás előtt meglepődve láttam, hogy egy tehervonat hátra­felé halad. Kérdezősködtem a különös jelenség oka iránt s egy vasúti ő.' azt a felvilágosítást adta, hogy a vonatot a határról visszadirigálták, de hogy miért, nem tudja. Közvet­lenül azután egy üres személyvonatot láttunk, a mely teljes gőzzel haladt Predeál felé, erre vonatkozólag pedig azt a felvilágosítást kaptam, hogy Predeálra irányították, mert az állo­máson sok magyar, osztrák és német alattvaló gyülekezett, a kik izgal­mukban nem akarják megvárni a koronatanács határozatát, s a leg­első vonattal át 'Szándékoznak jönni. Az üres személyvonat értük igyeke­zett. Mi mentünk tovább. Útközben néhány járőrünkkel találkoztunk. — Nincs semmi újság?—kérdez­tem. — Nyugodtan mehetünk, — vála­szolták. — Csend van. Találkoztunk azután egy Lánczi nevű vámhivatalnokkal, a kitől azt hallottuk, hogy román területen cg egy villa, de nem tudja, miért. Gyanúsnak találtam a dolgot, ezért hátrahagy­tuk az autót,s gyalog meptünk tovább. Lánczi kérésemre vállalkozott, hogy felmegy a predeáli állomásra, s meg­tudja, mi újság. Akkor már elmúlt 9 óra. A vámhivatalnok azzal jött vissza a sorompótól, hogy egjf tömeg katona kordonszerüleg jelvonul. ■— Megkérdeztem tőlük, — mondta Lápczi — hogy mi történik. Azt vá­laszolták, hogy ma nem mehetek a sorompón át, hanem holnap majd megint szabad lesz az ut. Ezt már nagyon gyanúsnak talál­tam. Éppen azon gondolkodtam, hogy ne kérjek-e a román határ­­rendőrtiszttől engedélyt a határvonal átlépésére, a mikor lépések ütemes do­bogását vettem észje. Hátranéztem, s akkor meglepődve láttam, hogy mintegy ötven román gyalogos, felfű­zött szuronynyal jön utánunk. Akkor már biztosnak tartottam, hogy baj van. Megfordultunk és siettünk vissza az automobilhoz. A soffőrre rászól­jam, hogy gyorsan inditsa.cl a mo­tort, s ezzel beugrottunk az autóba, — Opreste! (Állj !) — kiáltotta felénk a román szakasz parancsnokai A sofför még mindig a motorral hatódott. Kinos pillanatok voltak, A román katonák közül néhányan már rá akarták tenni kezüket as autóra. Alighogy elindultunk, a ro­mánok célbakaptálc fegyverüket és gyors* tüzet adlak reánk. } — Húzd be a nyakad, — szólta:® rá Burgra — s az autó villámgyor­san siklott le a hármas szerpentinen,! mialatt a románok folyton tüzeltékj Mire leértünk a szerpentinen, el­tűntünk a szemük elől, s elcsöndese-! dett a puskaropogás. Burg, a ki nehéz ejnber, a lábamra! kuporodva ült. Rászóltam: — Kornél, élsz ? — Igen, volt a válasz. :b — Akkor menj le a lábamról, — mondtam most már jókedvűen uti­­társamnak. — Már - túl vagyunk; mindenen. Megjegyzem, ha a románokban egy kis élelmesség van, egy gyalog­ösvényen elébünk kerülhettek volna. Mikor ezen a kritikus ponton is tut voltunk, fellélegzettem. Kinn vol­tunk a román háború első golyó­záporából. - " • i' Faragó Miklós» Monitoraink a román Dunán Rotterdam, augusztus 30. (Az Est rendes tudósilójának távirata( A magyar és osztrák monitorok sikeres támadásáról a Times is megemlékezik és egy bukaresti táv­iratában közli, hogy monitoraink ágyuzták Turnszeverint, Vor» ciorovát és Giurgiut (Gynr­­gyevót). V.D, OfJVuVA/wVJVWWWWWWV» Elkán és Gerő szűcsök I Andrássy-ut27,Pelőfi-utca5. Nagy választék olcsó, közép és legfinomabb Dimtlaoot arukból, Saisonelőtli árak/ küldünk* Jámborné RieszOlga Kőszegi Sándor*féle zeneiskolában j Budapest, Andrdsstj-ul 66. beiralds naponta délelőtt 9—12-ig. délután 3—6-ig, Telefon 117-64. Természetes jég naponta 2—3 waggon 10.000 kg.-ként 270 korong arban egyik budapesti állomáson waggonbi rakva eladó. Ajánlatok »Hűvös István« név alatt Blockner i I. birdetőirodájába Semmelweis-utca 4. intézendök. t i Csemegeszőlői 13 U<?ld termése eladó nagyraérgesi birto- j komon (Mezőberény állomás). Értekezés « Balog Gyula, Budapest, Palace • szálló. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék