Az Est, 1917. február (8. évfolyam, 32-59. szám)

1917-02-01 / 32. szám

2. oldal. I—»—nMiM—MmiB! sem kellene sz­abályozni. Rem kell félni annak a kijelentésé­től sem, hogy Franciaország annyi áldozatot hozott már, hogy közel van a ki­merüléshez. Ma csak egy ér­dekünk lehet: hogy ne csupán Franciaország gyöngül­jön. Ossala a M­a­­­i­n-ban is kifej­tette álláspontját. Patre azzal a meg­jegyzéssel kiséri ezeket a fejtegetése­ket a Le Journa I-ban, hogy teljesen magáévá teszi, más lapok pedig azt követelik, hogy a kormány sürgesse a hadianyagok gyártást. Németország megmutatta, hogyan le­het a tüzérséggel és az emberélettel takarékoskodni. ft francia t0.zncs2-i.soU célfa Genf, január 10. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Havas-ügynökség je­lenti : A német hivatalos jelentések a német hadállások ellen legutóbb intézett támadásokat úgy tüntetik fel, mintha fontos offenzíva lett volna, a­mely kudarcot vallott. Ez túlzás, mert ezeknek a támadások­­nak csupán felderítő céljuk volt. Ki akartuk puhatolni az ellenség erejét. Csoportosítását, parancsnokságának székhelyét és egy,­úttal nyugtalanítani akartuk a csapatokat. Támadásaiul, tehát csupán előjátékai a jövendő hadműveleteknek. B. M. Tengeralattjáró az Atlanti-óceán déli részében Lugano, január 10. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Secoló-nak jelentik Rio de Janeiró­­ból. Az argói követség, értesítést kapott arról, hogy ellenséges tenger­alattjárók vannak a cidi Atlant­i­­óceánon. La­ Olasz támadások az olasz tonpisszosi miniszter ellen Lugano, január 10. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Secolo folytatja támadásait Corsi tengerészeti miniszter ellen. Hibáz­tatja az olasz flotta tétlenségét, bár elismeri, hogy az olasz tengerészet feladata nehéz, mert az ellenség ke­rtül a nyílt összeütközést ('). A leg­utóbbi szomorú incidensek új tápot adtak a kritikának, sürgősen és szi­gorúan meg kell büntetni azokat, a­kik a szerencsétlenségért felelősek. A tengerészeti miniszternek legyen­ bá­torsága, hogy véget vessen­­a rossz rendszernek és a hagyományos hibák­nak. La. Szenzációs tesz a ROYAL-ORFEUM februári műsora, mely csütörtökön már délután is színre hu­űl Nagy fentire új konfen­i­­ujaival ul­só n­niyárak melletk KISASSZONY ki a kettős Kosn­vvltelben teljesen jártas, első rangú iparvállalat élelmiszer-osztályába kerestetik­­, azonnali belépésre. Ajánlatok »Törekvő 1917*. jeligére Lett sboritékban Bruckner 1 K­ird. ' irodájába. Semm­elweis*u. 4. küldendők Körülbelül 290.000 drb meg­munkált és nyers lópatkó eladó Farkas ca Társánál, Bucsái:ssí/Lehel-utca 6r­étám. Az egyetem rektora a téli szünetről és a hadi félévek tapasztalatairól — Az Est tudósítójától — A budapesti tudományegyetem mr. grific­us rectore, dr. Mihályfy Ákos szives volt fogadni Az Est munkatár­si­ A rektor úr beszélgetett az egye­temi élet akt­uális kérdéseiről, mely­ek­nek során természetesen szóba került az egyetem fűtésének problémája is. — Az egyetemnek, tehát a tanter­meknek, irodáknak és az összes klini­káknak hetenként hatvan vagyon szénre van szüksége — mon­dt­a a rek­­tor úr. — Ez a szénmennyiség rendel­kezésünkre áll, a fuvarozás nehézsé­gei m­iatt azonban nem szállíthatjuk rendeltetési helyére. — Az egyetemi gazdasági hivatal igazgatója jelentette tehát, hogy az előadásokat egy időre be kell szüntet­nünk, hogy ilyen íródon legalább a klinikák betegeit hozzájuttassuk egy kis meleghez. Ma tanácsülést hív­tam össze, a­melyen elhatároztuk, hogy az egyetemen február 11-ikéig nem tartunk előadást, viszont diákjaink ezzel szemben elesnek a rendes négy­öt repos farsangi szünettől, a­melyet az idén nem adunk meg. Meg kellett ezt tennünk, mert klinikáinkon mint­egy másfélezer beteg fekszik, fő­sorban ezekről kell tehát gondoskod­nunk. Az egyetemi előadások szüne­telésével különben csak a bécsi egye­tem példáját követjük,­ a­mely'­szén­hiány miatt szintén kénytelen volt előadásait, beszüntetni. " Megkérdeztük a rektor urat, hogy milyen ausprénumok között indul meg az új félév az egyetemen ? — A beirat­ások a második félévre, nagyon szépen folynak, eddig több hallgató iratkozott be e­z egyetemre, mint ti múlt tanév­ második félévé­ben. Éppen előttem van a kimutatás : múlt év január 31-ikéig 2894 hallgató iratkozott be, máig pedig már is van 3117 hallgatónk. A háborús egyetemi élet egyik legnevezetesebb jelensége: a nőhallgatók rendkívüli megszaporodása ; a bölcsészeti karon a hallgatók 45—46 százaléka nő és az orvosi fakultáson is feltűnő módon megszaporodtak a nők. De ne higgye, kérem, hogy a jogi karon, a­hová nők nem iratkozhatnak, valami nagy­­csökkenés van. A jogi karon a háború óta sok idősebb, meglett férfi hallgatja az előadásokat, olyanok, a­kik a harc­téren megsebesültek, megrokkantak vagy harcképtelenné váltak és előbbi foglalkozásukat nem tudják foly­tatni, tehát új pálya után néznek. — Gondolja, méltóságos az, hogy ilyen módon a háború egyik végső kö­vetkezménye lesz a jogi pályára lé­pők megszaporodása ? —­ tettük fel, a kérdést. —­ Ezt alig hiszem, — hangzott a válasz — ehhez nagyon elenyésző az új hallgatók száma. Ezek az új hall­gatók inkább csak betegségük idejét akarják megkönnyíteni azzal, hogy tanulnak. Jelent­kezett például nálam egy nyomorék, azzal a kéréssel, hogy vegyem fel a jogi karra, mert az orvo­sok egyenesen azt tanácsolták neki, hogy iratkozzék be az egyetemre, mert elfelejti a nyomorúságát, ha van elfog­laltsága, ha tanul. Érdeklődtünk a rektor úrnál a háborús diákélet tapasztalatai felöl. — Diákjaink sokkal szorgalmasab­bak, mint azelőtt — válaszolta. — Ls .ez nemcsak a.­­éti tapasztalatom, hanem többi tanártársaimé is. Hall­gatóinkról mindeét káron nagy el­ismeréssel, beszélnek. A mi egyese­temünkön nyugodt munka folyik és hogy úgy mondjam, »diáksurlódások« is ritkábban fordulnak elő, mint a béke idején, — már a­mennyire én látom. A különféle egyesületek nem működnek, nagyrészt képtelenek, mert női hallgatóink nem járnak egyesületekbe, a férfidiákjaink nagy­része pedig a harctéren van. —­ Külföldi egyetemekkel van va­lami érintkezése méltóságodnak ? — kérdeztük. — A német és­­az osztrák egyete­mekkel állandó összeköttetést tart­unk fenn, — felelte a rektor úr — meg­küldjük kiadványainkat és rövid idő óta, mióta tanrendünket latin nyel­vek­ is kinyomatjuk, azt is. A lengyel állam, függetlenségének proklam­álá­­sakor latin nyelvű feliratban üdvözöl­tük a varsói egyet­emet; ekkor furcsa dolog is történt velünk: a feliratot tokba tettük és a tokot magyar nyel­ven címeztük meg, odaírtuk : Varsó. Három hét múlva visszakaptuk a küldeményt, a katonai posta a ma­gyar nyelvű címzéssel nem továbbí­totta üdvözletünket­. — Kénytelenek voltunk tehát még egyszer becsomagolni, ráírni, most már németül : Warschau és igy aztán megkapta a varsói egyetem üdvözle­tünket. Tegnap már tíz főből álló varsói diákküldöttség jelent meg ná­lam és elhozta a varsói egyetem válaszát. Külföldi egyetemekről lévén szó, elmondhatom még egy tervün­ket , szó volt arról, hogy a budapesti és jó nét egyetemek közöt­t tanár­csen létesül, mint a­hogy béke idején a b­rü­ni egyetem és az amerikai egye­­temek egy-egy évte kicserélték neve­zetesebb professzoru­kat. Mi azom­ba, ebbe a cserébe nem megyünk bel, mások a viszonyok, nagyon baás dol­og ezt minálunk keresztül­­vini, miért aligha lehet nálunk ál­ladó német nyelvű előadásokat tar­­tani. Egyes előadások megtartására ugyan szívesen látjuk a német egye­tmek professzorait, de állandósítani ez a csereviszonyt a rr.i körülmé­­reink között alig lehetséges. Csütörtök, 1917 február 1. Másméslegezés és ha­lottfosztás a szálSebasti Bojatijev tábsornok­ságsanate tragikus kalála — Az Est­ tudósítójától — is A szövetséges bolgár hadsereg egyik leghíresebb hadvezére, Bojadjev tá­bornok e hó 23-ika óta Budapesten tartózkodik, ideutazásának az oka az, hogy a tábornok sógora, Krepier Péter szófiai kereskedő a minap a Bristol-szállóban egy szállóbeli alkal­mazott vétkes gondatlansága következ­tében gázmérgezéstel meghalt, s a­ holt­testét ismeretlen tettes kirabolta. Kész­pénzben, papírokban, ékszerekben ötven-hatvanezer korona tűnt el. A kínos ügyben a budapesti főkapitány személyesen és levélben két ízben­­ eljárt Bojadjev tábornoknál és a bolgár konzulátusnál. Mindkét ese­­ben ismételten kilátásba hely­ezt­e a mulasztással terhelt tisztviselő im­e­­rendszabályozását. A részletek ezek: Kreptev Péter szófiai kereskedő Bojadjev tábornok sógora janu­ár­­ közepén megszállt a Bristol-szálló­­ban. Vele együtt jött egy másik bolgár úr, a­ki a szomszédos szobát bérelte. Másnap, 21-én délelőtt Kre­pievet holtan találták az ágyában. Értesítettek az esetről egy rendőrt a­ki viszont a negyedik kerületi kapi­tányságnak tett jelentést. A bizott­ság, mely egy rendőrtisztből, rendőr­­orvosból és a rendőrből állt, kiment a szállóba és megállapította a­­gáz­mérgezést, az áldozatot pedig elszál­lították a bonctani intézetbe. Ezzel az ügy a bizottság részéről el volt intézve. Bojadjev­ tábornoknak már' más véleménye volt s a budapesti bolgár konzulátusnak is. A bizottság ugyanis hanyagul dol­gozott. A bizottság a tényállás felvé­telénél, Kreptev Péter bolgár állam­polgárságát megállapítva, kötetes let volna­ további intézkedéséhez a bol­gár konzulátus közreműködését kérni. Ez nem történt meg. A holt­testet elszálltották a törvényszéki orvostani intézetbe, az aktát elhelyez­ték a többi akták közé, a bolgár kon­­zulátusnak ez ügyről való értesülését rábízták a másnapi lapok rendőri kró­nikáj­ára. Közben egy ismeretlen tettes a holttes'd kirabolta és szép zavartalanul elrep.itzyedhetett'az. ezreseivel. '­­ A bolgár kamu álus tudomást ste­.­ vette a­ bűnügyről, nyomban érintke­­ zőbe lépett a rendőrséggel és táv­­ftti ufóit értesít­ette sógora tragikus Háláról a' Szófiában tartózkodó Bo­­­djev tábornokot, a­ki haladéktalanul Budapestre jött. A tábornok — mint iderunt, indokoltan — szükségesnek itta­­a személyes megjelenést, mert adta, hogy a sógora nagyobb pénz­összeget hozott magával. Erről — álta­lban a holttest ruháiban talált éb­e­tekről — mi sem volt a távirati érté­tt­ésben, a tábornok tehát, rosszat sejtett- kiderült, hogy Krepiev ru­mn­óiból ötven hatanezer korona el­­­­tűnt. Az ismeretlen huzarabló — a­ki el­len Bojadjev közbelépésére most már megindult a széleskörű nyomozás — négy napig háborítatlanul dolgozha­tott az esetleges áruló nyomok eltaka­rításán és ügyesen elrejthette a pénzt. Boda főkapitány megjelent a bo­gár főkonzulátuson és sajnálkozását fe­jezve ki a történt mulasztásokon, meg­ígérte az erélyes intézkedést. A továb­bi eljárás során megállapították, hogy Krepiev halálát a szálló légszeszkeze­­lője okozta. Ez ellen vétkes gondatlan­ságból okozott emberölés ií­én megin­dították az eljárást. A hullarablás ügyében eddig még eredmény nélkül nyomoz a rendőr­ség. Közben Boda főkapitány másod­szor is írt ez ügyben Bojadjev tábor­noknak és értesítette, hogy egy rendőrtisztet felfüggesztett állását­ól és ellene a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot megindította. Bojjadjev Sifcsinek nyilatkozata A tragikus esettel kapcsolatban Bojadjev tábornok, A következőképp nyilatkozott Az ász munkatársa előtt : — Boldogtalan sígorom ügyében nyílván két egészen különböző szálat kell követnie a­ nyomozó hatóságok­nak. Az egyik sláker, hogy hogyan­­ következett be a szeren­sétlenség, a má­­­­sik­ pedig az, hogy han tűnt el az az idő.Ouo leva, a melye Krepiev üzleti­­célokra magával hőset'?­­ — A mi ti ügy . Bő, felét ..illeti. Ima már meglehetősert világos a dolog. Krepiev éjszaka halván fázott a

Next