Az Est, 1916. október (7. évfolyam, 274-304. szám)
1916-10-29 / 302. szám
Budapest, 1916 * Vasárnap * október 29. Előfizetési áraki Egy hónapra— - 2.— korona Negyedévre — — 5.— korona Kpéső évre— — — 20 korona Megjelenik délután © Egyes szám Ara az országban & &&£!•* Ausztriában & £ű£f* Minden közleményünk utáni nyomása *ilosszszsEEsnaBassz Politikai napilap *~ FELELŐS SZERKESZTŐI MIKLÓS ANDOR fni. évfolyam * 302, Szerkesztőség VII. kerület, Erzsébetdtörut 7» Kiadóhivatal $ VII., Erzsébetékor ezt MS-~20e Fiókekiadóhivatalokt V.* Vilmos császárját 14. az* és IV., Vácie utca isL Wlenben » f. Kohlmarkt 7 Vérvörös olló, ezt a képet látta rémületében az egyik román újság. Két »vérvörös ollószár« fúródik lassan Románia testébe. Dobrudsa felől az églak, Erdély felől a másik, és vágódik két felől, rémületet, kétségbeesést harsogó biztossággal a román ország bélé felé. Az egyik ollószár neve Falkenhayn és magyarok járnak a vezénylete alatt, a másiké Mackensen és bolgárok és törökök harcolnak csapatai között. A markolata pedig az ollónak, odahaza, a győzhetetlen hadibálvány, Hindenburg kezében. El kell pusztulni Romániának. Nem háború ez, Iranem egy előre eldöntött végzet. Mikor eljött az órája és az önvesztő őrület beleszédítette Romániát a tátott ollóba, a két ollószár megindult, úgy amint két éve tudta mindenki, hogy meg fog indulni és román fölei húsát vágva csapódik össze a román sereg fölött. Az olló, amit egy román lap nevezett meg először, visszhangzik az entente egész sajtójában. Politikusaik, vezető szellemeik rémülten emlegetik a keserves ollót, ami ellen nincs védekezés ... Az Isten ollója nekik ez az olló. . . Nem lehetett másként, mint így, Erdély felől a magyarok, Dobrudsa felől a bolgárok és törökök, a németek mindenütt jelenvaló háborús erejével, összeroppantják ezt a könynyelmű, rablásnak kerekedett tits országot. Románia kihívta ez Isten ollóját. Gyarapodott, meggazdagodott ; semlegességében a háborút viselők zsírján bőségbe merült. .. nem sajnáltuk tőle. De Románia el akarta tőlünk venni Erdélyt, háborút, hódítást, véren és nyomoron váltott hatalmat akart. Kettős bűnének végzete, hogy’ bántotta a magyart és háborúba ment, mikor békén maradhatott volna, istenkisértése, politikusainak, vezetőinek háborús kedvű aljassága, belekergette az előre látott ollóba ... Az egész nyugat rémülten emlegeti most az ollót, mint egykor régen, az Ostort. Attila szétszóródott népei, Csaba királyfi égbeszökkent maradéki, minha leszálltak volna most a hadak útjáról. Együtt nyargalnak megint: magyarok, székelyek, törökök, bolgárok, Attila maradékai. És megint emlegetik őket, mint Isten kezének vérvörös szerszámát.... románok DeSBa’scäSsä&an a Dusia torkolattSSsos voBiylsiai^ vissza Rotterdam, október 28. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A legoldbbi orosz hivatalos fslasittés a «8©3*rsscSsaä frotsSrél a kSveCScoz8tsst raoracijja s A az ellenség az egész ivóra®©» folytatja támadásait. As éress és román csapatok ? © 5 y 2 ©■ nos harcokban a Harsova—Casapete SwS vonsltól északra tvonulnak vissza. V. D. Harsova, amelynek elfoglalását már a tegnapi bolgár jelentés is közölte, több mint 40 kilométerre északra van Csernavodától. Innen indul ki aromán alföld egyik fő vasúti vonala Ploesti felé. Casapchivi kis viza Konstantától több mint 50 kilométerre északra, Harsovával körülbelül egy magasságban. Az orosz jelentés szerint tehát a bolgárok már ,a Harsova—Casapchivi vonalát is átlépték és tovább nyomulnak előre a Duna torkolata felé." A muntehflfi román is orosz sereg Taitar alá vonult Genf, október 28. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) Román félhivatalos jelentés közli, hogy a csernavodai Ilid fel van robbantva és e miatt a román-orosz erőknek észak felé kellett visszavonulniok. Az oroszok és románok ez idő szerint a Harsova—Bokadar vonalon, Turceától délre állanak, ahol a vidék hegyes-dombos és alkalmasabb a védelemre. A Niluvel Is í e-nek jelentik Odesszából, hetiy Konstanza kiürítése vasárnap történt. Az összes fontos okiratokat megsemmisítették. A konstanzai francia és angol konzul sok menekülővel együtt Odesszába érkezett. Az ellenség nagyon gyorsan hatolt előre, a város eredeit az ellenség ágyutüze nagyon megrongálta. A Petit Parisien haditudósítója jelenti a dobrudjai arcvonalról, hogy ez a Védelmi állás, melyet az orosz és román csapatok elfoglaltak, csaknem teljesen, úttalan és éppen ezért könnyebben védhető. Hervé azt írja a Victoire-ban, hogy Csernovofta elfoglalása az orosz-román haderőt a Dunába kergetés veszélyének teszi ki. Az erdélyi harctérről érkező hírek sem kedvezőek, az ellenség tegnap óta még két szorosban lett úrrá. Az oroszok gyors segítségére kell számítani, mert nekik igen nagy érdekük, hogy Odesszát védelmezzék. L M. Fatteenfesjöw és Mackensen festege egy mesemínit akar Stockholm, október 28. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Híres hivatalos helyről szerzett értesülése szerint a német és magyar haderők az erdélyi arcvonal három pontján fejtenek ki offenzív tevékenységet: Nagyszebennél, Brassónál, ahol az ellenségnek sikerült helyenként tizenöt kilométer mélyen román területre nyomulnia — továbbá a Buzeu völgyében, a Buzeu folyó mindkét partján és ettől valamivel északra, a tölgyesi szoros és Csíkszereda irányában. Legkomolyabb jellegű Falkenhayn előnyomulása a Buzeu völgyében, mert a német vezér Itt a Mackensen dobrudsai seregével való találkozást és Románia tetemes részének elvágását erőszakolja. A közvélemény azonban nyugodt lehet, hogy az entente ellenrendszabályai semmivé teszik ezt a tervet. A legközelebbi jövőben a D o br u d sában nagy események várhatók, Brk. A romistok visssavosstsSassia a ©@h?nefs,Iisan Rotterdam, október 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Telegraph-nak jelentik Pétervárról. Katonai körökben az oroszok és románok visszavonulását a constanza—medzsidiai vonalról azzal magyarázzák, hogy e lépés stratégiai okokból elkerülhet ellen veik Bár Mackensen számbelileg fölényben van, nem hiszik, hogy sikerüljön neki előnyomulását északi irányban néhány napi menetelésnél tovább folytatnia. Nem tartják valószínűnek, hogy Bukarestet a Dobrudsa felől komoly veszedelem fenyegethetné, mert a Duna mocsaras vidéke csaknem áthatolhatatlan akadály a támadó sereg előtt, ha csak hosszú ideig tartó előkészület nem előzi meg az átkelést. Ami Falkenhayn hadműveleteit illeti, orosz katonai körökben remélik, hogy a románoknak és szövetségeseiknak csakhamar sikerülni folj semnmivé tenni az eiselife és sikereit. V. D« A ffrr:38£sák £jgfgäs£sta&& a «Soförissisas rorm&re seregért Genf, október 27. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Temps írja a romániai helyzetről : Feltétlenül szükséges, hogy a szövetségesek gyorsan segítsenek Románián, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi okokból is, mert a németek Romániában rengeteg élelmiszert és petróleumot találnak. A Dunától északra és nyugatra fekvő síkság gazdag gabonaraktár. A Predeál körül vívott harcok igen komolyak. Úgy látszik, hogy Falkenhayn itt koncentrálta csapatait. Hervé írja a Victore-ban: A románok veresége nagy hatást fog tenni Görögországban és erősíteni fogja a király befolyását. Konstanza eleste még csak a legkisebb szerencsétlenség, elő kell készülnünk a továbbiakra. Az orosz és a román csapatok nem tudták ellenállját Mackensennel szemben, amikor még kezükben volt a bukarest—csernavoda—konstantai vasút, a vasúti összekötetők nélkül pedig még kevésbé fogják megállani a helyüket az alsó Duna és a mocsarak zsákutcájában. Ha tudjuk, hogy milyen nehéz egy megvert seregnek átkelni egy nagy folyón, aggódnunk kell az orosz és román dobrudsai sereg sorsáért. Ha Mackensen Csernavodánál átkel a Dunán, Bukarestet közvetlenveszedelem femyegeti. De a nagyobbik veszedelem az erdélyi határról fenyeget, ahol Falkerhagn áll a fősereggel. Hervé így végzi cikkét: — Oroszország ne feledje, hogy Odessza is veszélyben forog! ’ Sír