Az Est, 1918. június (9. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-04 / 131. szám

oldal­ Kedd, Wl­, június 4 m mi ni.........mi um im mi m irrinin—■ % nem csodát, hanem erélyes cselekvést vár. Az imént idézett Civrieux őrnagy, a Maim katonai szakértője felhábo­rodva írja: •Passzív védekezésünk nagy ve­reséget szenvedett a vállalkozó kedvű ellenségtől.« Sem­bat nagyon fél ettől a bizonyos m­eglassulástól és ezt írja : »A meglassulás nagyon nyugta­lanító számunkra. A németek nem akarják megismé­telni esztelen előrero­­hanásukat, mint a mar­­nei csatában. Bizonyos, hogy minden tartaléktöömegük erőltetett menetben jön előre, hogy feltartsa ellentámadásunkat. Második táma­dásunk a Mariténál nem kifáradt, élelmiszernek, lőszernek kisjával szűkölködő ellenséget fog érni, ha­nem egy e­r­ő­s, mindennel ellátott ellenfelet.« Hogy milyen nagy a csüggedés,’ bizonyítja Abrami államtitkár nyilat­kozata, melyet pénteken tett a kép­viselőház folyosóján és a­mely úgy szólt, hogy Chateau-Thierry is Bor­mans menthetetlen. Senki sem sejti, hogyan fogja kivé­deni Clémenceau a fejére zúduló csa­pást. Itt meg kell említenem, hogy Pa­risban a város folytonos lövetése miatt napok óta óriási pánik van. Az o­v­­eansi és a lyoni pályaudvaron nagy embertömegek várják, hogy elszál­lítsák őket Parisból. Szemtanúk mondják, hogy a Double Couronne erődben rettentő robbanás volt, a­mely huszonnégy órás tűzet okozott a környéken. A lapoknak minderről szigorúan halgatniok kell, csak úgy, mint arról a sok letartóztat­­sról, a­mely a harcos szindikalisták vezető­ségében történt. Bródy Miksa: i Bern, június 2. A francia kamara hadügyi albizott­sága felkérte Clémenceau miniszter­­elnököt, hogy sürgősen adjon a bizott­ságnál­ fel­világosításokat. A kamara szócia­lista csoportja jelentést kért Renaudel-től a fronton telt utazásáról. Ezután hosszabb vita következett, melynek folyamán Cochin előadta, milyen körülmények között nyújtotta be a hadihelyzetre vonatkozó inter­pellációját. Chateau- 7 Mwp képtharcainak a simasiék és a ném­etek A franciai vezérkar* vasárnapi felesztése (Délután 3 órakor.) Az Oise és M­une közötti fronton a német nyomás nagy er­ővel tovább t­­olt. Az ellenségnek azt a rendkívül makacs kísér­etét, hogy bennünket a carlepon­i erdő északi szélétől és Mou in sous Touvent-tól­ visszaszorítson, felt­rtóztattak. A francia csapatok e helységektől északra verték vissza az ellenséget. Mont­te-Choisi­ helységet a németek négyszer támadták és foglalták el, de a franciák szuronyrokommal v­isszaverték és megtörténtek. V­ierry és a Corey közt a németek im­­almuk­ra ker­térték Longcourt, Corey, Favero­les és Troesnes he­ységeket, de a francia csapatok erélyes ellentámadással visszafoglalták. A Ma­nca­i, a németek elérték a Chabeau­-Thier­ytől nyugatra levő magasletokat. A franc­ok tartják a városnak a Marne folyó balpartján levő részét. A Derraanskfil Reinsle vezető utoa, melyet a németek Olizy et Vic’aine-től délre átléptek, erős harcok folytak. Az arc­vonal reimsi részén nincs változás. Vasárnap, a német támadás ha­todik napján már nyilvánvaló, hogy a trónörökös hadseregének jobbszárnya az Oise és Marne kö­ltött széles vonalon Parisnak veszi útját. Compiégne és Chateau- Thierry ennek a védelmi szelvény­nek a két főpillére, mindkettő nagy úthálózatok középpontja és vasúti csomópont. Chateau-Thierr­­ egy része szombaton már a németek közép volt, Compiégne pályaudva­ra pedig, mely az Oise partján, a várostól északnyugatra van, hatá­sos ágyutüzünkben állott. Carle­­ponttól és Moulin sous Touvent­­tól — melyek a legutóbbi jelenté­sekben szerepelnek — Compiégnet csak egy 15—20 kilométeres erdő­ség választja el. Két nagy folyó védelme alatt a német sereg szár­nyai kétségtelenül biztosabban ha­ladhatnak, de a Below-hadsereg zömének, a­mely délnyugati irány­ban nyomul előre, nagy nehézséget fog okozni az a sok út és vasút, a­mely a Marne és­­Oise közét Paris felől átszeli. A vasárnapi német Moatai és jejentés Délben­­ Noyantól délkeletre az ellenséget heves ellenállása dacára visszaszorították a carleponti és piontagnei erdőbe. A Moulin-sous- Touvent-tól keletre fekvő magas­latokat és a Nouvrontól nyugatra fekvő, erős drótakadályokkal vé­dett ellenséges vonalakat elfoglaltuk. Az Oureq folyó két part­ján támadásban visszavetettük az ellenséget a Savières-szakasz mögé és elfoglaltuk spassyles com­* champ! magaslatokat. A Marne mellett a helyzet változatlan. Chateu -Thierry városának a folyó északi partján fekvő részét meg­tisztítottuk az ellenség­től. Verneuiltől északkeletre és az Ardre mindkét partján a franciák heves­ ellentámadásokat intéztek el­lenünk, azonban véres veszteségük­kel visszavertük az ellenséget. Reims­től keletre helyi elő­retörésben behatoltunk St. Leonard mellett a francia árkokba és fog­lyul ejtettük az általunk ideiglene­sen megszállott Pompeje erős le­génységét Fére en Tardenois mel­ lett hatalmas kiterjedésű francia-amerikai táborok jutottak kezünkre. Egy milliónál több lövésre ele­gendő tüzérségi fészer-i, valamint megmérhetetlen mennyiségű utász- és táv­­beszélői el­szerelést és es ev­­nél több járművet zsákmá­nyoltunk itt. Este: A támadási vonalon új sikerek. (A pompellei epizódról a francia vezérkar szombati jelentése így hangzik: Délkeletre egy erős ellen­séges támadás, melyet rohamko­csik támogattak, ideiglenesen ki­vert bennünket La Pompelle hely­ségből a vasúti töltésre, de csapa­taink rögtönös ellentámadása is­mét az erőd birtokába helyezett és teljesen helyreállította állásunkat. Több mint 200 foglyot ejtettünk és négy rohamkocsit zsákmányol­tunk.) 7E hajtani &as?oss;ttZl*' ef ei&sziis* as 1V­'eiPttmt Berlin, juntus 2. A Wolff-ügynökség jelenti: Azok között a német hadosztályok köz­zött, a­melyek a Marnéig hatoltak előre, elől volt a badeni hadosz­tály. A német ágyúk olyan gyor­san jelentek meg a Marne északi lejtőjén, hogy sikerült nekik a me­nekülő francia utóvédeket mene­külés közben megzavarni. A bade­­ni hadosztály május 27-től 30-ig éjjel-nappali meneteléssel 60 kilo­méter utat tett meg, 12 ütegállást foglalt el 50—60 ágyúval és 3000-- 3500 foglyot szállított be. A had­osztály a Oimbrainál megvívott csata óta 135 kilométert tett meg és elvesztette vitéz parancsnokát, Buchau herceget, a­ki a Máménál esett el, midőn csapatai élén lova­­golt. Kevés h.a.Latint vesztentett­e franciául Berlin, június 3 (Az Est rendes tudósítóiénak távratai Dl­, Kost­er Adolf, a Tor­warts haditudósítója, május­­10-iki kde­tel ezt táviratozza a nyugati hadszíntérről: Valóságos csoda, hogy a németek mostani ha­talmas előrohanása a f­ranciák­nak aránylag egészen cse­kély veszteségeket okozott. A­mint az előre özönlött német ro­­hamoszlopok után végigjárjuk a csatatereket, csak nagyritkán akadunk francia holttestre, el­lenben annál több, de lát­ha­tatlanul sok a cserben­hagyott ágyú és hadi­anyag. Futólagos áttekintésből megállapíthatjuk, hogy a hato­dik francia hadtest min­den tartalékával együtt megszűnt létezni, mert egész tüzérsége minden muníció­jával német kézre került, a csa­p­atok nagy része pedig felbom­lott, összekeveredett, a maradék hadifogságba jutott. A franciák visszavonulása az Aisnetől a Maniera nagy katasztrófa képét mutatja. Ke. TÖGS mini 1175 ¥ ®@® fog®2& és 20&0 ágyú H németek fotírozm tavaszi úttérés . 211 ez'sdition$e Berlin, junius 2. A Wolff-ügynökség közli, hogy március 21-ikétől június 1-ig a nyugati harctéren több mint 175.000 fogoly és jóval több mint 2000 ágyú esett a németek kezébe. A többi zsákmány mennyiségét egye­lőre még csak megközelítőleg sem lehet megállapítani. Repülőterek tele sértetlen repülőgépekkel, egész ezredeknek kényelmes szállást nyúj­­tó barak-telepek, utás­zanyagok­­kal töltött raktárak, sok ezer löve­déket tartalmazó lőszertelepek, fel­szerelt tábori kórházak, teljes vas­úti vonatok, mozdonyok, gépkocsik, tankok, géppuskák ezernyi szám­ban, nagy ruházati, élelmezési és egyéb felszerelési készletek jutot­tak sértetlenül a németek kezére. Azokat az értékeket, a­melyeket az entente beépített anyagokban, mint a minő a fa, drót, beton, tá­bori vasúti felszerelés, telefonveze­ték stb. a több száz kilométeres fronton elveszített, ma még nem lehet felbecsülni. Legutóbb Férő­­en Tardenoisnál tekintélyes szen­es tü­zelőanyagkészletek is jutottak német kékre. Az orosz kormány a francia nagykövet visszahívását kéri Genf, június 2. (Az Est kiküldött tudósító­jának je­jti) táviratai Csicserinoshopfírosz külügyi nép­biztos ajjefelkező táviratot küldte fel a kormányhoz: Noulens francia nagykövet deklarációi, a­melyeket ez Oroszországra nézve oly kínos napokban küldött az orosz kormánynak, nem járulhat­nak hozzá ahhoz, hogy javítsák Oroszország és Franciaország vi­szonyát. A szovjet­ kormány nem­ tűri ezeket a deklarációkat s szi­lárdul meg van gyúrtfüve arról, hogy Noulens urat a francia­ kor­mány vissza fogja hívni. ]J. U. Üzlathelyi$» előkelő forgalma» helyen, meijfelelö mellékhelyi­ségekkel kerestetik. Közvetítők dijutatnak. — Ajánlatokat »Üzlathely’meg* jeligével Leopold Corn.! Hirdetőin» a, Teréz-1:5,at 3 -2 Ír rabéit. lievedi ViSroos es nőj.: fájdalomtól mc­. I törve tudjtj&r. hogy szeretett fiuk BANDIRA ! 11 éves korában hirtelen elh­unyt F.lejthetesen gyermekünket f. hó 4-­én, kedden d. u. 3 órakor a.­ újpesti izr. temető gyászházából helyezzük I Örök nyugalomra. Ujpest 1913 június h­ó 3. Monttara ktlten értesítés helye.«. Soltill Salamonná sz­.n. Frommer Jenny­­ a maga, valamint fiai, tír. Schill Imre és , Schill László is zö egész rokonság :: vé­nen megtört szívvel jelenti, hogy férje I­SSEilLL SALAMON ÚR SZ ursz. r­abi kiképző iniézos ny. tanára f. hó 1-én hosszú fájdalmas beteség után i­s jobblétre szenyemli. A m­e­gboldogult tt i. 1 nő v­án, I:?áden d.u. */c5 orator adjál: át az ] 1 örök !­yugatoninak a rákos'd e?e­zími izr. te­mető halottashá­zból. Béke hamvaira. lag?.Syd­tt.­­ Gyászunkban snigtórten jelentjük, hogy ‘ : családunk feje igrisif lláfflaffir tőztttei-'gynek I ki egyaránt jóságosan gondoskodó, min­den igaz ügyért lelkesedő s maga kürü­l csak boldogsága , szeretetet és dérit ter­­­­jeszt. volt. Boldog házasságának 30. ,vél)»a­gyfigyíthatatlan betegségével való hosszú küzdelme után fit éves korában 1 hó 1-én tejjel meghalt. Temetése 1. hó 4-én, kedden délután 1 órakor lesz a rákoskeresztes ttj J I­­zr. temető halottasházából. özv. Isríny Nándorna, Esriny M. I­ntinnó tart. százados, Verény Róport és r.rje, dorany Veronika, úr. uok* Ös 16 '

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék