Az Est, 1918. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

% oldal Htovtiki tárg^lá sokban, akkor Litvánia és a balti tartományok képviselőinek J részt kell azokban yeúniök. Ke. 8éke*űnnei Oroszországban Pétervár, december 29. /’éleivári Távirati Iroda) A munkástanácsok végrehajtó­­bizottsága (lhatározta, hogy vasár­nap,, decenber 30-án Pótervárott és Moszkvában nagy tüntetést ren­dez, hogy az orosz forradalomnak a bekér ' megkezdett harcát meg­­ünnepet)’. A vidéken is lesznek i m; bites* k. a melyeknek napját a ki -zovjetek állapítják meg. Uj f 'etpelláció Ptchonhaz a béke ügyében ' Genf, december LO. Az Est kiküldött tudósítójának távirata) Hűdet, a francia szociálist»- i . Inöke bejelenti a Humanité­­ban, hogy uj interpellációt fog in- Pichonhoz a központi hafal-Kedds 1918. január mák békéjavaslafa ügyében. Szem­beállítja czntán Lloyd Georgenák az angol munkásokhoz irt levelét Picbon nyilatkozatával és hangsú­lyozza, hogy Lloyd George hajlan­dónak nyilatkozott arra, hogy a hadicélok revíziója ügyében tár­gyaljon szovetséegseivel. B. M. Si bolgárok az orosz békéről Szófia, december 29. (Bolgár Távirati Iroda) A bolgár lapok örömmel iidvöz­­lik a breset-litovszki megállapodá­sokat. Hangsúlyozzák, hogy a bol­gár nép. a mely nem hódításokért, hanem nemzeti egységéért küzdött, szívesen nyújt békejobbot az orosz népnek. A Voenni Izvesztia, a had­sereg lapja azt írja, hogy nem sza­bad elfelejtkezni, hogy Bulgáriá­nak még hatalmas ellenségei van­nak. Az Echo de Bulgarie szerint az orosz béke előjele az általános békének, a mely Bulgária számára véglegesen megkoronázza a nem­zeti egység müvét. Repülőtámadás Pádova ellen Tizenhárom halott, hatvan sebesült — december 29. (Olasz hivatalos jelentés) Az egész fronton közönséges za­­varótiiz. Kölcsönös járőrtevékeny­ség a Lagarina-völgyben és a Val­­larsáhan. Az ellenség előrenyomu­lási kísérleteket tett a Costalunóu cs a Monte Melagón (az asiagói fensikon); ezeket azonban vissza­utasítottuk. Néhány foglyot ejtet­tünk. A Piave mellett egy járőr­vállalkozás alkalmából néhány fog­lyot ejtettünk. Tegnap este 9 óra 30 perckor el­lenséges repülök, a velük született barbarizmusnak engedelmeskedve, a mely a december 26-án Treviso 55 fölött őket ért vereség óta ismét felülkerekedett bennük, Treviso, Monte Belluno, Castelfranco és Pádova házait bombázták. Ezek a városok valamennyien védtelenek. Pádova középpontjára, a hol a legtöbben laknak s a hol a legtöbb és legdrágább szobrunk van, nyolc1 bombát vetettek, a melyek tizen­három embert megöltek és hat­vanöt megsebesítettek. Az áldoz* tok legtöbbje asszony és gyermek, csak hat volt katona. Szobor nem sérült meg. A többi bombázott vá­rosban a bombázás sem áldozat/ kát nem szedett, sem kárt nem okozott. Beszélgetés a török pénzügy miniszter rei 2z ukránok összejátszanak az ententeíal Leleplezték a francia katonai missziót Péiervár, december 10 (Pétervári Távirati f'gynökség) A francia kormánynak a román anion álló francia katonai misz­­áóhöz intézett e hó 24-én elfogott "éfrírozotí távirata utasítja a ka­­nissziót, hogy lépjen szoros ezésbe az ukrán vadával te jussa azt minden rendelkező­­álló eszközzel, mert a rada az jtetal való jó viszony fentar- és csakis az ententetal egyet­len való békekötés mellett It állást. A francia misszió i mindenben a radával kar­járjanak el. Utasították a üa katonai missziót arra is, mindenképpen támogassák „iíál a helyi politikai szövetségc­et. a melyek a román harcvonalon csapatok harcrakészségét akar­óik megóvni. Feladatuk volna ily­­éppen február—március haváig •legóvni a román front harcias jel­­-ét, hogy igy megnehezítsék a net csapatok átcsoportosítását -gáti fronton, a miro annál .zükség van, mert ta­­masabb lesz az idő a ’ oii tása szerint az ‘■mán frontot és tartani. Fran­­’éyel külön a melynek iái parancs­én gondos­­nt esapatal­­, szükséges (. ■pitik, hegy a ro­­elyeslik a fegyver­mi újabb bizonysága ( a románok az entente ni kísérletet tettek a Né­­ggal való különbéke meg­yésére. mdehbez orosz hivatalos he­­megjegyzik, hogy a távirat nemcsak azt bizonyítja, hogy az entente a legnyomatékosabb mó­don támogat minden a béke és a inunkáskormáni^dlen irányuló tö­rekvést, kanemíjBwnyitja azt is, hogy az ukrán nemzeti sza­badság védelmének' ürügye alatt, a melyet senki sem veszélyeztet, együtt működik az angolokkal és a. franciákkal, hogy a gazdag Pa­rasztság és a vagyonos polgárság érdekeit megvédje a. szegény p.a- j rasztok és a munkásság támadd- í sdival szemben: E távirat a radá-t ] a maga valójában mint a béke el ] len működő cselszövö.t állítja oda j az ukrán katonák elé. A francia • tábornokok szemtelen beavatkozása j ellen, meg fogják tenni az illeteke.- ! tényezők a legszigorúbb intézkedé­seket. A francia misszió meg fogja tudni, hogy Oroszországban nem járhat el úgy, mintha Afrikában volna. * í Stockholm, december 30. j (Az Est rendes tudósítójának távirata) j Az itteni ukrán irodának jelen j tik Kievből: A pétervári francia és angol nagykövet megígérte az ukrán Eddának, hogy Ukrajnát teljesen önálló államnak fogja el­ismerni és fegyverrel és muuició­­val is segíti, ha a Rada a népköz­társaság nevében megüzeni a há­borút egyrészt Németországnak és a monarchiának, másrészt a bolse­­viki kormánynak. A Rada azt vá­laszolta, hogy az ukrán népköztár­saság mindkét hatalmi csoporttal szemben meg akarja őrizni teljes semlegességét. Bryk. Tires, december 30. A stockholmi ukrán sajtóiroda jelenti: Az ukrainái főtitkárság (kor­mány) e hónap 25-én a. hadviselő és semleges államokhoz jegyzékét intézett, melyben bejelenti, hogy az ukrán köztársaság, mint szuverén állam, jogot formál a breszt-li­­tovszki béketárgyalásokon való részvételre. A központi hatalmak a jegyzék­re adott válaszukban kijelentették, hogy készséggel üdvözlik a köz­társaság megbízottjait a béketár­gyalásokon való részvételüknél és sajnálták, hogy. a fegyverszüneti tárgya iások r ól tá \ ólma rád lak. IN yu gat»M q I Előadások; v*5, »/•7, V-9# V*ll órakor, í A sors nyila. Főszerepben: Waldemar Philander. ] A vörös Sámson.TFőszérepben: Csorlos Lenkeffy 1. Becs, december 31. (Az Est bécsi munkatársától) Dsaoid bég török pénzügy­­miniszter — a mint. már jelentettük — megérkezett Becsbe, hogy itt több bank­csoport képviselőjével pénz­ügyi kérdésekről tárgyaljon. A miniszter, a ki az uj-török forradalom óta Talaat és Enver basával együtt a po­litikai hatalmat a kezében tartja Törökországban, fo­gadta Az Est munkatársát Bmfof-szállobcli lakásán, s bécsi tartózkodásának cél­járól, Törökország helyzeté­ről és a breszt-litovszki béke­tárgyalások eredményéről igy nyilatkozott: — Bécsi tárgyalásaimat egyelőre befejeztem és holnap innen elutazom Berlinbe, hogy ott a német kor­mánynyal és a német bankok kép­viselőivel egy újabb kölcsön felvéte­léről kössek megállapodási. Az utolsó szerződés ugyanis, a melyet Berlin­ben kötöttünk, február végén jár 1c. Most újabb szerződést akarok kötni további hat hónapra, hogy újabb hadi­kiadásainkat fedezni tudjuk. Török­ország államadósságai, a melyek a háború előtt kerek három és íé] milliárd koronára rúgtak, természe­tesen a háború alatt tetemesen meg­növekedtek, de ha tekintetbe vesz­­szük Törökország természetes gaz­dasági erejét, akkor, megállapíthatjuk, hogy az ozmán birodalom a bábéra által sokkal kevésbé van megterhelve a többi, hadviselő európai államnál. Sikerült ugyanis nekünk legalább a normális költségvetési egyensúlyt fen­­tartani az által, hogy több uj adót, különösen fogyasztási adót vetettünk ki. Pénzügyeink r ndbentartását a háború után jelente Í nyen meg fogja könnyíteni az is, hogy a német kor­mánynyal kötött megállapodásaink értelmében a Németországban fel­vett hadikölcsönök után az első Tizenegy évben sem kamatokat, sem I amortizációs összegekéi fizetnünk nem izeil. Ennek a tizenegy évnek a | folyamán minden kétséget kizárólag sikerűiül fog nekünk Törökország gazdasági erejét annyira fejleszteni, hogy azután minden anyagi köte­lezettségünknek eleget tehetünk. Az erre való eszközöket a nemzeti gaz­dálkodás fejlesztése fogja nekünk nyújtani, a mely ellentétben » koncessziók előbbi rendszerével, egye dűl alkalmas arra, hogy a török népnek megszerezze a gazdasági bot dugulás lehetőségét. —• Az. Oroszországgal megkezdett béketárggalásokat nagyon, kedvezőé Ítélem meg. Az a békenrogram, a m lyet Oroszország képviselői gr Litovszkban megállapítottak, ruf? jában magfelel a török állam szűk ségleteinek. Természetesen mi is ma­gunkévá tettük a népek önrendelke zésl jogáról azt a felfogást, Tíögjr belpolitikai természetű kérdések neír lehetnek nemzetközi rendezés tárgyai. Különben mi is állandó, annexió és kárpótlás nélküli békére törekszünk, egy olyan békére, a mely megfelel Törökország legfőbb céljának, tudni­illik hogy az ozmán birodalom ebből a háborúból sértetlenül és teljes szu­verenitásának a birtokában kerül jön ki. — Különös elégtétellel üdvözöljük azt, Jiogy az orosz béke program minden megszállott tartománynak és területnek a visszaadását követeli. Természetese ez a háború Törökországra néz> rendkívül nagy belpolitikai köve kezményekkel is iár. Az uj-törö kormányzat azonban csak a háború után lesz képes azokat a demokrata reformokat megvalósítani, a melyek­nek a megvalósítását eddig az uj. török forradalom óta uralkodó nyug­talan politikai viszonyok lehetetlenné tették. Ezek a reformok különösen az arab és az örmény területek lakossá­gát érintik, a mely a háború alatt kü­lönösen súlyosan szenvedett. Lzr. ÉDESÍTETT „AROiWATIKA“ S ELn I. Rurapátlévaí». citromiamal'.si! koncentT.l.eSa.— II. fíatjasiska rummai.............toaceair. » 80.-» III. Masasioku nimm»! ...„ neu íáesitve > 63 — IV. Rampitléral vtt , cltroracamatM nem értesítve.................................................. > 12.50 Felsorol akból I : . lai.iyi 1 csesre teilior elegendő Saillitusnagyban, .ocgléltlo enpednKn'.: cl. írt.inta­­rendeléi; tetszés s..elint vagy 20, íű és I0ü.. '.s össze­állítással. Képviseletet adun* »Sromitíki- Vegyi­művek Rt.. Budapest (Budafok! I, Várnsmaior-u 42 KASB.WE2Ö!? KESSES hiforusz. kmeg,ei nagy uradalom tiszti étkezdéje részére. — Ajánlatok grt-f Mikes Arriiin titkári hivatalához, Zabola, Háiomszé>.m?gy*, küld ndOk. Mindazoknak, a kik nagy bána­tomban részvétükkel fölkerestek, ez utón fejezem ki hálás köszöne­téinek Ifj. özv. Feind Ferencnc.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék