Az Est, 1916. december (7. évfolyam, 335-364. szám)

1916-12-01 / 335. szám

Budapest, 1916 * Pétitek * december t. fii, évfolyam * 555". szám, Előfizetési árak: Egy hónapra~ • »«­ fcoreiMk ^e^yedépr* • «. 5­— frorcita SZgésx coro«. . « 10.~ korona "* Megjelenik délután m Politikai napilap Szerkesztőség» VI0 kerülete Erzsébetkörmc 7* Kiadóhivatal $ Ülte* Erzsébet'körut, íí—30« Fiók'kiadó hívatata te$ Egyes szám­ára az országban 6 ftíí*, Ausztriában Q f&U* Minden közleményünk után* lyomd&a *ilos Felelős szerkesztő: Miklós Andor Vilmos császár~ut tó. is« és /&., Vácii utca 12. Wien­ben * • J Costmarer« 7. inni im 1 Pirr-rimn-----1------r­ A Kripta, a­mely mától kezdve a fel­támadásig lakása lesz I. Ferenc József tetemének, a XIX. század második felének s a XX. század elejének történetét is lezárja. Ez a szelíd és békés szándékú ural­kodó sok vér hullásának volt tanúja. Uralkodói képességeit mi sem dicséri jobban, mint az, hogy sok háborúskodás és sok kudarc ellenére, mégis sikerült neki jó­zanságával és szívósságával egy vas monarchiát összekalapálnia. Sok nemzetiségű országait olyan ponttal tudta körülvenni, a­mely a népek,­az érdekek, az érzelmek e kü­lönféleségét, az európai diplomácia minden mes­terkedése ellenére összefogta. Annyira józan volt, hogy negy­vennyolc és negyvenkilenc után is belátta, hogy a trón s a­­monarchia sorsa csak úgy áll biztos alapzaton, ha egyik lábát az osztrák németség, a másikat a magyar nemzet szikláján veti meg. Ennek a belátásnak nem min­den konzekvenciáját vonta le, de be kell látni, hogy ebben igen sok­ olyan, dolog akadályozta, a­mely kiválaszth­atatlanul össze­keveredett a vérrel. Mi magyarok az ő uralkodása alatt dolgoztunk, tanultunk és fejlődtünk legtöbbet. Civilizá­ciónk és kultúránk a meghalt királynak évei alatt, sok részben az ő segítségével, nagy irammal indult meg, hogy utolérje Euró­pát, a Nyugatot. Fia ez teljesen nem is sikerült, de az bizonyos, hogy a Keletet jól elhagytuk. Megtanultuk a munkát és a becsvágyat, fel­ismertük a tudományok és mű­vészetek értékét, az ipar, a ke­reskedelem jelentőségét, a libe­ralizmus alkotásainak fontossá­gát és ma, mikor Ferenc Józsefet eltemetjük, világosan látjuk, hogy a nemzet monarchia-mentő hő­siessége népjogokra és népsza­badságokra átszámítva, mit kö­vetelhet a tróntól. A magyar nép ma körülbelül tisztában van anyagi, erkölcsi és szellemi igényeivel. És ez nagy érdeme Ferenc Józsefnek, a­ki még jobbágyok közé jött király­nak egy nagyon is primitív or­szágba. Rikító, puffogó, frissen átmázolt ócska frázisok helyett ezt az elismerést teszszük kopor­sójára. És meglóbáljuk szívünk füstölőjét, melyben a hála töm­­ése parázslik. Légi támadás a b­ukaresti Isirályi palota ellen Stockholm, november 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Ryces-nek jelentik Buk­ares­től, hogy a legutóbbi Buka­rest elleni légi támadás alkalmával a királyi palota sérült meg a legjobban, különösen a felső emeleten lévő lakosztályok. A­z udvari s­z­e­­mélyzet közül a bombák több embert megöltek és megsebesítettek. .. . Bryk. „ Beszélgetés Padoszlavov bolgár miniszterelnökkel a romániai offenzíváról Szófia, november 29.­­ (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Radoszlavov miniszterelnök m­a is­mét szíves­­­ült­ fogadni és beszélge­tésünk folyamán a következőképp nyilatkozott a Bulgáriát közvetlenül érdeklő legújabb katonai és politikai eseményekről . — Az offenzíva Románia ellen, mint előre látható volt, minden oldalról sikeresen és az óramű pontosságával halad előre. Ritmikus egymásután­ban esnek a kalapácsütések a román üllőre délről, nyugatról és északról. Dél felől a leg­utóbbi csapás volt Gyurgyevo, Rosiori és Valeni elfoglalása, nyugatról az egész­ült­ vonal átlépése, északról pedig Curtea de Arges elfoglalása. És a gőz­kalapács szorgalmasan, céltu­datosan és szüntelenül dolgo­zik tovább. — Gyurgyevo elfoglalásakor értesülésem szerint a románok menekülésszerűen vonultak vissza a városból. A gyurgyevoi bukaresti országúton hemzseg­nek a menekülő katonák és polgárok. Mindenki szökik, mintha az ördög lenne a sar­kában. Már a hétfőről keddre virradó éjszaka Ruszcsukban koncentrált valamennyi csapa­tunkat átvihettük a Dunán és azok ott természetesen már kiépítették hídfőállásukat. A dunai átkelést, a­melyet ellen­ségeink szinte lehetetlennek tartottak, a bolgár és a német csapatok Mackensen­ vezértá­bornagy főparancsnoksága alatt csodás könnyűséggel hajtották végre. Most már kétségtelenül csak napok választanak el ben­nünket attól az időtől, a­mikor ágyaink dörgését már Buka­restben is hallani fogják. A románok csak a Szinaia előtti hegyvidéken fejt­enek ki ellen­­állást. •­ Románia segélykiáltásai, úgy látszik, arra indították, az ententeot, hogy fokozott te­vékenységet fejtsen ki Dobrud­­sában és Macedóniában. Dob­­rudsában az utóbbi időben sok orosz katona érkezett, oly sok, hogy alig érthető, hogyan férnek el ezen a kis helyen. De sem a dobrudsai, sem a macedóniai erőfeszítései­ nem fognak könnyebbséget hozni Romániá­nak, mert mi valóban képesek vagyunk arra, hog ezen a fronton is elegendő ellenállást fejtsünk ki újabb erők oda­­vitele nélkül. Az ententenak lassankint ki kell ábrándulnia abból a hitéből, hogy a há­borút a Balkánon nyerheti meg és hogy ezt lassankint fel­ismeri, annak első jele volt már az, hogy az entente-sajtó Bitolia (Monasztir) elfoglalását már nem ünnepelte olyan má­morosan. Ha tisztán szenti­mentális okokból Bitolia elvesz­tése reánk nézve kemény meg­­próbáltatás is, ez a veszteség a helyzeten semmit sem vál­toztatott, bennünket nem gyen­gített és még az entente görög­­országi presztízsét sem növelte. A Görögországban minden gondolkodó és valóban haza­fiasan érző ember és elsősorban Konstantin király sokkal mér­tékadóbbnak tartja Szerbia és Románia példáját, mint az entente esetleges helyi sikereit, így a monasztirit. Az entente zsaroló eljárása Görögország­gal szemben mutatja a leg­jobban, hogy nem érzik ma­gukat elég erőseknek velünk szemben. Görögország helyzete mindenesetre nagyon szomorú, mégis remélem, hogy a király határozottsága és a görögök helyes politikai érzéke erősebb lesz, mint az entente minősít­hetetlen zsarolása. ■— Az általános világhelyzet megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni Francia­­ország ■ fokozódó idegességét és a legújabb orosz kormány­­változást sem. Stürmer bukása mutatja, hogy ott nem valami nagy a megelégedettség és a duma elnapolása az orosz libe­rális köröket még jobban el fogja kedvetleníteni ,és még inkább elidegeníti Trepovnak, az új miniszterelnöknek reakciós irányától. Távol van tőlem, hogy mindezekből a jelekből határozott következtetéseket vonjak le, de ha az utóbbi hó­napok rettenetes erőfeszítései után valahol elkeseredettség és csü­ggedés jelentkezik,­­ez­ bizo­nyára nem a mi oldalunkon történik. A központi hatalmak és szövetségeseik helyzete ki­tűnő és további becsületes erő­feszítéseink után tökéletes nyu­galommal várhatjuk a végleges győzelmet. Adorján Andor. Rapi Antiimaelás Pandan ellen Rotterdam, november 16. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Lon­doni hivatalos jelentés szerint ellenséges repülőgép szerda éjjel kö­dös időben igen nagy magasságból hat bombát dobott le Londonra. Négy em­­ber­ megsebesült, egy asszony meg­halt. Az anyagi kár jelet­éktelen. • ’ V. D. Rotterdam, november 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Újabb jelentés szerint az ellenséges repülőgéptámadás alkalmával kilenc ember sebesült meg Londonban. V. B. Rotterdam, november 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Chronicle jelentése szerint úgyszólván senki sem vette észre az ellenséges repülőgép megjelenését. Még a gép kattogását sem lehetett hallani. A támadás fényes nappal annyira meglepő volt, hogy a bom­bák robbanását gázrobbanásnak hit­t­ék. V. B. Szerb követ Bernben Lugano, nőnembe’ SS. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Secolo jelentése szerint nem­sokára szétosztják a szerb kék­könyvet. Szerbia Bernben diplomá­ciai képviseletet állított fel. A svájci kormány Gruics követ megbízóleve­lét tudomásul vette. La.

Next