Az Est, 1918. április (9. évfolyam, 78-102. szám)

1918-04-02 / 78. szám

Kedd, IQfS április 2- Az olasz fronton élénkül a harc Hivat­­os jelentés — március 31. Olaszországban a harci tevé­kenység állandóan élénkebb volt. A vezérkar főnöke. Lappangó forradalom Olaszországban Madrid, március 30. (Az Est kiküldött tudósítójának szikratávirata) a megbízható forrásból értesülök, hogy egész Olaszországban nagy nyugtalanság észlelhető. Zavargá­sok előjelei mutatkoznak. A nagy­városokban amerikai csapatok látják el a rendőri szolgálatot. R. A. Kétszázezer koronás ékszereket lopott egy cseléd — Az Est tudósítómtól — Gróf Zichy Ardor föklbirt­otosnak a Zrinyi­ utca 1-1. szárra Irtásától a cselédje ellopott 200.CCO k­erona ér­tékű ékszert. Az ékszerrpás előzmé­nyei a következők: A háború kitö­rése előtt a grófi családnál szolgáló .Járás Verona cseh szárm­azású cseléd­­leány azzal a kéréssel fordult a próf­­hoz, hogy bocsássa őt d. íreit, tuzt­­hivják. Ahány összecseme­gott és el is távozott. A s­éfrő rrmrtgm levelet irt a leány címére K’osternfuturg­­ba, hogy küldjön neki egy cseh cselé­det. Március 1-án ment el a levél és március 16-án már távirat érkezett .Tries Veronától, hogy­­­üld egy meg-, beható cselédleányt, a­ki szerdán je­lentkezik. A leány tényleg megjelent a jel­zett napon gróf Zieliyék lökésében és igazolta, hogy ő Czeszniczewsky Angela ö­t Tersbergi születésű lette. Március­ 30-án a cselédleány ajánlott levelet kapott és­ kijelent­ettg, hogy az apjától jött a levél, a­ki helyet de­rüli azt, hogy Budapes­re jött. Az apja azt kivárja, hogy menjen haza. Arra kért enged­elmet, hogy a postára mehessen az apjának táviratozni. Ebédidő alatt, 1 és 3 óra között tá­vozott el a leány hazulról. De többé nem tért vissza. Később vették csak észre, hogy a szed­ánban lévő vitrinből 194.000 korona értékű ékszer eltűnt. Zichy grófnő a párnája alatt szokta tartani a vitrin kulcsát. A cseléd ezt, úgy látszik, észrevette, a ku­lcsot ma­,­gához vett­e, a vitrint kinyitotta, a to­kokban lévő ékszereket kiszedte, azután pedig a kulcsot visszatette a párna alá. Az ellopott ékszerek között volt többek között egy 250 szemből álló gyöngysornyakék, a­melynek egymagá­ban 66.000 korona volt az értéke. A rendőrség megindította a nyo­mozást. Táviratok mentek Magyar­­ország minden nagyobb városába, Ausztriába, sőt Csehországba és Galí­ciába is, hogy nyomozzák ki Czesz­­niczewsky Angélát. Április­­tól jurtius 30*ig pontosan megkapja lapunkat akor az ország terü­ i­­etént akar a harctéren az, aki előfizetés ii­én 3 koronát jelü­d *.Az Este kiadóhivatalába. Budapest, VII. kerü­let. Erzsébet •körút 18­0. Szám­o­natonák részér­e a hozzátartozók is eszközölhetik az előf­­­izetést, ha a katona beosztását és tábori txistoá­sának pontos adatait közlik a kiadóhivatallal 15?'városban 1­ éve fennálló női kalapüzlet minimális üzleti kiadással,előkelő vevőkörrel, eladó, Cím a kiah­hivatalban. I • —i I 111 mill ■ ......................... mm Házfeloszlatás vagy kormányválság a választójog miatt — As­asi tudósítójától — A képviselőhöz a jövő héten is­mét összeül­és­­politikai körökben általában úgy tudják, hogy az adó­­javaslatok kerülnek tárgyalásra, a­mi mellett esetleg párhuzamosan folytathatják a választójogi bizott­ság tanácskozásait. E kérdés azon­ban még egyáltalában nincs tisz­tázva, sőt a priusz ma — inkább, mint valaha — sarkpontja az egész politikai helyzetnek és a legköze­lebbi minisztertanács — a­mely szerdán vagy csütörtökön lesz és arról dönt, hogy bármilyen más javaslat megelőzze-e a választó­jognak ne csak bizottsági, de ple­náris tárgyalását is —­ a­ kisebb­ségi kormányzat egész rendszeré­vel szemben megérleli a kibontako­zást. A m­ostani helyzet világos megítéléséhez valamelyest szüksé­ges egy kis történelmi helyzetkép is, hisz a válság magva épp az, hogy most jelentkezik többé-ke­­vésséé súlyos következményeiben mindaz, a­mi zavar, bizonytalan­ság, abbahagyás a kisebbségi kor­mány kinevezése óta történt. 1917 június 8-án nevezte ki a ki­rály az Esterházy-kormányt, a­mely a választójog programjával jött. Hogy ezzel áll, ezzel bukik. Tisza megbukott, mert nem akarta a választójog megfelelő reformját s Esterházy a reform hirdetésével jött Alig fogtak hozzá az új rendszer építkezéséhez, Esterházy váratla­nul lemondott, a király Wekerle Sándort nevezte ki miniszterelnök­nek s megkezdődött az új rendszer első házi válsága. Wekerle a szét­forgácsolt kisebbséggel szemben új pártalakítást kezdeményezett, azzal a kimondott indokolással, hogy a­mennyiben a képviselőház feloszlatására kerül a sor, a mun­kapárt szervezetének egységes ha­talmával szemben egységes kor­mánypártra is van szükség s épp a választásokra Való számításban nem utolsó jelentősége volt annak az intenciónak sem, hogy a pártok régi számaránycsatái ne bonyolít­sák a választásokat. A Károlyi-párt kilépett a kor­mányzó pártból, aztán sok kisebb­­nagyobb akadályon keresztül mégis megtörtént a parlament történelmi pártrendszerének felforgatása és megalakult a 48-as alkotmánypárt. A kisebbség ilyetén reorganizálása után be kellett következni a kor­mány reorganizálásának is. Az új miniszterelnök a Wekerle-párthoz határozott Wekerle-kormányt is akart. Meg­volt tehát a második kisebbségi kormány, s nem árt hoz­zátenni, hogy ez is a választójogot mondta létalapjának. Közben Vá­­zsonyi kidolgozta a javaslatot, köz­ben a kormány összetétele ismét változott, de rövidesen megkezdő­dött a javaslat bizottsági tárgya­lása és egész csöndben megkezdőd­tek a kompromisszumos tárgyalá­sok is — és Wekerle miniszterelnök­ről egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a parlamenti béke érdekében a meg­egyezés felé hajlik. A bizottságban a munkapárt erős ostromot indított a javaslat ellen és míg egyfelől nemzetietlennek hirdették az egész javaslatot, más­felől azt hirdették, hogy jóformán csak látszatkülönbségekről van szó a­ javaslat és a munkapárti in­dítványok közt; e mellett azon­ban kidobták a­ magyarul írni­­olvasni tudás jelszavát, a­mely a kormányhoz közelálló sajtó egy részében is erős hullámgyűrű­­ket vert. A kormány pedig legalább is tétlenül nézte a munkapártnak ezt az új hadtápszolgálatát. Követ­kezett az emlékezetes hármas audiencia, majd Vázsonyi audien­ciája,­­ egyik sem hozott döntést, sőt a munkapárton még elszántab­ban vallották, hogy házfeloszlatás­ról szó sem lehet, meg kell egyezni. Ezt a felfogást hatásosan támo­gatta a kormány magatartása, a választások előkészítése dolgában semmi sem történt. A kormány el­határozását teljesen megbénította az, hogy a kormányban két párt viaskodik, — a hadállások megle­hetősen tiszták, az egyik párt, a­mely mindenképp a mostani par­lamentben akarja tető alá hozni a javaslatot, ha kell nagyobb, ha nem is a lényegbe vágó engedmé­nyek árán: maga Wekerle minisz­terelnök, Szterényi, Popovics, Win­­dischgraetz és Szurmay, a másik párt, a­mely a javaslatból nem en­ged s az országhoz akar appellálni. V­ázsonyi, Apponyi, Esterházy, Zichy Aladár és Serényi Béla is a megegyezés felé hajlik. Tóth János még ingadozik. Meg kell jegyezni, hogy még Wekerle szerint is lénye­gesen kell közelednie a­ munkapárt­nak, hogy a javaslatban megegyez­hessék, a munkapárt pedig — leg­alább még most azt hirdetik — a megegyezés után sem akar osztoz­ni a kormányzó hatalomban és csak lojális ellenzék marad. A kormánynak azok a tagjai, a­kik Wekerlével a megegyezés hívei, abból indulnak, ki, hogy a válasz­tás — már csak a rekvirálásokra és aratási munkálatokra való tekin­tettel is — leghamarabb szeptem­­­ber-októberben történhetnek, az új Háznak elsősorban a folyó szük­ségletekről kell gondoskodni, ez is hosszabb időt vesz igénybe, aztán ha nyomban hozzáfognak is a vá­lasztójog tárgyalásához, számítani kell erős ellenzéki ellentállásra s ha mindez, talán 1919 tavaszára le is lesz küzdhető, következik a főrendi­ház és teljesen kizárt, hogy a fő­rendiház mostani konzervatív ösz­­szetétele, mellett elfogadja a Vá­­zsonyi-féle javaslatot. Meg kellene tehát oldani a főrendiház reform­ját, a­mi szintén legalább egy esz­tendőt vesz igénybe és mind­a mel­lett a választójogi javaslat még mindig megmaradna izgalmi anyagnak a politikai életben. Ez­zel szemben, ha kisebb-nagyobb módosításokban megegyeznek a munkapárttal, a javaslatból még a nyáron törvény lehet, mert ha Tisza elfogadja, a főrendiház zöme sem lesz konzervatívabb Tiszánál. A helyzet bizonytalansága a ja­vaslat általános megszavazásával nem változott, most azonban kö­vetkezik a részletes tárgyalás s a kormány számára elérkezett a dön­tés ideje. Wekerle azon volt, hogy a Ház a húsvéti szünet után mind­járt az adójavaslatokat tárgyalja és itt azzal érvelnek, hogy a növekvő havi kiadásokkal szemben a bevé­telek sürgős fokozásával kell biz­tosítani az ország pénzügyi egyen­súlyát. Wekerle és hívei — ugyan­úgy, mint a munkapárt­i időt akarnak nyerni, e mellett az érdek­­­lődés irányát is megváltoztatni, a­mi azt is jelenti, hogy a választó­jog kérdése megmarad továbbra is bomlási terméknek. Felmerült az a terv, hogy míg a képviselőház plénuma az adójavaslatokat tár­gyalja, a bizottság tovább foglal­kozik a választójoggal, a kormány azon tagjai azonban, a­kik rendü­letlenül a választójogi javaslat mellett állnak,­ úgy látják, hogy ez tovább rothasztja a helyzetet és ezért a legközelebbi miniszterta­nácsban döntést provokálnak. A döntés természetesen nemcsak a választójog tárgyalásának idő­pontjára, de a választójogi kérdés egész szövődményére kiterjed, s azt követelik, hogy semmi más javas­lat meg ne előzze a.. választójog tárgyalását és a­mennyiben a rész­letes tárgyalás során, a­melynek tempóját feltétlenül siettetni kell, a­ második szakaszt leszavazzák, azonnal fel kel oszlatni a Házat és azután el kell rendelni az új vá­lasztásokat. A­mennyiben a mi­nisztertanács ezt nem teszi magáé­vá, természetesen összehívják a 48-as alkotmánypártot és ott dönte­nek, hogy a kormánypárt osztja-e Wekerléék egyezkedési törekvé­seit? A­mennyiben a kompromisz­­szum álláspontja győz, Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter nyom­ban lemond, minden valószínűség szerint vele együtt levonja a kon­zekvenciát gróf Esterházy Móric is és előreláthatólag a kabinetnek több tagja. A kormánypárt elnöké­nek, gróf Andrássy Gyulának fel­fogása ismeretes, ő a házfeloszlatás hive. 3- oldal ROYAL-ORFEUM Húsvéthétfőn délután 9,4 és este V.8 kor ÜNNEPI DÍSZELŐADÁSOK Petróleum márciusi jegy ellenében április hó 15-éig kapható a Petróleum Samukban, Pannónia­ utca 21. szám­ú Vígszínház kvízelében. ERDŐKEZELŐ aki ilyen m­inőségben már hosszabb ideig működött, azonnali belépésre kerestetik. Ajánlo­k a fizetési tgínyek, referenciák, csaádi és katonai viszonyo­t megjelölésével »Erdőkezelő 4« jeligére Brockner hirdetési irodá­iba, Budapest, Semmelwe­is utca 4. szám k .­re­nek. Gyöngyösön, a borpiac közé , ipartasarjal egyb.kötött kiviteli topatrözsre, von­al nagyobb mennyiségű torpariat számlásra központi Szeszfőzde, Gyöngyös, Jl csata Claude Ferraié regénye .23 Athenaeum -könyvtár újdonsága! Ara kötve 3 korona. Szál* Utási költség SS fil tér. Kap­ható .4 z Est kön­yvosztályá­­ban Erzsébet-körút /$-—26„ és az összes árusítóknál. Winden KUlSw érSesités hegye­t» I özv. Schubert Lanc-né szül Fuchs Rita és gyermekei, özv. Krauez Edéné ' I szül, Fuchs Nina és gyentr­kei szomorít . I ‘zivel indat­ják, hogy szeretett fivérük,­ I­ll'd­ve nagybátyjuk Fuchs I. Gyula úri Krauts Edi cu- pio­ uretája ! hosszú szenvedés után, SS éves korában, március 20-án elhunyt. Drága halottunkat április 2-án délelőtt ] 11 órakor a rákoskeresztúri !zr tem­ető szer- | | tartáste­rmébe! kísérjük örök n ugalonara. N­agod|ok békében, Budapest 19 . április 1-ta. (VI., Dalszinház­ utca. 2. II. 3.)

Next