Az Est, 1917. június (8. évfolyam, 139-164. szám)

1917-06-01 / 139. szám

­ Mu­dapest, 1017 * Péntek * Június 1. Előfizetési árak: Egy hónapra** ** 3*20 fcofoAa P&gy&‚té*»r& «• o* ~5.— Félév 9*G » . M u /£,—■ kOPOtt-T­­Fgész? éor~9» «, «. 2*1.—~ 1* Megjelenik délután ** Egyez &xd m ám & f££l4§& - •Mind­en koxissirtéttyun­kT titán» nyontáncL tilor Megcsípem a karomat: nem álmodom-e? Megvizsgálom : nem vagyok-e ré­­szteg? Éber és józan vagyok, nem a francia kamara, nem az angol alsóház, nem az olasz Par­lament üléséről, hanem az osztrák reichsrat megnyitásáról olvasok tudósítást. A monarchia másik felének a parlamentjében, cseh kéjben ,csattogtatjuk most azt az ollót, a­mely Magyarországot is fel akarja darabolni. A hű cse­hek a maguk részéről mint ön­álló cseh-szláv ország akarják folytatni életüket s e célra kö­vetelik Magyarország testéből az északi tót lakosságú megyéket. Egyelőre a szerény csehek nem kivánnak többet. Hogy mi lesz ezen a napon, a­melyen a­­há­ború alatt ellenséges külföldön tartózkodó vezéreik hazajönnek, an otthon, hazaárulás miatt bör­­­­tönben ülő,­­halálraítélt töb­bi So­­lomposaik császári kegyelemmel majd kiszabadulnak, azt nem tudhatjuk. Őszintén megmondhatjuk, min­ket a csehek az életben többé sem igen érdekelnek. Igen piros okunk van erre. Nem­ is vennénk észre őket, ha otthon, Ausztriá­ban rendezkednének. A csehek azonban, valószínűleg a világ­háborúban kifejtett fényes hadi­testeikre támaszkodva, Szent Ist­ván országából akarnak lenyitni a maguk részére egy szép dara­bot. És ezt a tervüket nem holmi népgyűlésen, az osztrák képviselő­­ház megnyitásán mondották el. Ezzel a tervükkel a csehek egészen nyíltan háborús ellen­feleink táborába léptek át, mert hiszen ők sem akarnak egyebet, mint hogy minket feldarabol­janak. Hiszen a háború sem másért tört ki, csak hogy ben­n­ünket szétvagdaljanak. Most, mikor idehaza magyar a magyarnak bősz ellensége, mikor a munkapárton hiúságból, hatá­­rom­éhségb­ől, boszuból farkasver­met ásnak az ellenzéknek, mikor egyik párt cselt vet a másiknak, s csapdákat helyeznek el egymás fiiért, mikor a h­ányan, annyifelé húznak , jól hallgassál­­ meg, hogy mit mondanak a csehek! Meg­gondolhatta volna Tisza, hogy van a magyarnak a magyarnál na­gyobb ellensége is. A magyar politikai válság kritikus óráiban nagy balgáig volna észre nem venni, hogy a cseh­ esetben a­­sors útja fenyeget bennünket. Politikai napilap wv Felelős szerkesztő:' Miklós Jánost Vili. évfolyam. * 13Q* szám. stmerkm-T-M-ség* &IT* kspiJLlet, JErgdébe&k-At-t&t 2* JCiadLéhlaaett&i &d­*» Frz&QbGtvkarat JS^*2ii«j F iéiS9kl&<(táͱloff.t4utok 4. C»# Dlintos f­d, rm.­, ^5 J£ta, Uá.pJ*«itzj% /5o W istibe w * I*» JCohlntarJrb tm Garami és Kunst előadta a magyar szocialisták álláspontját a stockholmi konferencián Stockholm, május 10. (Az Sd kiküldött munkatársánál, távirata) Ma volt az első tanácskozás a magyarországi szociális­tákkal. Kanti Zsigmond és Od­arth Ernő beszámolt a magyarországi szocialista viszonyok­ról és kifejtette a magyarok felfogását a hadicélokról. A mai tanácskozás délután negyedkettőig tartott, holnap délelőtt folytatják. A tárgyalások befejezése után a magyar képviselők hazautaznak, csak Kunfi maradt állan­dóan Stockholmban. Adorján Andor: Zott megegyezés jöjjön létre a nem­zeti egység és a balkáni államok föde­rációja alapján. Olyan balkáni álla­mok, a­melyekben kisebbségi nemze­tiségek vannak, e kisebbségeknek autonómiát adjanak. Gazdasági kér­désekben a gyarmatokra nézve a nyito­tt ajtó elvének megvalósítását követeli. ■ Kurisi Zsigmond beszélt a maagy­ar­­országi békemozgalomról, kifejtette, hogy a magyar szociáldemokraták valamennyi szocialista párt feltétlen részvételét követelik a konferencián. Megállapította, hogy a magyar szo­ciáldemokrácia megőrizte független­ségét a háború, alatt és folytatta a harcot az imperializmus ellen. Abban, a kérdésben, hogy bűnö­­sök-e az egyes szocialist­a pártok a háború előidézésében, a vitát célta­lannak tartják, ellenben kívánják, hogy a szocialisták minden ország­ban az eddiginél erélyesebben har­coljanak azon faktorok ellen, a­me­lyek elősegítették a háborút, így tehát a német szociáldemokraták küzdjenek Poroszország demokrati­zálásáért, a franciák pedig a francia pénz­ oligarchia ellen. Annak a kér­désnek a vizsgálata, hogy mennyiben terheli az egyes kormányokat a fele­lősség a háború kitörésében, az illető ország szocialista pártjának a fel­adata. Bécs, máj­us 31. (Az Est tudósítójától) Az Arbeiterzeitung stacissholmi tu­dósító,ja a magyar szocialisták tárgya­lásairól a következőket táviratozza : Garami az­ azonnali­, annexió és kárpótlás nélküli békéért szállt síkra, követelte Belgium, Szerbia, Monte­negró és Románia helyre­állítását­ A feldúlt területei, gazdasági vissza­állítása az illető államok feladata kell hogy legyen, azonban Belgium Beth­­mann-Horweg 1914 augusztus 2-iki kijelentése értelmében kell hogy kár­pótlást kapjon. De ha az ilyen kö­vetelés késleltetné a békét, akkor meg kell állapodni abban, h­ogy Bel­gium valamennyi hadviselő államtól kapjon kárpótlást. Szerbia helyreállítására valamennyi nagyhatalom adjon segítséget, ezen­kívül Szerbia kijáratot kapjon, a ten­gerhez, előzőleg azonban gazdasági szerződést kössön Magyarországgal és Ausztriával. Elzász Lotharingiára nézve a magyar szocialisták azt­ kí­vánják, hogy a kérdésben megegye­zés jöjjön létre a német és a francia szocialisták között, de ha ilyen meg­egyezés lehetetlen lett volna, még el se igazolná a háború folytatását és azt, hogy az Internacionale távol­maradjon a béke munkájától. Macedóniára nézve kívánatosnak tartja, hogy Szerbia és Bulgária ko­cs örvendetes meglepetést keltett, a­mely annál nagyobb volt, mint­, hogy a Havas-ügynökség a pártgyű­lésről olyan tudósítást adott ki, a­mely szerint a francia szocialista többség, a­mely a stockholmi­ érte­kezleten való résztvétel ellen foglalt­ állást, diadalmaskodott és a párt­­gyűlés a stockholmi értekezletről úgy nyilatkozott, hogy az csak meg­hosszabbítja a háborút, a szocializ­must kompromittálja és éppen ezért­ a legnagyobb lenézéssel kell vissza­utasítani a meghívását. A Havas­­ügynökségnek e hazug jelentése után, a­mely természetesen nagyon kiv,­nosan hatott tegnap, a francia szo­cialisták távirati jelentkezése mint­' egy lidércnyomástól való félszaba­,­dulás volt, sőt annál több is; ígé­ret volt ez arra, hogy a stockholmi, értekezletnek meglesz a vároi-púnt al-' keid. A mai előértekezlet összes tagjai c, párisi távirat nagy hatása alatt van-­ nak, hiszen ez a távirat nemcsak­ azt jelentette be, hogy a francia szocialisták eljönnek Stockholmba,, hanem azt is, hogy a francia szo-­­cialista párt többsége és kisebbsége összeforrott, hogy a francia szocialistat párt ismét egységes és közösen áldoz, James nagy emlékének. Stár pedig­ ennek olyan nagy benső jelentősége van, hogy nemcsak a stockholmi értekezlet , hanem a mai naptól kezdve , az általános béke munkája is sokkal több fikélylyel folyik, mint eddig. A­­ nagy eseményről és, következ­ményeiről kérdést intéztem Br­árain­g­­hoz, a­ki a következőket mondta­­ — Az a Mz, hogy a franciák részt vesznek a stockholmi érte­kezleten, rendkívül örven­detes. A francia szocialisták el­határozása a nagylelkűségnek és a hősies emberszeretetnek gyöny­örű­ aktusa. Kétségtelen, hogy ezt a példát az angol szocialisták is követni fogják. Mi azonnal össze­köttetésbe léptünk az orosz mun­­­kástanács­sal, hogy ez keressen összeköttetést az amerikai kor­­mánynyal és az amerikai szocialis­­tákkal, a­kiknek a stockholmi érte­kezletre szóló útlevelét az ameri­kai kormány eddig megta­gadta. Az orosz munkást­anács­­nak most az a feladata, hogy az amerikai szocialistákat bírja rá, hogy nyújtsák be ismét az útlevélért Br­anting, Huysmans és Troelstra nyilatkozatai a franciák részvételéről a stockholmi kongresszuson Mind bíznak az értekezlet sikerében Stockholm, május 29. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A nap nagy eseménye, a­melynek jelentőségét alig lehet megmérni, az a távirat, a­melyet a francia szo­cialisták küldtek a skandináv-holland­ bizottsághoz és a­melyben arról ér­tesítik­­a stockholmi értekezlet ren­dezőit, hogy a francia szociálisok a tegnap tartott pártgyűlés után haj­landók a stockholmi meghívást lfo­­gadni, a stockholmi előértekezleten meg­jelenni és ott tárgyalni. A távirat éppen akkor érkezett, a­mikor a skandináv-hollandi bizott­­ság a magyar szocialista küldött­­séggel tárgyalt és­ tonné Artewn nagy

Next