Az Est, 1918. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1918-02-01 / 27. szám
Wekerle előadta az új kormány és az új párt programját 11 képviselőház mai ülése — Az Est tudósítójától — A Wekerle-komány bemutatkozása, — öt hónap óta másodszor. A folyosó meglehetősen mozgalmas, a nagy ülésnapok forró hangulatából azonban alig van valami. A legserényebbek az Apponyipártiak voltak, a miniszterek közül is az ő miniszterük, Tóth János jelent meg legelőször. Utána jön gróf Esterházy Móric, nagyon jókedvű, friss és elegáns. A jobboldali folyosón gyorsan megy Tisza István, még télikabátban, aktatáskával a kezében az elnöki szoba felé siet. Feltűnik gróf Zichy János, nagyobb csoport veszi körül gróf Schönbertt-Buchheim Károlyt, a beregi kiskirályt, az új munkácsi képviselőt, akiről azt beszélik, hogy a választójog dolgában nem osztozik pártja felfogásában. Melegen üdvözlik minden pártból Szterényi Józsefet és hercegi Windischgrätz Lajost, a két új minisztert. Gróf Andrássy Gyula Hadik Jánossal, őrgróf Pallaviciuivel és Darányi Ignáccal beszélget a baloldali folyosón. Sok a főispán is ; Baloghy Ernő, a Károlyipárt volt főispánja, lelkesen üdvözli az új minisztereket. Féltizenegy után feltűnik a középső folyosón Wekerle Sándor miniszterelnök és pár perc múlva élénk vitába elegyedik gróf Tisza Istvánnal. Jó tiz percig beszélgetnek. Tisza valami vidéki atrocitást tesz szóvá. Pártjának nagy gyűrűje veszi körül gróf Assponyi Albertet. Az Apponyi-pártiak különben több kisebb csoportban tanácskoznak és meglehetős izgalommal tárgyalják azt a kérdést, hogy kik lépnek ki a pártból. A karzatok mind zsúfoltak, gróf Tisza Istvánná is ott ül a megszokott helyén. Aizetés megnyitása Háromnegyed tizenegykor Sidós Károly megrázza a csengőt, kezdődik az ülés. A kormány tagjai már ott vannak a helyükön. Wekerle a régi helyén ül, tőle balra Szterényi. Gróf Esterházy a horvát miniszter mellett ül, herceg Windischgrätz Földes Béla mellett foglal helyet. A volt miniszterek régi, képviselői helyükre ültek. Az elnök bejelenti, hogy Munkácson gróf Schönborn-Buchheim Károlyt választották meg képviselőnek. (Éljenzés a munkapárton.) Az új képviselő összeférhetetlenségi bejelentést tett önmaga ellen és a bejelentést kiadták az összeférhetetlenségi bizottságnak. Jelenti azután, az elnök, hogy Kállay András és báró Kaas Albert mandátumát végleg igazolták. Továbbá, hogy gróf Esterházy Móric, Tóth János, Szterényi József és herceg Windischgrätz Lajos kinevezése folytán a delegációban két hely megüresedett. Helyükbe Jakabffy Elemér és gróf Klebelsberg Kunó került. Wekerle Sándor miniszterelnök: Bemutatom a legkegyelmesebb királyi kéziratot és kérem, hogy azt kihirdetni és hasonló célból a főrendiházhoz átküldeni szíveskedjék.Az elnök felszólítására Hammersberg László jegyző felolvassa a Wekerle isinevezéséről szóló királyi kéziratot. ■Vermes László jegyző felolvassa "Wekerle Sándornak a képviselőház elnökéhez intézett levelét, melyben bejelenti gróf Hadik János, gróf Serényi Béla, Ugrón Gábor, Mezőssy Béla és gróf Batthyány Tivadar miniszterek felmentését és bemutatja annak a legfelsőbb elhatározásnak a másolatát, amely megerősíti őt miniszterelnöki állásában és kinevezi az új kormány tagjait Elnök: A miniszterelnök úr kiván beszélni, lrtani. Állandó tisztviselőkre van e végből szükség. Ezt úgy óhajtjuk elérni, hogy a törvényhatósági tisztviselőket élethoszsziglan válaszszák. Úgy nemzeti, mint kulturális és gazdasági haladásunknak leghatékonyabb tényezői a városok, amelyeket autonómiájuknak megerősítése, anyagi segédeszközeiknek növelése útján kívánunk céljaik elérésében elősegíteni. Bírói függetlenség, szabad sajtó Igazságszolgáltatásunk körében a bírói függetlenségnek intézményes megerősítése, az egyes bírói intézménynek a felsőbb fórumokon való bevezetése, a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztése és alkotmányunk egyik főbiztosítékának, a szabad sajtónak megerősítése által igyekszünk, mihelyt a normális viszonyok helyreállanak, a mai állapotokon lényegesen javítani. (Helyeslés.) A sajtó szabadsága érdekében revízió alá kívánjuk venni a sajtótörvényt és helyre akarjuk állítani az esküdtszéki bíráskodást. Büntetőügyekben a bírót, a törvény rendelkezéseinek merev alkalmazása helyett a felelős arbiter jogkörével kívánjuk felruházni, gazdasági haladásunk érdekében pedig a szakkörök bevonásával szakbíróságokat kívánunk létesíteni. Földbirtokpolitika Gazdasági érdekeink ápolása és a közélet egész terén való érvényrejutása boldogulásunknak a kulcsa. A különböző gazdasági ágak helyzetét egyformán kívárjuk megerősíteni, fejlődésüket elősegíteni. Különös nyomatokkal nyomul előtérbe a földbirtokpolitika, amelynél hármas irányt kell megóvni: először a nemzetit, másodszor a többtermelést, harmadszor, hogy szélesebb rétegeknek tegyük lehetővé a kisebb birtokok megszerzését. E cél megvalósítása végett a kisajátítás jogát kívánjuk alkalmazni nemcsak a kötött birtokok, hanem a községek, társulatok, sőt egyesek kezén lévő nagyobb birtokokra nézve is. A magántevékenységet nem kívánjuk mellőzni, csak ellenőrizni, hogy az ne lehessen ellenakciónak, nyerészkedésnek, vagy nem életképes gazdasági alanyok beállításának kutforrása. . A kisajátítás jogán túl a hitbizományokat annyiban kívánjuk korlátozni, hogy újak ne keletkezhessenek, a meglévők az érdekeltek beleegyezésével megszüntettessenek, a meg nem szűnők pedig csak a szűkebb családi körre korlátoztassanak és azon túl a tulajdoni jogosultság megóvása mellett szabad birtokká váljanak. Polónyi Géza: El kell törülni ezt a középkori visszaélést. Héderváry Lehel: Schönborn éppen jókor jött be. Wekerle Sándor miniszterelnök: A többtermelés terén el kell érnünk azt a tényt, hogy saját szükségleteinket mindenben magunk fedezzük. Ezért az ipari nyers- és segédanyagok termelésére különös és rendszeres gondot kell fordítanunk. Mindezek bizonyos kötelező irányítást tesznek szükségessé, amelyet, amennyiben magánjogok vannak érintve, egy közjogilag szervezett független tanács hozzájárulásával kívánunk végrehajtani a törvényhozás közvetlen ellenőrzése mellett. Szükségesnek tartjuk mezőgazdasági érdekképviselet szervezését és az idegenforgalomnak, ennek a modern bevételi forrásnak, különösen az átvonuló idegenforgalomnak rendszeres megalapozását. (Helyeslés a baloldalon.) A mezőgazdaság döntő szerepe mellett ettől eredményt csak úgy várhatunk, ha nem járunk el egyoldalúan, hanem az ipar és kereskedelem fejlesztésére megfelelő súlyt fektetünk. A kisipari tömörítés, anyagbeszerzés, feldolgozás piacának biztosítása útján új életre akarjuk kelteni a gyáriparral szemben, nem életképes részét pedig a gyáripar körébe bevonni. Az iparfejlesztés egyik legfőbb tényezője az ipari szakoktatás. Azon szerepnél fogva, amelyet a technika és vegyészet, mint átalakító tényezők e téren képviselnek,ezeknek mélyebb művelése végett új technikai és vegyészeti főiskolát akarunk felállítani. Világkereskedelmed A kereskedelemnél a helyi szükségletet közvetítő kereskedelem mellett arra a nagy világkereskedelemre fektetjük a fősúlyt, amely messze idegenbe közvetíti az árucserét. A világkereskedelem egyik nagy útja a mi testünkön vonul keresztül, ami egyenesen predesztinál arra, hogy a világgazdaság nagy forgalmából kivegyük a részünket. Vagy megértjük a kor intő szavát és akkor a nagyszabású haladás útjára lépünk, vagy az elzárkózottság szomorú kenyere marad osztályrészünk. S ne higyje senki, hogy az elzárkózottságban a gazdaság intenzitására, az ipar fejlesztésére, vagy a kereskedelem fellendülésére gondolni lehet. A magába zárt remete saját szűk körében kielégítheti korlátolt szükségleteit, a népek gazdasági és kulturális helyzete azonban konjunkturális jellegű, amelynek a körülmények szabják meg a feltételeit a népek nagy versenyében. Ez indít arra, hogy szövetségeseinkkel megújítsuk szövetségünket. Váljon a most folyamatban lévő béketárgyalások az általános és tartós békére vezetnek-e, azt határozottan nem tudom megmondani, de annyit tudok, hogy békekívánságunk őszinte és komoly, amely nem hódításokra, hanem csak integritásunk megóvására és belügyeink szabad rendezésének biztosítására törekszik. (Zajos helyeslés és taps minden oldalon.) Bármennyire óhajtjuk a tartós és tisztességes békét, a felbomlás csíráit tenyészteni nem engedjük, az államok helyett most alakuló népcsoportoknak a béke hamis jelszava alatti bomlasztó érvényesülését nem tűriül, mert ez annyit tenne, hogy a béke jelszava alatt a népek állandó küzdelme lépne a mai helyzet nyomába. (Helyeslés.) A népjogok tiszteletben tartása mellett tehát csírájában fogunk elfojtani minden ilyen bomlasztó törekvést. (Taps és helyeslés minden oldalon. Tisza is helyesel.) De akár a béke olajágát, akár a kényszerű küzdelmet hozza meg a közeljövő, egy bizonyos, hogy a Németországgal való szövetségünket, mint a béke egyik leghathatósabb biztosítékát fentartani és megerősíteni kívánjuk, sőt gazdasági vonatkozásokban mélyíteni. (Ellentmondások a Károlyipárton.) Ezen tárgyalásoknál is szemünk előtt gazdasági érdekeink és kereskedelempolitikai önállóságunk megóvása lebeg. Reméljük, hogy Magyarország gazdasága részére sikerül ama nagyobb cselekvési teret biztosítani, amelyre szükségünk van. Ezen törekvésünk nem irányul más államok ellen. Kölcsönös érdekeink megóvása lebeg szemünk előtt, ami azonban nem hátráltatja, hogy kereskedelmi szerződésüülket az eddigi módon más Wekerle programbeszéde Wekerle Sándor miniszterelnök: Képek létért való küzdelmének nagy korszakát éljük. Államalakulatok bomlanak fel, s újak keletkeznek. Európa összes államai népüknek egész erejét negyedik éve vetik a küzdelembe. A népek e nagy erőfeszítése elmossa a társadalmi osztályoknál, a jogoknak megállapított határait, kiegyenlítőleg hat az egész közéletre, a terhekkel együtt a jogoknak általánossá tételét tolja előtérbe. A választói jog A mi közéletünkben nem a háború vetette fel a választójog érdekét. Históriai fejlődésünknek megfelelően a háború előtt készítettük azt elő. Általánosítani kívánjuk a jogokat, de e mellett megóvjuk nemzeti érdekeinket, biztosítjuk az erkölcsi, műveltségi és kulturális irány vezető szerepét. A nagy politikai kiegyenlítő műveletnek csak első láncszeme gyanánt ■tekintjük a választójogot, amelynél azonban nem állhatunk meg. Hanyatló irányú népesedési mozgalmunk fejlesztése, munkaerőnk fokozása, értékének nemzetközi színvonalra való emelése sok feladatot szab elénk. A haladó kornak megfelelő szociálpolitikát akarunk követni, a szociális érzést a nemzet szélesebb rétegeibe átvinni. Az erkölcsi és műveltségi erők vezető szerepének biztosítása népnevelésünk és tanügyimk. fokozottabb fejlesztésére utal. Ezt kívánjuk elősegíteni azokkal a javaslatokkal, amelyeket a katolikus autonómiára és az 1848 : XX. t.-c. fokozatos végrehajtására nézve előterjesztettünk. (Helyeslés a baloldalon.) A községek reformja A nép lelkületéhez és felfogásához közelebb kell hoznunk közigazgatásunkat és igazságügyünket. Ezt a munkát a községek reformjával kezdjük meg, ahol az intelligens elöljáróra kívánjuk a vezetést és a községi hatalom gyakorlását bízni. A színvonal emelése végett a községi elöljárósági állások betöltésénél fölös számú ügyvédi karunknál kívánunk elsőbbséget biztosítani. A középfokú adminisztráción hatáskörének és döntőbb jellegének kialakításával igyekszünk javi 3. oldal