Az Est, 1917. április (8. évfolyam, 88-112. szám)

1917-04-01 / 88. szám

---­■ 1 b y DeadsiMsp, 1907 éorfán . a­z Egy nap a király életéből Bécs, március hó. (Az Est bécsi szerkesztőségétől) A­kik azt hitték, hogy Károly király trónralépése óta lázasabb élet folyik a bécsi Hofburgban, hogy talán udvari hivatalnokok, lakájok nyüzsögnek a Burg udvarán, lépcsőin, vagy dísz­­kintek sora várakozik a külső­ kapuk előtt, a melyek nem győzik befogadni az izgatott arcú diplomatákat, állam­i férfiakat, katonákat, azokat m­i fel­világosítjuk: a Burg cs­en­des, mint volt :"igen, a mikor Ferenci József királyunk távol a nagy város centru­mától kint Schönbainnban élt,­foga­dott, uralkodott. Károly király sem a Hofburgban lakik, sőt, egyáltalán nem lakik Bécsben. Igen kicsi, hábo­rús udvarával elköltözködött Ba­­denbe, a kedves, bár legutóbb már kissé világfürdős allűrökkel hival­kodó alsóausztriai városkába, három­­,szobés lakást rendeztetett be magának egy régi, kétemeletes házban és ott vagy onnan intézi­­ az ötvenmillió Sorsát­, Zita királyné sem a bécsi Hof­­burgban lakik, hanem a schönbrunni kastélyban, igy tehát a szép öreg Burg,­ három század építőmesterei­nek, három század ízlését tükröző műve még mindig vék­a, hogy beléje­­költözzön a fiatal élet, hogy elsimul­janak homlokzatán a szomorú baráz­dák,"kiragyogjon megvakult sok száz szemé. " "Néha délután mozgás kel a Burg nyugati szárnyán, a­mely a külügy­minisztériummal fekszik szemben. Ott van a Sándor-lakosztály, a­melyről mindig követek és más idegenek audienciájával kapcsolatban olvasunk hírt a lapokban. Ilyenkor autók, sikerek várakoznak a külügyminisz­térium és a Volksgarten közötti tér­ségen, néha kilép a Bellaria-szárny kapujából az egyenruhás udvari por­tás, ura nevén szólítja a várakozó kocsisok valamelyikét,­ mire a kocsi felhajt az oszlopos feljáróhoz, kis­vártatva nyílik a kapu és kilép a mosolygó vagy komoly arcú diplo­mata : vége egy audienciának. Ez a kis nyüzsgés rövid ideig tart, a király csak néhány órára jön be a Burgba, este megint visszamegy Badenbe. Károly király egyelőre nem ér rá udvari fénynyel körülvenni szemé­lyét: igen nagy, igen megerőltető munkáját a nagyváros zajától távol kívánja végezni. Ezért ment Ba­denbe lakni. De még más oka is van annak, hogy éppen erre a vá­rosra esett választása. A király lakó­helye közel fekszik nemcsak Bécshez és így a Magyarország fővárosába vezető főútvonalhoz, hanem a had­­seregfőparancsnokság székhelyéhez is. Badenből könnyen elérhető továbbá a szövetséges főhadiszálláshoz vezető vasúti összeköttetés is. A király badeni háza egyszerű két­emeletes kisvárosi lakóház. Ódon, igen finom rajzú homlokzata a XVIII. század utolsó évtizedeinek bélye­gét viseli, a­mikor a barokkból és a késő renaissance elemeiből kialakult és oly olaszosnak ható osztrák Mária Terézia-stílus. A városka egyik fő­terén áll a ház, előtte monumentális­­kút. Igen nevezetes lakói voltak az idők folyamán. Hogy csak a leghíre­sebb neveket említsük: Talegrand, J. Wellington, 11. Ferenc, Mária Lujza, Napóleon felesége, Károly főherceg, Napóleon első legyőzője. I. Vilmos német császár (mint­­trón­örökös) rövidebb-hosszabb ideig él­tek Károly király badeni házában. A badeniek röviden­­Kaiserhaus- nak nevezik, de ez volt a neve akkor is, a­mikor a király még nem lakott benne, sőt a­mikor IV. és I. Károly még nem is volt a világon. A király lakása három szoba: dol­gozószoba, ebédlő, hálószoba. Bútor­zatuk szinte polgári egyszerűségű. Nagy kényelmes íróasztal, karosszé­­kek, az ebédlőasztal legfeljebb­­4—5 személyre való. Közvetlenül a király, szobája mellett fekszik a szárnysegéd szolgálati szobája és az úgynevezett testőrszoba, a­melyben egy lovas­­testőr várja ő felsége parancsait. Reggel nyolc órakor lép be az első referens, többnyire a katonai iroda főnöke, Marterer altábornagy, a ki­rály kabinetjébe. Sorban következik azután a katonai és civilkabinet többi előadója, az udvari hivatalok vezetői, azután azok, a­kiket ő felsége kihall­gatásra rendelt. Leggyakrabban a kül­ügyminiszter, a két miniszterelnök, a hadügyminiszter, az osztrák élel­mezési miniszter és a vezérkar fő­nöke járulnak referálni a király elé. A mindennapi szolgálati előadókon kívül naponta tíz vagy­ még több re­ferenst is fogad a király. A napi kom­münikékből, a­melyek természetesen a szolgálati előadók fogadását nem említik meg, láthatjuk, hogy minden társadalmi osztály, minden foglal­kozás­ képviselője, utat­ találhat, a ki­rályhoz. Azok között, a­kiket ő­felsége­­rendelt magához, voltak diplomaták, politikusok, katonák (különösen olya­nok, a­kik valamely fontos frontrész­­ről tértek haza), nagyiparosok, ban­­­károk, földbirtokosok, tudósok, mű­vészek, közigazgatási hivatalnokok, — különösen az ország olyan részei­ből, a­melyek fokozott mértékben szenvednek a háború terhe alatt — katonaorvosok, csapattestek egész­ségügyi főnökei, ellenséges országok és területek ismerői, arisztokraták, főrendek stb. stb. Mindennap csek egy embert fogad a király, ezt az egyet azonban néha ismételten is: a vezérkar főnökét. A kihallgatások IV. Károlynál nem percekre kimért, előre határolt formalitások. Nem ritkaság, hogy egy-egy audiencia néha, órák hosszat eltart. A király nem dönt, mielőtt nem hatolt volna bele az ügy lénye­­­gébe. Aprólékosan, fáradhatatlanul foglalkozik a szőnyegen forgó kér­déssel , csak ha minden­­ oldalról tisztán látja az ügyet, akkor bocsátja el az előadót. Előfordult, egyszer, hogy gróf Tisza István jelent meg 4 órakor a király dolgozószobájában referátumra. Köz­ben besötétedett, a király észre sem vette. Azután­ jött a hadügyminiszter, kis szünet, után báró Halverda, a király családi vagyonának kezelője, azután a vezérkar főnöke és végül a király még egy diplomáciai akta­­kötegbe is elmélyedt, a­melyet tüze­tesebb tanulmányozás végért tartott volt vissza. Ilyen körülmények között termé­szetesen igen gyakran szó sem lehet is étkezési idők betartásáról. Fél­­egy órára van kitűzve a dejeuner, fél­nyolc órára a vacsora, de a király néha órákkal később étkezik a ki­tűzött időnél. Ebédjét, vacsoráját igen szűk körben költi el ő felsége. Rendes társasága ilyenkor a két fő­hadsegéd, továbbá a szolgálattevő szárnysegéd. Gyakran előfordul az is, hogy a király ott tart­ magánál de­­feunerve valakit a kihallgatásra ren­deltek körtá.­­• ■ A‘ ■ Itt helyreigazíthatunk egy meg­lehetősen általános tévedést is. Károly király tudvalevőleg elrendelte, hogy az előadók ezentúl frakk helyett szalonkabátban jelenjenek meg előtte. Ebből származik az a téves felfogás, hogy audienciához szalonkabátban kell elmenni. Kém úgy van. A király előtt civil embernek frakkban kell meg­jelennie, még pedig fehér csokorral, a­hogy Ferenc József királynál is a fehér csokor járt a frakkhoz, mint mindenütt széles e földön. Csak a referensek viseltek fekete csokrot a frakkhoz, és a referenseknek ezt a hagyományos, de már nem időszerű és túlfeszes öltözetét helyettesítette most e felsége rendelete a szalon­­kabáttal, a­melyhez, udvari gyász lévén, udvari ember hosszú fekete nyakkendőt visel. Így tehát a magyar miniszterelnök, minthogy referálni megy a királyhoz, szalonkabátban jele­nik meg 5 felsége előtt. De a­ki nem hivatalos ügyben megy Ő felségéhez, annak magyar díszben vagy frakkban fehér csokorral kell királya előtt meg­jelennie. .Az utolsó előadó esti 11 óra felé, néha még későbben hagyja el a király dolgozószobáját. Reggeli 8 órától esti 11 óráig szinten,szüntelen munka folyik és bizony igen kevés idő jut a pihenésnek, üdülésnek, sétának. Baden gyönyörű környékén, sétautakon, erdőben, mezőn szokott mind rövidebb és ritkább , sétákat tenni a király. Ilyenkor szívesen meg­­szállja a környék­-népét,­­elbeszélget paraszt­okkal, nőkkel, gyermekekkel élet­ük viszonyairól, ' m­unkabérről, piaci árakról, gondjaikról, bajaikról. Baden környékének népe kezdi megismerni a királyt, de még mindig találkozik olyan paraszt vagy pa­rasztasszony is, a­ki csak a »kedves fiatal tisztet« fogja emlékezetében megtartani. De a­kik tudják is, hogy császárjukkal beszélnek, azok is meg­érzik, hogy nyíltan, bátran, elfogult­ság nélkül szólhatnak. Nem Báden­­ben, a tiroli Callianóban történt, hogy egy parasztleány minden teketória nélkül megkérte a királyt, tegye le­hetővé, hogy a lány rég nem­ szabad­ságolt atyját, egy derék katonát, vi­szontláthassa. A király nem felejtette el a lány kérését: néhány nap múlva a katona otthon volt családjánál. Uyen történetek­ lehettek forrásai annak a gyorsan szárnyra kelt legen­dának, hogy Károly király álruhában jár a nép közé II. József császár módjára. Károly királynak nincs szüksége erre az egyébként célra nem vezető módszerre, hogy tájékozva legyen minden alattvalóit közelről érintő kérdésben. A­mikor néhány fillérért mindenki megszerezheti a király arcképét, vége a hárm­ah­adisi lehetőségeknek, de Károly király talált utat és módot arra, hogy mégis megtudja alattvalóinak bajait, panaszait. A mikor a király kocsin vagy autón Badenből bejön Bécsbe, nem közvetlenül Schnbrannba hajlót,­­­ előbb körülkocsizik a városban, még pedig előszeretettel a külső kerületek­ben. Ilyenkor meglát sok mindent, szeme éles, következtetése gyors és biztos. Meglátja, mint állnak hosszú sorban asszonyok, gyerekek a toj­­ás szénüzletek előtt, meglátja a szénnel megrakott kocsikat és megkérdezi ott a helyszínen, ki rendelte, honnan való, hova viszik. Bizony gyakran előfordul, hogy­ a király kiszáll kocsijából. A­mikor reprezentatív kötelessé­gek — követek vagy hódoló kül­­dönségek fogadásai — szólítják a királyt a­ Hofburgba, nem mindig saját kocsiján isse mag at utat Páden­ből Bécsbe. Igen gyakori eset, hogy a rendes villamos vasutat veszi igénybe. Ilyenkor is megragadja az alkalmat, hogy közvetlen tudomást szerezzen a mindennapos élet sok apróságáról, bajáról. Mielőtt a Hof­­burgba menne, a király mindig rövid időre betér Schönbrunnba. De még ezeket a rövid perceket sem szen­telheti mindig egészen családjának. A királyné, mint a fázok, éhezők, a segít­ségreszorulók szószólója fogadja felséges férjét és a schönbrunni rövid találkozások ilyenformán gyakran nem a szűk családi körből merítik­ hangulatukat, hanem egy sokkal nagyobb család, a bajban lévők gondjaiból. A királyi pár egy ilyen rövid schon­­brurmi együttléte alkalmával született meg, hogy példát említsünk, az udvari kocsik és lovak szénszállításra való fel­­használásának a terve. Este azután, mielőtt a király vissza­térne Badenbe, még egyszer pihenőt tart Schönbrunnban. Ilyen — külsőségeiben — a király mindennapja. De növekedik azok száma, a­kik tudják, ismerik az ifjú király gondjait, gondolatait, érzés­világát is. Megjósoljuk, nem sok időbe fog tartani és a milliók is tudni fog­ják : a király élete — az övék. Nekik gondolkozik, nekik érez,­nekü­k él a király. Dr. Lázár Jenő. ­. oldal A­ filmtechnika csodája MmeneMíí® élet a leghatalmasabb és legfenome­­nálisabb mozgófénykép Poe Edgar, novellája nyomán négy felvonás* baiu ~ Még csak néhány napig a Mopai- rtportóban ! Előadások V*4,5, V*7 és *09 órakor, emzinri m Jtf .zi'lwmBWaBTWMMW­ Br­­wrm 200 kg, príma dughagpa 7 K 50 f.-ért eladó. Cím Az Est újpesti fiókkiadóim. 6B0-8BB korona kamu­ szerezhető sorsjegyek részletfizetésre való eladása által. Ügyes, megbízható ügynökök — nők is — kerestetnek e célra leg­­elsőrangú pénzintézethez. Eredményes működés­­esetén fix fizetés. Felvilágosítással­ szolgál . Markovits Izsó, Budapest, VII, Erzsébet­­körút 2,1/10. Hadirokkantak előnyben 2AMA1KA m5 literenként 12,14,16 K. Szétküldés 5 üvegen­ként *x összeg előre való beküldése ellenében. Bloch Gy.és Tsa, Budapest,VI­, Aradi-u. 16 Uridrust-szakmában jól bevezetett fix­ fizetésű Mp­igspgiils névvel és eddigi­ működés megjelölésével irt ajánla­tot .Megbízható 3000 jelige alatt a kiadóba kérem. Eladó feloldali birtok tóvonal magién, 30 hát keid egy tagban, 5 hold belső­ség, 10 szobás abilak, vasút, posta, távíró, telefon hely­ben. Közvetitőknem dijaztatnak.Cim a kiadóhivóban. Lakást keresek 5—6 vagy B—7 szobával, a Lipótvárosban, május­ra. Közvetítőt díjazok. Ajánlatot .Ubilak 59992. sz. alatt Schwarz József hirdető irodájába, Andrássy-ut 7. szám kérek (kettős borítékban.) Özv. Nándor Ignácné­ssül. Popper­­ Ilka úgy a saját, mint Ernő fia és az összes rokonság nevében fájdalomtól meg­tört szívvel jelenti, hogy a hón szeretett­e­l férj, apa, illetve jó rokon Kácso? Igíiár­­ folyó hó 30-án életének 62-ik, boldog házas­­­­ságinak 17-ik évében hosszas szenvedés­e után elhunyt. Megboldogult drága halottunk hűlt tete­mét vonórnap, április 1-án, délután 1­3 órakor fogjuk a családi gyászáéiból a helybeli izr. sirkertben örök nyugalomra i­s helyezni. Komárom, 1917 március 30-án. Áldás poréira!

Next