Az Est, 1917. július (8. évfolyam, 165-190. szám)

1917-07-01 / 165. szám

2. oldal. vasárnap, t9/7 julius r. Ahamisitott cukorjegyek nyomdászai Rákospalotán hamisították a jegyeket — Az Est tudósító iától — A cukorjcgyhamisitások ügyében dolgozó detektívek néhány nappal ezelőtt Beregszászon kézrekeritettélc Marmelstein Dezső nyomdászt, a ki­nek a cukorjegyhamisitásokban szin­tén aktiv része volt. Marmelstein a detektívek előtt nyomban beismerte, hogy 6 is nyomatott hamis cukor jegye­ket Horn Salamon rákospalotai nyom­dász nyomdájában. Tegnapelőtt Szent­­iványi rendőrí'ogalmazó több detek­tív kíséretében megjelent Horn rá­kospalotai nyomdájában, a hol ház­kutatást tartottak. A házkutatás al­kalmával csak rákospalotai cukor­jegyeket találtak Hornnál és a cukor­­jegyek nyomására alkalmas papirost. Klisét, vagy budapesti cukorjegyeket nem találtak. Horn Salamont mindaz­­állal bevitték a főkapitányságra, a hol őrizet alá vették. Tegnap délelőtti kihallgatása al­kalmával a nyomdász megtört és beismerő vallomást lett. Elmondta, hogy szerződése volt .Mar meist einna], ■a kinek ötezer korona fejében átadta a nyomdáját, hogy ott szabadon dol­­gozhassék és ő még segédkezett is neki a cukorjegyek készítésében. Az­zal védekezett azonban, hogy neki Manneistcin azt mondotta, hogy ö a fővárostól megbízást kapott a cukorjegyek nyomására. Először min­taképpen több száz darab cukorjegy­­lapot készíttetett vele fej nélkül, néhány nappal később azután azzal állított be, hogy a főváros jónak találta a mintákat és előbb 1500, később ismét 1500 darabot csinálta­tott vele. Bevallotta Horn azt is, hogy a cukorjcgyek nyomásához szükséges ónléceket, a melyekkel a beosztást csinálta, a házának egyik pajtájában rejtette el. A detektívek kimentek, megtalálták az ónléceket és találtak 8. darab klisét, a melylyel a cukor­jegyre való 60-as számjegyet nyom­ták rá, Horn Salamont a rendőrség közokirathamisitás címén letartóz­tatta. A nyomozás tovább folyik, mert valószínű, hogy a cukorjégy­­hamisiióbandának még más tagjai is kézre fognak kerülni. Beszélgetés Uanderoelde belga miniszterrel Jlz orosz munkástanács levele a nemzetközi konferencia feladatairól I Stockholm, juntas 38. (Az Est kiküldőit munkatársának távirata) Vanderveldc. ma délután hosszabb ideig tárgyalt Huysmans-nal és Bran­­tSggal. A. A. Stockholm, junius 28. (Az Esi kiküldött munkatársának távirata) Vanderveldc belga szociálista mi­niszter két belga szociálista vezér társaságában Pétervárról Stock­holmba érkezett. A világ összes újság­írói vették körül, de ő kitért minden nyilatkozat elől. Később az utcán véletlenül találkoztam vele és a belga szociálista miniszter mosolyogva em­lékeztetett rá, milyen kellemetlen­sége volt neki belőle, a mikor leg­utóbb,Stockholmon átüt azt áb an,előt­tem nyilatkozott, — Az idő még nem érett meg rá, hogy az ellenségek kibeszéljék magu­kat egymással — mondolla Van­­dervelde. — Péfervári tartózkodása sem vál­toztatott ezen a meggyőződésén'! — Nem, igazán nem. Azonkívül megegyeztünk benne, hogy ellen-, séges sajtónak többé nem adunk nyilat­kozatot. Vanderveldc később gépen sokszo­rosított írásos nyilatkozatot adott ki a svéd sajtó szánjára, a melyben biz­tosított róla, hogy Oroszországban különbékérc semmi hajlandóság nin­csen, hogy az állapotok kezdenek konszolidálódni és hogy a német több­ségi szociálist akttal addig nem lehet tárgyalni, a mig feltétlenül követik a császár politikáját. * Vandctvelde e hivatalos nyilatko­zatán kívül bizalmas baráti körben következőket mondotta az orosz ál­lapotokról : — Legnehezebb az ipari v á 1- s á g ; ez főleg a munkások szerte­len követeléseiből ered. Egyes he­lyeken például azt követelik, hogy mostani felemelt nagy béreiket két évre visszamenően fizes­sék ki, egy üzem munkásai pedig ezer rubel havi fix fize­tést követelnek. E túlzások azon­ban kezdenek mindenütt ritkábbak lenn!, azonkívül tekintetbe kell venni azt is, hogy az élet ára az orosz városokban m e g Ii á r o m­­szorozó flott. .Vagyon fog se­gíteni az állapotok tisztázódásán a szervezkedés terjedése: Pcfervárott például vannak olyan szervezetek, a melyeknek kétszázezer tag­juk vau, —- A túlzott munkás-követelése­ket sok helyütt műn k fi­it d ó k szítják azért, hogy az előálló gazdasági összeomlás után teljesen visszaszerezhessék ezelőtti kizsákmányoló pozíciójukat. A po­litikai helyzet sokkal hamarabb rendeződött, mint a gazdasági. A hatalom most egységes kézben van. Különösen csodálatos a tökéletes jó egyetértés, a mely a szociálista miniszterek és például Lvov herceg, vagy Tcrcscsenko, a zseniális kül­ügyminiszter között uralkodik. A é­­h á n y túlzót.nőm tckln t­­vc, Oroszországban se ti­lt i sem gondol különbé- 1 kére, arra, hogy Oroszország k tegye a fegyvert a fegyverben álló német császár előtt. A mikor a munkás- és katonata­nács a világ szociálisíáinak általános konferenciáját összehívta, V ander­­velde, Thomas, Brouquérc szociálista miniszterek tiltakozó írást intéztek a munkástanácshoz, hogy a tanács ösz­­szehivja a békekonferenciát, mielőtt a francia, angol, és belga szociális­­tákkal a kérdésről megegyezett volna. Ugyanilyen írást, intézett, mint Van­­derveldetől magától tudom, Henderson angol szociálista miniszter is a munkás­­tanácshoz. Az entente szociálista mi­nisztereinek c tiltakozására a'munkás­­tanács írásban válaszolt a Pétervá­­í'ott tartózkodó Vaud er veidének, a mire viszont Vanderveldc, közvetlen elutazása előtt, szintén levélben fe­leli. E levél Lényege a következő: A munkástanács felfogása a nem­zetközi szociálista konferencia össze­hívása és feladata dolgában, három pontban foglalható össze: 1. A világháború borzalmainak fe­lelősségét a nemzetközi impcriáliz­­musra hárítják. 2. A világ valamennyi munkásának egyesülni kell az imperializmus ellen, a békéért való harcra. 3. A békefelt ételeknek az annexió és hadikárpótlások nélkül való, a népek önrendelkezési jogán épült fel­tételeken kell alapulniok. A munkástanács felfogását Vandcr­­veldc elfogadja, azzal a feltétellel, hogy az elpusztított országokat, mint néidául Belgiumot kártalanít­ják, "és 'hogy nem számit annexióra az olyan országrész visszaszerzése, a melyet a lakosok akarata ellenére szakítottak el, E kérdésekben felfogásaink nem állnak távol egymástól. Tiltakozni kell azonban ama tézis ellen, a mely a munkástanács béke-konferenciájá­nak alapja volna, tudniillik hogy valamennyi imperialista hatalomnak egyforma része van a mostani konflik­tus felelősségében. Igaz, bogy a nemzetközi kapitalista imperializ­mus szülte az ellentéteket, a melyek ezt á háborút lehetővé tették, de csak a központi hatalmak félig feudális im­perializmusa döntötte ránk c katasztró­fát. E hatalmak demokráciája nem aka­dályozta meg, hogy előkészítsék, pro­vokálják és megüzenjék a háborút és a központi hatalmak felelőssége nem helyezhető egy sorba azokkal, a kik, mint Belgium és Franciaország, csak szövetségi hűségből voltak kénytele­nek részi venni a háborúban. Igaz, hogy minden munkásnak egyesülni kell az imperializmus ellen való harc­ban. de hogißtn állhassunk egy sorba a német többségi szociádistákkal, a kik hallgattak a poros militarizftltas min­den elkövetett bűnére és most Stock­holmba jönnek, hogy felbocsássák a kancellár ballon d’essai-jét. Még német szoeiálisták is, mint például Mehring, ezen a véleményen vannak. Csak azokat, a szociálistákat leltet a nemzetközi béke-konferen­ciára engedni, a kik viselkedésükkel nyíltan megtagadtak minden közös­séget hazájuk kormányának imperá­­lista cselekedeteivel. Felszólítja végül Vanderveldc a munkástanácsot, hogy at oroszok is küldjék megbízó Kaikat az entente szociálistáinali londoni kon­ferenciájára, a hol a továbbiakat meg kell előbb beszélniük. Adorján Andor. Az orosz munkástanács táv­irata a német szoclállstáknoz . Berlin, juniüs .50. (Az Est rendes tudósitójának távirata) Stockholmból jelentik : Arra a táv­iratra, a melyet a német delegáció tagjai intéztek a pétervárx katona» és munkástanácshoz, Müller Herman, most választ kapott a katona- és munkástanács végrehajtó bizottsá­gától. A választáviratot Cseidze és Rozanov irta alá. A távirat nagy örömmel veszi tudomásul, hogy a német szociáldemokraták bejelentet­ték részvételüket az orosz katona- és munkástanács által egybehívott konferencián. Még ezen a héten meg­érkeznek Stockholmba az orosz di. gáició tagjai, a kik k.özül ketten Stockholmban maradnak, a többiek pedig Londonba és Párisba utaznak, hogy érintkezésbe lépjenek e két ország szocialistáival. Ke. Az amerikai munkások nem vesznek részt semmi nemzet­közi konferencián Rotterdam, junius 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Reute r-ü g y u ö k S-é g je­lenti Washingtonból: Gom­­p e r z, az amerikai muukásszövet­­seg elnöke egy táviratában kijelentette, hogy a munkásszövetség azért nem vesz részt egyelőre a nemzetközi konferencián, mert szerinte az ilyen tanácskozás most még árt n világ demokratizálásának és ki kell tárni a szerencsésebb és alkalmasabb pilla­natot. Ugyanez áll a szakszervezetek nemzetközi konferenciájára vonat­kozólag Is, a melyet szeptemberben akarnak Svájcban megtartani. V. D. fájdalomtól megtörve tu-atjuk, hogy alig 7 hónapja felejthetetlen jó anyánk halála után, egyetlen vigaszunk, édes jó apánk FISCHER ÄRSVfIN 63 éves korában, f. hő 23-án hajnalban sok szenvedéstől elragadta tőlünk a halál. Temetése f. hó 1-én d. e. lysz.a rákos kér esz­­turi temető halottasházából. Örökké imádni fogjuk drága eml küket Fischer Dezső és testvérei. Csendes részvétet kérünk. Megjeleni a Színházi Elet lnczc Sándor népszerű hetilapjának Siam búi rózsája száma, Koitamcllékleltel. Ára 40 fill. Kiadóhivatal: Erzsébet-körut 24. sz. nagyobb mennyiségben megvételre kers3 első­rangú osztrák iparvállalat. Vasúti kocsiknak sorod­éi vül való rendelkezésre bocsájtása, behozatali enge­dély és tanúsítvány a sürgősség mellett megszerez­hető. — Ajánlatok a származás, a minőség, a szállítás helye, szállítási idő, a szállítható mennyi­ség es ár megjelölésével erre a címre intézendő!*: Heyer, Wien, !!!., Schwarzenbergplatz 6. A CSÁSZ. ÉS KIRÁLYI HADI KUTYA-CSAPAT A HADÜGYMINISZTÉ­RIUM ENGEDÉLYÉVEL HARCTÉRI MŰKÖDÉSÉT FOGJA BEMUTATNI A HADI-PARKBAN 3Á

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék