Az Est, 1918. június (9. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-04 / 131. szám

Ke&i, *916. turnus 4* * Bírák és ügyészek tüntető gyűlése helyzetük tűrhetetlensége miatt —» Az Est tudósítój­ától — 4 bírált, és az ügyészek tegnap rendkívüli közgyűlést tartottak, a­melyen kenyeret kértek. Az arc­­kifejezésük, a közbeszólók hang­súlya, az éljenzések és a tapsok kö­vetelők voltak- ellenben az elnöklő kúriai tanácselnök tekintélye és a hivatalos szónokok a követelő han­got kérésre szelidítették. Olyan volt ez a közgyűlés, mint egy tár­gyalás és a jelenlévők mintha mind alperesek lettek volna. A felperes kincstár azonban nem jelent meg. Az egyik szónok szerint ugyan mint bírák tartottak ülést, a­kik ítéletet mondtak és most a kor­mányra vár a feladat az ítéletet végrehajtani. Ennek a kijelentés­nek nagy sikere volt, csak igazság nem volt benne. Bizony, alperesek voltak ők, a­kikbe minden elkesere­dést és az elégedetlenség kikíván­­kozó szavait belefojtotta ez elnöki csengő, ítélnek a bírák nyomorul Gg­­ében A rendkívüli közgyűlést Bubht Ferenc kúriai tanácselnök, a bírák és ügyészek egyesületének elnöke vezette. — Szolidáris az elégedetlen bí­rókkal — mondta elnöki megnyitó­jában — és maga is érzi, hogy a bírák és az ügyészek megélhetési viszonyai tűrhetetlenek és elvisel­hetetlenek. Már tettek lépéseket az igazságügyminiszternél a külön bírói státus és a fizetésrendezés érdekében. A miniszter melegen pártolja ezeket a törekvéseket. Jártak a pénzügyminiszternél, a­ki megígérte, hogy egyelőre sze­mélyi pótlékokkal segíthet. A bí­rák és az ügyészek egyenkint 800— 1000 koronát karmának, a családta­gok fejenkint 100—100 koronát. Ki­látásba helyezte azonkívül a mi­niszter az egyes beszerzési csopor­tok bővebb és jutányosabb ellátá­sát. (Nagy zaj.) A kormány a Hadigondozó Hivatal útján újabb 20.000 koronát bocsátott az inter­­nátus rendelkezésére. Esküvel meg­erősített kötelességünk szerint — mondta — a jogrend őrei vagyunk, legyen a gyűlésünk minden szen­vedélyesség mellőzésével nyugodt és méltóságos. Indítványára a köz­gyűlés hódoló távirattal üdvözölte a királyt. A budapesti osztály nevében­­ Oszvald István táblai tanácselnök indítványt terjesztett elő. . Előre­bocsátotta, hogy ne tárják fel a­­ bíróság minden panaszát. Majd a­­ bírói függetlenség intézményes ki­építésének szükségességét fejte-­­­gette. A bíróságot erősíteni kell, mert rá van bírva becsület, élet és vagyon. Ez nem önző érdek, ha­nem közérdek. Főispánt, illegitim politikai befolyások most is érvé­nyesülnek, nem közvetlenül az íté­­lethozatalr­ is ugyan, hanem a ki­nevezéseknek Ez a rendszer a leg­nagyobb mértékben veszélyezteti a bírói függetlenséget. Anyagi tekin­tetben is rosszabb a bíró helyzete, s mint más tisztviselőé. Elmond egy jellemző esetet. Egy bíró gyerme­két temette. Mikor hazament a te­metőből, házát leégve találta. Se­gélyért fordult a miniszterhez, a­ki azt válaszolta, hogy" a bírói állás méltóságával nem fér össze a se­gély. Egy hang: Gyalázat! Oszvald István: Nem gyalázat, ha nem szorul a bíró segélyre. (Taps.) Tantiém­, jutalom ezen a pályán nincs, ezért kárpótlás jár a bírónak­ A mellékfoglalkozás aj­taját nem merné kinyitni, mert ez olyan rés, a­melyen át besurran a gyanú. Nem ajánlja, hogy bajai­kat vásári koldus módjára a nyil­vánosság elé tárják. Higgyék el ott senn, hogy a bírói méltóság baj­ban van, a­minek orvoslását a köz­érdek megköveteli. A háborús ál­dozatokat nem lehet egyenlővé tenni, de a milliós hasznoknak vissza kell folyniuk közcélokra. (Zugó taps.) Mit követelnek? Indítványt terjeszt elő, a­mely szerint a budapesti osztály ragasz­kodik a bírói státus visszaállításá­hoz, a fizetésrendezéshez, azonkí­vül sürgős rendkívüli segélyt kér, még­pedig a bíráknak és az ügyé­szeknek 8000 koronát, a jegyzőknek 1500 koronát és a joggyakornokok­­nak 1000 koronát egy összegben.­­Ezt az összeget évenként mint kü­lön pótlékot kívánják. Indítvá­nyozza, hogy nagyobb küldöttség­gel keressék fel az igazságügymi­nisztert, a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert és hogy memo­randummal forduljanak az ország­gyűléshez. A bíró nem szokott kér­ni — mondta — és hogy ennyien jelentünk meg, mutatja, hogy a kérésre rákényszerültünk. A­kit­­ rákényszerítettek a kérésre, annak a hangja át-átcsap a követelésbe. Az elnök bejelenti a közgyűlés­nek, hogy az igazgatóság tegnapi ülésén tárgyalta ezt az indítványt és elfogadásra ajánlja. — Kevés a 3000 korona! — rúg­ták rá. Dr. Székács Aladár közigazgatási bíró élénk színekkel festette a bíró­ság szomorú helyzetét. A nélkülözés rontja a bíró ítélőképességét Az anyagilag függő biró ítélete beteg. Hogy állunk most itt ? — Rongyosan — adta meg rá va­laki a választ. — Elérkeztünk a végső határhoz. A rossz­­ biró rossz ítéletére mi a kritika ? Az, hogy nincsen igazság. Ha az állam szegény, csináljon olyan szervezetet, a­melyhez elég annyi bíró, a­mennyit jól elláthat. Az igazságügyi bélyeg fedezné a költségeket Arra az eredményre jut, hogy nem kérnek, nem követel­nek, hanem most ítéletet hoztak (Taps és éljenzés.) azzal az objek­tivitással, a­melylyel összes ítéle­teiket hozzák. Ítéletet hoztak olyan tényállásban, a­melynél nem kell bizonyíték. Vonja le a kormány a konzekvenciát­­és állítsa helyre az összhangjit a közigazgatás és az igazságszolgáltatás között Hajtsa, •végre ítéletünket! (Percekig tartó taps.) Dr. Per­mii Jenő törvényszéki bíró hálás köszönetet mond a saj­tónak, a­mely magáévá tette a bí­róság ügyét. Bírák ügyészek a kiuzsorásos pedő között Most egy olyan beszéd követke­zett, a­mely már hasonlított a ke­nyeret követelő tömeggyűlésük hangjához. Dr. Kiczkó Kálmán járásbíró mindjárt éles hangon kezdte. Az elnöki kijelentések után — mondta — minden hite szétfosz­­lott. Két táborban áll az ország: az egyik tábor küzdött, jóhisze­műen és önfeláldozóan, a másik tábor ezalatt anyagi javakat gyűj­tött A kiuzsorázottak között első helyen áll a bíró és az ügyész. A bírói és az ügyészi nyomort látjuk egyfelől, az állam cinizmusát más­felől Az elnök (csenget): A cinizmus kifejezést ne tessék használni Dr. Kiczkó: Meghajlik az elnök előtt. Példátlan, a­mit­ a kormány tesz, a­melynek figyelmébe ajánlja, hogy az eltit­kolt vagyonalapokból ki lehet elé­gíteni a bírák jogos kívánságait. De azt látja, hogy az igazságügy­­miniszter elkedvetlenedett, nekik pedig le kell szerelniük és tovább kell sülyedniök a nyomorba. Mit tesznek akkor, ha kérésük nem ta­lál meghallgatásra! (Taps.) Ki fogja a Székács által kihirdetett ítéletet jogerőre emelni? Eigner József, táblabíró a bírói nyomorról beszélt. Cseléd már nem akar bíróhoz szegődni, mert ott nagy a szegénység. Egy hang: A mészároslegény 69 koronát kap egy napra. Bigner: Nem várhatunk a bíró­tól önzetlenséget Dr. Kacsán János, a nagyváradi osztály kiküldötte kifejezést akar adni az elkeseredésnek, a­mely a vidéki bírákat áthatja. Nem tartja helyesnek, hogy a­ felterjesztésben meghatározzák a segély összegét. Felkiáltások: Keveset kérünk! Kocsán: Olyan segítség kell, a­mely igazi segítség lesz.» Indítvá­nyozza, hogy követelésüket, illetve kérésüket — igazítja gyorsan ki — Felkiáltások: Követelésünket! — —általánosságban fejezzék ki és csupán annyit kérjenek, hogy a bírói állás megkülönböztetett vol­tára való tekintettel nagyobb ösz­­szegű segélyben részesítse őket a kormány. Kabakovics József azt javasolja, hogy vegyék be a felterjesztésbe azt a záradékot, hogy ha nem tel­jesítik a kérésüket, megtalálják a törvényes eszközöket. (Helyeslés.) Dr. Fass Lajos táblabíró azt in­dítványozza, hogy a küldöttség még ennek a közgyűlésnek referál­jon az eredményről és addig vo oszoljanak szét. ígéretet huszonöt év óta már sokszor kaptak, de tett soha nem követte az ígér­etet. Az indítványnak nagy sikere volt, de az elnök lehűtötte a lelke­sedést. Kijelentette, hogy a­mit Vass indítványoz, azt lehetetlen végrehajtani. Permanens közgyű­lés veszedelmes, mert megtorló eszközöket vonhat maga után. Ha ilyen indítványt elfogadnának, le­mond a vezetőséggel együtt és át­adja helyét olyankrkik, a­kik az egyesületet tovább viszik a lejtőn. Dr. Véges Ferenc (szekszárdi) Indítványozza, hogy a segélyt ter­jesszék ki a nyugdíjatokra is. Dr. Schuster Rudolf bejelenti, hogy az igazgatóság tegnap határozott eb­ben az ügyben, mire Véges vissza­vonja indítványát. Most a szavazás következett. Ko­­csán indítványának többsége volt, de a határozat kimondása előtt Kocsisnál visszavonatták indítvá­nyát, mire Oszvald határozati ja­vaslatát műhangulag elfogadták. Vass Lajos indítványát leszavaz­ták. Antal József Csíkszeredai tör­vényszéki elnök szemére veti a kormánynak, hogy az ellenséges invázió idején nem engedte meg a tisztviselőknek, hogy idejekorán meneküljenek. Most kifosztott, üres lakásokba tértek vissza. A legkevesebb, hogy a károkat meg kell a kormánynak téríteni. Az elnök meleg szavakkal mon­dott köszönetét majd Pogonyi Nándor főügyészhelyettes megköszönte az elnök és az igazga­­tóság fáradozásait t 3.oldal Nagy tanácskozások Bécsben a lengyel kérdés osztrák meg­­oldásáról Bécs, Juntas S. (Az Est lécei szerkesztőfé ifitől) Wekerle Sándor miniszterelnök teg­nap reggel Bécsbe érkezett és a Ma­gyar Házban szállt meg. A miniszter­­elnök még tegnap este visszautazott Budapestre. Elutazása előtt úgy nyi­latkozott, h­ogy a napközben egyrészt Popovics, másrészt báró Wimmer pénzügyminiszterrel, gróf Bar­ián külügyminiszterrel és Seidler osztrák miniszterelnökkel tanácskozott. Dél­után a külügyminisztériumban volt tanácskozás, a­melyen résztvett Sze­­kerte Sándoron kívül Seidler minisz­terelnök, gróf Burián külügyminisz­ter, a­kát pénzügyminiszter, Popo­­vics és báró Wimmer és Stöger-Steiner hadügyminiszter. A délutáni tanács­­kozáson Wekerle nyilatkozata szerint a delegációk összehívásánál­ kérdése is szóba került, de határozatot nem hoz­tak. Tudvalévő ugyanis, hogy a dele­gációk összehívása elsősorban attól függ, hogy gróf Burián mit hoz a lengyelek számára Berlinből, mert a lengyelek a delegációkban való maga­tartásukat is ettől teszik függővé. Igen jól beavatott forrásból úgy értesülünk, hogy a miniszterelnök­nek úgy tegnapi, mint csütörtöki ki­hallgatásán gróf Burián küszöbön álló berlini utazása és ezzel kapcso­latban a lengyel kérdés megoldása került szóba. Ez a kérdés most az osztrák politikai élet legfontosabb kérdése, mert az osztrák lengyelek a berlini tárgyalások eredményétől teszik függővé azt, vajon belépnek-e a kormányzati többségbe és lehetővé teszik-e Ausztriában a parlamentariz­mus felélesztését. A­mint halljuk, a tegnapi tanácskozásokon a délszláv kérdésről is szó volt. ülés, junius 3. (Az Est bécsi szerkesztőségétől. Tegnap a Wolf­-ügynökség is jelen­tette, hogy gróf Burian a küszöbön álló berlini tanácskozásokon Herlling birodalmi kancellárral szemben a len­gyel kérdésnek ausztro-lingijel meg­oldását ajánlja. Most a Norddeutsche Allgemeine Zeitungs a német külügyi hivatal hivatalos lapja is átveszi ezt a hírt. Ez is bizonyítja, hogy a német vezető politikai körök nagyon komo­­lyan veszik ezt a kérdést. IWlOlilyiiiiF HaMta. Gypsüsz-, tél-, epekő- és cukorbetegei: résuáe Mérlegképes könyve.a rear/ar-néraei levelező, önálló munkaerő, taker­es­kedésben fiiiiWWök előnyben, azonnali belépésre kerestetik. Bánó­t* Brúder cégnél I . Szabadkai. 1­o berautomobil 10nttai.AUJX Uj albe kipróbi'-aió.Caerk­ely, eiaQuare.'cz­ tiSiru liTeltre.: 149-42L Osztrák fürdőkön íVMlő magyar olvasóinkat felkérjük, hogy Ugyti- sen I: arra, vallon n rthrilSigazpatCsrng o ua». -s.y­­ll 4ltban, a l­ avtMznl:han. sral­xlCrhan ott van-e Minden magyar vend­ég elő ár­hat­ja, hogy az igazgatóság arról, is gondoskodjék, hogy a magyar közönség magyar lapot olvashasson.

Next