Az Est, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-02 / 244. szám

2* oldal \edd„ 1917 október 5* mózgálom olyan méreteket öltött, hogy Kerenszki egészen tehetetlen velük szemben. A fekete-tengeri flotta matrózainak bizottságai mind na­gyobb hata'mat követeinek és a múlt héten közölték a szebasztöpöli főpa­­parancsnokkal, hogy ők veszik ál a matrózok feleili jegyet ri hatalmat. Élet­­beléptetnék az összes hajókon a hat órai munkaidőt és megtiltották a tisz­teknek a fegyverviselést. A balti flottánál még rosszabb a helyzet. A keleti-tengeri flotta köz­ponti végrehajtó bizottsága elhatá­rozta, hogy t'e’szó’itja a kormányt, protllániálja az összes arcvonniakon a fegyverszünetet és a nélkül hogy be­várná, Oroszország szövetségeseinek hozzájárulását, haladéktalanul kezdje meg abékclirq palásokat. A keleti-ten­geri flotta matrózai és tisztjei között anny.ra kiélésedéit a helyzet, hogy katasztrófától keli tartani. A fekete­­tengeri és a keleti tengeri flotta inat­­rózbizotlfsággi azt az azonos határo­zatot hozták, hogy az orosz demo­kratikus flották nem ismerik el az oroszországi demol rata kongresszus jo­­gdkuLtságál és annak határozatait ma­gukra nézve kötelezőnek nem fogad­ják eL Ke. Stockholm, szeptember 29. Péltrvcrröl jelentik: A kelet-tengeri flotta niatrózái határozati javaslatot fogadtak el, a melyben követelik, hogy .ez egész hatalom menjen át a demokrácia kezébe. A matrózok vala­mennyi -hajára és erődítményre ki­­:.:lék a vörös zászlót. Elhatározták boa ábbá, hogy a kormánytól- kövg tel:; : az összes frontokon való fegyver­­el azonnali kihirdetését, Datamini r gyűlések megindítását. A hivatalos., orosz katonai lap, a mely zL a hírt közli, azt is mondja, hogy a tisztek és a katonák közötti viszony a lekeíe-tengcri flottánál épp ugv, műit a keleti-tengeri flottá­­-' i rendkívül kiélésedéit. J2 finn szociálisták vörös gárdája Stockholm, szeptember 30. ''gparandából jelentik: A szociális­­; és a polgári pár'ck harca Fiim­­izágban egyre jobban elmérgesedik. s/Qciálir.iák a választások idejére ''ős. gárdái fegyvereztek fel. Ji finn szociálisták-xzrlamenti ülést iát toliak Stockholm, szeptember 30. I Ae Est,rendes tudósítójának távirata) ATIhn országgyűlés erőszakos össze­­iücséröl meg a következőket jelentik : üö szocialista és az országgyűlés el­nöke, a ki maga is szocialista, pénte­ken. megjelent az országgyűlés épü­lete előtt. Az ajtókat A’ekraszcv lő­­kwn.ár.yzó lepecséteitette, mire a s; joviálist ák letépték a pecséteket és ü: • t tartottak. (A polgári pártok : az 6 , uj !innpárt, az agrárpárt és a svéd né. up ' -ein jelent meg.) Elhatároz­tak, hogy a már elfogadott szociális törvényjavaslatokat mint törvénye­ket kihirdetik az országban. Mósí'él­­crás tanácskozás után a képviselők eltávoztak. Polliikéi köt Ökheü a szociálisták el­járását sokrn csak válr.rzíáti mr­­náv;rnelc tekiftük, mert a íclófzlaló nkáz szerint a finn válrrziásokrrk szeptember 29-én kell megkezdődni és;, az uj országgyűlésnek r.ycmbrti a választások után össze kell tűnj. A szociálisták mégis ragaszkodtak, ez ülés megtartásúhoz, annál is inkább. mert tudták, hogy a Finnországban állomásozó orosz csapatok legnrgycbb része maximalista és nem fog fclkp ’i ellenük, Nekraszov jőkörniákyzó meg­parancsolta, hogy az országgyűlés el­nöke és SO szociálisba tagja ellen tör­vényes eljárást indítsanak. Bryk. Jílexeiev tábornok az orosz hadsereg zülléséről Stockholm, szeptember öO. A Paiszkofe ’ Szfopd-fean Alezejcv tábornok elmondja visszalépésének okait. Nézete szerint Kornilov csele­kedeteinek ideális okai voltak és sok Inve volt ai széles néprétegekben. Alcxsjcv kifogásolta, hogy a törvény­széket, a mely Kornilov ügyében dönteni fog, nem pártatlanul állítot­ták össze. E bíróságnak három tiszt és három katona a tagja és nem foglal benne helyet jogászember. Alexejev lemondásának további oka az, hogy a hadsereg borzaszióan bomladozó álla­potban van, a mit lehetetlen megszün­tetni. Salnálatraméií ó a lisztek hely­zete, a kik vagy az ellenség golyóinak vannak kitéve, vagy saját katonáik gyilkolják meg. dnarchia az orosz vasutakon és szénbányák buti Itaparancla, szeptember ití. {Az Est tetiaes tudósítójának távirata) Egy orosz Szaklapbaft érdekes ki­mutatás jelent meg az Ország kétség­beejtő . közlekedési viszonyairól. A lokometivek 25 százaléka, a kocsik 90- százaléka háSználhátatlan. Az utóbbi időben a helyzet valamit ja-; vul't, de a szénbányavidékeken olyan nagy "az anarchia, hogy tartani kell a vasúti forgalom teljes szünetelésé­től. A legjobb javítóműhelyek Riga vidéken vannak és most az ellenség kezébe derültek. Közlekedési bizott­ságot szerveztek, de a bizoUság mind­járt megalakulása Után kijelentette, hogy «cm tud segíteni a hajó köti. V; U. Párás züáz adás két orosz kormányzóságban Kaparandó, szeptember 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Kozlov és Tombol> kerü'clbcn véres paraszt zavargások törte!: ki. Kozlov-, bon 20, Tftmbövbnn 30 bír! okot fcl­­gyujtollak és elpusztították. VT. 1T. ,\'.VJVW.V,V„W»{VV,'A’«A.VX Káro3y-ker3Szt darabja 2 kor. Kas^boni vőfcltici mcgifkUi árcngfdr.ieny. torzon I. kaíonal cikk áruháza, Budapest Uücl ut SJ. szám Mit vár Apponyi az általános választójogtól? A választójog! blokk kolozsvári gyölés© Három Határ Hotel Nagy Endre és Zerkovití E. operettje és a ROYAL ORFEUM s^nzácijs októberi műsora iái nyolc ójakor kezdődik. Hétfőn délután idiO-kor Rózsa S. Lajos az Opera művésze hangversenyez a Margitszigeti hadikiálliláson Irt Eazterjjom-Sziszvírl köszénhánya l S rt. igazgatós ir:i és felüayelőüizousiga • I mily n:egilJ -tődtsscl je'enti, hó?v a Ursa- I i -ág szászvári bány.yinai; y zc.o;e Gr jsz Ábris ckl. bir.jamírnik ! folyó évi szepieróber Író 29-ín Bitalon­| (iireden. hol ä-Jfildst fccr.sett, hitte: 11 meg­halt. Az-elinni-1 a í.ralisig mwtlspllá« óla ű lóit ar.n 1: szolgába! ban. Hivatásit nagy tudással, Llkütur.-rrttarn í-s sitif,;.,- [ lomra-! teljesítene. A.derík t'.iíiuPirié ét i I a Ui-sisái» luinűeakör tisztól-tel íojja ; inenOriini. üaiiapist; 15!? oü'öber !. Kolozsvár, szeptember 30. (A: Esi tudósítójának távirata) Vasárnap délelőtt féltizenegy óra­kor alakult meg Kolozsváron a válasz­tójogi blokk Apponyi Albert, Földes Béla miniszterek, több képviselő és főispán és az erdélyi vármegyék kül­döttségeinek. részvételével. A nyári színkör hatalmas termét és színpadát mintegy kétezer főnyi tömeg teljesen megtöltötte. Az ütésen Apáthy István elnökölt. Báró Kemény Árpád, a íőrenüihát al­elnökinek rövid beszéde után felolvas­ták Vázsonyi yilmos üdvözlő távira­tát, a melyben közli, hogy Verlán Endre képviselőt bizt a meg azzal, hogy a választójog ellen mozgósított rosszhiszemű vádakat megcáfolja. Verlán Endre a választójogi mi­nisztérium nevébe» bejeleni ette, hogy a nőknek is megadják a választójogot. A nők közül azokat veszik be az alkotmány sáncaiba, a kik magasabb képzettséggé! bírnak s nagyobb nem­zeti munkát végezitek. Tagádja, hogy az általános választójog Veszélyez­tetné a nemzeti szupreipáciát. Sta­tisztikai adatokkal igazolja, hogy a román többség alig ftéhany kerület-' ben van. így a dévaiban 53.4% van, a kolozsváriban 50.2%, a fordái­ban 50.3%, a marósludásiban 52.4% rómán vart-, Különben is Erdély sorsát á magyar tsrszággyülóS és néni ez a pár román képviselő intézi. Földes Béla Írisz ói olása uián Bo­kányi D.zső statiszfikfi adatokkal igazolta, begy á legutóbbi 3Ó év alatt a 'nemzetiségek alig' SzrporodtrV inig'a mégvarság számbeli fölényhez jutott. Ku.turális fölényünk licitál­hat «ihn, a kjsbirtokrál ellenben nemzetiségek fölényben vannak, mert inig ü32-ezer magyarnak vrr50 hold mii kisebb birtoka, eddig 313 ezer a nemzetiségi kisbirtokosok száma. Nemzeti Kíegerör ödés-ünk tellát bir­tok-politikai kérdés. Ne tessék magyarokat Amerikába küldeni, ha­li cm adjangk nekik földet. Megcá­folja azt a vádat, líiiíiffla ők úírgyar­­országneká nemzet ííégtk részére való kiszclgálatásábjavasolták volna Sí cck hóimban ; ellenkezőleg, állást; íog- It-líak Magyarcfízíg szó '.dciabolása ellen. A konzervál vöket megnyug­­íaíja, hogy ez a választójog keráfti­­sem tut radikális és távol áll az Ö ideáljától. Több hozzászólás, után gróf Ap­ponyi Albert szólalt lel. Rámutatott arra, hogy a há­ború mennyire aktuálissá tette á vá­lasztójog kérdését. A világháborúban kiontott vér — úgymond — égre kiál­taná azok ellen, a kik a mindent fel­áldozni kész hősöktől megtagadják a polgári jogokat. De most kell megcsi­nálni a választójogot azért is, mert a háború után nagy feladatok előtt fo­gúnk állani, s újabb áldozatokra kell előkészülnünk. A tömegeknek ezért biztosítékot kell adni arra hogy az uj (crhek igazságo­san lesznek elosztva, ezt a biz.ositékot pedig csak olyan parlament nyujl­­lufja, a melynek össze!é‘ eléhez min­den po!gr hozzájárulhat a maga sza­vazatával. Én egész életemben a itetn* teli eszmét szolgáltam, de a nemzeti cs/.’.fiélíMz való ragaszkodás és -n pa- rio' izmus legizzúbb lángolását tisz­tté ludotn egye:lelni a nemzetek tesl­nériségéncls nagy perspektívájával. Azt a bizonyos legendát, hogy az álta­lános szavazati jog veszélyezteti en­nek az országnak magyar nemzeti jellegét, — bevallom bűnöm — a múltban olykor-olykor én is utána mondottam azoknak, á kik ezt hirdet­ték. / ‘ Mondottam mindaddig, a míg mélyen bele nem néztem a statisztikába. Felelősségem ietjes tudatában hirde­tem, hogy a,z általános szavazati jog létesítése ebben az országban legjobb tudomásom szerint éppenséggel nem jár vcszélylyel ennek a nemzetnek politikai egységére és. magyar jel­legére. Sül! Nem tudjuk tovább íen­­tartani ennek' a nemzetnek nemzeti jellegét, hä a ránk váró «agy célok kivívására nem tudjuk egyesíteni az ország összes erőit. A nők választójogáról szólva ki­jelentette, hogy ha ez korlátozott lesz is, ez á korlátozás nem osztályok szerint lesz, mert a jog ki fog ter­jedni az összes társadalmi osztályok női tagjaira. Sötét beugrásról csak akkor lehet, szó, ha a szükségszerű reformot most nem léíe'itjük. Akkor előttünk áll a társadalmi béke megbomlása,r z euró­pai kuliuinépcklől való elmaradott­ság iszonyú szégyene. Ez nem a bi- 1 zonytlanség í-öléteége, hanem ez a sö­­) íéhségnek bizonyossága. (Z-. jós he­lyeslés és tfp:.) A ceuivnos választó­jog éppen azokat hrgyja bent tz al­kotmány sáncai között, a kikkel ba­junk van és’éppen azokat zárja ki, a kikkel-nincs hí junk. Ezeket akarom testvéri Szeretettel keblemre ölelni, ezek­­k akarom a kuliurjejlődés lehetőségeit cgnyitni. , ■ A kulíurö gerincé legyen a magyar Igári nevelésj a magyar államhoz tartozás. A neiuzcli-ségel: nyelvi játosságai terén hajlandó vagyok ’sszemchő engedményekre, de inti an­­gens vagyok olt, a■ hol bizonyos ■előkörök iparkodnak megmérgesni c :knei; .a: ártatlan jóhiszemű töme­ge Íznek a lelkei. Mint. magyar nemzeti politikus, pár­tommal együtt állást.foglalunk, állunk és blúzunk az általános egyenlő és titkos szavazati joggal. Apponyi beszédéi viharos tapssal fogadták. Végül egyhangúlag elfogadtak egy határozati javaslatot, melyben ki­mondották a választójogi blokk meg­­á laki: áfái. ilIliJíil-llSlüll í 175, 200, vaay 230 gram, fchír vigys2ir.es ínegvé'eiw kerestetik. írásbeli ajánlatokat továbbit vCvegel« akit? »Leopold«hirdet« iroda, Badaptst, Eraébet-kSrata». T^PÁmfiT A Oyöri Szesrgyár és Finotniié ilÉsr. J vínytarsasáj tisaükara .ijdalir.as érréstel J .jeléiül, ho$y a gyár müszikí vezetője ff oki. mérnök, hiöaiirédielölt | 19 6 június hó 11-én Luienr.il hősi halált hali. Vállaltiunk a lrcpéldisabb. na.ey ered- 1 mű-.vc.et iclrmralj ve e.ujOi, a lisziikar | p tli" a lep ebb, I "neiaesetb bírálót ve- | I séitetie az -il ir-yiban, t iné'; emlékét nir a !tő elesíívt'.ulás rainlak pit tk-ra?, .er: -.eltel ionjuk ine»6iizri. C . r J9I7 szcjt'temficr Z).

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék