Az Est, 1918. július (9. évfolyam, 151-176. szám)

1918-07-02 / 151. szám

2. oldal , Kedd, 1916. júnus 2. nisztere, Lebedjev, írta alá. A felhívás tudtul adja, hogy az említett terüle­teken a szovjetek megbuktak, új köz­igazgatás lépett helyükbe, mely az alkotmányozó nemzetgyűlés nevében szervezni fogja a néphadsereget A központi hatalmaknak tulajdon­képpen nem kell feltétlen lelkesedéssel üdvözölniök a bolsevikiek bukását, mert nagyon könnyen lehetséges, hogy a helyüket elfoglaló elemek esetleg teljesen az entente játékszerévé lesznek és egy olyan helyzet jöhet létre, a­mely szükségessé tenné szá­munkra a fegyveres beavatkozást. Az ententenak voltaképpen ez is a fő célja. Adorján Andor. iMssgyas’j, ©ssfirák és a.émüi€r' fcociifessí~ok áfiSiéragj eif@sgli*gtá&s IsfeaekoS Berlin, július 1. (Az Est rendes tudósítójának­ távirata) . A Reuter-ü ügynökség jelenti, hogy felfeg­yverzett magyar, osztrák és német hadifoglyok elfoglalták Jeknek városát. Ezt a,, surl, Berlinben kétkedéssel fogadják. Az entente, már hónapok óta, terjeszt olyan híreket, hogy a magyar, osztrák és német hadifoglyok veszélyeztetik Szibériát. Különösen az angol sajtó buzgólkodik ennek a hírnek a terjesztésén, hogy ily módon­­­­rügyet keressen Japán beavatkozá­sára. Hogy mi igaz Irkuck elfog­ Másának híréből, azt most nem lehet megállapítani, de mindenesetre igen óvatosan kell a hírt fogadni. Ke.f -■ «sapsfols 8c Ssq fiz ®r©sz fformára, a»8Sa8«szása Moszkva, július 1. A Pétervári Távirati Iroda jelenti, hogy Csicserin külügyi népbiztos Zivkharl angol­­diplomáciai képviselő­nek jegyzéket nyújtott át, a­melynek lényege a következő : A nép akaróténak megfelelően az orosz szocialista föderatív szovjet­­köztársaság békét kötött. Oroszország népe egyetlen más népet sem fenyeget háborúval és Angliát és partvidékeit semminemű veszedelem nem fenyeget­heti. Éppen ezért az orosz kormány tiltakozást jelent be­ annak a fegyveres angol osztagnak a betörése ellen, a­mely épp most érkezett a Murman part­­vidékre és a­melyet semmiféle Orosz­ország részéről történt támadásszerű­ eljárás sem provokált.­­ Az orosz köztársaság haderőinek az a feladata, hogy a Murman-vidéket minden idegen betörés ellen megvé­delmezzék s a szovjet csapatok teljesí­tették ezt a kötelezettségüket, a­midőn a végsőkig elmentek a szov­jetek Oroszországával szemben fenn­álló forradalmi kötelességük teljesíté­­sében. A szovjetek külügyi népbiztossága a leghatározottabb módon rámutat annak szükségességére, hogy a sem­leges Oroszország Murman-vidékén semmiféle angol, vagy más idegen hatalom fegyveres csapatai ne tar­tózkodhassanak és megújítja ismételten tiltakozását az ellen, hogy angol hadi­hajók a Murman-kikötőkben tartóz­kodjanak. Elvárja, hogy az angol kormány az Oroszország nemzetközi helyzetével ellenmondásban lévő in­tézkedéseket vissza fogja vonni és Oroszország dolgozó népét, akarata ellenére nem fogják abba a helyzetbe hozni, a­mely legőszintébb törek­véseivel nem áll összhangban. Amerika és Japán Hozott Kezd kiélesedni az ellentét Finn-orosz határ, június 30. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A Petrogradszkaja Cazeta Vil­nius 28-iki száma az ententenak Oroszország belső ügyeibe való be­avatkozásáról azt írja, hogy a be­avatkozásra vonatkozó elvi hatá­rozatokat nem lehet végrehajtani Amerika ellenkezése miatt. Az Egyesült­ Államok ugyanis nem egyezik bele, hogy egyetlen hata­lom, főleg Japán kapja meg a vég­rehajtó hatalmat. Másrészt az an­golok és franciák nincsenek abban a helyzetben, hogy csapatokat küld­jenek. Egyébként Amerika is a fegyveres beavatkozás ellen van. A japán sajtó rendkívül ideges a­miatt, hogy az Egyesült­ Államok nyugati partvidékét ismét megerő­sítik, m­íg az amerikai sajtó állító­lag egyre világosabban céloz a ja­pán veszedelemre. A. A. Grill Lola és a magyar­­ költészet Berlinben Berlin, június 30 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Kammer­spiele színházban ma délben Grill Lola kisasszony előadást tartott a magyar költészetről és elő­adását költemények szavalásával is fűszerezte. Nagy készülődés előzte meg a matinét, mindenfelé szét­küldtük a meghívókat, a­melyeken az előadás rendezőjeként a német birodalmi bajtársi szövetség és a berlini Verein der Freunde des ungarischen Instituts (A Magyar Intézet Barátai­nak Egyesülete) volt feltüntetve. A meghívókon Wermuth berlini fő­polgármestertől kezdve Reichenberg­­ kegyelmességéig annyi díszes név szerepelt, hogy méltán hihette min­denki, hogy az ismeretlen Grill Lola kisasszony a magyar művészet csúcs­pontja. Érdeklődtem az iránt, hogy a telje­sen titokzatos Grill kisasszony hogyan jutott ehhez a szerephez és a követ­kező dolgokat tudtam meg, a­melyek igen jellemzőek az itteni helyzetre és a meg nem engedett hivatalos pro­tekcióra : Grill kisasszony eBerzeviczy Albert kegyelmes úrnak, az Akadémia elnö­kének hivatalos ajánló levelével jött ide. Berzeviczy ajánlatára Gragger ta­nár, a berlini Magyar Intézet vezetője megmozdított mindenkit, a­ki csak érdeklődik itt a magyar dolgok iránt, de ter­pészetbe­n senkinek, sem volt fogalma arról, hogy Grill kisasszony a magyar Nemzeti Színház tagja-e, vagy pedig egy még fel nem fedezett ismeretlen nagyság ? Berzeviczy ajánlatára a berlini magyar főkonzul, Szarvasi úr, egy­szerre tudatára ébredt eddig teljesen elrejtőzött érdeklődésének, a melylyel Magyarország iránt viseltetik és hogy Berzeviczynek szivességet tegyen, minden eszközt és módot megragadott. Három hét előtt Grill Lola kisasz­­szony tiszteletére­­nagy estélyt rendezett, a­melyen körülbelül kétszáz meghívott, többnyire magyar, volt jelen. Miután ez a főkonzul úrnak még nem volt elég, elkérte Reinhardttól a Kamm­er­­spielet, sőt még a berlini lapoknál a kritika dolgában is közbenjárt, azt a látszatot keltve, hogy Fräulein Lola Grill a legjobb, a­mit a magyar mű­vészet produkálhat. Az előadás megtörtént. Színvonala sziniiskolai, még­pedig rossz szini­­iskolai magaslatig emelkedett. Szeren­csére a matinén a Kammerspielében alig hatvan ember jelent meg, a fő­­konzulátus baráti köre és szolgasze­­mélyzete. Berzeviczy és Szarvasi úr ilyen szereplése ellen a leghatározottabban­­ tiltakoznunk kell és tiltakozni kell az ellen is, hogy a magyar irodalmat és művészetet ilyen kirándulások rendezésével meghurcolják. És kö­vetelnünk kell, hogy Szarvasi magyar és osztrák főkonzul szüntesse be protektori támogatását Grill kis­asszony érdekében, annál is inkább, mert száz és­ száz panasz érkezik hozzánk szegény magyar bevonulók részéről, hogy milyen bánásmódban részesülnek a berlini magyar és osztrák konzulátuson. Déri Imre. Az olasz félhivatalos ügynöktség hazugsága Az áruló cseheket akarják menteni Bécs, június 30. A Stefani-ügynökség a semleges külföld sajtójához hivatalos köz­lést intézett, a­mely szerint az of­­fenzíva alkalmával olaszul tudó magyar és osztrák katonákat akar­tak az olasz vonalakba dobál, hogy ezáltal is zavart és pánikot keltse­nek. A Hétközség fensíkján való­ban el is fogták két katonánkat, a­kik olasz egyenruhában voltak, és a­kiket azután a hadijog alapján agyonlőttek. Hivatalos helyen ehhez a közlés­hez a következőket fűzik hozzá: Minthogy kétségtelen megállapí­tást nyert, hogy a nevezett fensí­­kon álló magyar és osztrák had­testeknél ilyen eljárást soha még csak nem is szándékoltak, nyilván­való, hogy a Ste­fani-ügynökség az egész hírt csak azért röpítette vi­lággá, hogy az olasz hadseregben esetleg magyar és osztrák egyen­ruhában is harcoló cseh árulók el­járását igazolja. Kerenszty Fámban Bár is, június 30. Kerenszki titkárával Londonból Parisba érkezett. A pályaudvarról egyenesen a nagykövetségre ment, a­hol hosszabb ideig Maklakov-val ta­nácskozott. Moutet szocialist­a kép­viselő a tanácskozás egy részén jelen volt. Kerenszki titkára a Havas-ügynök­ség egyik képviselője előtt kije­lentette, hogy Kerenszki a novem­beri államcsíny óta, hála néhány barátja igazi odaadásának, Moszkvá­ban és Pétervárott biztonságban volt. Genf, június 30. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A párisi újságok nagy fontosságot tulajdonítanak Kerenszki misszió­jának. Az Echo de Paris azt véli: hogy Kerenszki a francia kormán­­nyal Japán beavatkozásáról akar tár­gyalni. Kerenszki azonban igen tar­tózkodó a sajtóval szemben és úgy nyilatkozott az újságírók előtt, hogy mindaddig nem beszél politikáról, a­míg az entente kormányaival uta­zásának célját meg nem beszélte. B. M. „Kühlmann beszéde otromba kísérlet“ Angol hivatalos vélemény a német külügyi államtitkár beszédéről London, június 29. A Reuter-ügynökség értesülése sze­rint az alábbiak a mértékadó angol körök véleményének tekintendők Kühlmann beszédeiről: Nincs semmi kétség az iránt, hogy a német állam­titkár Angliának tudomására akarta hozni, hogy Angliával a főkérdés­ben megegyezésre juthatna, ha Német­ország szabad kezet kapna keleten. A német miniszter három feltételt állít fel: 1. A történelmi határ (mindegy, hogy ez mit akar jelez­tem); 2. a tengerentúli birtokok; 3. a tengerek szabadsága. A ten­gerentúli birtokokról szándékosan ha­tározatlanul nyilatkozott. Nem mondja, hogy Németország minden gyarmatát visszaköveteli, hanem hogy rendelkeznie kell tengerentúli birtokok­kal, úgy a­mint azokra gyarmatpolitikai célokból szüksége van. A­mi a ten­gerek szabadságát illeti, úgy nyilván azt a jogot akarja valójában, hogy minden szükséges nyersanyagot meg­szerezhessen. Beszédét nyilvánvaló békeajánlatnál tekinti, a­mely lényegében Anglián­ szól. A­mi Franciaországot illeti, ez Kühlmann nem veszteget fáradság Ki lehet olvasni beszédéből, hogy Németországban az okos embere igen nyugtalankodnak. Az osztrt vereség ezt a nyugtalanságot fokoz mert Németország belátja, hogy Am­rió­tól mit sem remélhet és hogy a kettős monarchia hamarosan újabb teherré válhatik. Ha a németek keleten szabad kezet s azonkívül mindent meg­kapnának, a­mit Észak- és Dél­­oroszországban megszállva tartanak, úgy a háborúból sokkal erősebben kerülnének ki, mint a­hogyan abba beleavatkoztak. A francia sajtó egy része bátorítja Kühlmannt Bern, június 30. A francia sajtó első kommentárjai Kühlmann beszédéről általában tar­­tózkodóak. A Humanité a beszédet kommentár nélkül közli. A Populaire sajnálja, hogy a hadicélokat nem is­mertették. A két fél egyike sem akar­ja az iniciatívát megragadni, örökké ez így nem maradhat. A Journal du Peuple úgy véli, hogy Kühlmann erő­feszítést tett, hogy eljuthasson a hadi­cél-kérdések precizírozásához. Sem­­bal a Lanterne-ben a legkedvezőbben foglalkozik a beszéddel és azt mondja, hogy bár nem békeajánlat, de szem­­mel látható erőfeszítés, hogy tiszto­gassa az akadályoktól a béke útját. Juta géptisztitóKóc .. 480 K Textilit Kenderrel ve­gyes géptisztitiKóc.. 325 K 100 kilónként helyt Szeged. Távirati megrendelés tanácsos: Reitzer Lipót és Társa, Szeged.

Next