Az Est, 1918. március (9. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-01 / 51. szám

Péntek, 1915 március / 1 A németek Pétervár felé nyomulnak ps Nincs halasom, mely feltart fiztassa a németek k­svonulását.­ Rotterdam, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Nieuwe Rolierdamsche Courant-nák jelent'k Londonból: Az a hir, hogy a németek Pskovba értek, vad riadalmat keltett Pétervárott. V. D. Stockholm, február 26. (Az Fst kiküldött munkatársának távirata) A németek gyors előnyomulása Pétervár felé érthető módon igen nyomasztólag hat minden Stockholmban élő oroszra. Nem kételkednek többé abban, hogy nincs hatalo­m, mely felt.utaztassa a németek bevonu­lását Pétervárra. A reakció elemei sz­vesen látnák, ha a németek Narváig vagy Gacsináig — tehát Pétervár előszobájáig — nyomulnának e­rre, mert azt remélik, hogy a bolseviki uralom e miatt megbuknék és Német­ország az orosz polgári elemekkel köthetne belét. A Stockholmban élő bolseviki-ellenes orosz forradalmárok azonban egészen másképp ítélik meg a jövőt. Axelrod, a forradalmi szocalista párt vezére mondotta nekem, hogy a bolsevikiek bukása nem lehetetlen, de nem is kell okvetlenül bekövetkeznie. Ha a németek el is foglalják Pétervárt, a bolseviki kor­m­ány még mindig visszavonulhat Moszkvába, vagy tovább. A birodalom végéig úgysem fogják üldözni a németek, mert hiszen európai Oroszország megszállása nagy német erőket kötne le. Azonkívül a bolsevikeknek még hosszú időre elegendő nagy segély­­forrásaik vannak. A régi real­iós uralom feltámadásától, vagy a forradalom eredmé­nyeinek elpusztításától nem kell tartani. Az egész par­sztság védi a for­radalmat attól való féltében, hogy földjét vissza ke­lene adni a régi földesuraknak. A­­parasztok ma még bizonytalanoknak érzik magukat új birtokukban, ezért még forradalmi érzelműek. Konzervatívok majd csak néhány év múlva le­nnek, a­mikor jól bennülnek birtokukban. Axelrod és társai azt h­szik, hogy a bolsevikiek egyesülni fognak a Csernov vezetése alatt álló agrárszocialistákkal (szociálforradal­márokkal), a­kik hajlandók lesznek az egyesülésre, nehogy a régi ren­dszer vissza­térése lehetővé váljék. Adorján Andor. Pétervár véd­elem nélkülfi A védeni afcarf® a fővárost, ^— • ..éis a hadsereg unja a faarcot Rotterdam, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily News pétervári tudósí­tója hétfőn ezt táviratozta: A bolsevikiek harcias elemei is belátják már, milyen balgaság volt Pétervárt szónoki frázisok kedvéért feláldozni. A csapatok csaknem ki­vétel nélkül megtagadták az enge­delmességet. Egy hadosztály, a­melyről azt hitték, hogy Narva vá­rost védi, hirtelen felbukkant Ga­­csinában. Krylenko tiltakozott a hadosztálynak ilyen eljárása ellen, mire a katonák azt felelték, hogy nincs kedvük harcolni. Mihelyt az első német csapatok megjelentek a fronton, az orosz paraszt katonák visszaözönlöttek Pétervár felé, útjukban kifosztás­sal fenyegetve minden helységet. Az orosz sereg volt a németek leg­erősebb fegyvere, úgy hajtották maguk előtt az oroszokat, mint birkanyájat. A városi munkásság harcias szellemű és a bolsevikiek péter­vári és moszkvai választmányai ellenezték a békefeltételek elfoga­dását. Ne gondolja senki, — követ­kezteti ebből a Daily News tudósí­tója — hogy Oroszország nem le­het többé tényezője a háborúnak. A német békefeltételek olyanok, hogy egy ország sem élhetne meg mellettük és Oroszországot e fel­tételek ismét háborúba fogják haj­szolni. Oroszország — véli az an­gol tudósító — képtelen lesz telje­síteni sok békefeltételt és Német­ország csapatainak egy részét is leköti az a feladat, hogy a lengye­leket, észteket, letteket és litváno­kat rendben tartsa. A múlt hétnek — fejezi be tudósítását a Daily News embere — az volt a katasztró­fája, hogy a forradalmi csapatok mindenütt elnyomták a kozákok, a rada és a szovjetek egyéb ellen­ségeinek ellentállását. Ha a hadse­reg egyszer megszabadul minden nem kívánatos elemtől, a szovje­tek, akár akarják, akár nem, meg fogják tudni, hogy háborút kell viselniük Németország ellen. V.D. A németéit 2®ö kilo­­méterre !Pétervártól Genf, február 28. (Az Est tudósítój­ától) A Temps jelentése szerint Esztland és Livland teljesen a né­metek kezében van. A németéi­t- csapatok már csak 200 kilo­méterre vannak Pétervár­­tól. A milánói lapok még mindig olyan pétervári híreket közölnek, hogy ott a legnagyobb sietséggel szervezik a végső ellenállást, el­rendelték a munkások mozgósítá­sát, harangokkal és sziréná­val hívják össze a munkásokat A kor­mány 10.000 munkást akar felfegy­­verezni Berlin, február 28 (Az Est rendes tudósítójának távirata­­ A Corriere della Sera pétervári levelezője jelenti: Az a hír, hogy a németek elfoglalták Pskovot, az északi orosz arcvonal főparancs­nokságának székhelyét, a­hol ren­geteg hadianyag, élelmiszer, tü­zérségi anyag és lőszer­ volt felhal­mozva, nagy kétségbeesést idézett elő. Azt mondják, hogy az orosz csapatok semmit sem menthettek meg és minden készlet a németek kezébe jutott. Ke. Berlin, február 28 (Az Est rendes tudósítójának távirata) Luganóból jelentik: A Corriere della Sera pétervári távirata közli: Pétervárott lázas izgalom uralko­dik. Az utcákon szirénák búgnak és szólnak a harangok. A munká­­sokat minduntalan gyűlésekre hív­ják. Őrjáratok cirkálnak és auto­mobilok robognak tele fegyveres munkásokkal. A munkásnők sírva járják be az utcákat és panasz­kodnak, hogy éheznek és nem kap­nak kenyerek Azt beszélik egy­más közt, hogy a németek nemso­kára bevonulnak Pétervárra és ak­kor lesz kenyér bőven. Ke. Berlin, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Stockholmból jelentik: Néhány nappal ezelőtt Helsingforson át ideérkezett Pétervárról egy orosz vezérkari tiszk a­ki elmondta, hogy a német előrenyomulás meg­kezdésének hírére Pétervárott mindenki meg volt győződve ar­ról, hogy a bolseviki kormány bé­két fog kérni a németektől. A fő­város lakosságát ezek az esemé­nyek rendkívül lehangolták, mert attól tartanak, hogy még az eddi­gieknél is szerencsétlenebb napok fognak következni. Mindössze há­rom vagy négy volt gárdaezred van Pétervárott, a­melynek kebe­lében még fennáll a régi rendnek némi maradványa és van egy ke­vés fegyelem. Ezeken kívül körül­belül 50.000 lábadozó katona tar­tózkodik az orosz fővárosban, a­kik mint vörös gárdisták szerepelnek és annyira fegyelmezetlenek, hogy maga a kormány is már rég el­vesztette felettük a hatalmat. Ezek­hez csatlakozik azután még a ve­szedelmes csőcselék, a­melyből majd minden nap újabb 2—3000 bukkan fel Ezek a legalsóbb ele­mek a fegyvergyárakban fegyve­rekkel látják el magukat és rabol­nak, fosztogatnak. Pétervár köze­lében a Carszkoje-Szelo felé vezető úton lövészárkokat ástak és az összerabolt holmit azokban rejtik el. Ke. Az orosz'lengyel sereg esatilakose éS a német sereghez Berlin, február 28. (Az Esi rendes tudósítójának távirata) Malmőből jelentik, hogy a Mus­­nicki tábornok parancsnoksága alatt álló lengyel csapatok egy ré­­sze catlakozott a németekhez. Ka. A ispánokat aggasztja fa németek oroszországi­­ sikere I I, Genf, február 27. (Az Esi kiküldött tudósítójának távirata) A Havas-ügynökség je­lenti Tokióból, valószínűleg hi­vatalos forrásból. A császári palotában és a had­ügyminisztériumban naponta fon­tos tanácskozások vannak. A né­metek keleti törekvését az ázsiai japán érdekek komoly veszedelmének tartják. Azt hiszik, hogy a kor­mány, ha a körülmények úgy kí­vánják, fontos elhatározásokat fp£ tenni. Oroszország szétomlása To­kió minden rétegében igen nagy megilletődést keltett. B. M. Boris februáár-itl. A Havas-ügynökf&SKVSft jelentik Tokióból 24-iki kelettel. A külügy­miniszter egy interpellációra adott válaszában kijelentette a képviselő­­házban, hogy nagyon nehéz tiszta képet alkotni Oroszországnak és a központi hatalmaknak tényleges békekötéséről. Ha valóban megkö­tötték a békét, akkor Japánország a leghatározottabb és legmegfele­lőbb intézkedéseket fogja tenni, hogy az új helyzettel szemben is megállja a helyét. A japán nagy­követnek Pétervárról való eluta­zása az ott uralkodó bizonytalan­sággal és veszedelemmel szemben szükséges volt és egyáltalán nem jelenti az Oroszországgal való sza­kítást. Az orosz különbéke dolgá­ban teljesen egy véleményen va­gyunk Angliával, Amerikával és többi szövetségesünkkel. «?. oldal Szakadás a bolsevikiek kez£ Lenin lapot alapított Troedíj ellen Stockholm, február 25 (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A népbiztosok tanácsának végre­hajtó­ bizottságában, mikor elhatá­rozták a tíz pontból álló német békeultimátum elfogadását, na­gyon nyilvánvaló lett, hogy a bol­sevikiek közt szakadás állt be. Trockijnak erős ellenzéke támadt. Ez az ellenzék Lenin körül tömö­rül. Lapja is van már, a Krasznaja Gazeta (Vörös Újság) és az utóbbi időkben Lenin is kizárólag a Krasz­­­­naja Gazetá­ba ir, nem pedig a­­ szovjetek hivatalos lapjába, a Pravdá­ba. A különbség a két bol­sevik­ árnyalat közt az, hogy Troc­­kij továbbra is elméletekért ra­jong, egyesült szoci­alista köztár­saságot akar csinálni Oroszország­ból, míg Lenin az utóbbi időben gyakorlati útra tért és egyesülni szeretne a szociálforradalmárok­­kal, a­kiknek az egész birodalom­ban többségük van. A. A. Reakció a bolsevikiek ellen Berlin, február 28. (Az Est rendes tudósítóiénak távirata) *A kopenhágai Politiken közli Davidsen kapitány nyilatkozatát, a­ki egy évi ott tartózkodás után a minap tért vissza Oroszországból, a­hol a fogolytáborokat vizsgálta felül kormánya megbízásából. A kapitány elmondta, hogy egész Oroszországban nagyban készítik elő a talajt arra, hogy véget vesse­nek a bolseviki uralomnak. Véle­ménye szerint az ellenforradalmi , összeesküvés napról-napra erősö­­­­dik. . ..O.

Next