Az Est, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-01 / 282. szám

Vasárnap, 1918. december 1, éjfíZKJST* Tiltakozás Mióta a nemzetőrség káoszának rendezését bízták reám, tőlem tel­hető erővel ennek a rettenetes munkának élek és eddig semmi más ügygyel nem foglalkoztam. Ma reggelre azonban azt a megdöb­bentő hírt olvasom, hogy a ma­gyar népköztársaság Ausztriába bizonyos élelmiszer, még pedig ál­lat, liszt és zsír szállítására köte­lezte magát. Lelkiismeretem pilla­natig nem tudna nyugodt lenni, ha óvást nem emelnék ez ellen. A nyugati határon, az Ausztriá­ba vezető vármegyékben minden eddigit meghaladó módon folyik a csempészet. Fájdalom, nincs elég erő egyelőre, hogy ezt az egész vo­nalon megakadályozni lehessen. Ha most most még, a mai karhatal­mi viszonyok között, bizonyos mennyiséget, hivatalosan kiadunk, akkor nemcsak az a mennyiség vész el, a­mit szerződés szerinti megállapodásképpen átadunk, ha­­­nem ennek a révén a kétszerese fog kimenni úgynevezett legális után is Ausztriába. . Senki sem tagadhatja, hogy ad­dig van lehetősége a rend fentar­­tásának, a­míg élelem van. Ma, a­­mikor leggazdagabb kamránkat, a Bácskát a szerbek elfoglalták, az erdélyi jó termést a románok sze­dik szét, el­len­ben a nemtermő vi­dékekre mindenütt a magyar kor­­­mánytól követelnek élelmiszert, te­­hát a­mikor a magyar kormány nem lehet abban a helyzetben, hogy tudja, mennyi élelmi anya­gunk van, mennyire fogunk a jö­vőben számíthatni, de még hogy mennyit kell saját lakosságunk élelmezésére fordítani, akkor a ma­gyar kormány nem ötezer vágó­marhát, sem negyvenezer juhot és ötszáz vagon gabonát és nem tu­dom hány száz vagon burgonyát nem adhat át ma Ausztriának, ha­nem egy darab állatot és egy szem búzát vagy burgonyát, sem. Ki lesz .A felelős azért, ha tavaszszal ez a­­ mennyiség a magyar nép szája elől hiányozni fog s nem tudjuk oda­adni? Gondoljanak a vetőmagszük­ségletre, a­melynek hiánya a for­radalom minden vívmányát, a ma­gyar népköztársaság rendjét esz­tendőkre lehetetlenné tenné, mert abban az agrárországban, a­mely nem termette meg azt, a­mi neki szükséges, abban az országban a döghalál uralkodik. Igenis mindent adjunk át Ausztria " éhező népeinek akkor, a­mikor tud­juk, hogy mink van és hogy mini­málisan mennyi elégséges nekünk. De addig az időpontig nincs mó­dunkban egy falat kenyeret sem adni. Lelkiismeretbeli kötelességem volt ezt megmondani, nem zavar, hogy miként fogják megítélni szavaimat. Fényes László. Kisn Kásfehímemöt nagyban, olcnán széli U JKaeh partiáruhája, Csengery-utcai. Felsete IsasIcSonglssifsfa­q nagsoStean elvssssit Nyomravezető ?00 korona iataloralUB részesül. Cím: Bécsi-are* 3, Hertaks. fönyuén átalakítva. GAMBRINUS Erzsébet-kor at 27. sz. -y Ebédteriték: 6 kor. Vasárnap : Daragaluskaleves, íhhú­r szele­, diós­ és mákostekercs. — Este liozák Gábor és zenekara muzsikál. Uj gazda: Sebestyén. Élesd vidékén elhajtották a főváros sertéseit Gépfegyveres expedíció szedte össze a parasztoktól. 2000 sertés elveszett — Az Est tudósítójától — A forradalmat követő napok bi­zonytalanságának legnagyobb adó­ját a székesfővárosi polgárság fi­zette meg. A fosztogatás órák, sőt napok hosszat tartott a külső ré­szeken. Kifosztották az élelmi­szer ra­kt­árakat, elhajtottak több ezer élő sertést és ezzel hatalmas kárt szaggattak a közellátás rend­jén. A rablás és a fosztogatás azon­ban — sajnos — nem korlátozódott a főváros területére. Nyomban a forradalom kitörése után Foldus­n­é­ry alpolgármester Nagyváradról jelentést hágott, hogy a fővárosnak Élesd vidékén makkoltatott sertés­­fülkéit a környék oláh parasztjai elhajtották és ezzel a szó szoros ér­telmében kivették a falatot a bu­dapesti polgárság szájából. A disz­nók gróf Zichy Rafael erdejében makkoltak és a főváros alkalmazot­tai őrizték. A makkon fs­zött álla­tokat, a­mikor bizonyos súlyt el­értek, fűl akarták hozni Kőbányá­ra, hogy kukoricán fejezzék be hízásukat. Fiatal, 30—60 kilogramos állatok voltak, melyeket hizlalás után a zsírszükség kielégítésére le akartak vágni. A forradalmat kö­vető napokban sert­és­vész tört ki az állatok között, azonban, a rossz közlekedés miatt nem lehetett pito­­szérumot­ leszállítani, úgy hogy több száz állat elpusztult e miatt. Folkusházy nyomban a jelentős vétele u­tán érintkezésbe lépett a hadügyminisztériummal és karha­talmat kért, hogy a­ sertéseket meg­menthesse. A minisztérium Deák Jenő földbirtokost, a­­ki mint had­nagy szolgál, bízta meg az expedí­ció szervezésével és parancsnoksá­gával. Deák az 1. számú honvéd-gyalogezred fiatal évfolyamából mintegy kétszáz embert fölszerelt. Az expedícióhoz húsz fővárosi detektív is csatlakozott. Élel­mezésükről az után, továbbá Zsoltijukról a főváros gondosko­dott. A­mikor na­gynehezen együtt volt az expedíció, november 16-án útnak indultak és fáradtságos uta­zással le is értek Biharba. Az állatokat — mint ille­tékes fővárosi helyről érte­sültünk — mind egy szálig el­hajtották a parasztok. A gépfegy­verrel ellátott csapatok kénytele­nek voltak házról-házra és község­­ről­ községre járni és karhatalom­mal visszavenni a főváros bélyegé­vel ellátott sertéseket. Néhány he­lyen valóságos csata viharzott le a katonák és a parasztok közt, me­lyek során Deák Jenő jobbkezét keresztüll­őtték. De a disznók nagy részét sikerült visszaszerezni és összegyűjteni. 216­ darabot nyom­ban vonatra tettek és Budapestre indítottak. Ez a szállítmányi már megérkezett és Kőbányán van. Egy másik szállítmány — száznál több állat — nemsokára szántón itt lesz. A négyezer sertésből így is hiány­zik közel 2000 darab. Ezeket az álla­tokat nagyrészt Kohn Jenő bisztra­­terebesi birtokán találták meg, a­ki azonban megtagadta kiadásukat azzal, hogy az övéivel összekeve­redtek és ő nem hajlandó kárt szen­vedni. Kohn Jenő az elhullott ser­tésekből szappant főzetett és ezzel is megkarcolotta a fővárost.­­ A főváros a harácsoló bér­­f­rfivel szemben megállapította igé­nyét és azt bírói beavatkozással fogja érvényesíteni, ezenkívül bűn­vádi följelentést tett Kohn Jenő ellen. A királyoknak ét, a­kik ma legfel­jebb az ellenforradalomnak lehet­nek megbízható támaszai, kontra­­karírozni akarják különleges állás­­pontjukkal a megegyezést. Ezen a ponton azonban úgy a magyar kormány, mint a tót nemzeti tanács résen áll. Kérdést intéztünk azután Hodzsá­­hoz arról, miképpen nevezhette őt ki a cseh-szlovák állam követnek Budapestre, a­mikor magyar ál­lampolgár. Erre Hodzsa Milán így válaszolt: — Mi a nemzetközi jog alapján cseh-szlovák állampolgárok va­gyunk, m­ég­pedig augusztus 14-ike óta, a­minor az entente a a cseh-szlovák nemzetet mint ön­álló áll­amot elismerte. Stodolát egyidejűleg kinevezték a béke­­előkészítő bizottságba Prágába, a­hova a napokban utazik el- A béketárgyalások december 17-n kezdődnek és ezeknek előkészítő műnk' 'átad fogja Szodola végezni. Hodzsa Milán még a következő­ket mondta a tótok helyzetéről: — A tótok fejlődése, miután Magyarországhoz tartoztak, kü­lönleges volt eddig. Az ál­ami élet né­mely ágában a cseh tót államon belül alo­malikusan fog­nak berendezkedni, a mi meg fogja akadályozni a tótok elcserie­­sedését. A tótok cselekvési sza­badsága gazdasági és kulturális téren egyébként biztosítva van. Kérdést intéztünk ezután Hodzsa Milánhoz arról, hogy a cseh, a tót , a magyar nemzet, valamint a többi kisebb­­nemzeteknek egymás­hoz való viszonyát hogyan képzeli el a jövőben. Erre Hodzsa a következőket mondta: — Az egyesült európai álla­mokról egyelőre nem lehet szó. Mindenekelőtt a kis nemzeteknek önmagukkal kell tisztába jönniük. Mi egy Közép- és ú­ keleti Euró­pai C"Államszövetségre gondolunk, a­melynek keretében egyszerű­­sítve volna a kölcsönös gazda­sági érintkezés, a­mennyiben ezt az egyes államok szuverenitása megengedi. Ezt a békét követő első öt év alatt óhajtjuk meg­valósítani. — A színházai: Jövő heti műsora. Nemzeti Szirtiül...- Hétfő: V­III- Henrik. Kedd: Fantak Szerda: A titok. Csütör­tök: A­ három testőr. Péntek: D. József császár. Szombat: A vadkacsa. Vasár­nap: A Rákóczi-harang. Magyar Nemzeti Operaház: Kedd: A zsidónő. Szerda: Sámson és Dolila. Csü­törtök: Divora. Péntek: Az infánszié születésenapja és a Babatündér. Szom­bat: A hegyek alján. Vasárnap: Don Quijote. Vígszínház: Hétfő, szerda, péntek, vasárnap: Szenvedély. Kedd és szom­bat: Pygmalion. Csütörtök: Matuska. Magyar Színház: Egész héten minden este: Majd a Vica.­­Király­ Színház: Egész héten miinden este: Gróf Rinaldo. Városi Színház: Hétfő, szerda, pon­tok. szombat: A szép, Saskia. Kedd: Márta. Csütörtök: Stradella. Vasárnap: Hoffmann meséi. Belvárosi Színház: Egész heton min­den este: Tilla. Budapesti Színház: Egész héten miu-A. ........ * ---------------------­| — Az Est tudósítójától — A tegnap esti minisztertanácson dr. Jászi Oszkár miniszter jelen­tést tett a tót nemzeti tanács tag­­­jaival tegnap délután folytatott tol­­nácskozásról. A délelőtti minisz­­tertanác­son megszövegezett egyez­mény egyes pontjait vitatta meg Jászi miniszter a tótokkal, a­kik az egyezmény tervezetének egyes pontjait kifogásolták és megvál­toztatásait kívánták. Ily körülmé­nyek között szükségessé vált a tár­gyalások folytatása. A tót nemzeti tanács hat tagja, azonkívül Hodzsa Milán, a cseh­szlovák államnak Budapestre ki­nevezett követe ma délelőtt 0 óra­kor felkereste m­inisztériuramban dr. Jászi Oszkár minisztert, hogy folytassák a tárgyalásokat Az ál­talános tárgyalásokat még a mai napon befejezik és a véglegesen megszövegezett egyezménytervezet két Jászi miniszter hozzájárulás céljából be fogja mutatni a még ma összeülő minisztertanácsnak. Az egyezmény megkötése után megkezdődnek a részletes tárgya­lások, a­melyeken az egyezmény­ben lefektetendő alapelveknek a gyakorlatban való keresztülvitelé­rül fognak határozni. A tót nemzeti tanácsnak ma dél­előtti tárgyalása előtt Az Est mun­katársa beszélt Hodzsával, a cseh­szlovák államnak Budapestre kül­dött követével, a­ki a következőket mondotta: — Valószínűsül, ma befejezzük az általános tárgyalásokat. A lé­nyeg az, hogy nyolc egész me­gyében és nyolc fél megyében fog­juk behozni a tót közi­azgatást. — A keleti tót megyék -n je» i­gyeztük meg? —­ tudvalevőleg kifo­g­jazték » kivántságukat, hogy Magyarországhoz akarnak taa­­tozni. —­ A vén rezsim emberei, — mondta Hodrán Milán — a kik notórius tóközei voltak a reak­ciós kormányoknak, a megyei kis» ------------------------­Ma véget ér az egyezkedés a tét nemzeti tanác­csal c­akc egész és nyolc fél megáéban tét lesz a közigazgatás 3. oldal Élmények a forradahm főhadiszállását.­­ A magyar forradalom­ irts: h­aavar tales, A1 Egyvszerette i­­gta volt * Kemszt, T*nscavégi?- j asjtób! .-oltsfríryt es i torra nöjs, Kitörés oflri a­­ Remzei Tanlés irodájába Mfufőn­e­,-eket intőié. Ara a k­áporus r­ótlékkrl 3 i(irons 30 fijjjr, száí­­litísí l­u­ltség 33 fillér Utánvétel nemsailülime Kapható »Az lájk könyvkereskedv aróen­ Budapest, VII., Urztébot-kurut IS-20 és minden írásitálán il. !

Next