Az Est, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-28 / 304. szám

Szombat, 1916 december 28 __ üzenet a cseh börtönből. Több alkalommal írtunk arról, hogy a csehek Észak-Magyarországból túszo­kat cipelnek el és nehéz börtönökbe zárják őket. A spielbergi 38-as cella juttatott hozzánk egy levelet, a­mely­nek szomorú belűi így hangzanak: Tisztelettel felkérjük Az Iaer- Ásásét hozza nyavánosságra, hog mi a­kik itt hadifogságban sínylődünk, semmiféle k°zosségct nem vállaltunk azzal a csapattal, a mely­nek csak fosztogatás volt a kenyere és aztán megszökve, szégyent­es gya­lázatot zúdított reánk. Mi­lyen be­­rd­íl­etesen teljesítettük kötetessé­ginket és ezért kerültünk ide. Mi kitartottunk az utolsó pillanatig a veszély idejében, annak ellenére, hogy a vezetőség cserbenhagyott. A spiel­bergi fegyház lakói vagyunk és intézkedés sem történik kiszakí­­tásunk érdekében, holott mi a köz­s­­ág érdekéért küzdöt­tünk és legalább tiszteletet megél dimiflun . Szi­vél­yés üdvözlettel: a spielbergi bus fotói: ^ Armostor­­Verbőczy­ utca 28., Ifrcuw József tengerész, Németvölgy ^k­a 5-SSlsÄÄÄ »His®« Seresz’ Gödöllő, Matyuga József tengerész Debrecen. A kormány nem maradhat tétle­nül és segítségére kell sietnie azoknak, a­kik az ő parancsának engedelmes­­kedve élet­üket is hajlandók voltak feláldozni az új köztársaság érdeké­ben. Az ő munkájukat és érdemeiket nem kisebbíti az, hogy a Heltai-külö­­nítmény garázdálkodásai diszkredi- lik minden becsületes törekvést, a­mely Észak-Magyarország közbiz­tonságának megvédésére irányult. kral a alpolRArmes'­ere, cikket írt ^ Arbeiterzeitung-ban a bécsi nyomm­­­usásról. HiVa­alos adatok alatl^ SCl­ arántjszám Bécsben. Míg 1913 első elő lakosság számához v szó­her halt meg, a mi 22,6 szazaltkot jelent. _Hat millió ember halt meg spa­nyol járványban. A Times december 18-iki száma hosszú cikkben számol be­­arról a pusztításról, a­melyet a spanyol járvány okozott világszerte. Nem­­ hízás, — írj­a az angol lap —ha az áldozatok számát hat millióra be­csüljük. A rettenetes járvány három hónap alatt szedett ennyi áldozatot. A világ minden államában megakasz­­tolta az üzleti és társadalmi életet és közgazdaságilag is kimondhatatlan károkat okozott. A hírhedt »feke­s pestis« járványa óta ilyen pusztítást járvány még nem okozott és egyedül Indiában három millió ember halt meg spanyol betegségben. Bombayban 15 000, Delhiben pedig, a­melynek csak 200 000 lakosa van, 800 ember halt meg naponta. A Patabban­­­50 000 ember pusztult el. Delannka tanis ret­tend­es volt a járvány haása. Cape Townban a benszülöttek kö­zött vol irtózatos a pusztulás, Samoa­­ban a benszülöttek 80 százaléka esett át a spanyol betegségen. Érdekes, hogy a fehér faj ezeken a vidékeken jobban ellenállott. Nem- Zeelandban minden nyilvános üzemet be kellett zárni­ . Rettenetes volt a pusztítás Am­e­rikában is és Kanadában nem keve­sebb mint 108 orvos halt meg spa­nyol­ betegségben. Ontario kanadai államban novemberben ötezer volt a halottak zám­a. Az amerikai indiá­nok egy nagy részét pusztít­otta ki a járvány. Spanyolországban, a­honnan Erdélyből @ rj- Sst tudósítása — Negyedszer jártam Erdély földjét. Egyszer a nagy árvíz, másodszor a tornádó pusztított, harmadszor mi­kor a román betörés volt és más negyedszer. . .. .. , Dr Rónai Zoltán megbízott­sammal ma délelőtt már beadtuk a kormánynak küldetésünkről szóló je­lentésünket, annak közlése nem az én feladatom, az újságíró az­­­jság szűk hasábjai között csak rövid váz­latot írhat. ) A románok taktikája könnyen fel­­e­mérhető : nem nagy zámú és r ősz­tül felszerelt hadsereggel jöttek be. Emberekkel és anyagokkal is Erdély­ben szívják teli magukat. Különb­séget a demarkációs vonalon túl való megszállás és egyes stratégiai pon­toknak katonai megszállása között a valóságban nem tesznek, csak­­hiva­talos nyilatkozataikban ál­tják Ha tényeket tartottunk a román királyi hadsereg parancsnokai elé, a­melyek a fegyverszüneti szerződés pon­tai­­val merőben ellentétesek, akkor egy­­szerűen azt felelték: ők nem politi­zálnak, hanem katonák és a felsőbb helyről jött parancsot teljesítik. Vi­szont nem jelölnek meg olyan poli­­tikai helyet, a­hol a sérelmeket szóvá tenni lehetne. A nagyszebeni román »kormányzó tanács« és a h­adsereg­főparancsnokság­a sérelmekkel foot­bal£Zt«kell" tehát megdönthetetlen dokumentumokkal, a tények leszöge­­zésével, a fegyverszüneti­ bizottság tagjai elé tárni és megkérdezni, vaj­jon a győztes felek a nemzetközi jog amaz elemi­ szabályát,hogy az általunk aláírt nemzetközi szerződést respek­tálni kötelesek, — félredobhat­ják-et ? A román hadsereggel és a román nemzeti gárdákkal­­ az rlebb mindezideig a magyar állam fizette, mert hiszen a román ne­meti taná­csokat mindenütt a rendfent­artás címe alatt szervezték — a székely ka­tonák, ha kevesebben voltak is, el tudtak volna talán bánni, ha vér­ontást és polgárháborút akarnánk. Elég volt azonban a vérből és Európa í­t élőszéke elé a népkormány nem­­ állhat­ azzal a váddal terhelten, hogy,, vérontást produkált, ennek vagy­­ annak a szerződés szerint megszál­lásra kijelölt stratégiai pontnak meg­szállását fegyverrel megakadályozta. Mikor pedig az entente által meg-­­­szállásra engedélyezett pont meg­­szállása bekövetkezik, akkor kerül­­­ nek elő az atrocitások. *A közigazgatás a jelenlegi magyar kormány kezében marad« — mondja a fegyverszüneti szerződés, de a kolozsvári megszálló csapatoknak első , gondjuk volt a ruhákat és élelmi-­­­szereket lefoglalni és átvenni, sőt­­ december 23-án, tehát me® a Járda szállás előtt, a román nemzeti garda megakadályozta a kolozsvári dohány­gyárat, hogy rendes havi szolgálta­­­mányát elszállítsa. Holott a dohány egy része Magyarországba küldetik , dolgozás céljából Kolozsvárra Hogyne, vérontással ki tudtuk volna­­ szabadítani a dohányszállítményo­­­kat, de a nyugodt belátás itt is csak a dokumentum megszerzésére kész­tetett. Isten és ember előtt vállalom­­­ felelősséget, hogy a székéig népet román népet egymás gyilkolására­­ engedtük. Nekünk egy fegyve­­r maradt épen: az igazságunk, és a kezünkben kell a béke­­asztalnál, odáig és azontúl is, ha kell, harcolni. A szociáldemokraták sokat fognak szenvedni Erdélyben. A szociálde­mokrácia és a magyarság kérdése s egy lett Erdélyben. Ha bizonyos budapesti frakciók, a­kik nincsenek megelégedve a népkormány demokra­tizmusával, lent járnának Erdélyben, akkor — a­mennyiben jóhiszerűűek és nincsenek mellékcéljaik — majd észretérnének, hogy nem évtizedek elméleti programja felett kell most vitatkozni, hanem arról kell gondos­kodni, hogy kenyér, szén legyen és megmaradjon az a szabadság, a­mit a forradalom kivívott. A budapesti és egyéb nem nemzetiségi városokban politikailag tanácskozó dologt­alan emberek magatartása tette lehetővé, hogy a románok az erdélyi munkás alapbérét leszállítsák, nem ilyen vagy olyan színű újságot, h­anem egyáltalán semmiféle újságot ne kaphassanak kézhez, de még levelet sem. Ezek az erdélyi dolgozó emberek megköszönik a csak politizáló herék­nek, hogy ilyen sorsra jutnak. Mert ha az egész magyar társadalom egy­ségesen állana az erdélyi magyarság és demokrácia háta mögött, akkor nem jutott volna eszükbe a ro­mánoknak az óriási túlerővel szem­ben foglalásokat és a foglaláso­kon túl imperiumokat gyakorolni. Azokat az urakat, a­kik itt Buda­pesten semmivel sincsenek meg­elégedve, a kormány demokráciája nem elég nekik : sehol sem láttam a forradalom előtti amia napokbant és a forradalom éjszakáján, a­mikor a fejünkkel játszottunk. Most sem Er­délyben agitálnak a több jog mellett, hanem itt, a­hol senki nem zavarja köreiket. Túlságosan bizakodnak ab­ban, hogy nekik bánt­ódásuk nem lehet, bármit csinálnak is. Az ország megmentése a dolgozó emberek ré­szére csak úgy lehet­séges, ha a dolog­­talan terror ellen a dolgos emberek terrorja állíttatik fel. Köteles vagyok felhívni a figyel­met arra a megdönthetően tényre, hogy Erdélyben egyetlen ember, te­hát a legszélsőbb gondolkodású szo­cialist­a sincsen, a­ki keveselné a nép­kormány előrehaladását. Ott minden osztály és politikai tényező, a sóbá­nyában dolgozó munkás éppen úgy, mint a földet szántó földmives azon panaszkodik, hogy miért hagyja el Magyarország Erdélyt. Ezt a kiáltást hozom Erdély terü­letéről. És minden szomorúság, fáj­dalom mellett azt a törhetlen hitet, hogy a­hol magyar nép lakik Erdély­ben, ott demokrácia lesz, s mondom, a magyarság és a demokrácia fogalma Erdélyben egy lett. • Fényes László: él spanyol betegségben és a velejáró tüdőgyulladásban. Rettenetesebb erejű járvány még nem lépett id a világon ! — Bolsevik! rémhír. A Rigában két hét óta ismét megjelenő Nasi Djen nevű újság egy P. korból keltezett tudósításban rettenetes eseményről ad hírt. Az orosz lap szerint a bol­­seviki csapatok elfogtak négyszáz­hatvan ellenforradalmán, a­kiket a forradalmi bíróság lövésel nélkül ha­lálra ítélt. Az elit-­ léket, csoportokra osztották és mindegyik­­csoportnak meg kellett ásnia a maga sírját. Az­után csoportonként agyonlőtték az el­ítélteket és mielőtt a következő cso­portot a fegyveresek elé állították volna, előbb el kellett hantolniuk az előbbi csoport halottait. A kivégzett négyszázhatvan ellenforradalmáron kívül Prkovban elfogták mindazokat, a­kik a német uralom alatt közhiva­talt vállaltak. Ezek fölött még nem ítélkeztek. Osztrmovnt­ól is borzasztó bolsevik mészárlásokról ad hírt a rigai lap : a város valamennyi vezető hivatal­nokát agyonlőtték. — Négy halott. Karácsony második napján négy áldozata volt a spanyol járványnak. Egy haláleset fordult elő a kerületekben, hárman pedig a Gellért-kórházban haltak meg. A hiszti főorvosi­ hivatal kimutatása szerint tegnap­­61 új megbetegedés fordult elő a főváros területén, ebből 38 esetet a kerületekből jelentettek be. A kórházakból a tegnapi nap folyamán tíz beteget bocsátottak el gyógyultan, úgy hogy az összes kór­házi létszám jelenleg 1173, az üres ágyak száma pedig 842. kiindult, szintén mérhetetlen volt a puszt­u , és Barcelonában 1200 em­ber halt meg naponta. Ebből a sta­tisztikából Franciaország, Németor­szág és Ausztria-Magyarország (a Times még m­ndig csak így ismer bennünket) is kivette a részét. Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy a háborúban elesettek, sebesülések és betegségek következtében elhaltak száma négy­ és fél év alatt körül­belül húsz millió volt, akkor a spa­nyol betegség három hónapja alatt a mortalitás ennek ötszöröse, és négy és fél év alatt ilyen arány mel­lett 108 millió ember pusztult volna 5. oldal. Világítási zavarból kipegli a Javított "PARAFIX" Jobb mint a gyertya vagy bármely mécs. Jo szél egy tartótalppal borítékban K 1.60. Viazont elárusítók kedvezményben. „Para­­fix". Művek Budapest, 11., Batthyány,u. 46. A Medgyaszay Színház vasárnap, 29-én, délután 20/3 órakor mérsékelt hely áru előadást tart le Kijebb gyár üzem cél­jaira alkalmas üres helyiséget keresek Budapest bármely kerületében, váltóáram kábele mentén. Ajánlatok »Pyrit« jeligére a kiadóba. Felvonók karbantartásit, favill­át és hatósági felülvizsgálatát felelősség mellett vállalja az Általános Gép- és Villam­ossági r.­­ Budapest, V., Kálm­ai­ utca 18 sz. Telefon: 52-56 és 179—19.. Szövethiány miatt és régi beván munkásaim foglal oktatása. éljabol elvállalom férfiruhák kifordítását Widder J. ferfi Szabó, IV., Városház­ utca 20. t­elefon vS.7o Alapu­latotMS09 Liftek javítását és a évi kötelező hatósági felülvizs­gálatát felelősség mellett vállalja . Horváth Miksa, Stigler-felvonók felszerelési és karbantartási vállalata, Budapest­i kerület, Visegrádit Ut­ca 02. Telefon 47-2p­­­arlton-Wiap­ol( Teréz-körút 75. szám - 4­n­drássy-út mellett) A?/#99'ai Bar mester. Gus str, a berlini Au­mirals-tárból. Már most lássa el magat mindenki em hulládé es nem csomózott, a nem­ a legjobb natron-ce­lu­oia. Karható es azonnal száditható Papíráru Gyári és Kereskedelmi R­T. Budapest, Rákóczi-ut­ó­­­ele on s3-1­3. Sürgönyeim Papirtextil. Vision.eladóknak árengedmény.

Next