Az Est, 1917. május (8. évfolyam, 113-138. szám)

1917-05-01 / 113. szám

" Budapest, 19X7 * ££edd * május U Előfizetési érák: .. u,go Storame. .. űr— keratin­­.. *• lg— karon. . .. 24.— boron; jelenik délután ** fissi-í 5*áf­ 4%-a iS Si&izt* Zfintícr* kc3l£m.Q...yünb ifVCIU riyoxdfa tilos Politikai napilap *ée Felelős szerkesztő: Miklós Jia'Du VI11. évfolyam * 113. szám* $xerk*sxtő$ég t Pl/. Scaralet, £rz$ebatsk-firut 7. l^iad­óhivatal s VH*» Frgsébet*körut f£***ZO. Fiókok! adóhivatalok s VoS UUmos csősz#r­ut tó. *js* és /p.| Pdcl'utica 1Z' Wiettbe* i Xu Kohlmarkt 7.. Nem ajándék­, nem elisintérés, nem­ orom, de nem is fájdalom ,és keserűség as a,évjárni, am­ivt flagyarország népe május elsejére kapott. Vie­res emberek szoktak küldeni nagy csomagot­, a szállítólevélre ráír- . Ják, hogy tartalma értékes és törékeny, a címzett örömmel bontja ki a csomagot, aztán bontja, bontja, a tartalom foly­ton kisebb lesz, míg végre egy á~az'bontogatás után előjön az ajándék , egy régi nadrággomb. Ettől a választójogi nadrág­gombtól meg legyünk-e sértve ? Nem a! Csak éppen sajnáljuk az ajá­­dékostóját, a­ki ató­g mi»*­­­dig nem látja" de nem­ érzi, hogy űriről van itt szó ? Nem a ma­gyar ellenzék és a munkapárt­­küzdelméről, nem oly csekélység­­ről hogy Tisza kihurcolkodjon a miniszterelnöki palotából és valamelyik ellenzéki gróf benor­­solkodjon a helyébe. A­mi most történik, az az igére föld népeinek általános vál­sága, a nagy­ töm­egek észre térése a népek szabadságharcának kez­dete az őket századok óta rab­ságban tartó intézmények ellen. Nem az most a kérdés, hogy húszezer, vagy százezer választó­val legyen több az országban, az ■általános választói jog, csak egy részlete annak a gyökeres át­alakulásnak, a­mely már meg­indult, mert a természet erői megindították. Szánni kell azokat, a­kiket egyetlen érzékük sem tudósít a nagy drámáról. A választói jog, úgy a­hogy követeljük, meg fog jönni, mert uton van, nem függ annak­ sorsa sem kormánytól, sem mástól, a nép rájött, "hogy szüksége van rá, joga van hozzá, tehát meg­lesz, és általa el fog érkezni az­­igazi népképviselet napja, az igazi népkép­viselettel pedig azok a férfiak és azok a törvények,­­a­melyek Magyarországot telje­sen átalakítják. Az ország hatal­mas élet­ereje fogott össze élet­­ösztönével, ezek épp oly termé­szeti erők, mint azok, a melyek a föld golyóját forgatják s épp­oly kormányozhatatlanok. Poli­tikai ármányok szegény kis sike­reket hozhatnak ennek, vagy annak a csoportnak, de ezek az egyéni vetélykedés apró játékai csupán, szánalmas macska zene lenn, a porban, míg az emberiség­­lelkének nagyszerű drámája ját­szódik fenn a csillagok között­. M Hapmadik nagy offenziva is véresem össszeomlott esz appasi tPonton a németiek md#d­elentámt­dást Miének A múlt szombaton kora hajnal­ban kezdődött az angolok harma­dik arrasi offenzivája és a vasár­napi német hivatalos jelentés már e támadás véres összeomlásáról szá­mol be. A Ugrolyosabb pergőtűz után előretörő angol rohamcsapa­tok ezúttal még annyi eredményt sem tudt­ak elérni, mint a második arrasi off­ozivánál Hódításuk­­.im.tdasaze egy rommá -yit ki­­ Ma, Arliz, Alvástól északra, a front többi részén egy lépni fel sem jutottak­ előbbre. Maga a fél­­hivatalos Reuter-ügynökség csodá­latraméltónak mondja a németek viharos ellentámadását és beis­meri, hogy felérkezett a sorsdöntő óra, a mehír Anglia három éve készültt. 38 vasárnapi Mamfalos ffaSamg és Berlin, április 29. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös had­csoportja, Lenstől Queaufig az egész arcvonalra z­ú­d­u­l . Igen súlyos pergőtűz ve­zette be napfelkelte előtt az április 23 - -i csatát, a­melytől az angolok I­­a­m­­á­r Uah­uadizben az Ar­ras melletti német vonal áttörését remélték. A nagy csata délben eldőlt és Anglia súlyos veresé­gével végződött. Mihelyt megvirradt, az angol ro­hamoszlopok az acélból, porból, gáz­ból és füstből szinte ugrásszerűen fel­idézett fal nyomában 30 kilomé­ter sz­élesség­be­nder© tör­­t­e­k. Az ellenség lökésének fős­gya a reearpetől északra Achevilletől Reeuzig húzódó állásaink ellen irá­nyult. Ott rendkívül heves csata fej­­lődött. Az angolok az általunk előállás­ként megszállott Arlensbe, Qppyba, Gavrolle és Rosux környékére nyo­multak ; itt érte őket gs a­l­o­g­s­á­­g ,v ak e 11 o n t a­ m a d é *­­ —... Ember ember elleni ke­mény küzdelemben vissza­vertük az ellenséget, he­ly­e­n k­­­l­l régi állásainkon túl is, a­melyek Arleus kivételével­ mind ismét kezünkben vannak-A Scarpe-mélyedéstől délre szintén ekeseredett harc tombolt. Derék csa­pataink a szétlőtt állásokban dacoltak a többszöri rohammal, ott is meg­hiúsultak összes angol támadások. A harctér szárnyain az ellenség támadó hullámai már tüzérségünk megsemmisítő tüzében összeomlottak. Az angolok veszteségei ismét szokatlanul súlyo­sak. Április 26-ika újabb di­csőséges napja gyalog­ságunknak, a­mely erőteljesen vezetve és a testvér és segítő fegyver­nemektől kiválóan támogatva fel­adataink nagyságához teljesen méltó­nak bizonyult. A nyugati arcvonal több­ hadsere­génél, mint az Aisne mellett és a Champagneban is, valamint k­e­d­c­­­en és a Balkánon az általános hely­zet változatlan, Ludandorfll,b­első részállómester, Jne-offensivát, de az első önálló hadvezéri feladatot most kapta, e­s ak­kor az angolok ar­rasi offenzi-­vá­jával együtt az Aisne mentén és a Champagneban a franciák át akarták törni a német frontot. Az­­áttörés nem sikerült, sőt a francia támadás sokkal hamarabb kimerült. M fiaméin fömissamcsm&k®t című múgottáte­rffiájáBól Lugano, ápr­'lis 20. (Ad Est rendes tudósítójának távírójé) Megbízható helyről értesülök arról, hogy Nwdre tábornokot, a­­rancia hadsereg főparancsnokát a legutóbbi francia offenzíva eredménytelesége miatt elmozdították állásából. La. JLuya­no, április 20. (Az Esc­rences tudósítójának távirata) Hindle elmozdítása megbízható jelentések szerint Anglia kívánságára történt. Utódává Castelnau tábornokot nevezték ki. La.­­Nivera tábornok a múlt­ év őszén,, a németek verduni often­­zártája után lett Joffrs gejjerüi Kizi­muji utóda. Ő vezette a franciát vik­tes verdans dien támadásait, majd m­­ajagojevcal együtt a Som­ mint az angol, úgy látszik, ezért követelték az angolok Nivelle el­távolítását. Utóda Castelnau tá­bornok, egyike a legismertebb­­francia hadvezéreknek, a­ki eddig is Nívell® helyettese volt. Már Jolira bukása után őt emlegették a főparancsnok­ állásra, de akkor állítólag politikai okokból mellőz­­ték, mert Castelnau exponált ro­­jalista érzelmik a klerikálisok em­bers ) Jk­t of galantestsín a németést x.ae&sSt&Stzts*nznd.­té attest­­iántan&sei&P&t** Motzekslam, április 71. (As Est rendes tudósítójának távirata) A Reuter-ügynökségnek az angol főhadiszálláson levő tudósítója je­lenti : Az angol csapatok szilárdan har­colnak, ha a németek valóban csodá­­latrasm­tó hevességgel intézik ellen­támadásaikat. Beszéltem vezérkari tisztekkel, a­kik kijelentették nekem, hogy a mérkőzés hihetetlenül elkese­redett és a csata ide-oda hullámzik. Nyilván elérkezett a sorsdöntő óra­­, melyre Anglia három éve készült és a melyet sikeresen ki kell állania, ha Németországot a harctéren le akarja vern. W. B. London, április 29. Hivatalos harctéri jelentés április 28-án: Ma reggel a Scarpetól északra több mértföldnyi szélességben támad­tunk. Csapataink felerdékeny ellen­állásra találtak, de jól haladnak előre. A kara tovább­­folyik. Jf német«ft „feltétlen fftll.-nye" & snnn4nyt0ten tsnga£~$v‚mseia. témad­ások fitaE szambám Berlin, április 20. (Wolff-ügynökség) Ápruis 28-án harmadszor érte az angolokat nagy és véres veszteség az arrasi fronton. A rendkívül heves, ide-oda hullámzó harcok után az óriási tömegekkel véghezvitt har­madik áttörési kísérlet egyetlen ered­ménye az összelőtt Arleux falu, a­mely a németek előállásaiban feküdt és a misristek romjait a sebesültek

Next