Az Est, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-28 / 304. szám

Szombat, i9tS december 28 5. oldal. __ üzenet a cseh börtönből. Több alkalommal irtunk arról, hogy a csehek Ésrak-Magyarországból tuszo kát cipelnek el és nehéz börtönökbe zárják őket. A spielbcrgi 38-as cella juttatott hozzánk egy levelei, a mely­nek szomorú beiüi igy hangzanak: Tisztelettel felkérjük Az jaer- Ásásét hozza nyüvanossagra, hoS mf a kik itt hadifogságban sínylődünk, semmiféle k°zosségc_nem vállaltunk azzal a csapattal, a mely nck csak fosztogatás volt a kenyere és aztán megszökve, szegyeni es gua lázatot zúdított reánk. Ml ^ven be­­rciíl etesen teljesítettük kötetessé Sinket és ezért kerültünk ide. Mi kitartottunk az utolsó pillanatig a veszély idejében, annak ellenére, hogy a vezetőség cserbenhagyott. A spiel bergi fegyház lakói vagyunk és Fntlzkedls sem történik kiszabj­­tánunk érdekében, holott mi a koz í Ság érdekééit küzdői tünk és legalább tiszteletet megél dtmiflun . Szi vél vés üdvözlettel: a spiclbergi bus totói: ^ Ärmpstpr \Verbőczy-utca 28., ffrcuw József tengerész, Németvölgy ^ira 5-SSlsÄÄÄ »His®« Serósz’ Gödöllő, Matyuga József tengerész Debrecen, A kormány nem maradhat tétle­nül és segítségére kell sietnie azoknak^ a kik az ő parancsának engedelmes­­kedve élei ükét is hajlandók voltak feláldozni az uj köztársaság érdeké­ben. Az ő munkájukat es érdemeiket nem kisebbíti az, hogy aHeltai-kűlő­­nítmény garázdélkodásai diszkredi- Kk minden becsületes törekvést, a mely Észak-Magyarorszag közbiz­tonságának megvédésére irányult. kral a alpolRArmes' ere, cikkcl rrt ^ Arbeiterzeitung-ban a bécsi nyomn­­rusásról. HiVa alos adatok alaPl^ SCln arántjszúm Bécsben. Míg 1913 első elő lakosság számához v szó­her halt meg, a mi 22.o szazaltKoi jelent. _Hat millió ember halt meg spa­nyol járványban. A Times december 18-iki száma hosszú cikkben számol be -arról a pusztításról, a melyet a spanyol járvány okozott világszerte. Nem t hízás, — Írj a az angol lap —ha az áldozatok számát hat millióra be­csüljük. A rettenetes járvány három hónap alatt szedett ennyi áldozatot. A világ minden államában megak^sz­­,0ita az üzleti és társadalmi életet és közgazdaságilag is kimondhatatlan károkat okozott. A hírhedt »féké e pestis« járványa óta ilyen pusztítást járvány még nem okozott és egyedül Indiában három millió ember halt meg spanyol betegségben. Bombayban 15 000, Delhiben pedig, a melynek csak 200 000 lakosa van, 800 ember balt meg naponta. A Pótabban ‘>50 000 ember pusztult cl. Delajnka tanis ret tend es volt a járvány hmása. Capc Townban a benszülöttek kő-Zött voU irtózátos a pusztulás, Samoa­­ban a benszülöttek 80 százaléka esett át a spanyol betegségen. Érdekes, hogy a fehér faj ezeken a vidékeken jobban ellenállott. Nem- Zeelandban minden nyilvános üzemet be kellett zárni. . Rettenetes volt a pusztítás Am ­­rikában is és Kanadában nem keve­sebb mint 108 orvos halt meg spa­nyol'betegségben. Ontario kanadai államban novemberben ötezer volt a halottak zárna. Az amerikai indiá­nok egy nagy részét pusztil otta ki a járvány. Spanyolországban, a honnan Erdélyből _ rj- Sst tudósítása — Negyedszer jártam Erdély földjét. Egyszer a nagy árvíz, másodszor a tornado pusztított, harmadszor mi­kor a román betörés volt és mos negyedszer. ; .. ., , Dr Rónai Zoltán megbízott sammal ma délelőtt már beadtuk a kormánynak küldetésünkről szóló je­lentésünket, annak közlése nem az én feladatom, az újságíró az >ijság s=ük hasábjai között csak rövid váz­latot irhát. ) A románok taktikája könnyen fel­­’ merhető : nem nagy zámu es r ősz­iül felszerelt hadsereggel jöttek be. Emberekkel és anyagokkal is Erdély­ben szívják teli magukat. Különb­séget a demarkációs vonalon túl való megszállás és egyes stratégiai pon­toknak katonai megszállása kozott a valóságban nem tesznek, csak .hiva­talos nyilatkozataikban álUtják Ha tényeket tartottunk a roman királyi hadsereg parancsnokai elé, a melyek a fegyverszüneti szerződés pon jai­­val merőben ellentétesek, akkor egy­­szerűen azt felelték: ők nem politi­zálnak, hanem katonák es a felsőbb helyről jött parancsot teljesit’k. Vi­szont nem jelölnek meg olyan pah­­tikai helyet, a hol a sérelmekét szóvá tenni lehetne. A nagyszebeni román »kormányzó tanács« es a liadsereg­főparancsnoksár a sérelmekkel foot­bal£Zt^kell" tehát megdönthetetlen dokumentumokkal, a tények leszögé­­zésével, a fegyverszüneti. bizottság tagjai elé tárni és megkérdezni, vaj­ion a győztes felek a nemzetközi jog amaz elemi'szabályát,hogy az általunk aláirt nemzetközi szerződést respek­tálni kötelesek, — félredobhat ják-et ? A román hadsereggel és a roman nemzeti gárdákkal - az rüöbW mindezideig a magyar allam íizelte, mert hiszen a román neimeti taná­csokat mindenütt a rendfent artas cime alatt szervezték — a székely ka­tonák, ha kevesebben voltak is, el tudtak volna talán bánni, ha vér­ontást és polgárháborút akarnánk. E'ég volt azonban a vérből és Európa j ü élőszéke elé a népkormány nem ( állhat' azzal a váddal terhelten, hogy., vérontást produkált, ennek vagy | annak a szerződés szerint megszál­lásra kijelölt stratégiai pontnak meg­szállását fegyverrel megakadályozta. Mikor pedig az entente által meg- | szállásra engedélyezett pont meg­­szállása bekövetkezik, akkor kerül- j nck elő az atrocitások. *A közigazgatás a jelenlegi magyar kormány kezében marad« — mondja a fegyverszüneti szerződés, de a kolozsvári megszálló csapatoknak első , gondjuk volt a ruhákat és élelmi- j szereket lefoglalni és átvenni, sőt | december 23-án, tehát me® * Járda szállás előtt, a román nemzeti garda megakadályozta a kolozsvári dohány­gyárát, hogy rendes havi :zolgalta ­­mányát elszállítsa. Holott a dohány egy része Magyarországbó küldetik f dolgozás céljából Kolozsvárra Hogyne, vérontással ki tudiuk volna : szabadítani a dohányszállitményo­! kát, de a nyugodt belátás itt is csak a dokumen+um megszerzésére kész­tetett. Isten és ember előtt vállalom ■> felelősséget, hogy a székéig népet román népet egymás gyilkolására n engedtük. Nekünk egy íegyve­­k maradt épen: az igazságunk, sl a kezünkben kell a béke­­asztálnál, odáig és azontúl is, ha kell, harcolni. A szociáldemokraták sokat fognak szenvedni Erdélyben. A szociálde­mokrácia és a magyarság kérdése I egy lett Erdélyben. Ha bizonyos budapesti frakciók, a kik nincsenek megelégedve a népkormány demokra­tizmusával, lent járnának Erdélyben, akkor — a mennyiben jóhiszeroüek és nincsenek mellékcéljaik — majd észretérnének, hogy nem évtizedek elméleti programja felett kell most vitatkozni, hanem arról kell gondos­kodni, hogy kenyér, szén legyen és megmaradjon az a szabadság, a mj' a forradalom kivivpit. A budapesti és egyéb nem nemzetiségi városokban politikailag tanácskozó dologi a’an emberek magatartása tette lehetővé, hogy a románok az erdélyi munkás alapbérét leszállítsák, nem ilyen vagy olyan színű újságot, tianem egyáltalán semmiféle újságot ne kaphassanak kézhez, de még levelet sem. E7«k az erdélyi dolgozó emberek megköszönik a csak politizáló herék­nek, hogy ilyen sorsra jutnak. Mert ha az egész magyar társadalom egy­ségesen állana az erdélyi magyarság és demokrácia háta mögött, akkor nem jutott volna eszükbe a ro­mánoknak az óriási túlerővel szem­ben foglalásokat és a foglaláso­kon túl imperiumokat gyakorolni. Azokat az urakat, a kik itt Buda­pesten semmivel sincsenek meg­elégedve, a kormány demokráciája nem elég nekik : sehol sem láttam a forradalom előtti aAia napokbart és a forradalom éjszakáján, a mikor a fejünkkel játszottunk. Most sem Er­délyben agitálnak a több jog mellett, hanem itt, a hol senki nem zavarja köreiket. Túlságosan bizakodnak ab­ban, hogy nekik bánt ódásuk nem lehet, bármit csinálnak is. Az ország megmentése a dolgozó emberek ré­szére csak úgy lehet séges, ha a dolog­italan terror ellen a dolgos emberek terrorja állíttatik fel. Köteles vagyok felhívni a figyel­met arra a megdönthetien tényre, hogy Erdélyben egyetlen ember, te­hát a legszélsőbb gondolkodású szo­ciálist a sincsen, a ki keveselné a nép­kormány előrehaladását. Ott minden osztály és politikai tényező, a sóbá­nyában dolgozó munkás éppen úgy, mint a földet szántó íőldmives azon panaszkodik, hogy miért hagyja el Magyarország Erdélyt. Ezt a kiáltást hozom Erdély terü­letéről. És minden szomorúság, fáj­dalom mellett azt a törhetlen hitet, hogy a hol magyar nép lakik Erdély­ben, ott demokrácia lesz, s mondom, a magyarság és a demokrácia fogalma Erdélyben egy lett. • Fényes László. kiindult, szintén mérhetetlen volt a puszi u á és Barcelonában 1200 em­ber hal! meg naponta. Ebböi a sta­tisztikából Franciaország, Németor­szág és Auszlria-Magyarország (a Times még m ndig csak igy ismer bennünket) is kivette a részét. Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy a háborúban elesettek, sebesülések és betegségek következtében elhaltak száma négy_ és fél év alatt körül­belül húsz millió volt, akkor a spa­nyol betegség három hónapja alatt a mortalitás ennek ötszöröse, és négy és fél év alatt ilyen arány mel­lett 108 millió ember pusztult volna el spanyol betegségben és a velejáró tüdőgyulladásban. Rettenetesebb erejű járvány még nem lépett id a világon 1 — Bolsevik! rémhír. A Rigában két hét óta ismét megjelenő Nasi Djen nevű újság cgyP. kovból keltezett tudósításban rettenetes eseményről ad hirt. Az orosz lap szerint a bol­­seviki csapatok elfogtak négyszáz­hatvan ellenforradalmán, a kiket a fo>radalmi bíróság lóvéiéi nélkül ha­téira Ítélt. Az elit-1 léket, csoportokra osztották és mindegyik .csoportnak meg kellett ásnia a maga sírját. Az­után csoportonként agyonlőtték az el­ítélteket és mielőtt a következő cso­portot a fegyveresek elé állították volna, előbb el kellett hantolniok az előbbi csoport halollait. A Kivégzett négyszázhatvan ellenforradalmáron kívül Píkovban elfogták mindazokat, a kik a német uralom alatt közhiva­talt vállaltak. Ezek fölött még nem Ítélkeztek. Oszt’•ovii ól js borzasztó bolsevik nészárfásokról ad hirt a rigai lap : a város valamennyi vezető hivatal rókát agyonlőtték. — Négy halott. Karácsony második napján négy áldozata volt a spanyol járványnak. Egy haláleset fordult elő a kerületekben, hárman pedig a Gellért-kórházban haltak meg. A hiszti főorvosi, hivatal kimutatása szerint tegnap .61 uj megbetegedés fordult elő a főváros területén, ebből 38 esetet a kerületekből jelentettek be. A kórházakból a tegnapi nap folyamán tíz beteget bocsátottak el gyógyultan, úgy hogy az összes kór­házi létszám jelenleg 1173, az üres ágyak száma pedig 842. Világítási zavarból kloeglt a Javított "PARAFIX" Jobb mint a gyertya vayy bármely mécs. to szél egy tartótalppal borítékban K 1.60. Vlazontelárusitók kedvezményben. „Para­­fix". Müvek Budapest, 11., Batthyány.u. 46. A Medgyaszay Színház vasárnap, 29-én, délután 2</> órakor mérséhelt hely áru előadást tart je Kiíeob gyár üzem cél iáira alkalmas üres helyiséget keresek Budapest bármely kerületeben, váltóáram kábele mentén. Ajánlatok »Pyrit« jeligére a kiadöbá. Felvonók karbantartásit, javili át és hatósági leiüJvizsgáiatát felelősség melleit vállalja az Általános Gép- és Vijfarnossági r. t Budapest, V., KáJm Ji-utca 18 sz. Telefon: 52-5Ó és 179—19.. Szövethiány miatt és régi beván munkásaim loglal oktatása. éljabol elvállalom fórfiruhák kifordítását Widder J. lerfiezabó, IV., Városház-utca 20. t elefon vS—7o A!apiilatotMS09 Liftek javítását é'o évi kötelező hatósági felülvizs­gálatát felelősség mellet; vállalja ; Horváth Miksa, Stigler-felvonok felszerelési és karbantartóéi vállalata, Budapest y kerület, VisegráditUi.ca 02. Telefon 47-2p €.arlton-Wiap Vl„ Tcrúz-körut 75. szám - 4 iidrássy-ut mellett) A?/#99"ai Bar mester. 6us sjr, a berlini Atimirals-tmrból. Mái most lássa el magai mindenki em hulládé es nem csomózott, a nem- a legjobb natron-ce:lu!oia. Karható es azonnal száditnató Papíráru Gyári és Kereskedelmi R-T. Budapest, Rákóczi-ut ó i ele on s3-t>3. Sürgönyeim Papirtextil. Vision.eladóknak árengedmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék