Az Est, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám)
1917-10-02 / 244. szám
Kedd, T9f7 október 2* A svéd kormány sorsa a választások után Stockholm, szeptember 50. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Jelentettem tegnap Az Est-nek, hogy a svéd választások eredménye arra fogja kényszeríteni a kormányt, hogy elhagyja helyét. Pénteken a szocialisták vezérét, Brantingot és a liberális párt vezetőjét, Eden profeszszort a királyi várba hívták. A két pártvezér a svéd király előtt kifejtette nézetét a politikai helyzetről. Ez az eset a svéd politika történetében eddig pártalanul áll. Még sohasem fordult elő, hogy az ellenzék vezérei megjelentek volna a királynál, még mielőtt a régi kormány beadta volna lemondását. Később Schwartz miniszterelnök tanácskozott hoszszasan a svéd politikai élet legnevezetesebb személyiségeivel. Kormányválság a közeli napokban nem várható. Erre vall az is, hogy a király elutazott és csak a jövő hét végén érkezik vissza Stockholmba. Döntés valószínűleg az őszi hadgyakorlatok után lesz. A Soeialdemokraten vezércikke szerint, amely körülbelül hűségesen tükrözi vissza Branting felfogását, amelyet az audiencián kifejvett a király előtt, Granting azon az állásponton volt, hogy liberálisokból és szociáldemokratákból álló kormány kerüljön uralomra, amely határozott pártatlan semlegességi politikát kövessen. Ezt a javaslatot a liberálisok is hajlandók elfogadni azzal a feltétellel, hogy a szociáldemokraták támogatni fogják a liberális kormányzatot. A Stockholms Dagblad szerint a miniszterterök figyelmeztettek a királyt a kormányváltozással járó veszedelmekre, mire a király kijelentette, hogy el kell kerülni minden olyan kormányváltozást, amely Svédország külpolitikájában is változást idézne elő. Erik, Stockholm, szeptember 50. Branling a Ruszkaja Volja című lap tudósítójának arra a kérdésére, hogy ha ő kapna megbízást kormányalakításra, az entente mellé állna-e, azt felelte, hogy csak a német és svéd reakciós körök tartják őt háborúspártinak és entente-barátnak, holott ő csak Svédország érdekeit tartja szem előtt. Ha hatalomra jut, amit nem keres, Svédország semleges marad. Sohasem fog a német demokrácia ellen harcolni. Egyébként még korai volna az új minisztériumról és annak fejéről beszélni, mert az új képviselőház csak januárban ül össze. MWWMWWW********* tők Viktor Emanuel királyt Verfinnbe, majd Louisyba, ahol a király megdöbbenve nézte a nagy repülőgép-hangárok füstölgő romjait Csak néhány órával előbb bombázták a német repülők ezeket a hangárokat A pusztulás színhelyéről visszatérve, Viktor Eráimét király csapatszemlét tartott és rendjellel díszítette fel a 30-as snávok lobogóját Ennek az ezrednek az olasz király tiszteletbeli tizedese. Magas fensíkon ment végbe a csapatszemle, ahonnan el lehetett látni a határokon túli Németországba. Az olasz király hosszasan elmerengve pihentette tekintetét a távoli láthatáron, csakúgy, mint mikor a saját frontjáról Triesztet néste sóvárogva, Reimsba is ellátogatott a király. A székesegyház főbejárata előtt a bíboros érsek fogadta a papság élén. Az Aisne- és az Oise-fronton is járt Viktor Emánuel, Soissons vidékén megnézet a király a stratégiai visszavonulás területét s közben a couchyi kastély romjai fölött nagyon felháborodott a németek barbárságán. Chantillyben búcsúzott el Poincarétól és elment Neuillybe Nikita királyhoz ebédre. Mielőtt a francia területet elhagyta, temérdek rendjelet osztott szét. Rövid látogatást tett a belga főhadiszálláson is, onnan pedig vasúton hazatért. La. Az olasz király Verdimiben és Reimsban Lugano, szeptember 50. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Viktor Efnámtól király három napos látogatással viszonozta Poincaré látogatását. A Stefani-ügynökség terjengős tudósításban igyekszik elhitetni, hogy az olasz király fogadtatása a francia fronton nagyon lelkes volt. Vasúton érkezett a király és kísérete Belfortba, ahol Poincaré várta és vele együtt Ribot, Barrére, Petein hadseregfőparancsnok, Castelnau és sok más tábornok. Automobilokon vitt az út Elzásznak arra a négyzetkilométernyi megszállott területére, amelyre a francia hadvezeolyan büszke. Onnan elvezet- ! Az Erdélyi Szövetség annexiós politikát sürget Erdély rekonstrukciója és a határőrségák visszaállítása Vasárnap délután az Erdélyi Szövetség két miniszter jelenlétében szervezkedő gyűlést tartott Kolozsvárott. A gyűlésen a legmelegebb nemzeti érzésből fakadó követeléseket állapítottak meg Erdély rekonstrukciója és védelme érdekében, de amennyire helyesli e követeléseket minden magyar ember, éppen olyan megütközéssel fogadjuk a gyűlésnek annexiót hirdető határozatát. Ezt a gondolatot, mint a békének akadályát, az Erdélyi Szövetségnek ki kell vernie a fejéből? amint nem tömek, hogy a mi területünkből annektáljanak ellenségeink, éppen úgy nem helyeselhetünk semminő olyan politikát, mely ellenséges területet akar annektálni. Az Erdélyi Szövetség gyűléséről a következő tudósítást kaptuk: Kolozsvár, szeptember 50. (Az Est tudósítójának távirata) Vasárnap délután az Erdélyi Szövetség vezető tanácsa ülést tartott, amelyen a vezetést újjászervezték. Gróf Bethlen István hosszabb beszédben vázolta Erdély kívánságait, s részletesen foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel. Megállapította, hogy Romániában állandó törekvések vannak azzal a céllal, hogy bizonyos szervezeti kapcsolat létesíttessék a mi monarchiánkkal. Az újságok meg is írták, hogy Bukarestben lapot, alapítottak, mely a román közvéleményt meg akarja győzni arról, hogy Románia érdekeit csak úgy védheti meg, ha perszonális unióba lép a monarchiával. E törekvések érthetők — román szempontból, mert amit fegyverrel nem vívhattak ki, azt így akarják elérni ügyes fondorlattal. A magyar nemzet Romániával szemben hódításra nem törekszik, nem is kíván más népeket befolyásolni, de a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a békekötés rendjén Románia államjogi kapcsolatba hozassák a monarchiával. Az erdélyi határ, kiigazítására szükség van. A katonai szükség megköveteli, hogy olyan határőrvidék állíttassék fel, ahol megbízható magyar ember védje a haza határait. A nemzetiségi kérdést a háború nem oldhatja meg. Az ő javaslata a nemzeti kiegyenlítődésnek, az úgynevezett nemzeti kataszternek helyreállítására irányulna. Ezt a világháború költségeinek tízezred részével is megvalósíthatták volna — olyformán, ha a polgároknak azt a részét, amely más állammal rokonszenvez, áttelepítenék oda és viszont. Vasútpolitikai téren utal az ismert szomorú adatokra, és arra, hogy Bukovina és Erdély kölcsönös katonai védelme teljesen nélkülözi a forgalmi összefüggést. Vasutaink gyarlósága nagy katasztrófába sodorta volna Erdélyt, ha — amiről szó volt — a Maros védelmére szorultunk volna, és a vasúti hálózat hiánya miatt nem láthattuk volna el katonával ezt a védelmi vonalat. A gazdasági és nemzeti szempontokat nem sorolja fel, ezen a téren nincs szükség már beszédre. Türelmünk már elfogyott s joggal követeljük, hogy Erdély rekonstrukciójánál elsősorban Erdély vasútvonalait építsék fel. Büntetőjogi téren gondoskodni kell arról, hogy a hazárulók ne csak papiroson, de tényleg bűnhődjenek; a vagyonelkobzási törvényt is hatásosabbá kell tenni. Részletesen beszél a birtokpolitikáról és a föld eladását állami ellenőrzés alá kívánja venni. Beszéde végén a következő határozati javaslatot terjeszti elő: 1. Az Erdélyi Szövetség nem tartja sem Magyarország, sem a monarchia érdekében állónak, hogy Románia kormány formájának megállapítására a békekötésnél befolyástgyakoroljanak. A szövetség a leghatározottabban állást foglal az ellen, hogy Románia és a monarchia között bármilyen formában közvetlenül vagy közvetve közjogi kapcsolat létesíttessék, minthogy ez a nemzet érdekeivel ellentétben áll. 2. A magyar-román határ javunkra való kiegészítését feltétlenül szükségesnek tartja a szövetség, hogy védelmi műveinknek a határgerincen való felállíttatása végett a hegygerinc túlsó oldalán olyan védelmi zóna jusson birtokunkba, amely e cél elérését lehetővé teszi. Ebből a célból a békeegyezségbe olyan kikötések veendők fel, melyek a keleti határvidéket képező székelységgel összefüggésben az erdélyi déli vármegyékben — megbízhatóság szempontjából — magyar határőrvidék létesítését lehetővé teszik. 3. Erdély vasúti hálózatának a háború után azonnali kiépítését követeli a szövetség. 4. Abból a célból, hogy a háború után végrehajtandó nagy nemzeti és szociális politka a háború folytén óriási mértéket öltött, önérdeket szolgáló parcellázást és üzérkedést lehetetlenné tegye, követeli a szövetség ennek az üzérkedésnek törvényhozási és kormányzati intézkedésekkel való lehetetlenné tételét. A szövetség követeli az állam 9. oldal ellenes cselekmények elbírálásának és a vagyonelkobzó intézkedéseknek szigorítását. A vezető tanács elfogadta a határozati javaslatot báró Kemény Árpádnak azzal a pótlásával, hogy a nemzetiségi ezredek megszüntetésével a nemzetiségi katonák osztassanak el a magyar ezredekbe. Földes Béla átmenet-gazdasági miniszter annak előrebocsátásával, hogy a háborúban sokkal nagyobb pocsékolás történt emberben és pénzben, mint amennyi kellett volna, megígérte, hogy a rekonstrukciónál Erdély érdekeit különös figyelembe veszi. Gróf Apponyi Albert szólalt fel ezután. . Nekünk el kell határolnunk országunkat, — mondotta Apponyi, — különösen ezt a fenyegetett erdélyi részt. Mert Erdélyt illetőleg nincs más alternatíva, mint ez a két szélsőség: Erdély vagy Magyarországnak erős vára, vagy folyton tátongó nyílt sebe. Nekünk meg kell teremtenünk itt a katonai határt, a kultúrhatárt. Az utóbbi munka az enyém, de én ezt a munkát mindig beillesztem annak az egész programnak a keretébe, amelynek nem az én tárcám keretébe eső részeit az én kollégáim a mostani kormányban teljes buzgalommal munkálják. A földművelésügyi minisztertől várhatjuk azt a munkát, amely Erdély etnográfiai viszonyainak korrektúráját célozza éskülönösen az ország etnográfiai elhatárolását. A közhatalom minden megnyilvánulásának magyar jelleggel kell bírni ebben az országban, ha azt akarjuk, hogy a magyar állam felsőségi szuverenitását komolyan vegyék. Gróf Apponyi Albert felszólalása után a vezető tanács Torma Miklós alispán indítványára üdvözölte Mezőssy Béla földmivelésügyi minisztert és bizalmáról biztosította megtámadtatása alkalmából. Élelmiszerek! mint: szál,unit, zait, host, hüvelyes véleményé, két, káposztát veszek hadseregszállitásra és szállítok ellenszolgálatos kőszenet 7.000 kalóriát. Hatósági engedélylyel szó és fenti élelmiszereit kivitelére rendelkezem. Szives nimetnyelvű ajánlatokat Anton Maros, hadseregszállítónak, Neupeka, Böhmen. P 0 PA m« A Hungária ezestfinomitó és láp- i szeírgyér részvénytársaság igazgatója, és felügyelőbizottsága mély fájdalommá.’ s jelenti, hogy az igazgatóság tagja Lederer Eredoroki. mérnök, hadapródjelölt . 1916 június hó 11-én Lóránttól hazája hősi I védelmében halálát lelte. A társaságot igazgatóságának e nagy I I tudású, lelkiismeretes és példátlan szer- 'ogalmú tagjának elhalálozásával érzékeny veszteség érte s mindenkor kervelette fog- I juk emlékét megőrizni. Nagytápolcsiny, 1917 szept. 29. PRO PhTRIA A Magyar szeezértékeplő részvénytársaság elnöksége és igazgatósága mélyen megrendülve jelenti, hogy aki, mérnök, hadapródjelölt 1916 június hó 11-én Luzannál (Buko-dljvinában) hősi halált halt. Az elhunyt nagy tudásával és rendkívüli képességeivel Trcasigmik megalapítása s annak szervezése és fejlesztése körül hervadatlan érdemeket szerzett. Kiváló egyénisége, példás jelleme s önzetlen, odaadó munkássága őszinte szeretetünket és nagyrabecsülésünket biztosították számára. Emlékét tisztelettel és kegyelettel fogjuk megőrizni.